Nem volt olyan nemes, polgár és kommunista, aki ne aludt, ivott, vagy étkezett volna a Duna-parti Hungária, Bristol vagy a Carlton szállodákban. Tudták ezt a pesti szélhámosok is.
A Grand Hotel Hungária egy korabeli levelezőlapon
Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza
Tegnap a pesti Korzó Eötvös- és Vigadó tér közötti szakaszán állt paloták kultúrtörténetét mutattam be, ma innen folytatjuk virtuális sétánkat az Erzsébet híd felé: A Vigadó tér 1. szám alatt, ott ahol ma a Marriott Hotel északi szárnya terpeszkedik, 1948-ig az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMÁBT) 1871-ben átadott székháza állt. A négyemeletes, eklektikus stílusú palotát Frey Lajos terve alapján építették fel. Az első emeleten kiképzett két-két atlasz-szoborpárt, valamint a negyedik emeleti herma-szobrokat Szandház Károly és Szandház Ferenc készítette. A banképület aljában nemcsak az 1857-ben alapított EMÁBT hivatalai működtek, hanem a társasággal leszerződött más biztosítótársaságok fiókirodái is.
1931-től szintén itt fogadta pihenni és társalogni vágyó vendégeit a Paulin Lajos irányította híres-hírhedt Negresco Kávéház is, amely a korabeli rendőrségi híradásokból azért volt nevezetes, mert a csinos hölgyek miután lenullázták tetemes pezsgőfogyasztásukkal szerelemre vágyó gavallérjaik pénztárcáját, toalett-rendbetételre hivatkozva, sietve és feltűnésmentesen távoztak az oldalkijáraton. Az alkalmi szexre vágyó urak, így lógó orral térhettek haza. A kávéház 1945-ben ismét szerepelt a rendőrségi hírekben: „Letartóztatta a rendőrség Paulin Lajost, a dunaparti Negresco volt tulajdonosát, aki Szálasiék uralma előtt néhány hónappal a Dunacorso- kávéházat [Vigadó tér 3.- a Thonet-udvar] is kezelésbe vette. Velük ül együtt a rendőrségen Fröhlich Károly, a kis Fröhlich néven közismert bárzongorista, akit azzal vádolnak, hogy este fülbemászó valcereket játszott, nappal fülébe súgta a Gestapónak, kik szervezkednek a náci- uralom ellen.” A banképület Budapest 1944-1945-ös ostromakor teljesen megsemmisült. Bővebb infók az épületről itt.
Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza és a híres-hírhedt Negresco Kávéház (Fotó: Fszek.hu, Urbface.com)
A Grand Hotel Hungária
A fenti palotával ellentétben érdekesebb számunkra a következő 3 ingatlan, amelyek hotelként működtek. A gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére 1868-ban alakult Első Magyar Szálloda Rt. még megalakulása évében négyemeletes hotelt terveztetett Pucher Józseffel, majd 1869-ben Incze Györggyel. Mivel egyik építészeti tervvel sem volt megelégedve az igazgatóság, így Hungária Nagyszálló tervét végül Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik készítette el. Az 1871-ben átadott 294 szobás hotel verandáját az építészek körében nem annyira ismert Zeillinger Vilma, a két udvart befedő üvegtetőt pedig Schubert Ármin tervezte meg. Ez utóbbi munka 1872-ben lett kész, amelyet az Oetl Antal-féle vasöntöde tervezte és kivitelezte díszes oszlopok tartottak. A hotel aljában Sárfy Lajos kávézója és Briher János vezette luxusétterem működött, ahol minden nap mindenki nagy megelégedésére Rácz Pali cigányzenekara játszott. A „Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele” című nótája állítólag Erzsébet (1837-1898) királyné egyik kedvenc dala volt. Az 1886-ban elhunyt művész azonban nem ezzel a szomorú hegedűjátéka miatt lett világhírű, hanem mert Kálmán Imre róla mintázta a „Cigányprímás” című operett főhősét. Fedák Sári főszereplésével a darab még az Egyesült Államokban is viharos sikert ért el.
