Az ország arany- és készpénztartalékát őrizték a budai várhegyben kialakított többszintes bunkerrendszerben, amely most eladó.
Lefalazott átjáró az egykori Belügyminisztériumba (Fotó: Falanszter.blog.hu)
Nincs egy hely, nincs egy hely...
Szinte mindenki tudja, hogy a budai várhegy egy nagy lyukas sajt. A felszín alatt 12-16 méter mélyen fellelhető barlangokat, mésztufa- és kazamatajáratokat Kadics Ottokár geográfus kezdeményezésére 1935-től kezdték el egybeépíteni. Az összeépítés során a közel 4 kilométer hosszúra sikeredett többszintes járat-együttes mellett, persze további különböző méretű és magasságú pincebokrok is fellelhetők a várhegy bugyraiban. A II. világháború ideje alatt a 208 teremből álló járatrendszert nemcsak óvóhelyként, raktárként, hanem menekülési alternatívaként is használták. Jó példa erre a Dísz tér 12. szám alatti ház pincéje, ahol az özvegy Horthy Istvánné és társai üzemeltette titkos rádióállomáson keresztül tartotta fent a Tost Gyula alezredes irányította Kiugrási Iroda a kapcsolatot a Moszkvában béketárgyalásokat folytató Faragho Gábor tábornokkal. Miután a Gestapo bemérte a rádióhullámokat, s betört a házba, az idén elhunyt Edelsheim-Gyulai Ilona a tér alatti alagútrendszeren keresztül menekült kíséretével a szemközti, Dísz tér 4-5. szám alatti, Angelo Rotta irányította pápai nunciatúrára. A diplomáciai védettség ellenére a németek a vatikáni követség épületébe is berontottak, hogy letartóztathassák, majd a Harmadik Birodalomba szállíthassák Horthy Miklós kormányzó menyét.
A 233-as toronyszámú német Tiger B (Királytigris) tank az MNB titkos bunkerrendszerét rejtő Haslinger-Scossa-ház mellett 1944. október 15.-én (Fotó: Bundesarchiv.de, Urbface.com)
A középkori eredetű alagutakon kívül persze a Várhegyben számtalan (az egykori Külügy-, Hadügy-, Pénzügy- és Belügyminisztérium, a Miniszterelnöki palota, a Honvéd Főparancsnokság, Püspöki Hivatal, a Vezérkar főnöksége, valamint az Úri utca 12., 14., 17. stb. alatti) légoltalmi óvóhely, folyosó valamint 30-35 méter mélyen kialakított, többszintes bunkerrendszer is fellelhető. Ez utóbbi műtárgyakra jó példa a nagyközönség által is látogatható Sziklakórház léte, vagy az Alagútból, a volt vízivárosi zsinagóga helyén kiépített betonkockából, illetve az egykori Koronaőr-laktanya helyén álló „L” alakú barakkból nyíló egykori kormányóvóhely, ahonnan az ostrom hónapjaiban a Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezette német, és a Hindy Iván tábornok irányította magyar hadsereg-parancsnokságok működtek. A kétszintes objektumot tavaly még a Köztársasági Őrezred, 2013-tól azonban már az ORFK Készenléti Rendőrsége használja. (Az egykori kormányóvóhelyről szóló gazdagon illusztrált részletes cikket itt lehet elolvasni.) A két műtárgyon kívül persze még bőven akad a várban több szinten elterülő, korabeli terminussal élve „óvóhelyváros”. Ilyen az egykori Magyar Állami Nyomda épületében működő Polgármesteri Hivatal alatti 500-650 férőhelyes bunker, illetve ettől az objektumtól alig egy kőhajításnyira fellelhető Úri utca 72. szám alatti műtárgy, amelyet még a Magyar Nemzeti Bank építtetett. Ennek a rendszernek az építés- és kultúrtörténetét 2011-ben nagyon alaposan feldolgozta Szabó Balázs építészmérnök, így a lentebb kivonatozott tanulmányához nagyon sok új információt már én sem tudok hozzátenni-, hacsak azt nem, hogy a 781 négyzetméteren fekvő, 610 négyzetméter kihasznált területű és 171 négyzetméter belső védett udvarral rendelkező műemlék jellegű ház, illetve az alatta több emeletre felosztott, legmélyebb pontján 33 méter mélyen elterülő bunker- és trezorlabirintus most eladó. (Felhatalmazás híján azonban sajnos nem árulhatom el az ingatlan irányárát.)
