Legóházról mintázta otthonát a horvát fegyverkereskedő. Nemlétező magyar munkásokon élcelődik a holland jobbágyság. Szellemváros lett Ázsia legnagyobb vidámparkja. 

Csipkerózsika elhagyatott kínai kastélya (Fotó: Reuters.com)

Jurjevec: a gyermeklelkű fegyverkereskedő vára

Bár sok giccses és ízléstelen formavilágú családi házat tudhatnak már maguk mögött a külvilág felé mindig többet mutató magyar újgazdagok-, Mijo Habulinca horvát iparmágnás a mi kutyáinkon is túltett. Igaz nem mostanában, hanem pont 10 évvel ezelőtt, még a délszláv háború éveiben. Az Ante Gotovina háborús bűnökkel vádolt tábornok és Hrvoja Petrac kétes ügyeiről ismert üzletember barátjaként is ismert vállalkozó, a Jutarnji list napilap szerint mivel már gyermekkora óta vonzódott a középkori kastélyokhoz-, így a fegyverkereskedésből és a pártpénzek tisztára mosásából szerzett jövedelmének egy részét hamar várúri ambícióinak megvalósítására fordíthatta-, méghozzá igencsak meglepő módon. A harcok után autó-nagykereskedővé, majd az Empirej építőipari holding vezetőjévé átvedlett, illetve ezekkel a vállalkozásokkal párhuzamosan Svájcban bankári teendőket is ellátó magánzó ugyanis nem egy Frangepán vagy egy Zrínyi-féle erősséget vásárolt meg és újíttatott fel magának vagyonából, hanem egy pánikszobának is beillő alagútrendszerrel és a közeli erdőbe kivezető menekülőfolyosóval kibővített „hipermodern” vasbetonkastélyt zsaluztatott ki magának 2002-ben.

Legóház volt az alapja a horvát fegyverneppernek (Fotó: Jutarnjilist.hr)

A történetben nem ez az érdekes, hanem az, ami az ingatlan mintáját szolgáltatta. A vállalkozó a horvát újságnak egy évvel később adott interjúja szerint ugyanis bevallotta, hogy a palota tervrajzát az ő gondosan megőrzött gyermekkori rajzai, illetve három kiskorú lánya és kisfia irkafirkáiból állították össze-, amelyeknek „építészeti lemodellezésében” sokat segített egy bécsi játékboltban megvett négy tucat doboznyi Lego építőkocka is. Mijo Habulinca elmondása alapján az ő ifjúkori, és utódjainak pár perc alatt összedobott skiccei alapján mintegy 14 térbeli verziót tudtak gyerekei „megépíteni” cirka három nap alatt a dán játékból, amelyből a „legsikerültebbet” választotta ki leendő lakhelyének a család. A játékvárat ezek után –egy nevét érthető okok miatt nem vállaló építésznek– százszoros nagyításban kellett megterveznie a Zágrábtól északnyugatra található Jurjevec község fölötti dombra. Eszerint az 50,127 méter magas központi lakótornyot körbeölelő palota saroktornyai 2x44 és 2x33 méter magasak lettek. A 2480 négyzetméter alapterületű giccses küllemű vár építését 2000-ben már el is kezdték a széplelkű fegyverkereskedő emberei, a munkálatokat azonban a megfelelő engedélyek és a területrendezési terv hiánya miatt hamar leállíttatta Korpona (Krapina-Zagorje) megye vezetése. Már a bontás időpontját is kitűzték a hivatalnokok.

Valakinek cuki (Fotó:Jutarnjilist.hr)

A tiltás és a pénzügyi szankciók ellenére azonban Habulinca tovább építette kastélyát, s mivel a korábbi kormánypárttal, a nacionalista-konzervatív szellemű Horvát Demokrata Közösséggel (HDZ) jó viszonyt ápolt-, így a helyi engedélyeket is hamar megszerezte. A 20 hektáros birtok közepébe bebetonozott Lego-vár 2002-ben lett teljesen kész, építési költségeit sohasem tárta fel építtetője. Zágrábban is csak sejtették, hogy több mint egymillió euróba kerülhetett a „dán szellemű” villa kivitelezése. A jurjeveci ingatlanról egy időre meg is feledkezett a horvát média, mígnem 2008-ban az inkább már csak vadászlaknak használt kastélyba, be nem törtek, és 30 ezer kuna értékben el nem loptak hat neoreneszánsz stílusú széket és a komplexum szinte összes rézből készült ereszcsatornáját. A horvát sajtó ekkor állapította meg gúnyosan, hogy ezek szerint az ellopott bútorok nem a Lego cég fröccsöntött játékszékeinek százszoros nagyításai lehettek. A jelenleg 62 éves iparmágnás manapság már Zágrábban tengeti életét gyermekeivel közösen, tervei szerint a „hamleti nagyságú” vasbeton várából luxushotel alakít majd ki valamikor - feltéve-, ha időben megkapja majd rá az engedélyeket, illetve ha pénzének egy részéből hajlandó lesz felfogadni egy-két biztonsági őrt a további fosztogatások megakadályozása miatt. A giccsparádét az északi szélesség 46°03’37”, keleti hosszúság 15°51’58” metszéspontjában lehet meglesni.