A Grand Hotel Hungária egy korabeli festményen, illetve a hallja az 1930-as években (Fotó: Fszek.hu, Urbface.com)
Deák Ferenc államférfihoz hasonlóan-, aki az 1916-ban lebontott Angol Királynő Hotelben élt- a megbízható, családias hangulatú Hungária is sok agglegény és politikus (pl.: dr. Ertl János, Telegdy József) otthona volt. Többek között itt lakott a kellemetlen modorú Kecskeméthy Aurél író, aki a politikusokról írt gúnyos-humoros karcolataival műfajt teremtett. A hotel először 1873. május 11-én lett világszerte ismert, amikor is még walesi hercegként itt szállt meg VII. Edward (1841-1910) Nagy-Britannia királya és India császára, majd május 13-án szintén itt vacsorázott kíséretével. A trónörökös annyira megszerette Budapestet és a magyarokat, hogy még további 4 alkalommal látogatott el az országba. 1900-ban már Muzaffer-Ed Din (1853-1907) perzsa sah és kísérete bérelte ki a szálló 84 szobáját budapesti látogatása alkalmából. 1877-ben ismét a Hungária Nagyszállóra figyelt az ország: Takács János és E. Flamm ugyanis itt a nagyteremben mutatta be először hivatalosan a telefont-, amelyet a helyszínen ki is lehet próbálni, illetve meg lehet vásárolni. 1844-ben „A Krisztus a keresztfán (Golgota)” című festmény budapesti bemutatásának alkalmából szintén a hotel nagytermében látták vendégül a világhírű Munkácsy Mihály festőművészt és feleségét. A házigazda két nagytekintélyű ember, Ipolyi Arnold püspök és Tisza Kálmán miniszterelnök volt.
A Tanácsköztársaság idején a kommunisták kisajátították a szállodát, hogy „Szovjetház” címen itt alakíthassák ki a Forradalmi Kormányzótanács székhelyét, valamint itt szállásolhassák el népbiztosokat, illetve a Szamuely Tibor irányította több tucat ártatlan embert kivégző terrorszervezetük központját. 1919. június 24-én a Csuka, a Maros és a Pozsony monitorok több lövést is leadtak a hotelben és a rakparton pisztollyal, puskákkal védekező/támadó vörösökre. A házon kívül senki sem sérült meg az operett ütközetben. További érdekes sztorik a hotelről és műtárgyairól az Urbface.com oldalon, itt.
A vörös katonák harca a dunai monitorokkal híres kép volt. A szocializmus idején minden általános iskolai könyvben benne volt. Alul a monitorok által szétlőtt Hungária Hotel (Fotó: HM, Urbface.com)
A volt Bristol Hotel
A Grand Hotel Hungária melletti telekre 1869-ben építtetett báró kisteleki Lévay Henrik közgazdász, a magyarországi biztosító intézményrendszer megalapítója Frey Lajos és Kauser Lipót terve alapján egy négyemeletes lakóházat, amelyet még ebben az évben el is adott az Első Magyar Szálloda Rt.-nek, hogy azok Pucher József terve alapján szállodává alakíthassák át. Az Illits József és Illits Gyula kávékereskedő irányította „Duna-parti gyöngyszem”1896-ban vette fel a Bristol nevet.
A 102 szobás világszínvonalú hotel földszintjén működő kávéházat Schneider János vezette. A szálló hatalmas tükörablakos éttermében a kor számtalan híressége időzött rendszeresen. Ide jártak a Török Sándor neves író vezette Bristol-körnek hívott irodalmi társaság tagjai és a „Hét” című lap munkatársai is kártyázni, beszélgetni. 1939-ben a szálloda éttermét 350 személyes színházzá építették át, hogy a Köpeczi-Boócz Lajos, Lukács György világhírű filozófus, esztéta, valamint a Hevesi Sándor rendező irányította Thália Társaság (amelynek tagjai többek között Gyöngyössy Erzsi, Gombaszögi Ella és Zordon Gyula volt) ide költözhessen. A kabarékat és színpadi műveket is felvonultató Dunaparti Színpad 1940-ig működött az épületben.
A szálló több politikus, főnemes állandó vagy ideiglenes lakhelye volt. Itt lakott például gróf Gyürky Ábrahám valóságos belső titkos tanácsos, gróf matzenaui Matzenauer Károly római és pétervári rendkívüli követ- és miniszter, valamint báró jacheluttai Craigher Dénes, aki 1893-ban vette meg az olasz Cividale melletti, XII. században épült Canussio-féle várkastélyt. Rajtuk kívül szintén több hónapig itt élt a valamilyen ok miatt nálunk nem annyira ismert, de egyébként világhírű magyar származású zongoraművész Joseffy Rafael, dr. Nadányi Emil a „8 órai Újság” főszerkesztője, és a nagy Gárdonyi Géza, az író.
Persze a Bristol is hemzsegett a szélhámosoktól. Volt olyan eset, amikor fagyi nyalt vissza: gróf Sztojanovits Leopoldina, aki miután három férjet (Bogdanovits Villibald őrnagyot, Von der Osten Plathe Károly bányatulajdonost és Menzling Gusztáv földbirtokost) elfogyasztott, idős korára úgy gondolta, hogy ismét férjhez megy, hiszen nőtartás címen kapott vagyona elfogyott, ám a rangja még megvolt. Egy snájdig, Jávor-bajuszú fess huszárgyerek volt a kiszemelt, aki ráadásul még 41 évvel fiatalabb is volt. Dobró Pál azonban az 1909-ben megtartott esküvő után 2 nappal elmenekült idős hitvese felbecsülhetetlen értékű tárgyaival, így a grófnénak nemcsak a nimbusza, hanem az ingósága is köddé vált. Az idős hölgy nagy-szegényen 1913-ban halt meg az első emeleti lakosztályában, a temetési költségeket a szálloda igazgatósága vállalta át. A Bristolt II. világháborús sérüléseire hivatkozva 1967-ben robbantották fel. Több infó az egykori szállóról és környékéről az Urbface.com oldalon.
A Bristol főbejárata és sokat látott pincérei. (Fotó: Urbface.com)
A volt Carlton Hotel
A sorban az utolsó hotel, a Petőfi tér északi részét lezáró Carlton volt. A telekre 1866-ban építtette fel Heinrich István politikus kétemeletes lakóházát Gottgeb Antal építésszel., amelynek az volt az érdekessége, hogy 1871-ben egy alagutat is kiépítettek a Duna irányába, hogy a hajón érkező friss élelmiszereket és a Zsolnay-kályhákba szánt tüzelőanyagot diszkréten szállíthassák be a ház lakóinak. Az alagút kivitelezésekor beépítették az itt talált, a folyóra kifutó nagy kváderekből alapozott XV. századi falszakaszt és a XVIII. században erre épített hídfőt is. Az épületet 1868-ban vette meg az Első Magyar Szálloda Rt., akik Pucher József terve alapján nemcsak háromemeletessé növelték meg a sarokházat, hanem szintjeit össze is kötötték a szomszédos Bristol Hotellel. A 93 szobás szálloda világvárosi színvonalú volt: Már ekkor villanyvilágítás, központi fűtés, hideg-meleg vizes fürdőszobák, rádió és telefon, illetve 50-60 automobil befogadására alkalmas kéreggarázs szolgálta ki a vendégek kényelmét.
Az egykori Carlton Hotel, amely leánykori nevén szintén Bristol volt (Fotó: Magyarország, Urbface.com)
A szálló Petőfi térre néző aljában a Leikam Hermann vezette Caffé Carlton kávéház, a dunai oldalon pedig Mayer József zöld selyemtapétával, márványtetős kandallóval díszített luxusétterme működött, amelyet nagy rendezvények idején összenyitottak a vendégek által olvasószobaként használt Kék Szalonnal. A kávéháznak nemcsak a teraszát díszítették pálmafákkal, hanem egy saját pálmakertje is volt, amelyet délben és este étteremként használták. Az Illits József vezette hotelt 1909-ben modernizálták Fellner Sándor építész terve alapján. A hotel állandó lakója volt Kégl György országgyűlési képviselő, Rava Móricz József György festőművész és Vészi József országgyűlési képviselő, a Budapesti Napló című újság főszerkesztője.
Itt végrendelkezett, ám abbáziai villájában hunyt el 1932-ben a morva származású gróf wchynitzi és tettaui Kinsky Zdenkó, aki 70 évesen is az Osztrák-Magyar Monarchia legjobb ugrólovasa volt. A cseh lovassport megteremtője egyébként Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó öccsének, Horthy Jenőnek volt a távoli rokona. (Kinsky kívánságára a szívét tartalmazó ezüstszelencét a Balaton legmélyebb pontján süllyesztették el.) Illits József szállodaigazgató 1927-es halálával, örökösei megosztották a Bristol szálloda és az étterem bérletét, így az itt működő kávéház után a Petőfi térre néző szálló a Carlton Hotel nevet vette fel. A Karinthy Frigyes író által is kedvelt Carlton kávéház falaira 1937-ben festette meg Pándy Lajos történelmi témájú freskóit, amelyek az épülettel együtt Budapest 1944-1945-ös ostromakor elpusztultak. A hotel romjait 1967-ben bontották le. Helyén ma parkoló és a Marriott Hotel egyik melléképülete áll.
Jamrik Levente
Ha a fenti témához hasonlóan szintén érdekes, rengeteg kultúrtörténeti, hadtörténelmi, helytörténeti és építészeti érdekességre vágysz, akkor 4,5 órás túra keretében közel 200 állomás érintésével közkívánatra ismét bemutatom a budai Várnegyed titkait. A túra a következő érdekességeket mutatja be:
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A Március 3-án, délután 1-kor kezdődő túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra a romos, volt Honvéd Főparancsnokság (DÍSZ TÉR 17.) elől indul és a Bécsi kapu térnél fejeződik be. 