A lakóházat 1936. július 16-án vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank, hogy az ingatlan alatt alakíthassa ki az igazgatóság óvóhelyeit, illetve a bank jól védhető trezortermeit. A tervek szerint az objektumban nemcsak a bank készpénz- és aranytartalékát kívánták őrizni, hanem a koronázási ékszereket és a Szent Koronát is, ám ezeket a kincseket –tudomásunk szerint– mégsem itt tárolták. A műtárgy tervezését házon belül, a bank Műszaki Hivatalának szakemberei végezték el Kadics Ottokár geológus és báró Reichlin Meldegg Tibor építész vezetésével.
A három műszakos váltásban kivitelezett objektumot 15-20 munkás építette. A munkálatokat a ház földszintjén kezdték el. A kapubejáróból balra nyíló helyiség második ablakát vakablakká alakították át, amely elé egy 15 méter mély aknában közlekedő személy- és teherliftet építettek. A felvonó mellett egy légóajtóval lezárt, meredek boltíves folyosót is kialakítottak a felszíntől 4 méter mélyen elnyúló pincébe. Innen egy 180 fokos fordulóval nyílik az a boltozatos lépcsőlejáró, amely a 15 méter mélyen elnyúló, az Úri utca tengelyében elfekvő hosszúkás barlangba vezet. Ezt a folyosót vasbetonnal is megerősítették. A természetes képződésű, az utca alatt elnyúló barlangtér az építkezés előtt 200 négyzetméternyi alapterületű volt. A 15 méter mélyen kialakított szintből északi irányba, egy kis folyosón áthaladva egy kisebb kétszintes termet, a déli sarkából egy széles, szintén boltíves folyosót nyitottak meg, mely pár lépés után 90 fokban balra fordul és egy nagy sugarú körív mentén (már a ház alatt) visszafordul az eredeti irányába, pont a várfalra merőlegesen.
Lépcső a mínusz negyedik szintre (Fotó:Falanszter.blog.hu)
Az egykori természetes képződésű barlangban elhelyezett "doboz" terem (Fotó: Falanszter.blog.hu)
Szabó Balázs építész szerint erre a műszaki megoldásra azért lehetett szükség, mert az építtető egyrészt nem akart tetemes közterület-használati díjat fizetni a fővárosnak, másrészt ez az eljárás védelmi célból is előnyösebbnek tűnt, hiszen a házak szerkezete így jelentősen felfoghatta az ide hulló bombák romboló hatását. E széles folyosót teljesen végigvezették az épületen, és a várfal felőli homlokzat vonalában egy légóajtóval zárták le. Ezen a folyosón helyezték el a földszintről induló lift alsó állomását és az ezt kiszolgáló folyosót, illetve két trezortermet, amelyeket igen komoly banki acélajtókkal védtek. A kis kétszintes teremben zuhanyzókat alakítottak ki, az ebből nyíló apró méretű barlangot pedig betömedékelték. A folyosó alatt szellőzőcsatornát helyeztek el, amelyet a derékszögű törésénél egy szűk aknával kötöttek össze a ház udvarával, hogy az elhasznált levegőt kivezethessék.
Egyszemélyes hurok az Úri utca alatt (Fotó: Falanszter.blog.hu)
Az egykori trezorterem és a banki őrség pihenője (Fotó: Falanszter.blog.hu)
A háború már javában zajlott, amikor a bank vezetése belátta, hogy a 15 méter mélyen kialakított bunker- és óvóhelyrendszer nem fog megfelelő védelmet biztosítani a modern harcászati eszközök ellen. Az igazgatóság utasítására 1942 áprilisában kezdték el az objektum mélyítését, egy nagy befogadóképességű, háromszintes komplexummá történő fejlesztését. A 15 méter mélyen kialakított szint folyosójának a végén, a légóajtó mögött ekkor épült meg az a vészkijárat, amely a Lovas utcára futott ki. Ez egy igen szűk, egy ember számára járható, éppen 2 méter belmagasságú folyosó, mely akkor még egy széles, két félkör alakú rézsűfallal ellátott ki- és bejáratban végződött, a várfal alatti lejtőnél. Ez a jól álcázott ki- és bejárat szolgált a légbeszívásra is. Az óvóhely ivóvízellátásának egyik bekötése is a folyosó betonburkolatában nyert elhelyezést, amely a mai napig működőképes, nyomás alatt van. (A másik bekötés az Uri utcai vezetékből történt.) A vészfolyosóból nyílóan –a Tóth Árpád sétány alatt– építettek még egy nagyméretű patkó alakú, ugyancsak szűk folyosót, mely a várfal tövéből egy úgynevezett szárazkútból szívta be veszély esetén a túlnyomáshoz szükséges levegőtöbbletet.
