Addig húzatták a honvédek a Rákóczi-indulót a reformkori Pest szétbombázásával hírhedtté vált haldokló Hentzi fülébe-, míg az meg nem halt. Mi köze a ma is látható 165 éves titkos sírnak és napórának a forradalomhoz? Melyik házban gyújtották rá az ágyat Mörps századosra bakáink?

Hentzi halála, Peregriny Elek mellszobra és Lenkey Izabella titkos sírja (Fotó, grafika: Falanszter.blog.hu)

Legjelentősebb nemzeti ünnepünk alkalmából úgy gondoltam, hogy érdemes lenne a budai várnegyed 1848-1849-es történelmi helyszíneit és házait jobban megismertetni a nagyérdeművel-, hogy a köztudatban ne csak a Dísz téri Honvéd emlékmű, illetve Táncsics, Kossuth és Jókai börtöneként ismert egykori József-laktanya legyen benne. A lent részletezni kívánt virtuális túrához –főleg az 1849-es várostrom védelmét ellátó Albin Koller von Kollenstein osztrák őrnagy 1851-ben írt, de csak 1893-ban publikált 43 oldalas részletes beszámolóját (Geschichtliche Darstellung aller Begebenheiten während der Belagerung und dem Falle Festung Ofen von 4 bis 21-ten Mai 1849.) hívom segítségül-, persze a forráskritika fenntartásával.

Az 1849-es május 21-i diadalmas roham erőviszonyai (Grafika: Kapszli.hu)

Talán mindenki tudja azt a tényt, hogy Pest terrorbombázását elrendelő Heinrich Hentzi von Arthurm várparancsnok a Szent György téren zajló harcok során halálos jobboldali gyomorlövést kapott Hertelendy Kálmán, a 47. honvédzászlóalj századosa, más forrás szerint Püspöky Grácián zászlótartó fegyvere által. A főtiszt nem rögtön adta át a lelkét Teremtőjének. Koller szerint ugyanis honvédjeink bosszúvágya olyan erős volt, hogy a sebesült osztrákot a győztes csata után kihozták az Iskola (ma Hess András) téren lévő iskolaépületből (ma Hilton Hotel) egy ajtólapon, hogy különböző csárdásokat, verbunkosokat, a Marseillaise-t és a Rákóczi-indulót játszó cigánybanda nyomában a testet diadalittasan körbehordozhassák a várnegyedben. A főtisztet katonáink később a Parádé (ma Dísz) téren a bámészkodók gúnyolódásának és bámészkodásának átengedték, majd az egészen kimerült, már végét járó parancsnokot a Színház utcai Főőrségi épületbe (helyén ma a felújított Honvéd Főparancsnokság torzója) szállították, ahol végül ismét ágyra fektették. Hentzi május 22-én egész napon át a szobájába benyomuló lázadók legdurvább szidalmainak kitéve éjjel 1 óra körül meghalt.

Hentzi halálos kövést kap a Szent György téren, illetve a haldokló osztrákot megvédi Leiningen-Westerburg Károly a felkoncolástól. (Forrás: OSZK)

Koller beszámolójának azonban ellentmond a harcokban aktívan részt vevő Bátori-Schulcz Bódog honvédezredes emlékirata és a budai vár ostromában részt vevő aradi vértanúk kihallgatási jegyzőkönyvei. A visszaemlékezők ugyanis egybehangzóan azt állították, hogy Görgey Artúr tábornok bár még a roham előtt elrendelte, hogy a honvédek ne ejtsenek foglyokat-, ám a magyarok többsége többnyire mégis megkímélte a megadást választó császáriakat. Ezt a momentumot erősíti az a tény is, hogy Leiningen-Westerburg Károly vezérőrnagy személyesen védte meg Heinrich Hentzit a felkoncolástól, amelyet az osztrák állítólag úgy kommentált: „Valóban, a magyar egy lovagias nemzet”. Szintén hasonló „kegyet” gyakorolt Nagysándor József vezérőrnagy is, aki három tucatnyi elfogott császári tisztnek főzetett zsíros csuszát a főőrségi épületben lakó császári porkoláb feleségével, miután megtudta, hogy a legyőzöttek semmit sem ettek egész nap a hosszan elnyúló kézitusák miatt. Érdemes megemlíteni azt is, hogy később maga Görgey is helyeselte honvédjei és tisztjei humánus eljárását-, egyedül Hentzire volt mérges, amiért az ok nélkül lövette Pestet s még a Lánchidat is fel akarta robbantatni. „...ha ma meg nem hal, ezen nyomorult hőst holnap felakasztatom” – mondta. Hentzi halálos sérülésének helyszínén Ferenc József császár parancsára 1852-ben egy neogótikus emlékművet avattak fel, amely 1899-es elszállításáig a magyarok szempontjából az osztrák elnyomást és az abszolutizmust jelentette.

