Lenyűgöző felvételek születtek a víz alatti időkapszuláról.
Kincs, ami van
A Kínai Kommunista Párt 1956-ban határozta el, hogy az ország első vízerőművét a Hszinancsiang folyó Csöcsiang tartományi szakaszán fogja felépíttetni. A 465 méter hosszúra tervezett, 662 kilowattnyi energiát előállító műtárgy kivitelezésével az volt a legnagyobb baja Pekingnek, hogy a gát által felduzzasztott víz nemcsak 8 kisvárost, 39 községet és 1377 tanyát küldött a hullámsírba, hanem, hogy 290 ezer kitelepítettnek kellett három év alatt kényelmes lakhatást biztosítani. Bár ez utóbbi feladatot viszonylag hamar megoldották az 578 négyzetkilométeres tóvá felduzzasztott folyó partján felépített Jiande város megépítésével-, ám az iparosítás szellemében égő Csou En-laj miniszterelnök (egyik) legvitathatóbb döntése 1959-ben az volt, hogy minimális értékmentés és régészeti feltárás során „a tó fenekére küldte” az ősi Shicseng városát. 
Az Öt Oroszlán-hegy lankái közt megbúvó ókori települést még a Keleti Han-dinasztia fejlesztette várossá, amelyet Kr.u.208-ban neveztek ki a megye közigazgatási központjának. A város neve szó szerint Oroszlánvárost jelent, amelyet a felette tornyosuló hegyről (Wu Shi), illetve a városkapukat őrző, az állatok királyát megmintázó vicsorgó szobrokról kapta. A vízszint alatt 26-40 méter mélyen szunnyadó egykori megyeszékhely építéstörténeti érdekessége, hogy a várfallal körbevett kínai városok hagyományosnak mondható, négy darabból álló kelet-nyugati és észak-déli tengelyek végpontjain kialakított városkapuival ellentétben, itt öt darab toronnyal védett kaput alakítottak ki a várfal mentén, amelyeket bíborral festettek le. Szintén érdekesség, hogy Shicseng hat darab széles főutcája nemcsak az öt bejáratot, illetve a téglalap alakú város sarkait, hanem a központban felállított „az égi lépcsőhöz vezető mennyei kaput” is összekötötte. Történészek és építészek szerint a kövezett utcák felett kialakított 265 boltív nemcsak statikai okok miatt voltak fontos, hanem azért is, mert ezek a falazatok ostrom esetén nagyon jól kiszolgálták a katonák és a menekülő lakosság gyors közlekedését is.
Miután Peking ráengedte a völgyre a 17,8 milliárd köbméternyi vizet, Shicseng és a többi elsüllyesztett település több évtizedre elfelejtődött. Kína gazdasági fejlődésével, állampolgárai vagyonosodásával azonban a terület a XXI. század hajnalán felértékelődött-, amely legfőképpen annak volt köszönhető, hogy a mesterségesen kialakított Csiandao-tóból 1078 darab kisebb-nagyobb méretű hegy- és dombcsúcs látszik ki, amelyek egy „romantikus hangulatú” szigetrendszert alkotnak. Az 1000 sziget tavának is hívott táj egyébként annyira felkapott helyszínnek számít Ázsiában, hogy 2009-ban már 2,8 millió turista kereste fel a vízpartot és tágabb környezetét, hogy 3,81 milliárd jüant (151 milliárd forint) költhessen el itt. Az évente megháromszorozódó látogatói létszám 2011-ben arra ösztönözte Qiu Feng a megye turizmusáért felelős főtisztviselőjét, hogy a kínai National Geographic nemzetközi búvárcsapatával együtt térképeztesse az 55 éve a víz alatt szunnyadó várost, hogy azt valamilyen módon a későbbiekben bevonhassák a helyi turizmus vérkeringésébe.
A kamerákkal megörökített merülés szenzációs felfedezéssel zárult. (Megnézni itt,. itt és itt lehet.) Mivel a kristálytiszta víz viszonylag teljes épségében megőrizte a 62 focipálya nagyságú Shicsenget-, így nemcsak a kőből kifaragott XVI-XIX. századi oroszlánokat, sárkányokat és főnixeket megmintázó szobrok, várfalak illetve az 1777-ben elkészített történeti feliratok maradtak meg épen, hanem az olyan faszerkezetek is, mint például egy XVIII. századi lóca és vagy két tucat épület esetében a tetőzet. Az „időkapszulából” kimentett tárgyi relikviákat alapos megtisztítást követően a megyei múzeumban állították ki. Bár még nem született végleges döntés, de a kínai kormány valószínűleg a város egy részét látogathatóvá teszi majd a közeljövőben, amelynek technikai megoldását egyelőre még keresik.
Jamrik Levente
Mivel az időjósok szerint most hétvégén enyhe idő lesz, így két szuper túrát ajánlok. Az egyik a bordélyházakat, titkos udvarokat, zsinagógákat, szaftos sztorikat és gyilkossági helyszíneket (is) felölelő "Zsidónegyed bugyrai" séta, a másik pedig a Messerschmitt repülőgépgyárnak és a hidegháborúban egy bunkernek is helyet adó "Kőbányai Pokol"- túra. Részletek lejjebb.:
