Az építkezés és a rombolás évszázadai


Lebontják a Bem téri Radetzky-laktanyát

2016. május 18. - don-kanyar

A ház udvarán 1944-ben a Ney-csoport 60 partizánt, kommunistát és zsidót végzett ki. Mivel a ház később az ÁVH főhadiszállása lett, így 1956-ban innen indult el a forradalom.  A T2A építésziroda korábbi, leporolt látványterve (Forrás HB Beavis)

Tovább

A pesti Belváros gyilkossági térképe 1. rész

Új cikksorozatunkban neves, ám elfeledett gyilkossági helyszíneket járunk be Budapest-szerte. A felsorolásból kihagytuk azoknak a politikusoknak és katonáknak az otthonát, akiknek a kezéhez közvetve vagy közvetlenül bár vér tapad-, ám az általuk levezényelt gyilkosságok nem a…

Tovább

Német-magyar bunkerváros Kínában

Magyar tengerészgyalogosok is építették azt a Csingtaó melletti hegygyomorba rejtett bunkervárost, amelyet egy 25 ezer fős japán-angol kontingens 1914-ben megtámadott. A két hónapig tartó harcok során 56 magyar tengerész maradt életben. A csingtaói német, osztrák-magyar…

Tovább

Duna alatti alagutak, Hungária körúti magasvasút és a tabáni kábelvasút

1893-ban majdnem négy Dunát átszelő metróvonalat építtetett a magyar kormány. 1900-ra Budapest föld alatti közlekedési hálózata majdnem akkora lett mint berlini. Jókai Mór budai hegyek között kanyargó kábelvasút álma a megvalósítás küszöbén volt. A Sugár (Andrássy) úti…

Tovább

Volt egyszer egy budai Várkert-rakpart

A félig-meddig elpusztult Várkert-rakpart házaiban nemcsak politikusok, gyárosok és építészek éltek, hanem a Szovjetunió megdöntésére szerveződő emigráns orosz főtisztek is. A Várnegyed felújításával talán erről az UNESCO-által védett utcáról sem fognak elfeledkezni. A…

Tovább

A Pokol bejárata: Hashima, a lakatlan szigetváros

A világ legsűrűbben lakott területe volt a 15 hektáros japán Hashima szigetvárosa. A város és az innen induló tengerfenék alatti bányajáratok építésekor 1300 kínai és koreai munkaszolgálatosnak kellett meghalnia. 1974 óta börtönbüntetés terhe mellett senki sem tehette be a…

Tovább

A pénz és az irredentizmus tornyai: ilyen lett volna a pesti Szabadság tér 1930-ban

A fővárosi Szabadság teret a magyar városépítészet egyik legegységesebb arculatú terének mondják – tévesen. A park déli térfalát ugyanis sem 1905-ben, sem 1938-ban, sem 1996-ban, sem a 2010-es Budapest Szíve-program keretén belül nem tudták a tér félköríves záródású…

Tovább