A kétszeres műkorcsolya-olimpiai bajnok Katarina Witt egykori lakása alatt lett öngyilkos Hitler. A Führer-bunkerben további öt ember választotta a halál ennek a formáját, és akkor a meggyilkolt hat Goebbels-gyermekről még nem is beszéltünk.
A Führer-bunker egykor és a helyére felépített lakótelep (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A német hadvezetés a lengyelországi hadműveletének elindításával párhuzamosan döntötte el, hogy az 1934-ben kisajátított, majd Roderich Fick terve alapján 1938-ig jelentősen kibővített berchtesgadeni „Sasfészken” (Adlerhorst) kívül, két új jól védhető főhadiszállást építtet majd meg a Führernek. A birodalmi építkezéseket lebonyolító Organisation Todt (OT) 1939. október 1-én látott neki a 275 négyzetméteres Fekete-erdei „Tannenberg” és a 285 négyzetméteres Rajna-vidéki „Tisztás” (Waldwiese) kódnevekkel ellátott komplexumok építésének, amelyeket hivatalosan 1940. július 10-én adtak át.
Egy szétlőtt berlini utca 1945-ben (Fotó: William Vandivert - LIFE)
A Harmadik Birodalom kezdeti katonai sikereinek köszönhetően ez év május 2-án személyesen Adolf Hitler rendelte el, hogy a meglévő és a még épülő két objektumon kívül, további 17 főhadiszállást kell a Fritz Todt vezette szervezetnek felépítenie a birodalom, az elfoglalt, a folyamatban lévő és a későbbiekben meghódítani kívánt országok területein. A parancsnak megfelelőn az OT 1940-ben vágott bele a németországi „Sziklafészek” és a „Farkasverem” (Felsennest és Wolfsschanze), a belgiumi „Farkas-kanyon I.” (Wolfsschlucht I.) és a lengyelországi „Askania”, a későbbi Anlage Mitte és Anlage Süd részben a föld alatt is elnyúló ingatlankomplexumok tervezésének és kivitelezésének. A háború végéig a tervezett 20 bunkerből csak 15 erős vasalású főhadiszállás készült el. A fehérorosz „Olga”, az alsó-sziléziai „Óriás” (Riese), a türingiai S III., valamint a franciaországi „Farkas-kanyon III.” és a „Cigány” (Wolfsschlucht III., Zigeuner) kódnevű bunkerek az előrenyomuló szövetségesek csapatok miatt már nem készülhettek el.
Hitler európai főhadiszállásai (Fotó: Wikipedia. de)
A Führer-főhadiszállások közül a nagyközönség számára talán a legismertebb objektumok a bajorországi „Sasfészek”, a kelet-poroszországi „Farkasverem”- ahol Claus Schenk von Stauffenberg ezredes megpróbálta 1944. július 20-án megölni Hitlert-, valamint a Bukás című német nagyjátékfilmben is bemutatott berlini Führer-bunker lehet. Most ez utóbbi létesítményt járjuk körül virtuálisan:
A berlini központ megépítésének ötlete 1935-ben merült fel. Érdemes megjegyezni, hogy a komplexumot kezdetben nem a fegyveres erők főparancsnokságának (OKW) szánták a németek, hanem kimondottan a Vezér légoltalmi menedékhelyének, amely csak Hitler főparancsnoki tisztsége miatt lett szép lassan a háború vége felé de facto a hadsereg Germánia világ-fővárosi központja.
