Milton, Byron, Shelley, Drakula és egy ételként felszolgált férj. Milyen rémségek kötnek még össze egy svájci villát és egy budapesti bérházat?
Rémségek kicsiny boltja Svájctól Pestig. (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Mivel a selyem- és gyapjúkereskedelemből meggazdagodó Carlo Diodati az egyik legjelentősebb anyagi támogatója volt az itáliai reformáció elterjedésének, így a pápa és a luccai érsek nyomása miatt a neves toszkán patrícius 1567-ben inkább a demokratikusabb hitéleti elveket valló Svájcba költözött, hogy ott találjon magának és háznépének új otthont és biztonságos menedéket. A család idővel az alpesi ország egyik legjelentősebb és leggazdagabb famíliája lett a kormánynak és Genf városának tett jelentős pénzügyi és politikai szolgáltatásai miatt. A família hírét az is növelte, hogy a családfő egyik fia, Giovanni Diodati protestáns teológus fordította le a világon először, pontosabban 1607-ben a Bibliát olasz nyelvre; illetve idősebbik gyermeke, az Angliában praktizáló Theodore Diodati doktor írta le szintén a földkerekségen először az orvosi érvágás technikai és etikai menetrendjét. Ez utóbbi úr fia volt Charles Diodati szépreményű író, aki gyermekkora óta jó barátságot ápolt John Milton angol költővel, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakjával. Ez a még Londonban kialakult lelki-szellemi kapcsolat annyira mély volt a két ifjú titán között, hogy Milton nemcsak gyakori vendége volt a nagypapa Genfi-tó partján elnyúló Cologny település szélén építtette házban, hanem a költőóriás svájci pajtása hatására írta meg például az „Epistolae Familiares” irodalmilag kimagasló értékű leveleit, majd barátjának 1638-as halálát követően, ám rá emlékezve az „Epitaphium Damonis" című halotti beszédét is.
E mély, elvileg csak derékon felüli férfibarátság és „démoni bűnből eredő szellemi közösség” ihlette meg vagy jó kétszáz évvel később George Byron világhírű költőt, hogy 1816. június 10-től november 1-ig kibérelje a többszörösen átépített, lebontott, majd 1710-ben az alapjaitól kezdve teljesen újjáépített és modernizált svájci Diodati-villát, hogy ezen az autentikus szent irodalmi helyen szívhassa magába Milton Paradicsomból kiűzetett lelkét és kóborló szellemét. Szintén ebben az időpontban a Villa Belle Rive-nek is hívott ingatlantól pár sarokkal lejjebb, ám közelebb a Genfi-tóhoz bérelt házat Byron háziorvosa, állandó útitársa dr. John William Polidori író, Percy Bysshe Shelley világhírű angol költő és szerelme, későbbi felesége Mary Shelley brit írónő is. A csoporthoz egy hónappal később csatlakozott Mária mostohatestvére, Claire Clairmont tehetségében szerényebb, ám kitartásában szintén törekvő írónő is, akivel Byron egyébként még Londonban meghitt szerelmi-szeretői viszonyt alakított ki.
A Genfi-tó partján pihegő Diadoti-villa napjainkban (Fotó: Goggle.com)
Itt kell gyorsan megemlíteni, hogy pont az angolszász irodalmi kompánia svájci nyaralása idején tetőzött az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörése miatt kialakult kis jégkorszak világszerte mérhető tombolása is. A súlyos éghajlati rendellenességeknek köszönhetően az egész Földön rendkívül hideg lett, amelyet heves esőzések, havazások, tomboló viharok, áradások és földcsuszamlások tarkítottak. Magyarországon például ekkor jegyezték fel, hogy júliusban barna hó esett a vulkáni hamunak köszönhetően. Súlyosbította a helyzetet, hogy Európa még mindig a napóleoni háborúk élelmiszerhiányát nyögte, amely sok helyen tífuszos megbetegedésekhez, dögvészhez, vagy a magas élelmiszerárak miatt lázadásokhoz, fosztogatásokhoz és utcai harcokhoz vezettek. A szegénység évének is nevezett 1816-os év főleg Írországot, a mai Németország területét és Svájcot sújtotta a legjobban. Délben már gyertyát kellett gyújtani a vaksötétség miatt; a tyúkok annyira összezavarodtak a napfény hiánya miatt, hogy nem tojtak több tojást; a kérődzök csaknem fele elpusztult a fagyok és az eső miatt berohadt takarmány, vagy annak hiánya miatt; a vadon élő állatok pedig jobb esetben vagy egymást falták fel, vagy rosszabb verzió esetén az emberekre támadtak rá.