A későbbi Teherelosztó irányítóközpontjai (Fotó: Falanszter.blog.hu)
Szintén ekkor adták át azt a nagyteremből nyíló, átlagos szélességű folyosót is, amely a Magdolna torony irányába úgy fut ki, hogy a járószint további 4 métert esik, majd 90 fokban jobbra megtör, hogy az objektum közvetlen kapcsolatba kerülhessen az egykori Belügyminisztériummal és az úgynevezett Nagy Labirintussal. A jelenleg az MTA által használt irodaházba vezető vasajtó előtt a folyosó azonban megint irányt vált: 90 fokban balra tör, és azonnal kis körívben jobbra kanyarodik, majd vissza balra. Az ívek után egy lépcsőházat építettek, mely az alsó nagy termekhez vezetett. Nem tévedés: van egy 5 szintes -19 méteres mélységből és egy -33 méter mélyre vezető lépcsőház éppen a Magdolna torony alatt.
A 30 méter mélyen kialakított szintet robbantásos technológiával, 8,64 méter szélesre és 43 méter hosszúra alakították ki, amelyet két vasbeton födémmel három 2,7 méter belmagasságú (a legfelső szintet boltozatosan) emeletre osztottak fel. A legalsó szint éppen 33 méter mélyen van az utcaszinttől számítva. Ettől a szinttől néhány deciméterrel mélyebbre helyezték el (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületének sarka alatt) a kétszintes, galériásan kialakított gépházat. Ide kerültek a klimatizáló berendezések, a fűtő és hűtőberendezések és a három darab Ganz Jendrassik-féle dízelgenerátor. A különleges berendezések titokban történő beszerzése és beszerelése nem kis feladat volt, és sok probléma is adódott ebből, különösen, ha a megrendelt eszközt külföldről hozatták. A dízelmotorok üzemanyag ellátására több hétre elegendő gázolajtartalékot halmoztak fel a legalsó szinten – egy fallal a gépházból elválasztott helyiségben– két emelet magas acéltartályokban. A motorok égéstermék elvezetése az épület fedélszékén keresztül történt. Az üzemanyag feltöltő nyílás a mai napig is látható az épület északi homlokzatának közepén (a telefonfülkétől jobbra), a volt gépkocsi bejáró helyén, derékmagasságban. Az összes közműkábelt és csövet a védelem miatt a falakba süllyesztve, beépítve alakították ki. Az igen nagy problémát jelentő feltűnés nélküli törmelékelszállítás orvoslására a tervezők úgy döntöttek, hogy a szomszéd ház (Úri utca 70.) pincéjébe áttörve helyezik el a törmelék egy részét. Az 1534 négyzetméter alapterületű, 450 méter hosszú folyosó- és üregrendszert 1941 szeptemberében adták át, amelyet egy év alatt töltöttek és szereltek fel.
A napjainkra csorgalékvízzel félig-meddig feltöltődött gépház, és a dízelgenerátorok helye (Fotó: Falanszter.blog.hu)
Az ostrom alatt
Az ostrom hónapjaiban az élelmiszerellátással nem volt probléma, mivel a bank ebből nagyon sokat felhalmozott. A koszt azonban nem volt túl változatos: egyszer kolbász, máskor húskonzerv volt terítéken. A vízellátással viszont baj volt, mivel a tárolókban a víz gyorsan megposhadt. A bankárok és családtagjaik kénytelenek voltak a Nándor téren szükségképpen – tűzoltás céljára – kialakított földbe vájt és betonozott trapéz alakú víztározóból hordani a vizet. A ház épített pincéjében elhelyezett tartalék dízelgenerátort néha üzemeltetniük kellett, de azt csak a nappali időszakban tudták, mert ellenkező esetben fény derült volna a titkos létesítményre. A német követség (Úri utca 64-66.) bunkerrendszerében tanyát vert Gestapo és az August Zehender vezérőrnagy vezette Mária Terézia 22. SS hadosztály nem zavarta a bank ügyeit és embereit.
