A főváros 25,8 milliárdért kívánja fejleszteni a Margitszigetet. A Jamrik-projekt által nem csak szebb lenne a sziget, hanem milliárdokkal kevesebb közpénzbe is kerülne.

Az 1907-óta működő Európa hírű margitszigeti Parisien Grill Mulató (Grafika: Vogel Eric, Fotó: Ganimedes.lib.unideb.hu)

Egy új kerület születése

A népszavazás eredményétől függetlenül a Fővárosi Önkormányzat szeptember 3-án hagyta jóvá a Margitsziget átadás-átvételi eljárásának menetét, amely azt jelenti, hogy maximum október végére már megalakulhat Budapest XXIV. kerülete, amelynek vezetője Tarlós István főpolgármester lesz. A közigazgatási lépést a főváros első embere korábban azzal indokolta, hogy Budapest és a kormány rengeteget fejleszt a szigeten, amit a XIII. kerület képviselői nemcsak, hogy mindig lelassítottak, hanem az itt kitermelt évi 133 milliós adóbevételt (építmény-, gépjármű- és idegenforgalmi adó) sem forgatták vissza.

Az eddig beharangozott elképzelések szerint a felújított szökőkút, víztorony és a szabadtéri színpad mellett a csaknem 25,8 milliárd forintba kerülő fejlesztési terv keretén belül 2016-ig teljesen újracsatornázzák majd a szigetet, elektromos buszok futnak majd versenyt a másfél kilométer hosszú lóvasúttal, továbbfejlesztik a Palatinus strandot, a MAC pályát, a vadasparkot és az UTE Dózsa teniszstadiont, megújul a japánkert, illetve kétsávos lesz az 5,3 kilométer hosszú futópálya. A tanulmány arra is kitér, hogy ingyenes lesz majd a szigeten a wifi, és egy új kikötő is épülne a Bercsek-kert magasságában, ja, és renoválják az 1934-ben átadott Sirály csónakházat is.

Az egykori margitszigeti lóvasút (Fotó: BTM, Urbface.com)

Röviden a Jamrik-projektről

Bár a tanulmány névtelen szerzői még említés szintjén sem szólnak róla, én önzetlenül továbbgondoltam „a Duna koronaékszere” című projektjüket. Mindezt ingyen. A Kossuth Lajos tér 1945 előtti állapotának részleges visszaállítása kapcsán ugyanis úgy gondolom, hogy a Margitsziget esetében is vissza lehetne állítani azt az ingatlanállomány-együttest, amely a két világháború között jellemző volt rá. Ráadásul ezeket az épületeket mindenféle közpénz bevonása nélkül lehetne felépíteni, hiszen ezek az ingatlanok korábban is zömmel kereskedelmi funkciót láttak el. A telkeket az önkormányzat adná, az építési költségeket pedig a vállalkozók teremtenék elő. A megkötés a főváros részéről csak annyi lenne, hogy a házaknak ugyanúgy kellene kinéznie, mint a második világégés előtt. Az esetleges nyereség elosztását rájuk bíznám. (Bár valami apanázsnak azért én is örülnék.) Tervem gazdasági szempontból ezen is továbbmenne: Mivel a tanulmány eleve számolt az Árpád híd felé eső északi parkoló kibővítésével, a sportpályák és a vízarchitektúrák fejlesztésével stb., így ezekbe a fejlesztésekbe is be lehetne vonni a magántőkét-, hiszen a leendő hotelek, kávéházak, fogadók, éttermek és szórakozóhelyek vendégei is élveznék ezeket a pluszokat. No de nézzük ezeket az egykori házakat délről északra haladva.

