Világörökség része lehetne napjainkban a Tabán, ha a borászatáról is ismert romantikus hangulatú városrészt nem bontották volna le már a XIX. század végén és a XX. század elején. Amit a II. világháború meghagyott azt Rákosi tüntette el. Civilek egy kisebb csoportja most részlegesen visszaállítaná a kerület borfogyasztói kultúráját.
A hajdanvolt Tabán házai és templomai 1900-ban. (Fotó: Profila.hu)
Egy romantikus hajdanvolt budai városrész nyomában
A török kiűzése során csak a XVIII. század elején lett ismét arra mód, hogy újra beépítsék a Gellért-hegy és a Vár-hegy közötti 1541-től Tabánnak nevezett lankákat. (A városrészt korábban Hosszú Külvárosnak, Kis Pestnek, Alhévíznek, Szent Gellért falvának, Kelenföldnek majd Rácvárosnak hívták.) Az épületállományában organikusan gyarapodó kerület bár a kora újkori Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát, ám a szerb-dalmát településszerkezetből adódóan lényegében komoly gátja lett a Duna-parti város európai arculatának kialakulásában. Valószínűleg a pénztelenségnek volt betudható, hogy az 1810-es nagy tabáni tűzvész kínálta szanálási és bontási lehetőségek ellenére, a városrész Pesttel ellentétben nem tudott újjászületni József nádor vezetése alatt-, pedig 1831-ben Mednyánszky Alajos szépíró a területet már bekapcsolta volna a két kilométer hosszú Duna-parti nemzeti szoborkert-panteonjába is. Korner Frigyes szerint az 1858-ban újjáépített rácok lakta negyedben már közel ezer kispolgári léptékű ház állt. Az utcahálózat átalakulását leszámítva a városrész általános képe ugyanolyan maradt, mint a tűzvész előtt: a festői hangulatú kerületet továbbra is a kanyargós, szűk utcákkal, sikátorokkal és zsákutcákkal tagolt aprótelkeken álló földszintes vagy egyszintes (néhol kétszintes) épületek jellemezték.
A kerület első jelentős ráncfelvarrására 1873. március 5-ig kellett várni, amikor is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 376 ezer forintból megbízta Buzzi Bódog és Kéler Napoleon építészvállalkozókat, hogy fedjék le a 21 kilométer hosszú bűzös és koszos Ördög-patak Tabánon átfutó 5 kilométeres részét. A félkész műtárgyat azonban szó szerint elmosta az 1875. június 26-i óriási felhőszakadás-, ami a korabeli tudósítások szerint mérhetetlen pusztítást okozott. “Az Ördög-árok régebbi boltozata több helyen beszakadt: a rajta épített házak a lakókkal együtt elsodortattak és eltemettettek; az árvíz tartama alatt a Vérmező és Kelenföld síktengernek látszott.” A károkat 3.113.024 korona 90 krajcárban állapították meg, ami több mint a nyolcszorosa volt az 1873-ban a baj megelőzésére tervezett összegnek. A Városmajorig terjedő szakasz befedésével végül is 1878 májusában készült el a két kivitelező, ám a teljes meder befedését orosz hadifoglyokkal fejeztették be 1916-1918 között. Budapest ostromának kilátástalan, utolsó szakaszában az Ördög-árok neve a hadtörténetbe is bekerült. A Buda elfoglalásáért vívott elkeseredett harc során a Vannay László-féle riadózászlóalj a csatornán keresztül előtörve tudott egy szovjet lőszerraktárt felrobbantani. 1945. február 11-én pedig a német és a magyar parancsnokság 500 fős bekerített rohamcsapatával szintén innen tört ki a Pilis felé, hogy csatlakozhassanak csapattörzseikhez.
