Hiába tervezték az ingatlant bombabiztosra, a Buckner-épületet nem a szovjetek, hanem az 1964. március 27-én bekövetkezett nagy alaszkai földrengés tette teljesen lakhatatlanná.
A szellemváros, amelynek termeit sípályának használnak (Fotó: Vimeo.com)
A második világháború után az amerikai hadsereg egy szovjet katonai expanziótól tartva 1948-ban úgy határozott, hogy az alaszkai Whittier falu feletti hegyoldalba egy hatalmas méretű laktanyát építtet fel. A helyszín kiválasztása, illetve a katonai előőrs idetelepítése mellett több érv szólt: a község egyrészt félórányi repülőútnyira (97 kilométernyire) helyezkedik el Alaszka legnépesebb városától, Anchorage-tól, másrészt pedig a városka kikötője nemcsak egész évben jégmentes, hanem az év nagy részében a települést mindig sűrű köd is borítja-, amely kitűnő álcázási lehetőséget nyújt még a kíváncsi műholdakkal szemben is.
A 273 660 négyzetméteren elnyúló nyolcemeletes épületet 1948 és 1953 között építették fel. Az 1000 apartmanból álló ingatlan a felszínen öt, a föld alatt pedig három szintet foglal el, amelyeket a hidegháborús pánikból kiindulva vegyi-, atom-, és kémiai támadás kivédése ellen is biztonságossá tettek. (Teljes elzárás, és mindenféle külső energia- és élelmiszer-bevitel nélkül a 4000 férőhelyes bunkerváros egy hétig volt képes saját generátorai, felhalmozott konzervvel, és 20 víztartálya segítségével fenntartani magát.) Mivel Alaszka legnagyobb kormányzati épületét ifjabb Simon Bolivar Buckner (1886-1945) altábornagyról nevezték el, így az épületegyüttest csak Buckner-barakknak hívták az itt szolgálatot teljesítő katonák és azok családtagjaik.
A gigaépület természetesen nemcsak szolgálati lakásokat, hanem több tucat szociális jellegű létesítménynek is helyet adott. A titkos bázis tervezői egy kisvárosnyi infrastruktúrát rejtettek az épületbe: többek között kialakítottak egy 60 személyes kórházat, egy 320 férőhelyes színházat, amelyet moziként is használtak, egy 4 sávos bowlingpályát, egy 6 cellás börtönt, egy templomot, pékséget, fodrászatot, könyvtárt, rádióállomást, lőteret, fotólabort, egy hatalmas kávézót és egy konyhát, illetve egy tiszti társalgót, tornatermet, 4 tantermet és egy uszodát is. A kivitelezésnél Washington fontos szempontnak tartotta, hogy a szociális létesítményeket elválasztó falak vastagsága legalább 35 centiméteres legyen, hogy azok egy esetleges bombázást is kibírjanak
A fentiek ellenére azonban hiába tervezték az ingatlant bombabiztosra, a Buckner-épület pusztulását nem a szovjetek, hanem az 1964. március 27-én bekövetkezett nagy alaszkai földrengés tette teljesen lakhatatlanná. A Richter-skála szerinti 9,2 földmozgás az amerikai történelem legerősebb, és az 1960-as chilei rengés után a világ második legerősebb valaha feljegyzett magnitúdója volt. A rengés miatt kialakult 13 méter magas szökőár 13 ember halálát követelte, akik közül nyolcan voltak katonák. Az ingatlan csakhamar szellemváros lett, amelyet a helyiek csak a Halálvárosnak hívnak. A komplexum bontása bár sokszor felmerült az illetékesek fejében, azt két fő akadály miatt mindeddig elnapolták.
Az egyik ilyen tényező, hogy a Buckner-kaszárnya építésekor jelentős mennyiségű azbesztet használtak fel az építők, amelynek eltávolítása igen költséges és hosszú időt venne igénybe. (Gondoljuk csak bele a szintén azbeszt felhasználásával 1976-ban átadott kelet-német Köztársasági Palota két évig tartó, nagyon körültekintő bontására.) A bontás másik akadálya, hogy a 160 lakosú Whittier falut csak egyetlenegy szárazföldi út köti össze a külvilággal, amelynek nagy része ráadásul az Anton Anderson alagúton keresztül vezet.
A törmelék és a sitt elszállítása így csak hajók segítségével történhetne meg, amely az amerikaiak szerint ismét megduplázná a logisztikai költségeket. Idővel az omladozó épület alsó, földalatti két szintjét, a bunkert, illetve a faluba vezető 500 méter hosszú alagutat teljesen elárasztotta a víz és a hólé. Míg a penészes falak között telente extrém síelők cikáznak, addig tavasszal éhes medvék keresik itt táplálékukat, amely tavaly pont egy egy urbex-mániás fotós volt- pár harapás erejéig.
Jamrik Levente
Több mint 20 budavári ház izgalmas udvarát is láthatod, ha eljössz A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI-TÚRÁRA: A 2014.09.07-én (VASÁRNAP) délután 2-kor kezdődő tematikus budai Várnegyed-túra a következő titkokról rántja le a leplet-, amelyet még a sétáról szóló Index-cikk sem említett meg:
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A Szeptember 7-én, a Várszínház (Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon.