Moammer el-Kadhafi most kedden elfoglalt palotája nemcsak, hogy szegényes és ütött-kopott volt, hanem spártaian kényelmetlen. A diktátor a "megtakarított" pénzét inkább svájci bankszámláiban kamatoztatta és villájának atombiztos alagútrendszerére fordította.
Kadhafi aranyozott arcmása, és a rajta ugráló felkelők (Fotó: Thesun.com)
A líbiai Pentagon
Bár Moammer el-Kadhafi több palotát és „hétvégi házat” építtetett Líbia-szerte, a felkelők által most kedden (2011. augusztus 23.) elfoglalt Bab al-Aziziya (a Szeretett kapuja) nevű komplexum volt a diktátor legnagyobb és legjobban védett rezidenciája. Az 50 méterenként-, a belső utak mentén is elhelyezett- géppuskákkal felszerelt összesen 92 darab őrtoronnyal megerősített; háromszor négy méter magas és egy méter széles betonfalakkal körbevett ingatlan-együttes lényegében nemcsak a bukott államfő otthona és főhadiszállása volt, hanem a rezsim katonai központja is. A Washington Post szerint az eredetileg angolok építette laktanya-komplexumot 1987-ben fejlesztették erőddé nyugatnémet építészek tervei alapján. Az objektumot ekkoriban szerelték fel riasztókkal, mozgásérzékelőkkel és távirányítású kamerákkal is, valamint a terület nyugati oldalához ez idő tájt telepítettek aknazárat is.
Kadhafi Tripoliban kialakított főhadiszállása és eddig megismert bunkerei (Grafika:Falanszter.blog.hu)
A brit Guardian lap által tévesen hat, a valóságban csak 1,10 négyzetkilométer nagyságú bekerített fővárosi területnek a műholdas felvételek alapján 5 jól megerősített bejárata volt. Az északnyugati kaput a Sharia-al-Jala’a és a Shari as Sarim főútvonalak kereszteződésében építették fel. Ezzel a kapuval szemben állt I. Idris király építtette úgynevezett régi katonai kommunikációs központ, amit az Egyesült Államok légi ereje 1986. április 15-én hiába bombázott le részlegesen-, az intézmény lényegében zavartalanul üzemelt a mai napig. A 39 méter széles 82 méter hosszú, puritán küllemű középrizalitos irodaház modernizálására 2005-ben került sor. A távközlés fejlődésével Kadhafi mérnökei ekkor nemcsak az épület mellett elavulttá vált 100 méter magas rádióvevőtornyot bontatták le, hanem az épülettől jobbra előkészítették a „V” alaprajzú új kommunikációs központ alapozását is. Ez az ingatlan 2009-ben lett kész.
A "régi kommunikációs központ" épülete egykor és ma (Fotó:Digitalglobe)
Ettől a két háztól délre, végig a 0,55 kilométer hosszúságú nyugati fal mentén 24 darab földszintes és egyszintes laktanya, kocsiszín, garázs és lőszerraktár állt. (Ezt „líbiai Pentagonnak” is nevezett táborvárost a NATO ez év július 15-én, és augusztus 23-án kilőtt rakétáival egyébként csaknem teljesen megsemmisítette.) A BBC World Service korábbi vezető tudósítója Kate Adie szerint, ezek az épületek eleve nagyon rosszul megépített, összevissza foltozgatott és kibővített ingatlanok voltak-, így pusztulásuk építészetileg nem, csak katonailag volt számottevő. A laktanyaváros mellett alakították ki Bab al-Aziziya déli bejáratát, amelynek védelmét nemcsak őrtornyokkal, betonakadályokkal fokozták a németek, hanem falon túl felépített három házból álló tiszti lakóteleppel is-, amelyekben állítólag délszláv háborút megjárt orosz és szerb zsoldosok is laktak.
A Bab al-Aziziya területén szétlőtt laktanyák és kocsiszínek épületei (Fotó:Digitalglobe)
Magánkönyvtár és beduinsátrak
A két kommunikációs központ és az idén szétlőtt laktanyák fogták közre Kadhafi 0,17 négyzetkilométer nagyságú magánparkját. A diktátor ennek a zöldfelületnek az északi részén építette fel az 1980-as évek elején háromszintes magánkönyvtárát és azt a kör alaprajzú tanácstermet-, ahol ő többek között a Warfalla, Kadhadhfa és a Maghraha törzsek által delegált 15 képviselővel vitathatta meg országa bel-és külpolitikai helyzetét. Az üvegkupolás tanácsterem mellett állt az a négy, minden luxussal ellátott hatalmas méretű légkondicionált beduinsátor, ahol az ezredes rendszeren fogadta magas rangú külföldi vendégeit. (Kadhafi és kísérete külföldi útjaik során egyébként szintén ezekben a magukkal szállított sátrakban laktak.) A politikusok komfortérzéséről természetesen nemcsak a puha vastag szőnyegek, párnák és kényelmes szófák sora gondoskodott, hanem két, a közelben átadott teniszpálya is.