A higiénia javulásának, a Gellért-hegyen fecskefészkekként megbújó barlanglakások betömködése, illetve a telkek és viskók állami kisajátításának köszönhetően 1878-ban végre elkezdődhetett a városrész Duna felé néző részének teljes átépítése, ami több mint 64 ezer négyzetmétert ölelt fel. Ennek érdekében 1890-ig 116 lerobbant állagú házat bontatott el a Fővárosi Tanács. A folyóparti bérházépítési munkálatoknak köszönhetően a kerületbe számtalan író, költő, festőművész, politikus, építész, politikus és szerelmetes lelkű dzsentri és katonatiszt költözött be, akik anyagilag pár évtized erejéig felfuttatták a modernizálásra váró terület kiskocsmáit, borozóit, éttermeit, tiltott szerencsejáték-barlangjait és a prostitúciónak helyet adó bordélyokat. Lenkei Ákos munkájának köszönhetően most házszámpontos interaktív térképek segítségével nézzünk körül, hogy milyen lehetett az 1908-ban elfogadott teljes városrész-átépítési terv (XLVIII. sz. törvénycikk) bejelentése előtt a régi Tabán utcáin sétálni.
A Tabán utcaszerkezete 1887-ben és napjainkban (Grafika:Falanszter.blog.hu)
Attila utca, majd körút
A városrész keleti oldalát a Duna, a délit a Rudas fürdő és a Gellért-hegy északi lankáin futó Orom utca; a nyugatit a Sánc, a Czakó és a Naphegy utcák; az északit pedig a Szent János tér, a jelenleg Váralja utcának hívott Logodi utca és a Nagyrondellához vezető Sándor (ma Sándor Móric) lépcső zárta le. Ha a Szent János tér felől közelítettük meg a Tabánt, akkor két, egymás mellett nem szabályosan futó hullámos ívű utcán juthattunk el a főváros vigalmi negyedeként funkcionáló kerület központjába. Míg az északabbra futó Attila utca a Szarvas (később Szebeny Antal) térbe, addig a befedett Ördög-patak felett vezetett Árok utca a majdnem szabályos négyszög alaprajzú Ferenc (később Bocskai István) térbe futott bele.
Az Attila utcát többnyire földszintes, 3+1+3, 4+1+4 vagy 5+1+5 tengelyű puritán küllemű házak és vendéglők (Új kakukk, Vörös Béka, Attila stb.) és egy díszesebb kávéház (Palota) jellemezték 1906-ig. A Hauszmann-féle palotaátépítést megelőzően a 1600 négyszögöles Horváth-kertben álló Ságody József tervezte 1200 férőhelyes Nyári Színkört a fővárosi Tanács 1879-ben nemcsak felújíttatta, hanem a parkot a lakosság számára meg is vásárolta az egymással torzsalkodó Horváth családtól. Räde Károly tervei szerint a közparkot 1924-ben modernizálták a kor elvárásainak megfelelően. A tér vár felőli hajlatában állt a Kertnler Gusztáv vezetésével 1878-ban közadakozásból felhúzott egyszintes eklektikus stílusú Tornacsarnok, ami az utca túloldalán átadott Werbőczy István (ma Petőfi Sándor) Állami Főgimnázium diákságát is kiszolgálta. A létesítményt 1941-ben bontották le a park megnagyobbítása érdekében, a mellette álló Nepomuki Szent János szobrot ellenben a kommunizmus ideje alatt tüntették el, amit csak pár évvel ezelőtt állítottak vissza.
A Palota tér
A Palota (ma Dózsa György) tér két oldalán, a várba induló szerpentint közrefogva 1898 körül adták át a Magyar Királyi Darabont Testőrség két teljesen egyforma két-két kupolában végződő sarokrizalitos épületét. Míg az északabbra álló kétszintes ingatlanba a gróf Fejérváry Géza vezette testőrség kapitányságát, addig a délebbre állóba az elit alakulat laktanyáját költöztették be. Annak ellenére, hogy az 1944-45 ostrom során a két 3+9+3 tengelyű épület kijavítható károkat szenvedett, politikai okok miatt Rákosi Mátyás inkább a lebontásuk mellett döntött. Hűlt helyét találjuk Kabon József egykori palotaőr 1880-ban nyitott "Burgzsandár" kocsmájának is, ahol egy forintért lehetett kóstolgatni a királyi lakomák maradékát. (Ferenc József mindig sietősen és keveset evett, viszont ha ő befejezte, az egész vendégseregnek ott kell hagynia az asztalt. A roskadozó, jóformán érintetlen tálak így kerültek a kockás abroszú Attila úti kisvendéglő kuncsaftjai elé.) A darabont testőrségi épületek helyén ma két 1950-es években átadott háromszintes lakóház áll. Egyébként a Horthy-korszak ideje alatt a kaszárnya előtti területen épült fel az egykori Árok, Ív és Aranykakas utcák kereszteződésében Budapest legnagyobb szökőkútja is-, amit a Magyar Kommunista Párt szintén az enyészet martalékának ítélt.
