Részben Potzner Ferenc tervei alapján visszaépítik az egykori budavári királyi lovardát és Főőrségi épületet. Ez is része a kormány 200 milliárd forintos Hauszmann-tervének, amelynek célja a Vár felújítása. Ami részben a korábbi állapotok helyreállítása.
A régi-új Főőrségi épület látványképe (Forrás: KÖZTI Zrt.)
A Lovarda
A királyi várpalota nyugati oldalán elnyúló alsó és felső várfal közötti udvart a török korban Jeni mahalle-nak, Új városnak nevezték. A Karakas pasa tornyától a Buzogány toronyig elnyúló balkáni hangulatú 30 x 340 méter nagyságú városrésznek még dzsámija is volt. 1686 után a területet Újvilág-kertnek hívták, amelyet 1884-ben vágtak ketté az Ybl Miklós tervezte palota krisztinavárosi szárnyával. A reprezentatív mértani stílusban készült, neobarokk jellegű kertet ifjabb Pecz Ármin tervezte. A kert építésekor bontották le a 8 méter magas, kelet nyugati tengelyű középkori falat is, a középkori eredetű Arányi kapuval együtt. A kert északi részébe 1899-1901 között építették fel Hauszmann Alajos tervei alapján az új lovardát. 11400 négyzetméteres téglalap alaprajzú épület faszerkezetét Thék Endre bútorgyára tervezte és gyártotta le. A kétrészes manzárdtetős épület kivitelezési munkálatait Hoepfner Guidó irányította.
A lovarda elé 1901-ben állították fel ifjabb Vastagh György szobrász „Lófékező” című alkotását. A művész modellje egy hortobágyi csikós volt. A paripa ábrázolása csaknem portrészerű: a bábolnai Schaghia XI. és O-bajan II. törzsmént vette mintának. A mű híres lett, mivel várbeli felállítása előtt a szobor már sikerrel megjárta az 1900-as Párizsi Világkiállítást. A lovarda előtt kialakított kis teret, az itt elhelyezett szobornak köszönhetőn Csikós-udvarnak hívták. Az ingatlan Budapest 1944-1945-ös ostromakor 40 százalékos kárt szenvedett. Megmenthető lett volna, de inkább 1954-ben lebontották. Vastagh György szobra ellenben a Hunyadi-udvarba került. Zolnay László vezetésével 1967-1975 között tárták fel a területet. Az egykori Lovardát a tervek szerint 2016-ban építik újjá, amely alatt egy tavaly befejezett 300 férőhelyes mélygarázs is fellelhető.
A Főőrségi épület
Az első újkori főőrségi épületet 1853-1854 között építették fel Schurer von Waldheim tervei szerint-, amely ekkor még a nyitott barokk díszudvar nyugati oldala mentén állt. Ezt az ingatlant (Wachtgebäude) a palota krisztinavárosi szárnyának építésekor bontották le. Ybl Miklós 1885-ben keltezett terve alapján az új főőrségi épületet az egykori várfelügyelő kétszintes háza (Stöckelgebäude) helyén kívánta felépíteni. Ezt az ingatlant 1901-ben bontották le, hogy Hauszmann Alajos tervei alapján 1903-ra itt épülhessen fel az új főőrségi épület. Emellett épült fel -korábban itt álló házra utalva- a Stöckl-lépcső.
Bár a darabont testőrség tiszti (Bessenyei) és közlegényi laktanyái a Palota (ma Dózsa György) tér két oldalán álltak, az itteni (Főőrségi vagy Felső) laktanyában elszállásoltak kimondottan a budai várpalota őrzését, biztonságát és díszszolgálatát voltak hivatottak csak ellátni, hiszen Ferenc József (1830-1916) osztrák császár és magyar király védelmét a Budapesten ritkán vendégszereplő Magyar Királyi Testőrség látta el. Az újjáalakított testőrség feladatkörét 1920. augusztus 10-én bővítették ki Horthy Miklós kormányzó és családtagjai védelmével. Az Udvarlaki Őrségnek hívott testület feladatát ekkor már nemcsak a Magyar Királyi Testőrség látta el, hanem katonai akadémisták és csendőrök is.
1944. október 15-16 között ez az elit alakulat egy kisebb csatát vívott a várat megszállni akaró német és nyilas csapatokkal, amelynek a végeredménye két magyar és hét német halott katona lett. Mivel az 5760 négyzetméteres ingatlan Budapest 1944-1945-ös ostromakor "csak" 30 százalékos kárt szenvedett el, így helyreállítható lett volna, ám ennek ellenére 1965-ben (más forrás szerint 1971-ben) mégiscsak lebontották. Addig irodaházként használták. A tervek szerint a 2016-ra visszaépíteni kívánt épületre nap, mint nap ráláthat majd a Várszínházba szintén ekkor beköltöző Miniszterelnöki Hivatal munkatársai és a miniszterelnök is.
Ha kíváncsi vagy Budapest titkos múltjára, egykori érdekes lakóira, szeretnél meghökkentő sztorikat végighallgatni, érdekes udvarokat, rejtjeleket megnézni-, akkor érdemes hétvégi túráink egyikére regisztrálnod magad:
1. A "Kéjnegyed bugyrai" című túránk Október 3-én (szombat ) du 2-kor kezdődik a Szt. Teréz templom elől. A kb. 10 ház belső udvarának megnézést is érintő tematikus sétáról korábban készült fotókat itt lehet megtekinteni. Tematika:
- BORDÉLYHÁZAK, MULATÓK, CSŐDÖRÖK ÉS ZENGERÁJOK NYOMÁBAN
- MELYIK BÉRHÁZAKBAN MULATTAK EURÓPA URALKODÓI?
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- AZ SS ÉS A GESTAPO FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- MI KÖZE WAGNERNEK A KIRÁLY UTCÁHOZ?
- HOL LAKOTT ÉS DOLGOZOTT KÁDÁR JÁNOS?
- A PESTI ZSIDÓSÁG EMLÉKEZÉSPONTJAI
- MIÉRT VOLT HÍRES EXPORTCIKK A MAGYAR NŐ?
- PÉNZHAMISÍTÓK ÉS HOLLYWOOD
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A túráról az Index is beszámolt, amit itt olvashatsz el.
2. A "Budai Várnegyed titkai" című túránk Október 4-én (vasárnap) délután 2-kor kezdődik a Várszínház elől. A kb. 20 ház belső udvarának megnézést is érintő tematikus sétáról korábban készült fotókat itt lehet megnézni. Tematika:
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke: http://index.hu/kultur/eletmod/2014/04/16/var_os_tura/ Esőnap nincs.