Így nézne ki a tér napjainkban, ha az 1879 előtti állapotot állítanák vissza (Grafika: Unicad)

Hentzi emlékműve a Szt. György téren 1881 után (Forrás: Urbface.com)

Albin Koller azonban tovább sorolja a harcban elkerülhetetlen durvaságok panaszáradatát írásában: „A védtelen katonákat, főképpen a horvát és szerb határőröket, irgalom nélkül leszúrták. Az elesettek tetemeit levetkőztették, kifosztották, megtaposták, megrugdosták, minden oldalon szidalmazták, a lázadók úgynevezett tisztjei élvezettel lovagoltak a hullákon, minden házban, minden pincében osztrák katonák után kutattak s a megtaláltak közül keveset hagytak életben. A felkelőkkel egyidejűen a pesti és budai csőcseléknek egy tömege, főleg zsidók nyomultak a várba, s az elesettek hullái felett pillanatok alatt vásár keletkezett, ahol a fosztogatók zsákmánytárgyaikra rögtön vásárlókat is találtak. A Szent György téren súlyosan megsebesült Anton Schröder 12. gyalogezredbeli századost, abban a házban [Hrsz: 11., később József-kert, ma romkert], ahová őt eszméletlenül bevitték, a benyomult honvédek puskatussal agyonütötték és az I. emeleti ablakon keresztül az utcára dobták ki, ahol hullája több órán át az arra járó felkelők inzultusainak volt kitéve.” Bár tény és való, hogy a vezérkari tiltás ellenére az ostrom után a honvédség egy része szabadrablásba és önbíráskodásba fogott-, ám a fent idecitált részlet teljesen valótlan és Albin Kolleren kívül más nem is állította Katona Tamás történész kutatása szerint.

A Krisztinavárosra néző Szt György téri házsor, az utolsó épület (Hrsz: 11) Anton Schröder halálának helyszíne, az eléjük épített Hentzi-emlékmű, a házak helyére felépített József-kert és a terület napjainkban (Fotók: Urbface.com)

Az osztrák őrnagynak viszont abban csak igaza volt, hogy Mörps József nyugalmazott tüzérszázados, aki az ostrom előtt önként jelentkezett szolgálattételre, ám időközben kolerában megbetegedett és a roham napján az Úri utca 37. (ma 30.) számú házban kialakított betegágyán feküdt-, a szobájába benyomuló honvédek egy kardcsapással szétzúzták az állkapcsát, majd három puskalövéssel megölték. A kivégzést követően Mörps ágyát meggyújtották, amely hullával együtt szénné égett. (Az 1907- és 1934-ben jelentősen átépített sarokház Budapest 1944-es ostromában elpusztult. Helyén ma a Farkasdy Zoltán (KÖZTI) tervezte kétemeletes társasház áll.)

