Egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost akartak a nyilasok felépíteni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben. Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával akarták összekötni Budapesttel.
A budaörsi Huszonnégyökrös-hegy, amelynek a tetejére Szálasiék két gigantikus méretű szobrot akartak felállítani, hogy azok lehessenek a gondwánai-kultúra első európai bálványai. Az előtérben egy német-magyar katonai temető (Fotó: Wikipedia.hu)
Érdekes eszme-, építészet, politika, nemzet- és kultúrtörténeti papír alapú tárgyi relikviát talált 1988-ban Rozsnyói Ágnes történész a müncheni székhelyű Bajor Tartományi Levéltárban. A 27 darab lapból álló, írógéppel írt magyar nyelvű füzetecskéből ugyanis az derült ki, hogy a nyilasok Szálasi-vár néven egy hatalmas méretű hungarista birodalmi központot kívántak felépíteni a Budaörs feletti Csíki-hegyek között. A nyomdai kiadást meg nem ért könyvecske szerzője bár ismeretlen, de több mint valószínű, hogy azt az Andrássy út 60. szám alatti Hűség Házának is hívott pártközpontban írta le a nemzetvezető tudtával és engedélyével. Paradoxon, de tény, hogy a hungaristák az iromány sokszorosítására, nyomdai kiadására csak a (vesztes) világháború után akartak sort keríteni. A papírköteg egyébként még a nyilas kormányszervek nyugatra menekülése közben került Németországba, majd onnan az amerikaiak kezébe, akik csak az 1960-as évek végén szolgáltatták vissza egy részét Magyarországnak.
A Budaörs feletti Csíki-hegyek napjainkban, a nyújtott patkóra emlékeztető hegyekkel
A Hungária tér
A dokumentumhoz bár nem mellékeltek sem tervrajzot, sem látványképet, ám a leendő hungarista város sziluettjét viszonylag jól körbeírta a szerzője. Eszerint a Budaörs felett hosszan elterülő délnyugat-északkeleti irányú, nyújtott patkóra emlékeztető Csíki-hegyek által körbefont Felsőszállás és Alsószállás völgyek lettek volna a nyilas város „egybenyitott” központja. Ezt a körülbelül 100 hektáros területet-, amely lényegében nem más, mint maga a Csíki-dűlő-, úgy gyalultatta volna le vízszintesre a militarista szellemiségű település megálmodozója-, hogy az akár egymillió embert is be tudjon fogadni. Míg a katonai-, vallási- és pártrendezvényeket is lebonyolító hatalmas méretű placcot északon, a 343 méter magas Farkas-, a 364 méteres Szekrényes, a 322 méteres Szállás, a 308 méteres Ló, a 314 méternyi Csík- és a 283 méter magas Huszonnégyökrös-hegyek zárták volna le, addig a „patkó alsó szárát”, a déli térfalat a 249 méteres Törökugrató, a 262 méter magas Út- és a 315 méteres Odvas-hegyek alkották. A terv megálmodója a Hungáriára keresztelt felvonulási tér alatt egyébként nemcsak több tucatnyi kéreggarázst, hanem egy személy- és teherszállításra is alkalmas nagyobb méretű földalatti pályaudvart is a szemei elé vizionált.
Akár ilyen is lehetett volna a budaörsi Szálasi-vár (Fotó: Arte).
Mivel a tér nyugati oldalát lezáró, a többi hegycsúcstól viszonylag távolabbra esik a Huszonnégyökrös-hegy-, így erre az oromra egy grandiózus méretű műalkotást képzeltek el a nyilasok. A „Kelet kapujaként” is funkcionáló, arcukkal nyugat felé néző két óriás közül a „Táltos” a tudományt, a „Kobzos” pedig a művészeteket személyesítette meg. A két, 35-40 méter magasra tervezett kőmonstrum lábánál Attila, Árpád és Szálasi egészalakos szobrát kívánták felállítani. A bálványként is funkcionáló műalkotást lényegében a nemzetvezető által annyira magasztalt „gondwánai kultúra első európai emlékoszlopának” szánták, amelynek értelmét maga Szálasi az 1945. január 6-án Irottkőn megalapított Gondwánai Mozgalom alapszabályában úgy fogalmazta meg, hogy „a gondwánai világmozgalom, amely egyelőre Eurázsia területére terjed ki. Működése titkos, célja pedig az eurázsiai gondwánai népek és nemzetek erkölcsi, szellemi és anyagi jólétbe való felemelése a Hungarista Mozgalom világnézeti elvei alapján, (…) a destruktív fajkeveredésű zsidó nép biológiai kiirtása útján.” Gondwána ennek megfelelőn Szálasi eszmerendszerében nem az egykori szuperkontinenst jelentette, hanem egy békés és boldog zsidómentes világot.