Balra a Magyar Királyi Darabont Testőrség kapitánysága, jobbra pedig laktanyája 1904-ben. A két épület között látható Palota tér és királyi palota közötti szerpentin még nem épült meg (Fotó: Profila.hu)
Az 1925-ben átadott Bethlen-udvar. A háttérben jól láthatók a testőrségi paloták (Fotó: Fortepan.hu)
Az 1920-as évek közepén átadott tabáni szökőkút. Balra a testőrség laktanyája, jobbra a Bethlen-udvar (Nagy Zsolt Levente gyűjteményéből)
A második világégés utáni időszakot csak az 1925-ben átadott Bethlen-udvar élte túl. A hatemeletes bérház az állami lakásépítési program keretében épült fel a Bethlen-kormány rendeletére. Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos tervezők visszafogott neobarokk stílust választottak a 148 lakást befogadó manzárdtetős épületnek. Az asztalos- és üvegesmunkák, a lépcsőházi vaskorlátok, a külső kőfaragványok cseppet sem pazarló módon elegánsak, az udvari és folyosóburkolatok tetszetősen egyszerűek, ezért a „rossz minőségért” biztosan sokan elcserélnék a szocialista építőipar csodálatos vívmányait. Az 1907-től villamosközlekedést is lebonyolító Attila utca a Tabán szívébe, a Szarvas térbe futott bele.
A Szarvas tér északi része 1902 körül. Balra az Arany Szarvas fogadó. Középen a Felső-palota utca, amit az átalakított Új Várkapu zár le. A szemben lévő épületeket Rákosi parancsára rombolták le. Jobbra az Apród utca, a felépült Parlament, illetve az Ybl-kioszk sziluettje (Fotó: Vasárnapi Újság)
A Felső-palota utca
Az Attila utcát leszámítva a Szarvas térről további hat girbegurba nyomvonalú utcácska futott ki a szélrózsa minden irányába. Az északra futó Felső-palota utca a királyi várkert bejáratához, az Új Kapuhoz (das neue oder Burg Thor) vezetett, amelynek történelmi érdekessége csak annyi volt, hogy József nádor feleségének, a gyermekágyi lázban 17 évesen elhunyt nagy magyarbarát Alexandra Pavlovna Romanova temetési menete itt haladt át 1801-ben. A királyi palota átépítésével megbízott Hauszmann Alajos 1896-ban szüntette meg a palota és Tabán közötti átjárás lehetőségét. A klasszicista stílusú főkaput homorú ívben befalaztatta, hogy helyére egy díszes vaskorláttal közrefogott ülő pózban megmintázott Aphrodité szobrot helyeztethessen el. Az alkotást két obeliszkben végződő, a homlokzati síkból kiugró páros oszlop „védte”. Annak ellenére, hogy a bronzszobor és rusztikázott támfala szerencsésen túlélte az 1944-1945-ös ostromot, Rákosi Mátyás utasítására az emlékművet és a mívesen megmunkált kertfalat 1948-ban lerombolták.
A Hauszmann által átalakított Új Várkapu és a királyi kertben Erzsébet királyné kérésére felépített magyaros stílusú parasztház (Fotó: fszek.hu)
A királyi várkert
A térkompozíció mögötti területen nyúlt el az Ilselmann Keresztély és az ifjabb Pecz Ármin főkertészek tervezte romantikus hangulatú királyi kert, amelynek aljában a Hauszmann Alajos tervezte fedett folyosókon megközelíthető 1220 négyzetméter nagyságú üvegezett tetejű télikert és a díszes oromzatú egyszintes kertészház állt. Az épületegyüttest a palota stílusához igazodó lépcsőpavilonon keresztül lehetett megközelíteni. Innen egyenes út vezetett fel a Ferdinánd kapuig, amit többek között Róna József és Ligeti Miklós szobrai, faragott kerti pavilonok, padok, illetve tó-és szökőkút-együttesek szegélyeztek. Közvetlenül az északi (Ferdinánd) kapu mellett tört az ég felé a díszes ballusztráddal megkoronázott öblös kancsóra hasonlító Buzogány-torony is, ami akkor még fele olyan nagy volt, mint mai álközépkori lőrésekkel megmagasított utódja.