Kadhafi palotája egy műholdról. A tér felé eső, tetőtéri terasszal ellátott épületszárny 1987-től múzeum volt. A hátsó traktátust a család használta (Fotó:Digitalglobe)
Magyar asszony Kadhafi felesége
A park keleti oldalán állt Kadhafi „palotája”, amelyben az ezredes és magyar-horvát származású második felesége életvitelszerűen élt. „Élhetett volna az egykori líbiai király valamelyik fényűző palotájában is-, hiszen maradt még belőlük jó néhány Tripoliban, de ő azt hajtogatta, hogy a nép fiai közül való, és inkább itt akar élni” – folytatja beszámolóját Kate Aide. A helynek különös hangulatot adott, hogy a „kastély” nemcsak fővárosi otthona volt a diktátornak, hanem az 1986-os amerikai bombatámadások okozta károk miatt háborús mementóként is hirdette a ház „Ronald Reagan és világhatalomra törő országának örökös agresszióját”. A propagandisztikus célok miatt fel nem újított ingatlan egyébként kimondottan ronda épületnek számított még ép korában is. Az egyszintes 4+3+4 tengelyű vasbeton szerkezetű ingatlan csúfságának oka, hogy építése korában a főhomlokzatot apró barna és fehér mozaikokkal díszítették, amelyekre apró izzókkal megvilágított nyolcágú csillagokat helyeztek fel. A puritán és giccses díszítéssel átadott műtárgy jobban hasonlított egy kommunista időkben átadott havasalföldi funkcionalista stílusban megálmodott pártházra, mint egy tehetős, gazdag arab államfő kifinomult ízlésére. Szintén ízlésficamról tanúskodott az az épület előtt felállított durva hegesztési hibákkal büszkélkedő aranyozott fémszobor is, amely egy amerikai F16-os harcászati vadászbombázót összeroppantó vasöklöt ábrázolt. A szónoklatoknak is helyt biztosító területet és a hátteret biztosító ház állagát jól leírja, hogy a korábban ott járó BBC-riporter szerint a romos épület abszolút nem lógott ki a többi lelakott és elhanyagolt vendégház, iroda és laktanya közül.
A Kadhafi-palota főhomlokzata. Az épület elejét 1986-óta háborús mementóként használta a rezsim (Fotó: Daily Mail)
Mivel az 1986-ban lebombázott épületben sérült meg az ezredes két nagyobbik fia, és állítólag itt vesztette el életét Kadhafi tizenöt hónapos örökbefogadott kislánya Hanna is-, így az egykori gyerekszobának az összes bútora, ágya, széke, szekrénye, sőt még a bombatalálat idején szétdobált játékok fölé is üvegvitrineket helyeztetett el nevelőapja. Az épületet ért Tomahawk-találat során sérült meg súlyosan Kadhafi feleségének -a boszniai Mostarban született Farkas Zsófia-, líbiai nevén Szafija al-Barassi hálószobája is, aminek romjait „a királyok királyának” is hívott politikus már nem burkoltatott be üveggel. Az 1987-től "imperialistaellenes" múzeumként funkcionáló 720 négyzetméteres alapterületű egyszintes házat, a család lakhatási feltételeinek javítása érdekében 2000-ben bővítették ki 3300 négyzetméteresre. Ekkor kapott helyt az alagsorban a 33 méter hosszú úszómedence, valamint a komplexum energiaellátásért felelős gépház is.
A vitrinek alá rejtett gyermekszoba bútorai (Fotó: Daily Mail)
A társalgóban megtalált silány minőségű, francia barokk stílusú székutánzatok (Fotó: Daily Mail)
Kadhafi egykori, most feldúlt dolgozószobája (Fotó: Daily Mail)
Rossz minőségű, régi bútorok a nappaliban (Fotó: Daily Mail)
Az 1980-as éveket idéző fürdőszoba Kadhafi főhadiszállásán (Fotó: Daily Mail)
Kortárs, naiv arab festő által festett tájkép a Kadhafi-villában (Fotó: Daily Mail)
A felsőbb emeleteken képezték ki a család pihenőtermeit, amelyeket meglepő módon vagy silány minőségű olcsó koloniálbútorokkal, vagy pedig francia barokkot utánzó asztalokkal és székekkel rendeztek be. A falak többsége egyszínű volt, de több szoba az 1980-as évek elejére jellemző, csak a keleti blokkban kapható „divatos” tapétával volt bevonva. A felkelők több teremben vagy kortárs naiv arab festők mázolmányaira, vagy szintén a nyolcvanas évekre jellemző havas hegyeket, csobogó patakokat ábrázoló nagyméretű poszterekre, fürdőszobacsempékre leltek. Kadhafi lakosztálya például teljesen spártai volt. Nem sokban különbözött egy katonai barakkban fellelhető baka hálótermétől. A Washington Post ennek ellenére úgy írta le a létesítményt, mint egy kényelmes hely, amelyet egy klubház felszereléseivel láttak el, de börtönök biztonsági szintjén őriztek.
A "palotából" nyíló bunkerlejárat egyike (Fotó: AP)
Hálószobának kialakított terem a bunkerrendszer mélyén (Fotó: AP)
Líbiai felkelő a bunkerrendszer mélyén megtalált telefonközpont-teremmel (Fotó:AP)
Kadhafi bunkerrendszerének egyik lejárata a Győzelem téren (Fotó:AP)
Ezt erősítheti az a tény, hogy itt találták meg Umar al-Hariri, a lázadók egyik hadvezérének információi alapján azt a 30 kilométernyi alagúthálózat egyik bejáratát, amely nemcsak a tengerpartig húzódott, hanem a város legnagyobb köztere, az Állatkert-park és az Alnasser (Győzelem) tér alatt egészen az elfogott 35 külföldi újságíró ideiglenes börtönének átalakított Rixos Hotelig is. A brit Telegraph szerint ez a golf-kocsival bejárható alagút érintette az államfő atom biztos főhadiszállását is. A több mint 42 évig uralkodó Kadhafinál jobban szerették a luxust gyermekei. A következő cikkben/posztban az ő szétrabolt házait és palotáit járjuk be.
Jamrik Levente