Cirkuszi attrakcióként mutogattak 100 fekete bőrűt a pestieknek. Az interaktív akcióantropológiának a világháború kitörése vetett végett.
A Néger falu egykori bejárata Forrás: Falanszter.blog.hu
1891: Átadják a budapesti Főposta távközlési kupoláit
A Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó államosítása után a Magyar Királyi Posta vezetősége 1889-ben döntötte el, hogy a megsokasodó távíróvezetékek esztétikus és üzemzavarmentes be- és kivezetése miatt, két nagyméretű, hálós szerkezetű vaskupolát fog majd felépíttetni a Főposta tetejére. Az 1891-ben felavatott híradástechnikai tetőidomok terveit Hegyi József és Majorossy Géza építőpáros jegyezte. A kommunikáció rohamos fejlődésével azonban ez a két sarokkupola csakhamar elavulttá vált, így 1908-ban el is bontották őket. Funkciójukat ekkor vette át a harmadik emeleten ekkoriban kialakított, 16 méter fesztávú vasbetonfödémmel lefedett távíróterem és az itt elhelyezett új mechanikai gépek. Ennek a csarnoknak a terveit Zielinsky Szilárd és Ray Rezső készítette el. A Petőfi Sándor utca 13-15 alatti neoreneszánsz-eklektikus stílusú épületet egyébként 1873-ban adták át Szkalnitzky Antal és Koch Henrik tervei szerint. Az épület jelenleg kihasználatlan, ám külsőleg felújított szellemházként funkcionál.
1900: Amikor Békásmegyer még egy poros kis falu volt
Békásmegyer első említése 1368-ból származik. A falu tulajdonosa ekkor az óbudai apátság volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községet az 1740-es évek elején kezdték német nyelvterületről származó telepesekkel benépesíteni. Krottendorf jellegzetes sváb falunak számított, ahol a nadrágszíj formájú telkeken szőlő- és gyümölcstermesztést folytattak az új lakók. A korabeli képeslap a dió-, akác- és szederfák által határolt széles Fő (ma Ezüsthegy) utcát mutatja a Hősök tere irányából fotózva. A háttérben még látni lehet a Templom utca torkolatát is. Az út baloldali házsora -a kisebb-nagyobb átalakítok ellenére- még áll, ám a jobboldalt sorakozó épületek helyére 1975 és 1976 között egy hatalmas kiterjedésű lakótelepet húztak fel az elvtársak. Libmann vegyeskereskedése helyén ma részben egy nevesincs park, illetve a Nyugdíjas Ház déli oldalát határoló telek terpeszkedik el.
A békásmegyeri Fő (ma Ezüsthegy) utca) Forrás: Falanszter.blog.hu
1911: Elbontják a földalatti felszíni épületeit
Az európai kontinens első földalatti vasútjaként, illetve a világ első villamosmeghajtású metróvonalaként úttörő szerepet betöltő Millenniumi Földalatti felszíni fogadóépületeit 1893 és 1903 között adták át. Míg a házikók vasváz merevítéseit vörös és fehér színű pirogránit-téglafalazatokkal töltötték ki, addig a kereskedelmi egységekként is funkcionáló építmények tetejét ívelt, mívesen megmunkált akantuszlevelekkel tagolt cinklemezekkel fedték le. A föld alatti lejáratokat Schickedanz Albert és Herczog Fülöp tervezte. A korstílus folyamatos változásával a pestiek hamar meggyűlölték ezeket a házikókat, a főváros döntéshozói is csak egyszerűen „majolika kriptaként” jellemezték az Andrássy út mentén libasorban sorakozó építményeket. Bontásukra nem is kellett sokat várni. A díszes felszíni épületek többségét már 1911-ben eltüntették, csak a Deák téren álló, Brüggermann György kioszkjával egybenyitott metrólejárat állt ellen 1924-ig a csákánynak az itt működő Halcsarnok és virágbolt miatt. Ellenben teljes szépségében ránk maradt az Opera előtti megálló. Ez a ballusztrádos mellvéddel keretezett építmény annak köszönhette megmaradását, hogy a főváros eleve nem is akart itt felszíni fogadóépületet kialakítani, nehogy az kitakarja az Operaház és a Balettintézetként is ismert Dreschler-palota kontúrjának akár egy szeletét is. Ám pár évvel később pont ezt a mészkőből készült lejáratot másolták le a többi földalatti megálló felett elbontott kioszkok pótlására.
Trécselő asszonyok a 30-as években az Operaház előtti földalatti megálló mellett (Forrás: Falanszter.blog.hu)
1911: Néger falu a Városligetben
A Németországból hazánkba települt Meinhardt Court Frigyes 1910-ben vette meg a csőd szélére került Friedmann Adolftól az Új-Ős Budavára-Amerikai Parkot. A Hermina út és a mai Róbert Károly körút közötti 50 ezer négyzetméteres területen Lajta Béla tervezte favázas (nyári varieté, kabaré, színház, kávéház, zenepavilon, étterem) épületek álltak. Az új befektető 1911-ben nyitotta meg új mulatónegyedét Angol Park néven, ahol a nyugati mintákat követve ekkora már felépült az amerikai stílust követő hullámvasút és ródli pálya, átalakítások útján pedig az Elvarázsolt Kastély, a „csodakerék”, a barlangvasút, mozi, több tucatnyi mutatványos bódé, japán kert, az Orfeum és egy Alpesi falu is.
1930-as évek: Bohóckodó fiatalok a Kossuth Lajos téren
A Kossuth Lajos teret először 1913-ban parkosították. Ekkor alakították ki az Andrássy Gyula lovasszobor tengelyében azt a kis szökőkutat is, amely Wellisch Alfréd építész saját magának tervezett bérháza északnyugati sarkával „nézett” farkasszemet. Az 1910-ben átadott két gombakupolában végződő épület jelenleg a Miniszterelnökségi Hivatal otthona. A kép baloldalán jól kivehető a Géza (ma Garibaldi) utca 1. szám alatti sarokház huncutul ágaskodó fiatornya is. Ezt a bérházat a Budapest Építő Rt. megrendelésére 1911-ben avatták fel. Ennek az ingatlannak a terveit Kármán Aladár és Ullmann Gyula építészpáros jegyezte.
Ökörködő, beszélgető fiatalok a Kossuth Lajos tér déli részén, az Andrássy szobor előterében (Forrás: Falanszter.blog.hu)
Jamrik Levente