A Wilhelmstraße 77. alatti Régi Birodalmi Kancellária pincéjét 1936 és 1937 között alakították át az államfő ideiglenes óvóhelyévé. A Karl Piepenburg tervei szerint kialakított és a Hochtief AG cég által kivitelezett komplexum 250 ezer birodalmi márkájába került az adófizetőknek. A Külügyminisztérium kertjéből, pontosabban az 1945-ben öngyilkosságot választó Führer holttestét a kertben elégető Erich Kempka alezredes háza mellől és a Kancellária Diplomatatermének fogadószobájából megközelíthető 20 szobából álló óvóhely födémvastagsága 1,6 méter, falvastagsága pedig 1,2 méter volt. A két irányból is megközelíthető bunker középső szakaszán alakították ki az ellenőrző központot, az onnan nyíló éttermet és a két, egymással összeköttetésben lévő disztribúciós szobát. Ettől a folyosótól balra alakították ki a konyhát, a mellékhelyiségeket, az éléskamrát, több anyagraktárt és a tiszti kantint. A folyosótól jobbra helyezkedett el a gépház, az üzemanyagraktár, illetve azok az irodák és hálószobák, amelyeket 1944 áprilisában foglaltak el Magda Goebbels és gyermekei. Itt ölte meg Helmut Kunz SS-orvos által adott cianid kapszulákkal az asszony 1945. május elsején este 8 órakor hat kiskorú gyermekét is, hogy azok ne élhessék meg, illetve ne tapasztalhassák meg a nemzeti szocializmus utáni politikai időszak „arctalanságát és harácsoló zsidó-kommunista demokráciáját”. Pár órával később dr. Joseph Goebbels propagandaminiszter és felesége a Kancellária kertjében fejbe lőtték magukat.
A Führer-bunker elhagyatott, a szovjetek által feldúlt és az amerikaiak által megtalált belső helyiségei (Fotó: William Vandivert - LIFE)
Mivel 1940. augusztus 25.-én Hitler ebben az óvóhelyben élte át Berlin első angolszász bombázását, így 1942-ben elrendelték a komplexum kibővítését, amelyet az alacsonynak tartott födémvastagság miatt nem a Régi Birodalmi Kancellária még „kihasználatlan” pincerendszere felé, hanem a kert irányába tettek meg. Az Albert Speer által tervezte új Führer-bunkert ennek megfelelően jó pár méterrel lejjebb zsaluzták ki, mint a korábban átadott műtárgyat, amelyet innentől kezdve már „csak Elő-bunkernek” (Vorbunker) hívtak. Az új objektum födémvastagsága (a ráhordott földel együtt) így 5,1 méter vastag lett, amely egyenként csaknem 4 méter széles vasbetonfalakat ívelt át és kötött össze. A talpszintet 8,5 méter mélyen alakították ki. Az objektum kivitelezésénél gondot okozott a magas talajvíz eltávolítása, amelyet az 1944. október 23-ai hivatalos átadás után sem tudtak maximálisan megoldani a gépészmérnökök. Érdekes momentum, hogy a nagy kapacitású szivattyúk és a dízelgenerátor a folyamatos bombázások ellenére még a Führer öngyilkosságának ideje alatt is tökéletesen működtek, a berendezések csak a személyzet hiányában nem pótolt gázolaj hiánya miatt álltak le május 2-án, s lephette el így a talaj- és a rétegvíz 20-22 centiméteres vastagságban a műtárgy két méteres betonaljzatát.
A berlini Elő- és Führer-bunker axiometrikus nézete (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A 22 méter széles, 27 méter hosszú, 3,4 méter belmagasságú, 25 helyiséggel rendelkező bombabiztos műtárgyat egy derékszögben megtörő, több zsilipkamrával felosztott lépcsőházzal is összekötötték a hét évvel korábban átadott minisztérium alatti Elő-bunkerrel. Bár tervbe vették, de jelenlegi ismereteink szerint valamilyen okból kifolyólag mégsem épült meg az a 120 méter hosszú alagút, amely Hitler bunkerét a Voßstraße 6. szám alatti Új Birodalmi Kancelláriával kötötte volna össze. Az OKW hivatalosan csak „B-207-es projektnek” hívta az 1.350.000 birodalmi márkába kerülő komplexumot.
Az Albert Speer tervezte Új Birodalmi Kancellária külső és belső nézetei (Fotó: Bundesarchiv.de)
Az Elő-bunkerből a Führer-bunkerbe való lejutás –mint már feljebb említettem– egy 40 lépcsőfokból álló közepén derékszögben megtört lépcsőházon keresztül történt, amelynek nyugati vége szintén egy központi folyosóba futott bele. Ebben a három egységre felosztott helyiségben alakították ki a társalgót, a várakozót és az egyik konferenciatermet. Innen jobbra fordulva nyílt a gépház, a dízelüzemű generátor, a talajvizet kipréselő szivattyú, a szellőztetésért és légtisztításért felelős berendezéseket rejtő szobák, valamint az a telefonközpont, ahol egy kültéri rádióvevő is segítette Rochus Misch telefonközpontos munkáját. Közvetlenül a műszaki blokk mellett kapott helyett 1945. január 16-án Martin Bormann pártminiszter és kancelláriavezető, valamint április 8-án dr. Joseph Goebbels propagandaminiszter irodái és hálószobái, illetve egy orvosi szoba és műtő.
