A párhuzamosan épített Gellért fürdő építése, majd az első világháború kitörése akadályozta meg a Duna-parti Rudas-palota megépülését. 105 éve csak foltozgatjuk a leromlott állagú épület homlokzatait.
A Rudas fürdő 1905-ös átalakítását megnyert Tőry Emil-féle győztes pályamű látványképe (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Romantikus török vonalak
A leromlott állagú Szokoli Musztafa basa építette Rudas fürdő első átalakítását és bővítését ifj. Dankó József tervei alapján kezdte el építetni Buda önkormányzata 1831 októberében. Az építkezés során lebontották a vízimalom maradványait, a fürdő nagy udvarát körülölelő török kori kerítést, valamint a kis udvar keleti szárnyát. Az újonnan épített 23 tengelyes dunai szárny és 11 tengelyes északi oldal „U” alakban fogta közre a török fürdőt. A korábbi kisudvar lebontott szárnyának helyén épült új épületben 3 lépcsőkaros főlépcsőházat alakítottak ki. A kisudvar körüli szárnyakra emelet épült, nyugati és déli szárnyának emeleti helyiségeit konzolokon nyugvó függőfolyosóról lehetett megközelíteni. A török fürdőt az átépítés annyiban érintette, hogy a külső támpillérek közeit beépítették. A déli oldal pillérközeiben nyitott víztároló medencéket, a Duna felőli oldalon pedig külön fürdőket alakítottak ki –írja tanulmányban Fehérvári Zoltán művészettörténész. A volt Malmerics-telken épült szárny és a dunai szárny földszintjén 36 kádfürdő épült, az emeleten kávéház, társalgó, 24 vendégszoba, és biliárdterem kapott helyt. Mivel a budai fürdők közötti konkurenciaharc miatt a Rudas egyre jobban korszerűtlennek számított ülőfürdői miatt a többi rekreációs intézmény kőfürdőivel szemben, ezért a város házibizottmánya 1876. január 16-i ülésén Ybl Miklóst kérte fel az újabb tervek elkészítésére. Az építész 6 új épületcsoportot tervezett. A török fürdő mellé ekkor került felépítésre a férfi és a női gőzfürdő , a régi épületekkel összekapcsoló kolonnád,a gépház a vízmedencével és a két emeletes vendégház a Döbrentei utca túloldalán. A 26 tengelyesre növekedett dunai homlokzatú fürdő használatbavételi engedélyét 1881. április 11-én kapta meg.
A Rudas fürdő egyik pihenőszobája 1890 körül (Fotó: fszek.hu)
A közgyűlés 1884. június 11-én felhatalmazást adott Hofbauer Jánosnak, hogy a gőzfürdőt alakítsa át népfürdővé. Az átalakítás kizárólag a kisudvar körüli szárnyak belsejét érintette, a Gellért-hegy felőli homlokzaton, a falépcső építésével összefüggésben, egy nagyméretű kerek ablakot alakítottak ki. Fülledt, sejtelmes, keleties stílusa teljesen különbözött a népfürdő nyugodt kiegyensúlyozott klasszicizáló jellegétől. Különösen erősen érvényesült a kisudvar helyére épített két helyiségnél, a langyos medencénél és a tyúkszemvágó teremnél. Az udvar körüli szárnyakat alaposan átépítették. Elbontották a klasszicista főlépcsőházat, helyén kétkarú lépcső és egy átjáró épült. Nyugati szárnyában a Neuschloss és Marczel cég által készített gazdagon faragott falépcső állt, amelyen keresztül lehetett az emeleti öltözőket megközelíteni. 1886. május 15-én nyitották meg. A Mérnöki Hivatal felkérésére Bauer Henrik 1892-ben egy kétszintes karzatú, nyitható tetejű úszómedencét tervezett a fürdő mellé, amit a korrózió és a lecsapódó gőzök miatt cementboltozatra módosítottak. Az uszoda belsejét gazdag és színes dekoráció díszítette. A medence majolika burkolatát és az oldalfalak majolika párkányzatait a Fischer-féle porcelán gyár szállította.
A Rudas fürdő az egykori Döbrentei utca felől 1890-ben (Fotó: Fszek.hu)
Világfővárosi fürdőálmok
A XIX. század végén megkezdődtek az Erzsébet-híd építésének előkészítő munkálatai. A híd megépülésétől a város azt remélte, hogy a fürdő forgalma jelentősen nőni fog, ugyanis a látogató közönség jelentős része nem Budáról, hanem Pestről érkezett. A pestiek számára viszont csak a csavargőzös, vagy a Lánchídtól induló konflisjáratok tették elérhetővé a fürdőt. A híd vonalának kialakítása, lévén, hogy túl közel áll a fürdőhöz, viszont éppen a fürdő fejlődésének gátjává vált. A városvezetés 1899. november 28-i közgyűlésen éppen ezért ismét a Rudas fürdő újjáépítése és kibővítése mellett döntött 950 ezer korona értékben. Ugyanekkor döntöttek a Sáros (jelenleg Gellért fürdő) fejlesztéséről is.
A Rudas úszócsarnoka 1930 körül (Fotó: fszek.hu)
A pályázati kiírásnál a város vezetése ellenben kikötötte, hogy a török fürdőt és az uszodát nem lehet lebontani. A bírálóbizottság a nagyszámú pályázó közül Tőry Emil, Hültl Dezső, Pártos Gyula és a Vágó József-Vágó László építészpáros tervét díjazta. A pályázati kiírás szerint tervezőknek a gőzfürdőt legalább 130 fülkével kellett úgy kiegészíteniük, hogy hat vendégszoba is kialakításra kerülhessen. Szintén kényelmi előírás volt, hogy az öltözők, pihenőszobák, fodrász- és tyúkszemvágó helyiségek, tisztasági előfürdők, a dörzsölő kamrák és a többi mellékhelyiség úgy legyenek elhelyezve, hogy a pihenőig a fokozatos lehűtés biztosítva legyen. „A tisztasági előfürdőt úgy kell elhelyezni, hogy azon mindenkinek keresztül kelljen mennie s az oly berendezésű legyen, hogy azok a fürdőzők is, akik szappannal mosakodni nem óhajtanak, egész testüket legalább a zuhany alatt leöblíteni legyenek kénytelenek.” A gőzfürdőkön kívül szintén elvárás volt, hogy három szalonkád-fürdő, három szalon-kőfürdő, hat darab I. osztályú kádfürdő, és hét darab I. osztályú kőfürdő is helyet kapjon az új épületben az orvosi rendelő, a masszázs és a ”villamozás” céljára fenntartott szobák mellett.
A Rudas fürdő 1905-ös pályaművei (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Förk Ernő második pályaműve (Fotó: Vasárnapi Újság)
A bíráló bizottság szerint Tőry Emil pályaműve „igen jól átgondolt, helyes, szép, szimmetrikus megoldást tűntet fel. Az alaprajzi elrendezés fődiszpoziciója sikerült, a feladatot helyesen oldja meg s általában a sikerült alaprajzi megoldások egyikének mondható. Helyes és sikerült a főbejárat elrendezése, a mellette levő két lépcső ellenben szűk és az épület jellegéhez nem méltó voltánál fogva jelenlegi alakjában nem megfelelő. A vendéglő mellékhelyiségeinek és a vendégszobáknak elrendezése nem kielégítő, a mosó- és mángorlóhelyiségek nem megfelelők, forrásvízgyűjtő-medence és akkumulátor elhelyezéséről nem gondoskodott. Közegészségi és balneologiai szempontból a tágas előcsarnokon és a folyosók körül a fürdők elrendezése megfelelő. Jó a női gőzfürdő beosztása, helyiségei eléggé nagyok, a vetkőző-fülkék egy magasságban vannak elhelyezve s gond fordíttatott a fokozatos lehűtésre." Tőry Emil a többi pályázóval ellentétben nem egy épületkomplexumként értelmezte a török fürdőt és melléképületeit, hanem nyolc különböző magasságú homlokzatként. A különböző historizáló stílusban megtervezett homlokzatoknál az építészeti átkötés a rézzel fedett Szokoli Musztafa-féle török fürdő kupolájának kisebb-nagyobb méretű ismétlései adták. "A homlokzati kiképzés, bár tömegelosztásában megfelelő, egész irányzatában idegenszerű, egyes részleteiben pedig a rendeltetéssel ellenkező megoldást nyújt.”- mondta ki a bizottság elnöke.
A Rudas fürdő napjainkban és az 1905-ös Tőry Emil-féle terven (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A két fürdő pályázatának sorsa innentől azonban kettévált. A Gellért fürdő szűkebb körű pályázatát előbb írták ki és ez döntő jelentőségűnek bizonyult. Csak három évvel az első pályázat után 1907. május 6-án kapták meg a díjazottak az újabb felkérést. A második pályázaton Hültl Dezsőt hirdették ki győztesnek, ám a munkálatokra az I. világháború kitörése miatt, illetve az időközben elkezdett Gellért fürdő építése miatt nem került sor. A Rudas fürdőt ezután már csak háromszor alakították át jelentősen. 1916-ban a korábbi „Aranybárány” vendéglőből ásványvíz palackozó üzem lett, az Erzsébet híd budai hídfőjénél álló egykori Propeller Szálló helyén feltörő Hungária forrásra pedig 1918-ban egy toldalék épületet emeltek. Pázmándi István tervei alapján mind a két épületet - a népfürdő homlokzatával együtt- 1944 legelején átépítették. Ekkor bontották le az ingatlan együttesről a második emeletet.
Jamrik Levente
A Rudas főbejárata 1941-ben (Fotó: fszek.hu)
A Hungária ivócsarnok (Fotó: fszek.hu)
