Elsőként három fontos budapesti épület kapja vissza a háború után elpusztított kupoláját és ornamentikáját, hogy e mintaprogram alapján az egész fővárosban és szerte az országban helyreállítsák az építészeti és városképi szempontból fontos épületek megsemmisült tetőidomait.Az ELTE központi épülete az Egyetem téren. (Forrás: Urbface.com)
Tavaly egy meghívásos pályázat kapcsán kis csapatunk megnyerte Budapest ingatlanállományát felölelő tudományos tervdokumentáció elkészítését. A topografikus adatbázisnak nemcsak pontosan tartalmaznia kellett a bér- és társasházak tervezőinek és építtetőinek nevét, hanem az ingatlanok datált átadásának idejét, illetve az épületek későbbi hozzáépítéseinek, elbontásainak és ráépítéseinek évszámait is a levéltári források, jegyzetek, tervrajzok, tudományos publikációk és a korabeli szaklapok beszámolói alapján. Szintén kritérium volt, hogy mindegyik épülethez készüljön részletes külső és belső építészeti leírás, illetve egy olyan értékelési rendszer, amely az adott ingatlan rekonstrukciós fontosságát osztályozza. Ennek eldöntésében sokat segített nekünk a házakat bemutató közel tízezer darabból álló fénykép- és képeslap gyűjteményünk, amelynek másolatait szintén megkapta a megrendelő. A szerződés szerint 3600 fővárosi ház adatlapját adtuk így át, amely főváros pesti oldalának csak egy részét tartalmazta. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezt a kutatást mi már 2012-ben elkezdtük, és csak Budapest esetében közel 5000 háznak a múltját kutattuk ki akkor-, amelynek egy részét meg is osztottunk a publikummal az Urbface.com nevű oldalunkon. Időközben persze befejeztük Szeged, Kecskemét, Szabadka, Pozsony, Eger, Esztergom és Székesfehérvár ingatlanállományát felölelő kutatásainkat is. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-nek volt még egy kérése: Javasoljunk 50 olyan egykori kupolákkal, tornyokkal ellátott budapesti házat, amelyeknek központi az elhelyezkedése és rekonstrukciója esztétikai, városképi szempontból kívánatos lenne. Kritérium volt, hogy olyan házakat válasszunk ki, ahol nem kell kivásárolni a lakókat és nem kell a későbbi ráépítéseket visszabontani a századfordulós hangulat megidézése szempontjából.
Aztán most pénteken megjelent az 1730/2020.(X.30.) számú kormányrendelet, amely kimondja, hogy a kormány minden olyan budapesti és vidéki épület megsemmisült tetőidomait, épületelemeit és díszeit helyre kívánja állíttatni, amelyek korábban építészeti és városképi szempontból értéket képviseltek. Első lépcsőben egy adatbázist fognak elkészíteni, amelynek valószínűleg része lesz az általunk korábban eladott 3600 ingatlan építéstörténete is, ám praktikus okok miatt ebbe a nyilvántartásba mi nem vettük bele a budai oldalt és a külső városrészek visszaállítandó értékeit. Ezt az adatbázist a Miniszterelnökséget vezető miniszternek 2021. március 31-ig kell elkészítenie. A határozatból az is kiderül, hogy nem csak az állami tulajdonú épületek helyreállítását tervezi a kormány, hanem a nem állami tulajdonú épületek teljes körű rekonstrukcióját is. Ezt a döntést egészíti ki a 477/2020. (X.30.) kormányhatározat, amely kimondja, hogy a historikus épületelemek helyreállításának modellprogramjaként elsőként három budapesti épületnek a felújítását kell előkészíteni, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és kiemelten közérdekű beruházásnak fog számítani. A határozat kimondja, hogy e beruházásokkal összefüggésben nem kell településképi véleményezési eljárást és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást lefolytatni, továbbá településképi bejelentési eljárásnak sem lesz helye. A jogszabályban az is szerepel, hogy az épületeknek a háborús sérülések előtti, illetve a későbbi rombolást megelőző formáját és geometriáját, tetődíszeit, illetve díszes tetőfelépítményeit kell visszakapnia, így ezek rekonstrukciója során az építménymagasság, az épület legmagasabb pontja, a szintterületi mutató és a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a sérülést és rombolást megelőző állapottal egyezik meg. Vagyis, ha időközben az említett épületek környezetére más előírásokat alkottak volna a helyi rendeletekben, azokat a beruházás során nem kell figyelembe venni. Az épület eredeti méreteit a korabeli dokumentumok alapján fogják megállapítani. Az épületekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésével a központi Építészeti-Műszaki Tervtanácsot bízta meg a kormány.