A tér keleti oldalát lezáró Farkas- és Odvas hegyek között indult volna ki az a nyílegyenesre tervezett, 7,2 kilométer hosszú autópálya is, amelynek a végét a budai királyi várpalota alatti Palota (ma Dózsa György) térnél akarták kiképezni. A sztráda nyomvonala csak az Ördögoromnál tört volna meg minimálisan. A műút megépítésekor nemcsak egy 670 méter hosszú, a Déli-pályaudvar és a Naphegy alatt futó alagút kialakításával számoltak, hanem a csillebérci dombok rézsűs bevágásával, illetve a Tabáni-, a Németvölgyi (ma Gesztenyéskert)- és a Farkasréti temetők teljes, illetve részleges szanálásával is. A nyomvonal kialakítása egy 1937-es térkép szerint közel 210-220 telket érintett, amelyeknek csaknem a felén állt valamiféle ház, nyaraló, viskó vagy villa. Ezeket az épületeket –művészi kialakításuktól függetlenül – bontásra ítélték.
Szálasi Ferenc kormánya és választói között
A Hungária Akadémia
A tér központi eleme egy olyan 36-40 emeletes, vasbetonból és acélból kizsaluzott felhőkarcoló lett volna, amelyet az „északi hegylánc” központi elemének kinézett Szállás- és Szekrényes hegyek tetejére álmodtak meg. Az épület magasságát 250 méterben adták meg. Ezt az épületkomplexumot szánták a Magyar Tudományos és Művészeti Akadémia központjának, ahol 25 ezer diák tanulhatta meg az árja szemléletű náci-germanizmus felett „morálisan és fajilag feljebb álló és győzedelmeskedő” nyilas-hungarizmus lényegét és tartalmi esszenciáját. Az egyetemnek természetesen nemcsak katonai, hanem műszaki, teológiai, bölcsészeti, gazdasági, jogi, orvosi és természettudományi karai is lettek volna. A Münchenben megtalált dokumentum arról is értekezett, hogy a Hungária Egyetem honvédelmi karának 9 országnagyot, 7 népnagyot, 9 hivatásrendi-vezetőt, 10 kormányszéki vezetőt, 20 szakvezérkari vezetőt, 20 országos végrehajtói vezetőt és 5 vezérkari főnököt kellett volna „kitermelnie” évente. Az évi 80 fős keretszámot azonban pár év múlva már fel kívánták emelni 150, majd 450 főre, amely számításaik szerint pont ahhoz volt elegendő, hogy 35 év elteltével a hungarizmus eszméje országos méretű legyen mind a hadsereg vezérkara, mind a lakosság körében.
Szálasi-vár egyik lehetséges szellemi-építészeti előképe, a Mussolini által felépíteni kívánt, Mario Palanti tervezte Mole Littoria római felhőkarcoló terve (Fotó:Dieselpunk.org.)
A grandiózus méretű felhőkarcoló északi -a Szekrényes-hegy- oldalában egy a Kárpát-medencére jellemző növény- és állatkertet kívántak kialakítani. A toronyházat tartó Szállás-hegy Hungária térre (Alsószállásra, Felsőszállásra) néző déli oldalát úgy akarták teraszosan kiépíteni, hogy azokon különböző keresztény, pogány és ázsiai vallások áldozati oltárát helyezhessék el. Az ötlet egyébként nem számított újszerűnek. Az Andrássy út 60-ban született „politikai-építészeti terv” kiötlője ugyanis valószínűleg ismerhette Zajti Ferenc orientalista nevéhez kötődő, 1943-ban kiadott Memorandum című könyvét, amely a tabáni Naphegyre álmodott meg hasonló építészeti elveken nyugvó, egy keleti és nyugati türköknek egyaránt emléket állító hatalmas méretű, ám „turáni szemléletű” Magyar Kultúrhistóriai Múzeumot és Kiállítócsarnokot.