A kelet-nyugati irányú folyosó bal oldalából nyílt Hitler titkársága, ahol az egész komplexumra jellemző helyhiány miatt Traudl Junge titkárnő és Erna Flegel nővér hálószobájaként is funkcionált. Ebből a „kanapékkal telezsúfolt előszobából” nyílt a Führer munka- és lakószobája-, ahová a Vezető véglegesen január 16-án költözött be Blonde nevű kutyájával. Ezt az alig 12 négyzetméteres szobát több magas minőségű bútorral rendezték be. Itt került elhelyezésre az a tucatnyi ellopott, elkobzott festmény is-, amelyeket a háború után a világ legnagyobb Művészeti és Festészeti Galériájában, a Linzben kialakítandó Führer Múzeumban állítottak volna ki. A bunker legismertebb képe Nagy Frigyes portréja volt. A diktátor „kicsiny életterétől” keletre húzódott Hitler fürdőszobája és Eva Braun hálószobája, aki csak 1945 februárjában költözött müncheni otthonából véglegesen ide, hogy a Führerrel április 28-án megkötött polgári házassága után két nappal férjével közösen öngyilkos lehessen. (Holttesteiket Erich Kempka alezredes égette el a kertben.) A komplexum nyugati felében egy térképszobát, a kertbe kivezető vészkijáratot őrző őrség hálókörleteit és egy megfigyelőállomást alakítottak ki. A Hitler- és a Goebbels-családok öngyilkosságát követően pár órával Hans Krebs és Wilhelm Burgdorf tábornokok a komplexum társalgójában lőtték magukat fejbe. A szovjet hadsereg egyik osztaga május 2-án reggel 9-kor merészkedett le a Führer-bunkerbe, ahol a komplexum egykori személyzete közül egyedül csak Johannes Hentschel elektromechanikus nem menekült el, vagy lett öngyilkos. Ő megadta magát.
A Führer-bunker központi folyosója és Hitler öngyilkosságának helyszíne 1945-ben. (Fotó: William Vandivert - LIFE)
Mivel Moszkva attól tartott, hogy a komplexum hamar zarándokhellyé válhat, így a Vörös Hadsereg 1945. december 5-én megpróbálta felrobbantani a bunkert, de kísérletük nem járt sok sikerrel. Az erős vasalásnak köszönhetően ugyanis az expozíció csak szellőzőaknát magában rejtő kültéri tornyot és a kert felőli bejárat egy részét döntötte romba. Az oroszok bár két év múlva újra nekiveselkedtek a komplexum eltüntetésének, ám a szintén decemberre időzített robbantás-sorozat csak a műtárgy lakáselválasztó falaiban tett valamicske kárt. A szovjet kudarcokat követően a Stasi 1959-ben vette kezébe az Új és a Régi Birodalmi Kancellária, illetve Hitler egykori főhadiszállásának lebontási sorsát-, ám 52 robbantást követően ők is csak a hatalmas méretű minisztériumot és az Elő-bunkert tudták úgy meggyengíteni, hogy a földalatti komplexum szobáit betonnal és földdel feltölthették. A mélyebben fekvő Führer-bunkerben ismételten szinte semmilyen kárt nem okoztak a robbantások. A tereprendezésre egyébként a közelben húzódó berlini fal miatt volt szükség.
