Állítólag park és közlekedési csomópont lesz az 1930-ban átadott Isten háza helyén.
A minap lebontott kelenföldi régi Szent Gellért templom.
A kelenföldi régi Szent Gellért katolikus templom évről évre pusztult, majd a „rendszerváltás” időszakában megroggyant, végül a teteje is beszakadt. A kelenföldi pályaudvar mellett beszorított tereptárgy nem volt műemlék. Afféle kis munkástemplom volt, amilyeneket a szegény külvárosokban szokás építeni. Húsz évvel ezelőtt, 1992-ben tartották benne az utolsó szentmisét, s karácsony éjszakáján gyertyás körmenettel költözött át innen a gyülekezet a közelben épült új, modern Szent Gellért-templomba.
Az idén szeptember 15-én teljesen lebontott Isten házáról egyébként csak annyit tudni, hogy az 1920-ban alakult Templomépítő Egyesület munkálkodásának köszönhetően 1930-ban adták át. A 163 négyzetméteres templomot állítólag már akkor is ideiglenes jelleggel, mindösszesen 20 évre tervezték, ám a bővítést megakadályozta a pénzhiány és a világháború. A nehézségek ellenére azonban a gyülekezet 1948-ban csak meg tudta vásárolni a mai templom alatti telket, ám a kommunizmus térnyerésével nem éppen templomépítő idők következtek. Az új templomtelket az állam kisajátította a Kőfaragóipari Vállalat számára. A megürült, s most lebontott templomhelyiségben évekig hajléktalanellátást végezett az egyház, majd ideiglenesen építőanyagraktárnak használták a főhajót. A kilencvenes évek második felében aztán kiürítve ismét az államhoz került. Csövesek továbbra is látogatták, de immár illegálisan, s ettől fogva az épület állaga rohamosan romlott, a tető is rogyadozni kezdett. Mire két évvel ezelőtt visszakapta az egyház, már annyira tönkrement, hogy a bejáratát be kellett falazni, nehogy egy idehúzódó hajléktalanra ráomoljon
A környéken egyébként nem egyedüli a kisegítő kápolna vagy imaház bontása. Az 1980-as években például még látható volt a Bartók Béla út és a Kelenföldi út sarkán a reformátusok imaháza, ahová később a volt Generalimpex-irodaház parkolója épült fel. Szintén a '80-as évek közepén avatták fel az Ildikó téri református templomot is, amelynek következtében a régi imaházat elbontották. (A Feneketlen-tavi Szent Imre templom felszentelése is a Villányi út elején lévő Nagyboldogasszony kisegítő kápolnát elbontásához vezetett.)
ÉÉÉs az év legjobb buszos túrája most vasárnap délután 2-kor!
Akkor is a világ legszebb városa lenne Budapest, ha a Gellért-hegy helyén a Föld legnagyobb épülete, egy 1000 méter magas piramis, illetve egy gigantikus méretű Nekropolisz állna? Esetleg pont itt szelné ketté a várost egy 100 méteres, Hungária istennőt formázó világítótorony? Elképzelte már a pesti Duna-partot úgy, hogy a Vigadó helyén egy 240 méter magas szocreál stílusú felhőkarcoló tör az ég felé, amelynek szélessége a Lánchídtól az Erzsébet-hídig terjed? Vele szemben pedig - a politikai okokból ledózerolt királyi várpalota helyén - ennek 150 méter magas tükörképe áll, és tetején aranyozott Lenin-szobor mutatja a támadási irányt Ausztria irányába? Valóban Európa muszlim központja lett volna a magyar főváros, ha albán és perzsa pénzből befejezik azt a templomot a Rózsadomb tövében, amelyet a kontinens legnagyobb dzsámijának szántak, és amelynek befejezését meghiúsította a világháború? Tudta, hogy még ma is látható a „szittya fergeteg” szellemisége jegyében kivitelezett budapesti Koppány-torony, amelyet később az ÁVH megfigyelőállomásnak használt? Ha nem, de érdekelné mindez, tartson velünk rendhagyó autóbuszos túránkon, amely elkalauzol minket a 150 évet átfogó budapesti fantaszták és városvíziók világába!
Míg jelentkezni a Bupap.hu honlapon kell, addig jegyet vásárolni az Andrássy út 45. alatt fellelhető ÍRÓK BOLTJÁBAN lehet!
