Üzembe helyezték Budapest első jelzőlámpáját, a románok eltörlik Széchenyi emlékét, átadták a Lincoln-alagutat és bejelentették a világ legnagyobb felhőkarcolójának megépítését.
A Berlin (ma Nyugati) tér 1937 januárjában. (Fotó: Tolnai Világlapja)
Január 1. Budapest első jelzőlámpája
1927. január 1-jén átadták Budapest első közlekedési jelzőlámpáját. A Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződésében felállított szemafor még nem volt automatikus, azt az alatta posztoló rendőr irányította a lábával- a forgalomtól függően.
Budapest első közlekedési lámpája (Fotó: Tolnai Világlapja)
Január 1.: nyilak a pesti gyalogosoknak
A rendőrség kezdeményezésére 1937. január 1-től Budapest járdára haladási irányt jelző nyilakat kezdtek el felfesteni, hogy a járókelők is hasonló szabályok alapján közlekedjenek, mint az automobilok az úttesten. A projekt fél év alatt megbukott, a fővárosiak nem tartották be a gyalogos KRESZ-szabályokat.
A pesti ember rá se rántott (Fotó: Pesti Hírlap)
Január 5.: átadják a Lincoln-alagutat
Ole Knutsen Singstad norvég-amerikai építőmérnök tervei alapján 1938. január 5-én adták át a forgalomnak a Lincoln-alagutat. A Manhattant és New Jerseyt összekötő 2,4 kilométer hosszú alagút 25 méterrel a Hudson folyó alatt épült meg 75 millió dollár értékben. Az ünnepélyes megnyitón először katonai műszaki csapatok gépjárműi mentek át, őket követte további 7000 jármű csak az első napon. Kísérleti jelleggel a New York-i rendőrség 1955-ben itt és a szomszédos Holland-alagúton vezette be azt a fal mellett szorosan közlekedő elektromos sínjárót-, amely a gyorshajtók ellenőrzését és az alagút közlekedési rendjét volt hivatott ellenőrizni. A rendőrségi jármű két méter hosszú volt és nagyjából annyira széles, hogy egy felnőtt ember vállai éppen elfértek benne. A szerkezet tömege 590 kilogramm volt. Három lóerős elektromotorja két nyomógombbal vezérelt üzemmódban adta le a teljesítményét: az egyikben hat, a másikban tizenkét mérföld/órás sebességgel falta az alagút métereit. Az alagút teljes hosszában járőrözhetett volna vele az éppen szolgálatban lévő rendőr; nagy haszna lett volna, hogy ha baleset miatt bedugul az alagút.
Január 6. felavatják Japán új parlamentjétHirohito császár, Koki Hirota miniszterelnök és Konoe Fumimaro országgyűlési elnök jelenlétében 1937. január 6-án hivatalosan is felavatták Japán új, sorrendben harmadik parlamentjét. A több, mint 103 ezer négyzetméter alapterületen elterülő Országházat a tokiói Pénzügyminisztérium mérnökei Goichi Takeda, Kenkichi Yabashi, Yoshikuni Okuma és Fukuzo Watanabe tervezték. Érdekesség, hogy az új tokiói parlament 66 méter magas gúlában végződő központi tornyának szellemi előképe a Szántay Lajos tervezte aradi Kultúrpalota volt, amelyet Fukuzo Watanabe az 1934-es európai építészeti körútja során keresett fel személyesen, s emlékirataiban köszönte meg Szántay remekművének inspirációját.
Január 15. elkészül Izsófalva hősei emlékműve
Amerikai pénzügyi adományoknak köszönhetően Somogyi Sándor szobrászművész 1922. január 15-én elkészítette a Borsod megyei Disznóshorvát (ma Izsófalva) település I. világháborúban elesett hőseinek makettjét. A szobrot ez év szeptember 10-én avatták fel a község központjában. Az emlékmű egy erőteljes magyar asszonyt ábrázol, aki alázattal leborul az elesettek előtt. A posztamensre ekkor került fel Arany János „Magányban” című versének pár sora is, amely az idők folyamán, a harcokban elhunytak neveivel együtt lekopott.