A magyarosan berendezett várkerti Sissi lakosztály (Fotó: Magyar Bútor)
A toronytól a Várbazár felé elfordulva juthatott el a nagyközönség az orchideák és azáleák termesztése miatt nemzetközi hírt elért angolkert felé. Itt a lombok és futórózsák mögé elbújva „pihent” 1948-ig Erzsébet királyné személyes kérésére 1898-ban, a Várépítési Bizottság dokumentumai szerint 1902-ben átadott magyaros stílusú „parasztháza” és a közvetlenül mellette kialakított hűs hegyi patak vizével éltetett sziklakert és grotta is. A díszes kőlépcső és teraszok köveit és alpesi növényeit Witzel Nándor főkertész egyébként egyenesen az Alpokból szállíttatta ideáig. Hauszmann a kerti lak építésénél nemcsak az itt fellelt Zsigmond-korabeli kaputorony maradványait restauráltatta, hanem egyes falszakaszait is felhasználta Sissi pihenőházánál. Az épületasztalosi munkákat Neuschloss Károly és fia készítette el. A kommunizmus ideje alatt elpusztított, kivágott, „sóval behintett” és négy méterrel lecsökkentett csaknem 30 ezer négyzetméter nagyságú egykori királyi kertnek már csak egyszer adódott lehetősége dicső múltját felmutatni: a Kőszívű ember fiai című filmben innen rohamozták meg az 1848-49-es magyar baka-és huszárruhákba öltözött statiszták a Heinrich Hentzi védte budai várat.
A Várkert egyik grottája 1919-ben (Fotó: fszek.hu)
Az Apród utca
A Szarvas tér északkeleti sarkából kiinduló Apród utca az Ybl Miklós tervei alapján 1879-ben átadott Várkert-kioszk (a királyi palota ivóvízellátásért felelős szivattyúgépház) épületét körülölelő nyújtott trapéz alakú kis parkba futott bele. Az utca baloldalán álló rokokó épület (Felső-palota utca 1.- Apród utca 7.) ugyanolyan domború ívvel követte a Szarvas tér behorpadó alakját, mint a mellette álló sarkán ma is álló Arany Szarvas-ház (Szarvas tér 1.- Felső-palota utca 2.). A Sághy Ferenc tulajdonos engedélyével 1811-től irodalmi szalonként is működő kocsmában dolgozta ki Vitkovics Mihály és fivére Vitkovics Jovan tabáni pópa, illetve Sima Milutinović Sarajlija a szerb ábécét. Kétszer (1810, 1814) is időzött körükben a Rác és a Rudas fürdőben gyógyulást kereső Vuk Karadžić filológus, akinek a hatására Johann Wolfgang von Goethe elkezdett szerbül tanulni. Az emelet állandó lakója volt Jakov Ignjatović budai főjegyző, „a szerbek Jókaija”. A jeles társaságot természetesen a Habsburg-birodalom többi híres irodalmára és költője is gazdagította alkalmanként: Batsányi, Kölcsey, Kazinczy, Berzsenyi, Bajza, Vörösmarty, Toldy Ferenc; a horvát Matija Petar Katančić költő, illetve a román irodalom és történetírás két nagysága is: Samuel Micu-Klein történész-filozófus és az első latin-román-magyar-német nagyszótár szerkesztője Petru Maior. Ez a gazdag hímzésű irodalmi élet 1845 környékén feslett ki, amiről a korabeli Hölgyfutár újság akkor azt írta, hogy a jó szívű és áldozatkész Christen koma vezette Szarvas kávéház már azoknak a gyülekezőhelye, akik a vasárnapi reggeli mise helyett inkább az Ördög második Bibliáját-, a dominót "lapozgatják": "Egy pár filiszterileg gépszerűes dominóhős üldögélt a gyér asztalok egyikénél, phlegmatico-mathematicus képekkel számítgatva ujjaikon filléres nyereség- vagy veszteségeiket. Kiváló példányai ma csupán fővárosunkban lelhető mintapolgároknak, kik... fejvakarva borzadoznak ama rettentő csapás ellenében, miszerint a magyar szó Buda városában is széltében lábacskára kapogatni kezdeget."