Amerikai vizsgálóbizottság a szovjetek által félig-meddig felrobbantott Führer-bunker kerti bejáratánál és Hitler hamvasztási helysznén. (Fotó: William Vandivert - LIFE)
A kelet-berlini városvezetés 1985-ben ismét nekirugaszkodott Hitler főhadiszállásának eltüntetéséhez. A cél ekkor már nem az esetleges náci zarándokhellyé válás megakadályoztatása volt, hanem az itt kialakítandó Voßstraße-i házgyári technológiával kivitelezett lakótelep felépítése, amelyeknek 7 méter mély alapozását zavarta volna az Albert Speer tervezte építmény. A magas építési költségek miatt azonban az NDK-s melósok csak az objektum 4,1 méter vastag födémjét távolították el a Führer-bunkerről, a padlót és a vasbetonból készült külső 4 méter széles falakat a helyükön hagyták, hogy a több öngyilkosságot látott szobákat kaviccsal, sittel és homokkal tölthessék fel.
A Führer-bunker helyére felépített lakótelep és parkoló (Fotó:Flickr.com)
Érdekesség, hogy Hitler halálának helyszínén felépített lakótelepet az NDK prominens politikusainak és hírességeinek utalták ki. Itt kapott lakást például a kétszeres műkorcsolya-olimpiai bajnok Katarina Witt is. Adolf Hitler halálának helyszínéről –főleg az elmúlt 70 év mítoszainak köszönhetően– szinte semmilyen tájékoztató nem jelenhetett meg a lakótelepen és környékén. A németországi foci VB-nek köszönhetően azonban ez is megváltozott 2006-ban. A Berlin Underworlds Egyesület ugyanis ekkor állította fel azt az információs táblát a Vezér bunkere feletti parkolóban, amelynek felavatásán még Hitler egykori testőre, a Führer öngyilkosságát a saját szemével látó, 2013-ban elhunyt Rochus Misch is részt vehetett.
Jamrik Levente
E héten már három szuper tematikus (alternatív) túrát ajánlok a figyelmetekbe:
1. "A kőbányai Pokol" A túra Március 26-án (csütörtök) du 5-kor kezdődik a Bánya utca 37. elől.
- A 32 KM HOSSZÚ PINCERENDSZER, AMELY 18-SZOR NAGYOBB, MINT A FERTŐRÁKOSI KŐFEJTŐ
- SÖRGYÁR, MAJD TITKOS MESSERSCHMITT REPÜLŐGÉPGYÁR
- ELFELEDETT HIDEGHÁBORÚS ÓVÓHELY
- A MUNKÁSŐRSÉG FŐHADISZÁLLÁSA, A DREHER-CSALÁD TRAGÉDIÁJA
- TITKOS KÁPOLNÁK ÉS A BÚVÁROK MEKKÁJA
- HOLLYWOOD IMÁDOTT FORGATÁSI HELYSZÍNE (AVAGY KUSTURICA, JUDE LAW ÉS ZIMÁNY LINDA CSÓKJA)
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A létesítményről itt lehet bővebben olvasni: http://falanszter.blog.hu/2013/03/09/a_kobanyai_pokol_titkos_repulogepgyar_a_melyben
2. "A Kéjnegyed bugyrai: Szex, gyilkosság és művészet az erzsébetvárosi gettóban" A túraMárcius 28-án (szombat) du 2-kor kezdődik a Szt. Teréz templom (Király és Nagymező utcák sarka) elől.
- BORDÉLYHÁZAK, MULATÓK, CSŐDÖRÖK ÉS ZENGERÁJOK NYOMÁBAN
- MELYIK BÉRHÁZAKBAN MULATTAK EURÓPA URALKODÓI?
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- MI KÖZE WAGNERNEK A KIRÁLY UTCÁHOZ?
- HOL LAKOTT ÉS DOLGOZOTT KÁDÁR JÁNOS?
- A PESTI ZSIDÓSÁG EMLÉKEZÉSPONTJAI
- AZ SS ÉS A GESTAPO FŐHADISZÁLLÁSAI
- MIÉRT VOLT HÍRES EXPORTCIKK A MAGYAR NŐ?
- PÉNZHAMISÍTÓK ÉS HOLLYWOOD
- ÉS RENGETEG MÁS ÉRDEKESSÉG, ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként.
3. "A budai Várnegyed titkai" A túra Március 29-én (vasárnap) du 2-kor kezdődik a Várszínház elől.
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke:http://index.hu/kultur/eletmod/2014/04/16/var_os_tura/ Esőnap nincs.