Ennek a szűnni nem akaró esőzéseknek, állandósulni látszó sötétségnek és krónikusnak mondható élelemhiánynak köszönhetően az öt főből álló csoport több mint három napon át teljesen egymásra szorult a Diodati-villában. Unaloműzés gyanánt a „szörnyek társasága” kezdetben Milton szellemét próbálta megidézni, ám ennek sikertelensége kapcsán inkább azt találták ki, hogy a fenti éghajlati anomáliákat és a „Fantasmagoriana” című német kísértettörténeteket összegyűjtő francia antológiát sorvezetőként felhasználva egy versenyt rendeznek egymást közt, miszerint ki tud félelmetesebb rémmesével előrukkolni és frászt hozni a másikra. Ez a pár nap alatt született meg Mary Shelley később könyvben is kiadott „Frankenstein, vagy a modern Prométheusz” című rémregénye; a világirodalom első vámpírműve, a John Polidori jegyezte „Vampyre” című klasszikus, amely Bram Stoker jóvoltából „Drakula” címen lett később világhírű mű; illetve Byron „Sötétség” verse és „Töredék regény” című novellája is, mely utóbbi szintén egy vámpírról szól.
Fantasmagoriana, avagy a szörnyek háza (Grafika: Pinterest.com)
„Jó, jó” – mondaná most az olvasó-, „ezeket a tényeket minden angolszász irodalommal foglalkozó, vagy gótikus rémregény-függő- és fanatikus száz éve ismeri már, de mi köze ennek a sztorinak a magyar fővároshoz? – Értem én-, mondom én, akkor jöjjön a fordulat.”
Több mint 70 évvel később a Genfben és Párizsban is lakást fenntartó graf Charles Gabriel Diodati építész, aki többek közt a genfi Palais de l’Athénée palota tervezőjeként is ismeretes-, magyar kollégája, Retter Gyula építész, erzsébetvárosi önkormányzati képviselő, a Nyugati pályaudvar vasszerkezetének egyik tervezője unszolására úgy gondolta, hogy érdemes lenne Budapesten is befektetnie, bérháztulajdonosként valamicske kelet-közép-európai haszonra is szert tennie. Természetesen kapóra jött neki Gyula „önzetlen önfeláldozása” is, aki 1884-óta nem tudott mit kezdeni a Dohány utca 48.-Klauzál utca 5. szám alatti saroktelken megbújó örökségével. Az ügyvédi iratokban következetesen gróf Diodati Gábor Károly néven megnevezett mérnök a földszintes házat 1893-ban vette meg magyar kollégájától, hogy a bontást követően 1894-re itt egy háromemeletes, historizáló stílusú ingatlant építhessen fel. A bérház terveit Schweiger Gyula építész, a kivitelezését pedig Mészáros János és Gerstenberger Emil építőmesterek közösen jegyzett cége bonyolította le.
Bár ennek az épületnek több neves lakója volt a XX. században a világhírű fizikustól kezdve a Párizsban ünnepelt festőművészig bezárólag, ám mi most inkább megmaradnánk a Cologny-ban elkezdett vérösvény folytatásán. A ház ismertebb lakójának számított a nemes maroscsügedi és dombrádi dr. Papp Samu fürdőorvos is, aki nemcsak a „Magyar Balneologiai Értesítő” című lap felelős szerkesztője és kiadója, Torda országgyűlési képviselője, Újtátrafüred és Alsótátrafüred főorvosa volt, hanem az Orvosi Segély Egylet és az Erdélyi Cultur Egylet alapító tagja is, nem beszélve a Balneológiai Egylet elnöki tisztségéről. Az ő házvezetőnője volt Balogh Rózsi.