Az Apród utcán tovább haladva baloldalt áll (1.-3. szám) az anyák megmentőjének tartott Semmelweis Ignác copf stílusú egyszintes szülőháza, amelyben egykor a család Fehér Elefánthoz címzett szatócsboltja, manapság pedig az Orvostörténeti Múzeum működik. Az épülettel szemben bóbiskolt a szűk sikátorokkal átszőtt három középkori hangulatú épületből összenőtt Hét Választó Fejedelemhez címzett fogadó-komplexum, amelynek kétszer is vendége volt a Brunszvik-lányok miatt Martonvásárra udvarolni járó Ludwig van Beethoven egy helyi legenda szerint. A fogadótól jobbra gubbasztó viseletes épület (Apród utca 10.- Templom utca 38.) friss cipó és alma illatú emeletén élt a leghíresebb pálos íróként ismert Virág Benedek, aki nemcsak a magyar ódaköltészet első nagy mestere volt, hanem személyében a "magyar Horác" is, a teljes Horatius-életmű lefordítása miatt. Az atya egyébként annyira szerette kis lakását, hogy még tréfás verset is írt az ajtaját őrző fahasábhoz Soterion custosomnak címmel. Az öt apró udvarú épületből napjainkra csak a déli és a keleti épületszárnycsonkok maradtak ránk, amelyekben manapság a Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ, valamint a Tabáni Terasznak nevezett étterem működik.
Az egykori Hét Választó Fejedelemhez címzett fogadó 1933-ban (Fotó: Fszek.hu) 
Döbrentei Gábor egykori lakóháza 1933-ban (Fotó: Tabáni Múzeum)
Lyka-palota, és a ma még álló Ybl-kioszk és Várbazár 1902-ben (Fotó: Profila.hu)
Az Ybl Miklós tér déli oldala
A Tabán északi részét (Apród utca 4. - Döbrentei utca 1.) egy zárt sarokerkélyekkel díszített kétszintes romantikus stílusú ház zárta le, amelynek építési költségeit a gazdag görög kereskedőktől származó ifjabb Lyka István gazdálkodta ki. Egyébként az országos hírű Lyka Károly művészettörténész rokonságába tartozó István másik édestestvére, Döme is nagy építtető volt. Ő öccsével ellentétben azonban mindig a pesti oldalon, az Országházat is jegyző Steindl Imrével dolgoztatott. A Lyka-háznak nevezett épület nemcsak egykori reformkori lakójáról, az irodalmi és színházi élet megújításában jeleskedő Döbrentei Gábor akadémikusról volt nevezetes, hanem az első emeletét belakó Eckstein Rezső nyugalmazott budai főbíróról is, aki világhírű zongorajáték-virtuóz Liszt Ferenc barátjának magyar nemesi címet is kikönyökölt "az címzetes Pest vármegye képviselőitől". Az ingatlan második emeletének hajópallóit mindeközben az a Frankenburg Adolf akadémikus koptatta, aki nemcsak Petőfi Sándort karolta fel pesti itt tartózkodása alatt, hanem 1841-től a császári udvarról írt gúnyos szatíráival is szórakoztatta Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának nemzeti érzelmű olvasóit. Az épület helyén napjainkban égerfák ölelte füves foghíj „fogadja” a pofátlan parkolásra áhítozó autósokat, pedig régebben a tabániak itt jófajta borért álltak sorba az Ybl Miklós nagybátyja által üzemeltetett Arany Perec fogadó előtt.
A tér dél térsíkjának másik épületét (Döbrentei utca 2.- Várkert rakpart 12.) szintén ifjabb Lyka István építtette. A Messmer Sebestyén tervezte 1893-ban átadott háromszintes sarokkupolás palota lényegében annak az 1878-as Tabán átépítését sürgető programnak köszönhette létét, amely első lépcsőben a városrész 74 méter széles Duna-parti területének átépítésére vonatkozott. A háromszintes épület díszesebb fele az 1944-es angolszász bombázások során pusztult el teljesen, helyén ma egy szörnyű ronda hatemeletes betontömb áll, amelyben sokáig a Nestlé magyarországi főhadiszállása működött.
Jamrik Levente
Sétánkat innen az elpusztult Várkert-rakparton folytatjuk tovább