A sziget egykori Főkapuja (Fotó: Urbface.com)

Főkapu és Kávéház

Az 1930-ban lebontott margitszigeti Főkaput felesleges lenne visszaépíteni, hiszen részben ennek a faépítménynek a helyére épült fel 1962-ben az a szökőkút, amelyet most újítottak fel, s adtak át a miniszterelnök jelenlétében. Ettől a Körössy Albert tervezte „T” alakú műtárgytól állt jobbra, főhomlokzatával Pest felé nézve a Szigeti Kávéház, amelynek ismételt felépítése indokolt lehetne. A fából ácsolt épületet eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségre építették fel Alpár Ignác terve szerint. Városligeti funkciója akkor a „Vadászat”, más források szerint az „Ősfoglalkozások” címszó alá tartozó tárgyi relikviák bemutatása volt. Az épületet annyira megszerették a budapestiek, hogy a kiállítás végén szétszedték, majd 1897-ben a Margitszigeten ismét felállították, ahol már kávéházként üzemelt. Az emeletes épület kedvelt találkozóhelye volt a művészeknek és az íróknak. Tereprendezés címén az ingatlant 1930-ban bontották le. Hotelként újjáépítve, aljában egy söröző-étteremmel kitűnő szórakozóhely lehetne.

Az egykori Szigeti Kávéház, amely 1897-ig millenniumi pavilonként funkcionált a Városligetben.(Fotó: BTM, Urbface.com)

Kaszinó és Holdudvar

Bár régóta tervezik, talán most a lóvasút kiépítésével nagyobb esélye lesz a megújhodásra a szigeti Kaszinónak is, amely egykor ennek a közlekedési eszköznek a déli végállomása volt. A ma látható épület egy johannita lovagvár helyére épült még József Károly Lajos főherceg 1835-ös megrendelésének köszönhetően. Ezt a majorsági épületegyüttest építtették át Ybl Miklós tervei alapján 1867-1869 között vendéglátóipari és lakhatási célokra. A terasz tetejét Schlick-féle, mintás öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A kis toronnyal díszített kitűnő konyhájú éttermet és kávéházat kezdetben Alsószigeti Nagyvendéglőnek, 1937-től azonban már Kaszinónak hívták. Ekkor alakították ki az egyik melléképületben a sziget rendőrkapitányságát is. (Talán erre a „szolgáltatásra” napjainkban ismét szükség lenne.) A torony nélküli csonka épületben most a Holdudvar nevű szórakozóhely működik.

Az Alsószigeti Nagyvendéglő, a későbbi Kaszinó, a jelenlegi Holdudvar (Fotó: BTM, Urbface.com)

Sziget Klub és Spolarich

Ha a nemrég felújított szökőkútnak Buda felé fordulva háttal állnánk, akkor a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. építtette, 1912-ben átvett igazgatósági épületét látnánk. A Körössy Albert és Kiss Géza tervei alapján kivitelezett épületben 1914-től 1918-ig hadikórház, 1919-től 1927-ig pedig az éjszakai életéről híres Sziget Club működött. A bridzsversenyeiről is híres éjjel-nappal működő lokálban többek között fellépett Dayka Margit színésznő és Goll Bea táncosnő-filmszínész is. 1927-ben Bíró Béla tervei szerint átépítették és kibővítették a palotát. A Sziget Kaszinó Vendéglő bérleti jogát ekkor szerezte meg Spolarich György és Fia Rt, ám a bérleti díj elmaradása miatt a Gyógyfürdő Rt. 1933-ban kipaterolta a házból vendéglőst. Az épületben Budapest ostromakor 1945. január 24-ig Karl Waller, január 28-ig pedig Bartsch SS-Sturmbannführerek irányította német-magyar parancsnokság működött. A háborúban súlyosan megsérült épület maradék romjait az 1956-os árvíz vitte el. Az ingatlant 1958-ban pusztították el teljesen. Korhűen felújítva, vagy csak a manapság divatos fasszádizmus szellemében a külső kérget megtartva-, az újjáépített ingatlan egy szuper ötcsillagos szálloda lehetne. Az épület nagy előnye lenne még, hogy csak egy kőhajításnyira (lenne) a Hajós Alfréd Versenyuszodától, ahol –ha Magyarország elnyeri a rendezés jogát– a 2017-es junior úszó-világbajnokságot és a 2021. évi felnőtt úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó-, nyíltvízi úszó- és sziklaugró-világbajnokságot kívánják megrendezni.

Az egykori Sziget Klub, a későbbi Spolarich Kávéház, majd MAC-székház (Fotó: Magyarság, Urbface.com)

Nádor Hotel

Tovább haladva észak felé a Tost Károly sétányon, a IV. Béla király anyagi patronálásának köszönhetően 1276-ban átadott Szent Klára templom- és kolostorromot látjuk. József nádor 1796-ban építtette fel magánvilláját a romok mellé, amelyet Hild János tervezett. 1915-1930 között itt működött a nívós Nádor-szálloda. A hotel híres írók és költők „tanyája” volt. Itt élt és alkotott többek között Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc és Szép Ernő írók.  1877-ben Arany János költő is megszállt a kerti lakban. 1920-tól az épület helyiségeit sportcélra bérelték ki különböző klubok. Itt működött a híres Flóris cukrászda és a szemközti lovaspóló pályáról elnevezett Póló-bár. 1938-ban ide helyezték át a szigeti tejivót. A második világháborút szerencsésen túlélt épület 1945-ben égett le egy „kincsvadász” csoportnak köszönhetően, akik még a fáklyájukat sem tudtak normálisan megtartani. Korhűen újjáépített hotelként szép virága lehetne a Margitszigetnek ez az épület.

Az egykori Nádor Hotel. Költők és írók kedvelt tanyája (Fotó: BTM, Urbface.com)

Szt. Margit kápolna és Tejivó

Kereskedelmi okok miatt bár nem lenne célszerű, de az esztétikai látvány miatt megfontolandó az Aigner Sándor terve alapján 1905-ben átadott Szent Margit kápolna ismételt felépítése is-, amelynek anyagi finanszírozását anno még József Károly Lajos főherceg állta. A Habsburg-kápolnától pár lépésnyire állt a Budapesti Központi Tejcsarnok Rt. finanszírozásában 1922-ben átadott Tejivó is, amely már a „modernebb” építészeti ízlést közvetítette. A pergolával ékesített földszintes épületet és teraszt Kotsis Iván tervezte, s az a csúnya háború döntötte romba. Romkocsmaként, szabadtéri táncparkettként szerintem jó ötlet lenne ennek az épületnek a visszaépítése is.

Az egykori Szent Margit kápolna. Rövidebb életű volt az alatta és mellette elterülő középkori alapítású rendház (Fotó: Urbface.com)

Volt egyszer egy margitszigeti Tejivó (Fotó: Magyar Építőművészet, Urbface.com)

Villák, Margaréta Hotel és Kisszálló

A sziget északi része Budapest ostromáig egy komplett kis villanegyed volt. Itt állt a Kolbenheyer Viktor és Benkó Károly tervezte Flóra- és Kis-villa; az Ybl Miklós álmai szerint 1873-ban megépített Margaréta Hotel, a Csárda és az Üzletház, amelyeket 1914-ben modernizáltak Körössy Albert terve szerint, illetve szintén itt nyújtózkodott az ég felé az Ybl tervei alapján 1867-ben átadott Kisszálló, a későbbi Dália Hotel, amelynek aljában eleinte a Felső Vendéglő, 1934-től pedig a Tarján Vilmos vezette híres-hírhedt Piccadily működött.

Gazdasági melléképületnek épült, Margaréta Hotel lett belőle. Visszaépítéséhez nem ragaszkodom, hiába is Ybl Miklós tervezte. Az épület előtt látható oszlop a sziget első víztornya volt.(Fotó: Urbface.com)

Az egykori Ybl-féle Gépház. Ma már modernebb eszközökkel melegítik fel a jakuzzit (Fotó: BTM, Urbface.com)

Az egykori Kisszálló, amelynek aljában eleinte a Felső Vendéglő, majd 1934-től a Piccadily működött. (Fotó: Urbface.com)

Mivel ez az épület volt a lóvasút északi végállomása, illetve országos híre volt a szálloda konyhájának-, így 1919 és 1930 között szinte mindig itt hajtotta álomra a fejét Krúdy Gyula, Bródy Sándor és Szerb Antal, illetve havi rendszerességgel itt ebédelt meg és vitatta meg az ország dolgait a Tisza Kálmán miniszterelnök vezette Szabadelvű Párt képviselő-hadserege is. Ezeket a heves diskurzusokat Piros József cigányprímás próbálta mindig hegedűjátékával enyhíteni. A Kisszálló Pestre néző oldalfala mellé 1907-ben épült fel a később szintén Európa-hírűvé vált Parisien Grill Mulató. A zenés-táncos revüszínházat szintén Tarján Vilmos működtette. A lokál belső berendezéseit és a díszleteket Vogel Eric tervezte. A félmeztelen lányok táncát és az artista-előadásokat szinte mindig Petőfi Sándor (nem a költő!) koreografálta.

Budapest egyik legrangosabb lokálja és "Kristályterme" a margitszigeti Parisien Grill volt. A csalfa lányok mindig nagy reménnyel jöttek ide táncolni. (Montázs: Urbface.com)

A színpad gyakori vendége volt Markos József (Alfonso) humorista és a Solymossy Lajos vezette Parisien Grill Band jazz-zenekar. A félmeztelen csajokról most szó ne essék. Ezek az épületek Budapest 1944-1945-ös ostromakor súlyosan megsérültek, majd 1958-ban a lebontásuk mellett döntöttek. Mivel az ingatlanok helyén ma füves területek és parkolók vannak, így nagyon valószínű, hogy ezeknek a házaknak a visszaépítésére már csak a Danubius Thermal Hotel és a Danubius Grand Hotel ellenállása miatt sem lesz, vagy lenne mód, pláne a kibővített parkoló helyigénye miatt sem. Talán amit engedne a két szálloda vezetése visszaépíteni az a 2,5 méter átmérőjű Virágóra, amelyet 1946-ban arra hivatkozva bontottak le, hogy gyakran berozsdásodó mutatói nem az idő mutatására, hanem csak a kutyák (és a részegek) vizeldehelyének jó. (Talán pont a gyakori „ürgeöntés” miatt volt pontatlan az óra.)

Az egykori virágóra. A háttérben az 1873-ban átadott Ybl Miklós tervezte Gyógyfürdő sziluettje.Az ostrom bár megrongálta, de leginkább az 1953-as, 1956-os árvíz tett be neki. 1958-ban felrobbantották. Helyén ma a modern vonalvezetésű Thermal Hotel tesped. (Fotó: Urbface.com) 

Summárum

Röviden ennyi lenne a javaslatom. Lehet, hogy hülyeség és múltba merengő a Jamrik-projekt, de talán megfontolásra késztető, főleg annak tükrében, hogy a sziget szebb, eredeti arcát kapná vissza kevesebb milliárdokat kitevő közpénz felhasználásából. Amíg ennek reményében Tarlós Istvántól nagy szeretettel várom a margitszigeti biztos kinevezésemet, addig egy újabb túrára hívok mindenkit. Ez viszont a fentiekkel ellentétben már nem virtuális, hanem ízig-vérig élő, három órát átfogó, a kitartók részére ugyanazért a pénzért plusz másfél órás séta lenne a budai Várnegyedben-, ahol az egykori bordélyoktól kezdve a gyilkossághelyszíneken át az SS főhadiszállásokig bezárólag mindent megmutatok. A részleteket lásd lejjebb.

Jamrik Levente

A TÚRA KERETÉBEN A KÖVETKEZŐ ÉRDEKESSÉGEKET NÉZZÜK MEG A VÁRNEGYEDBEN:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A SZEPTEMBER 8-ÁN DÉLUTÁN 2-KOR KEZDŐDŐ TÚRA 3500 FT-BA KERÜL SZEMÉLYENKÉNT. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS MIATT ELŐRE KELL JELENTKEZNI VAGY AZ ARTISTFAMA@GMAIL.COM CÍMEN, VAGY A 30-434-66-80 TEL. SZÁMON

A TÚRA A VÁRSZÍNHÁZ (SZÍNHÁZ UTCA 3-7) ELŐL INDUL (SÁNDOR-PALOTA MELLETT) ÉS A BÉCSI KAPU TÉRNÉL FEJEZŐDIK BE.