A család jellemzése szerint az asszony nagyon jól vezette a ház-, pontosabban a család körüli munkákat. A família legfőbb gondját igazából a nő iszákos férje jelentette, aki rendszeresen megverte feleségét miután részegen hazatántorgott a kocsmából. Rózsi sokáig tűrte hitvese erőszakosságát, ám 1916. novemberében úgy döntött, hogy örökre véget vett élete párja ámokfutásának: A konyha földjén alvó férjét egy húsklopfolóval agyonverte, majd annak holttestét aprólékosan feldogozta. Férje belső szervei csaknem három hétig voltak terítéken a Papp-család asztalán tüdőleves; vesevelő; fehérborban és mustárban főtt szív; vadasan készített nyelv; resztelt-vagy Marchal-féle máj formájában, hogy a követő hónapokban a papáról lefejtett húst és izomzatot szolgálhassa fel. Ez utóbbiak kolbász, májas hurka, pájsli, paprikás, bécsi szelet és rántott hús kiszerelés formájában születtek újjá és kerültek újrafeldolgozásra a fürdőorvos és családja gyomrában. Rózsi kiemelt figyelemmel ügyelt a csontokra is. Ezeket csontliszt kiszerelésben eladta trágyának, vagy enyvnek, a kisebb darabokat pedig éhező kutyáknak dobta oda. Az irodalmi Frankensteinnel ellentétesen cselekvő házvezető sohasem bukott volna le, ha az első világháború ínséges ideje alatt a kormány nem vezette volna be az élelmiszerjegyeket, a hús-, tej-, tojás- és cukorfejadagokat. Egy közel 90 kilós emberből kinyert „mérhetetlenül sok hús és belsőség” azonban még a jövedelmében nem nagyon megcsappanó, akaratán kívül kannibállá lett Papp-családnak is szemet szúrt. Rózsit 1918-ban életfogytiglan börtönbe vetették, élete további sorsától semmit sem tudunk. A fenti történetek kapcsán azonban kijelenthető, hogy a svájci Diodati-család mint háztulajdonososok és főbérlők csaknem 400 éven át szinte mindig hozzájárultak a világ horror-történeteihez vagy az irodalom, vagy a valóság útján.
Jamrik Levente
A most következő hétvégére a következő túrákat ajánljuk:
1. A budai Várnegyed titkai:
A Szeptember 17-én (szombat) délután 2-kor kezdődő -csaknem 15 titokzatos lakóház udvara és egy titkos, eddig nem ismert törökkori barlangrendszer megnézését is tartalmazó, BUDAI VÁRNEGYED TITKAI TEMATIKUS TÚRA- a következő titkokról rántja le a leplet:
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A Szeptember 17-én, a Szent György közepén álló magányos fa alól (a Sándor-palotával szemben) délután 2-kor kezdődő túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon.
Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke: http://index.hu/kultur/
vagy a Faktor.hu cikke: http://faktor.hu/
2. A Kéjnegyed bugyrai:
A nagyszámú érdeklődés miatt a túra regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként.
- BORDÉLYHÁZAK, MULATÓK ÉS ZENGERÁJOK NYOMÁBAN
- MELYIK KUPLERÁJOKBAN MULATTAK EURÓPA URALKODÓI?
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- MI KÖZE WAGNERNEK ÉS SERESS REZSŐNEK A KERÜLETHEZ?
- HOL LAKOTT ÉS DOLGOZOTT KÁDÁR JÁNOS?
- A PESTI ZSIDÓSÁG EMLÉKEZÉSPONTJAI
- AZ SS ÉS A GESTAPO FŐHADISZÁLLÁSAI
- MIÉRT VOLT HÍRES EXPORTCIKK A MAGYAR NŐ?
- PÉNZHAMISÍTÓK ÉS HOLLYWOOD
- ÉS RENGETEG MÁS ÉRDEKESSÉG
A túráról az Index.hu is írt: http://index.hu/kultur/