A modellprogram előkészítésével és megvalósításával a kormány az Országház tágabb környezetének megújításával foglalkozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t bízta meg, és arról is döntött, hogy a felújítás előkészítésére 250 millió forintot biztosít a társaságnak a 2020-as évi központi költségvetésből. Az előkészítés után feltételes közbeszerzési eljárást írnak, ki, s ennek eredménye alapján tárgyal ismét a kormány e három épületre vonatkozó beruházás megvalósításáról, vagyis egyelőre még nem lehet tudni, mennyibe fog kerülni ennek a három épületnek a teljes helyreállítása.
Javaslatunk alapján tehát első lépésként három központi helyen fellelhető budapesti épület tetőidomát és kupoláját állítják vissza. Az egyik ilyen építmény a Kossuth térhez kapcsolódó Vértanúk tere 2. szám alatti dr. Klein Miksa ügyvéd építtette sarokház lesz, amelyet 1904-ben adtak át Wellisch Gyula és Wellisch Sándor tervei szerint.
A másik visszakupolásítandó épület az ELTE Egyetem téri központi épülete, amelyet 1900-ban avattak fel Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor terve alapján. A megbízó itt a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium volt.
A harmadik rekonstruálandó épület a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért tér 4. szám alatti „Kémiai” épülete lesz, amelyet szintén 1904-ben adtak át Czigler Győző tervei szerint. A korabeli építtető itt szintén a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium volt.
A teljesség igénye nélkül -első körben- mi még ezeknek a pesti oldalt fellelhető épületeknek a rekonstrukcióját javasoltuk, amelyek ha átmennek a döntéshozatalon, akkor várhatóan a második vagy a harmadik ütemben fogják majd visszaszerezni egykori ékeiket. A budai épületeket egy esetleges megbízás után fogom majd feltüntetni, de aki ismeri a város múltját és épületeit, annak úgy sem lesz nehéz kitalálnia.
- Andrássy út 1. Építtető: Stein Károly Lipót. Terv: Ybl Miklós és Láng Adolf. (1882)
- Andrássy út 2. Építtető: Fonciere Pesti Biztosító Intézet Rt. Terv: Feszty Adolf. (1882)
- Apáczai Csere János utca 1. Építtető: Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. Terv: Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula. (1910-1913)
- Báthory utca 7. Építtető: Virava József. Terv: Révész Sámuel és Kollár József. (1903)
- Belgrád rakpart 13-15. Építtető: Bálint Sándor. Terv: Orth Ambrus és Somló Emil. (1912-1914)
- Belgrád rakpart 27. Építtető: Állami Hivatalnokok Özvegyei és Árvái Felsegélyezésére szánt Alap. Terv: Hültl Dezső és Hültl Tivadar (1903)
- Bécsi utca 1-3. Építtető: Főnix Életbiztosító Rt. Tervező: Quittner Zsigmond. (1912)
- Boráros tér 2. Építtető: Schön Rezső. Terv: Schön Rezső. (1906)
- Deák Ferenc tér 3. Építtető: Modern Móric és Breitner L. Zsigmond. Terv: Révész Sámuel és Kollár József. (1912)
- Egyetem tér 5. Építtető: gróf Andrássy Géza. Terv: Jablonszky Ferenc. (1900)
- Harminckettesek tere 5. Építtető: Mühlberg Gyula. Terv: Mann József. (1895)
- Károly körút 3/A. Építtető: Első Katonai Biztosító Intézet. Terv: Hoepfner Guidó és Györgyi Géza. (1913)
- Károly körút 3/B. Építtető: ifjabb Dreher Antal. Terv: Hubert József (1899)
- Károly körút 26. Építtető: Freiberger Sámuel. Terv: Örömy József. (1894)
- Kossuth Lajos utca 4. Építtető: ifjabb Dreher Antal. Terv: Hubert József és Móry Károly. (1888)
- Kossuth Lajos utca 18. Építtető: Magyar Királyi Tudományegyetemi Alap. Terv: Czigler Győző. (1895)
- Kossuth Lajos utca 20. Építtető: Országos Kaszinó. Terv: Czigler Győző és Kauser Gyula. (1896)
- Nagymező utca 21. Építtető: Breslmayer Román. Terv: Klinger József. (1897)
- Rákóczi út 32. Építtető: Baumgarten Lipót. Terv: Quittner Zsigmond és Mauris József. (1899)
- Rákóczi út 57/A. Építtető: Szlovák Evangélikus Egyház. Terv: Schweiger Gyula. (1894)
- Teréz körút 54-56. Építtető: Magyar Királyi Államvasutak Rt. Terv: Schomann Antal és Klinger József. (1886)
- Újpesti rakpart 2-7. Építtető: Palatinus Építő Rt. Terv: Vidor Emil. (1913)
- Váci utca 25. Építtető: gróf Szapáry László. Tervező Czigler Győző. (1898)
- Váci utca 39. Építtető: Takács Lajos. Terv: Czigler Győző. (1900)
- Váci utca 61. Építtető: Singhoffer Ágoston. Terv: Bauer Ervin. (1897)
Jamrik Levente