Az Izsófalvai emlékmű (Fotó: Tolnai Világlapja, montázs: Falanszter.blog.hu)
Január 17. a románok eltörlik Széchenyi emlékét
1937. január közepén a románok leverték a Vaskapu szabályozása miatt elévülhetetlen érdemeket szerző gróf Széchenyi István 1885-ben felavatott emléktáblájának aranyozott betűit, hogy azt ne lehessen elolvasni. A duzzasztómű 1972-es megépülésével bár a Kazán-szorosban felállított hatalmas méretű felirat örökre a víz alá került, ám a magyar hajósok a rendszerváltás óta már hatodik alkalommal pótolták a grófnak emléket állító -kisebb méretű- emléktáblát a sorozatos lopások miatt. A „legnagyobb magyar” 1830-től kezdte el a Császári és Királyi Első Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társasággal karöltve szabályoztatni az Al-Dunát Vásárhelyi Pál, Huszár Mátyás és Tomsits Domokos tervei alapján. Először a legveszélyesebb sziklákat robbantották ki a mederből, majd a folyó bal partján – szemben az ókori római úttal – egy 122 kilométer hosszú országutat is kialakítottak a sziklába vágva. Ez lett az úgynevezett „Széchenyi-út”, aminek az volt a fő jelentősége, hogy a Balkán kapuit megnyitotta Magyarország felé, hiszen a hajók vontatása mellett – hajózási idényen kívül – az áruk szekéren való szállítását is lehetővé tette. Már-már úgy tűnt, megvalósul Széchenyi álma, ám I. Ferenc császár és magyar király 1835. évi halála után a birodalmi kormányzat elfordult a balkáni ügytől, s az al-dunai munkákat abba kellett hagyni, ráadásul a forradalmi események, majd a fegyveres felkelések bukását követő önkényuralmi rendszer hosszú időre fiókba süllyesztette a Vaskapu-rendszer rendezésének ügyét. Az építkezés folytatását 1878-ban döntötték el Berlinben, ám a finanszírozás teljes költsége a magyar kormány terhe lett 1888-től Baross Gábor minisztersége idején.
Január 20. új hadikikötőt építenek a franciák Afrikában1937. január 20-án tették le az algíri Mers el Kebír kikötőjében Franciaország új afrikai flottabázisának alapkövét. Franciaország lerohanása után a német és a jóval kisebb olasz megszállási övezet között Berlin kialakított Vichy központtal egy úgynevezett szabad zónát, amelynek élén a Pétain marsall vezette bábkormány állt. A compiégne-i erdőben megkötött fegyverszüneti megállapodás értelmében a tengerentúli francia gyarmatok, valamint a tengeri flotta Vichy irányítása alatt maradhatott, cserébe azért, hogy a hajókat és egyéb fegyverzetet nem adnak át a még továbbra is harcoló angoloknak. Churchill azonban nem akart semmiféle kockázatot vállalni. 1940. július 3-án a Katapult hadművelet néven elhíresült akció során James Somerville parancsnoksága alatt a brit flotta megjelent az algériai Mers el-Kebir kikötőjénél, ahol ultimátumot intéztek a francia erőkhöz. Vagy csatlakoznak a brit flottához és velük folytatják a háborút, vagy átadják a hajókat legénység nélkül vagy a teljes flotta áthajózik a Francia Antillákra, ahol utána lefegyverzik a hajókat. Amennyiben egyik felkínált lehetőséggel sem élnek, úgy az angolok elsüllyesztik a hajóikat. Az angol-francia tárgyalások elakadása után a britek tüzet nyitottak a francia flottára, amelynek eredményeképpen elsüllyedt a Bretagne csatahajó és három romboló, és súlyosan megsérült további két csatahajó és egy romboló. Összesen 1297 francia tengerész vesztette életét ezen a napon és további 350 szenvedett sérüléseket. A britek veszteségei hat repülőgépet és két halottat számláltak.
Január 23.: elkészült a Boráros téri felüljáró1937. január 23-án elkészült az Álgyay-Hubert Pál tervezte épülő Horthy Miklós (ma Petőfi) híd Boráros téri felüljárója.
Elkészült a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd Boráros téri felhajtója (Fotó: Képes Pesti Hírlap)
Január 26.: bejelentik a világ legmagasabb felhőkarcolójának megépítését.
John A. Larkin építési vállalkozó 1926 Karácsony másnapján jelentette be a nemzetközi sajtónak, hogy saját tervei alapján pár év alatt megépíti a világ legmagasabb felhőkarcolóját. A 185 millió dollárba kerülő beruházás nemcsak a 368 méter magas Larkin-tornyot foglalta volna magában, hanem egy 3000 férőhelyes földalatti automobil garázst és a 110 emeletes torony mellett kialakítani kívánt 75 ezer férőhelyes kongresszusi központot is. A Larkin-komplexum alapkövét 1927. január 26-án helyezték el New York 330. és 42. utcáinak kereszteződésénél. Az építkezést a gazdasági világválság miatt először felfüggesztették, majd végleg leállították. A Larkin-torony alapjaira így 1931-ben a 148 méter magas McGraw-Hill toronyház épülhetett fel.
A világ legmagasabb felhőkarcolójának szánt Larkin-torony (Fotó: Tolnai Világlapja, korabeli prospektus)
Január 28.: harmadik hely
1912. január 28-án Szentpéterváron kihirdették a városban felállítandó II. Sándor orosz cár lovasszobrára kiírt nemzetközi pályázat győzteseit. A beérkező 120 pályamű közül Markup Béla és Krenner Tardos Viktor a harmadik helyezést szerezte meg. A síremlékre emlékeztető műalkotásuk két allegorikus főcsoportja a jobbágyság felszabadítására és a krími háborúban a törökök feletti győzelemre emlékeztetett. A posztamens négy domborműve a cár megkoronázását, a jobbágyság fölszabadítását, Plevna ostromát és a cár tragikus halálát mutatta be.
A magyar terv. Baloldalt Markup Béla, jobboldalt Krenner Tardos Viktor (Fotó: Tolnai Világlapja)
Jamrik Levente