Szálasi-vár egy másik lehetséges szellemi-építészeti előképe a római Foro Mussolini (Fotó: Veltro's Archiv)
A Szállás-hegy középső teraszán, a párkány közepén egy hatalmas méretű, térben előreugró nyilaskereszt állt volna, amely alatt egy szószéket is kialakítottak, hogy Szálasi innen szóljon a nemzetgyűlésnek, a „népéhez és katonáihoz”. A teraszok alatt, közvetlenül a hegy lábánál egy 200 méter szélesre tervezett főbejáratot kívántak kialakítani, ahová belépve, a hegy gyomrán keresztül (valószínűleg több teher- személylift által) lehetett a felhőkarcoló felső emeleteire kijutni. Mint minden építészetben is az önkifejezésre törekvő totalitárius államberendezkedés esetén, a nyilas toronyházat is több tucat két, két és fél magas szobrokkal akarták körbevenni és díszíteni. Valószínűleg az épület külső és belső termeiben, csarnokaiban több kortárs jellegű mozaik, freskó és dombormű is felállításra került.
Szálasi-vár egy másik lehetségesszellemi-építészeti előképe a római Foro Mussolini (Fotó: Veltro's Archiv)
Az egyetemi és főiskolai képzést is nyújtó Magyar Tudományos és Művészeti Akadémia köré, a szomszédos „hegyláncot” követve félköríves kialakításban, több oktatási intézményt, kulturális centrumot, közigazgatási és államapparátust kiszolgáló minisztériumi épületet is terveztek-, amelyeket egy-egy oszlopcsarnokkal kívántak összekötni a központi helyre telepített felhőkarcolóval. A dokumentum szerint a Hungária Akadémia melletti hegyeken azonban nem ezek a közintézmények, hanem egy-egy múzeum állt volna. Míg a Ló-hegyen a Természettudományi, a Farkas-hegyen a Művészeti, addig az Úthegyen a „Mérnöktudományi” Múzeum tömbje tört az ég felé. A hungarista eszmerendszerből kiindulva ezeknek az épületeknek az építészeti kialakítása nem a hitlerizmust jellemző és kifejező „épületszörnyeket” követte volna-, hanem a megjelenésében sokkal visszafogottabb, ráadásul még élhetőnek is mondott olasz fasiszta architektúrát, amelyet a legjobban Marcello Piacentini, a római Foro Mussolini sportkomplexumot jegyző Enrico Del Debbio és a szintén római, ám meg nem épült Mole Littoria nevű felhőkarcolót tervező Mario Palanti neve fémjelzett.
A Foro Mussolini napjainkban (Fotó: Arte)
Szintén érdekes, hogy bár a dokumentum megemlíti, hogy a Szálasi-vár elképzelhetetlen katolikus templom nélkül, ám az Isten háza kinézetét, annak faszádját nem részletezték olyan mélységben, mint a fent említett épületeket. Ezt a hiányt azonban pont Szálasi Ferenc 1945 nyarán pótolta augsburgi amerikai fogsága idején papírra vetett gondolatai rendezésekor, teljes tudatában annak a nemzetközi szándéknak, hogy Magyarországra való visszaszállítása esetén, Budapesten majd felakasztják: „A magyar római katolikus naptárba be fogom állítani a magyar nemzet számára Jézus Krisztus megvallásának napját. A hungarizmus országépítésében a Hungária Egyetem és Főiskola tervében egy hatalmas Dóm építését vettem tervbe. A főoltár egyetlen hatalmas, legalább 50 méter magas Krisztus-szoborból fog állni, melynek a talapzatán kell az oltárnak lennie.” Eszerint a feszület teteje közel egyvonalban lett volna a Szállás-hegy ormán kiépített nemzetvezetői szószékkel és a felette szétterjedő nyilaskereszttel. A 27 lapból álló iratcsomagot várhatóan a többi korabeli, ám német nyelvű dokumentummal közösen 2015-ben szállítják majd át a Münchenben ekkor megnyíló, a bajor nácik egykori Barna Házából kialakított Nemzetiszocialista Dokumentációs Központba.
Jamrik Levente
Több mint 20 budavári ház izgalmas udvarát is láthatod, ha eljössz A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI-TÚRÁRA: A 2014.08.30-án (SZOMBAT) délután 2-kor kezdődő tematikus budai Várnegyed-túra a következő titkokról rántja le a leplet-, amelyet még a sétáról szóló Index-cikk sem említett meg:
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
Az Augusztus 30-án, a Várszínház (Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon. 