A kommunizmus évei alatt
A hidegháború éveiben a házat és az alatta elterülő barlangrendszert 1951-ben „adta oda” az állam az Erősáramú Ipari Központ (ERIK) alá tartozó Országos Villamos Teherelosztónak (OVT) és a Budapesti Villamos Teherelosztónak (BVTSZ). Az objektumot természetesen az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) felügyelte. A Teherelosztó vezetése 12 méter mélyen fellelhető helyiségeiben az akkumulátortöltő berendezéseket, 15 méter mélyen pedig a savas akkumulátorokat állíttatta fel. A mínusz 27 méteres szintre az OVT vezénylő, a BVTSZ hírközlő helyiség, a vezető diszpécseri szoba és a segédüzemi helyiség, a 30 méteres szintre a BVTSZ vezénylő, az OVT távközlő helyiség és az ügyeleti szoba, a 33 méter mélyen megbújó emeletre pedig a telefonközpont és az irodák kerültek. Minden fordulóba egy ÁVH-s katona állt. A Lovas úti légbeszívót ekkor alakították át egy igen tekintélyes méretű aknává, amelyet transzformátorházként álcáztak.
Majdnem iroda (Fotó: Falanszter.blog.hu)
A funkcióváltással nem járt együtt a létesítmény átalakítása- írja Szabó Balázs mérnök, csak válaszfalakat építettek, vagy tettek át ide, vagy oda. A gépészet ellenben átalakult. A légbeszívás a várfalba került és a légkondicionáló és szellőző gépeket is kicserélték. A ház véglegesen csak 1963. március 20-án lett a Magyar Államé, az Erőmű Tröszt kezelésében. Ebben az időben állítólag a Budavári Önkormányzat (akkor Állami Nyomda) épülete alatt elhelyezkedő óvóhelyrendszerbe és az újjáépített Magdolna toronyba is el lehetett jutni.
Az OVT és a BVTSZ által használt berendezések (Fotó: Falanszter.blog.hu)
Mivel 1967-ben a Gyöngyösi Hőerőműhöz kapcsolódó irányító központot is itt helyzeték el, így az állam újabb bővítésekbe kezdett az Úri utca 70. szám alatt. Az utcaszinttől számítva 7 méteres mélységben ekkor építették meg azt a kétszintes vasbeton szerkezetet, ahol az egyes számú liftnek is kialakítottak egy „megállót”. Itt alakították ki az egyik lépcsőházat is. Ekkor a létesítmény már 1573 négyzetméterrel büszkélkedhetett. A szellőzés fejlesztése érdekében a várfalban egy speciális légbeszívót is kiépítettek, mely a mai napig is látható. A teherelosztónak mind a négy nagyobb magyarországi erőműtől független betáplálása volt. Ezek kimaradása esetén akkumulátorok álltak rendelkezésre, és még ezen felül a 2 db dízelgenerátor is készenlétben volt. Tehát hétszeres biztosítással üzemelt a létesítmény. A ház udvarában mikrohullámú adótorony volt, mely a Svábhegyre sugározta a jeleket és onnan Tatabányára. Itt szeretném megköszönni Szabó Balázs, Steyer Ferenc és V. E. mérnököknek, hogy a cikket megírhattam, az objektumot bejárhattam.
Jamrik Levente
SZEX, GYILKOSSÁG, INTRIKA, KORRUPCIÓ: A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI TÚRA MOST VASÁRNAP!
A TÚRA KERETÉBEN A KÖVETKEZŐ ÉRDEKESSÉGEKET NÉZZÜK MEG A VÁRNEGYEDBEN:
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A SZEPTEMBER 29-ÉN DÉLUTÁN 2-KOR KEZDŐDŐ TÚRA 3500 FT-BA KERÜL SZEMÉLYENKÉNT. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS MIATT ELŐRE KELL JELENTKEZNI VAGY AZ ARTISTFAMA@GMAIL.COM CÍMEN, VAGY A 30-434-66-80 TEL. SZÁMON
A TÚRA A VÁRSZÍNHÁZ (SZÍNHÁZ UTCA 3-7) ELŐL INDUL (SÁNDOR-PALOTA MELLETT) ÉS A BÉCSI KAPU TÉRNÉL FEJEZŐDIK BE.