Mörps halálának helyszíne. A képen látható ház már a többszöri átépítés terméke az 1940-es évekből, illetve a helyén 1969-ben átadott (Fotó: Urbface.com)

Az utca túloldalán (Úri utca 19.) áll az egykori Vármegyeháza épülete, ahol nemcsak megyegyűléseket tartottak, hanem ideiglenes jelleggel itt működött a Vármegye levéltára is. Az épületet 1806-ban vette meg Eötvös Ignác prokancellár, Sáros vármegye főispánja. Itt látta meg a napvilágot fia, Eötvös József jogász, író, költő, a későbbi Battyhány-kormány vallás- és közoktatási minisztere is. Az Eötvös család 1828-ban adta el tulajdonát Lenkey Károly jogász, a bécsi Singerstrassén működő birodalom-szerte híres Lenkey-féle borkereskedés alapítójának, Arad későbbi táblabírójának. A ház kulcsai –felesége Lenkey Emma révén- 1841-ben Peregriny Elek miniszteri tanácsos, magánnevelő, akadémikus kezébe kerültek. Mivel Peregriny aktívan részt vett -mint hivatalnok- az 1848-as forradalomban-, így a szabadságharc bukása után neki is menekülnie kellett Lenkeyékkel közösen Haynau bosszúja elől. Andrássy gróftól földet bérelt, és visszavonult Csejtére gazdálkodni. Emma, a felesége ekkor már halálos beteg volt. A 26 éves fiatalasszony szervezetét felőrölte a tüdőbaj. Útközben, Csejte határában halt meg a kocsiban, férje és a három kislánya szemeláttára.

Az egykori Vármegyeháza az 1930-as években és napjainkban, illetve az udvarán fellelhető kincsek (Fotó: Urbface.com)

A szabadságharc bukása után 1850 nyaráig szintén ebben a házban bujkált rokonaiknál pár hónapig a Petőfi Sándor által is megénekelt Lenkey János tábornok, „aradi vértanú”, aki 1848 májusának utolsó napjaiban még kapitányként Galíciából hazahozta 130 huszárját, majd megszervezte a Hunyadi-huszárezredet és végigharcolta csapataival a Délvidéket. Szintén itt keresett menedéket bátyja, Lenkey Károly ezredes is, a Vilmos- huszárok, majd a Tiszai Hadsereg hadosztály parancsnoka is.

"Napfény és derű óráit mérve idézem: kedves Csejthénknek hajdani szép idejét" feliratú napóra az egykori Vármegyeháza udvarán (Fotó: Urbface.com)

Peregriny Elek veje, pilisi Ney Béla építészmérnök, esztéta, művészettörténész a saját tervei alapján 1907-ben alakíttatta át a volt Vármegyeházat a saját, a családja és a rokonsága részére. 1930-ban a ház egyik lakásának tulajdonosa, a Ney-családdal rokonságban álló Jeszenszky Gerő festőművész az ingatlan délnyugati falán egy 0,8 méter körívvel rendelkező napórát készíttetett el 6 méter magasan; amely alá megfestette Báthory Erzsébet csejtei várkastélyát, amely nem a magyar drakulinára, hanem a Peregriny-Lenkey família ide történő menekülésére utal. Ney Ákos miniszteri tanácsos a kép alá egy négysoros feliratot pingált fel az egykori csejtei házukra emlékeztetve: „Napfény és a derű óráit mérve idézem: kedves Csejthénknek hajdani szép idejét.” A napórát egy műegyetemi tanár állította be. Szintén az udvaron látható az 1850-ben szintén Csejtén fiatalon elhunyt Lenkey Izabella (Emma húga) sírja is-, amely azért kivételes, mert a városligeti FUIT (latinul Volt) felirat alatt eltemetett Horváth Jakab jogászon kívül-, tudomásom szerint Budapesten nincs több közterületen, vagy udvarban sírkővel megjelölt eltemetett személy. Sétánkat innen folytatjuk.

 Jamrik Levente

A 2015.03.14-én (SZOMBAT) délután 2-kor kezdődő -csaknem 25 titokzatos lakóház udvara megnézését is tartalmazó, BUDAI VÁRNEGYED-TÚRA- a következő titkokról rántja le a leplet:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A Március 14-én, a Várszínház (volt Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon. Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke:http://index.hu/kultur/eletmod/2014/04/16/var_os_tura/ Esőnap nincs.