Díszlet vagy valóság? (Fotó: Destinacije.com)

Almere: magyar kézimunka a holland várban

Horvát párjához hasonlóan turisztikai látványosság lett az 1976-ban alapított hollandiai Almere város melletti modern várkastély romjai is, amelyet Németalföld legfiatalabb, 1924-től a tenger kárára bővülő tartomány, Flevoland fő nevezetességének szánt építtetője. Mivel a tartomány és a város szinte semmilyen történelmi múlttal nem rendelkezik, így az Engelberts cég vezetősége arra a megállapításra jutott, hogy a 60 millió guldenből (27 millió euróból) megépítendő négycsillagos szállodájukat a belgiumi Ardennekben megbújó Jemeppe XIII. századi várkastélyról, a kastélykertet pedig Versailles-ről fogják lemásolni. A finomhangolással Renaud Storm van Leeuwen építészt bízta meg a kivitelező. Az 57 méter magas, 11 emeletes lakótoronnyal ékesített 200 szobás hotel építésének 2000. szeptember 15-én látott neki a vállalkozás, ám a folyamatos és a megduplázódott pénzügyi kiadások miatt 2002-ben végül is leállították a szerkezetkész épület építését, pedig a feltöltött mocsaras területre ekkor már lényegében több mint 700 ezer köbméter betont zsaluztak be a melósok, s elkészült a 2000 négyzetméteres konferenciaterem, a lovarda és a hálószobák többsége is. Mindezek tetejében már úton volt Spanyolországból a Samaca cég színes palakő burkolatszállítmánya is.

Almere lakatlan modern vára (Fotó: Flickr.com)

Az anyagi csőd elkerülése miatt a kivitelező 2005-ben egyötöd áron-, 11 millió euróért- eladta a félkész komplexumot Mark Van der Graaf grófnak, aki továbbra is szállodát és exkluzív esküvői helyszínt kívánt kialakítani a vár falai között, ám az ügy érdekében a mai napig nem tett semmit. Időközben az üresen kongó, őrizetlen és állagában csak egyre romló építményt felfedezték a katasztrófaturisták, az urbexesek és a vandálok is, akik a modern kor „barlangrajzaival” telefújták a koraközépkori vár XXI. századi másolatának betonfalait. A Kasteleninnederland.nl honlap szerint a várároktól csak 470 méterre elterülő Almere város lakosai viccesen mindig azt mondják az érdeklődőknek, hogy „azért nincs még kész a kastélyunk, mert két magyarországi (sic!) kolostorban kézzel faragják évek óta egyenként az építőköveket”. Hogy miért pont mi jutottuk eszünkbe, s nem valamelyik más nemzet, az talány-, de a válasz mindenképpen elgondolkodtató, hiszen a poén szerint bár lassú az építőipari munkánk, de legalább alapos. Az ingatlan, és a hozzá csapott 25 hektárnyi parlagon álló földterület sorsa egyébként az évek múlásával nemzeti ügy lett. 2008-ban a városi tanáccsal karöltve már a kormány is kénytelen volt foglalkoznia az A6 autópályától 100 méterre álló objektummal, ám mivel az a mai napig magántulajdon, annak felépítése érdekében még ők sem tehettek semmit. Valószínűleg ők is megvárják, míg a magyarok egyenként leszállítják a falazótéglákat az északi szélesség 52°20’53”, keleti hosszúság 5°14’50”metszéspontjánál fellelhető romhoz.

Almere művészi fotón (Fotó: Flickr.com)

Ázsia egyik legnagyobb szellemvárosa (Fotó:Reuters.com)

Chenzhuangcun: kísértetváros lett Ázsia legnagyobb vidámparkja

Hollandiához hasonlóan szintén kereskedelmi megfontolásból vágott bele 1996-ban a thai-kínai érdekeltségű Reignwood Group ingatlanfejlesztő cég a pekingi Wonderland építésébe, amely a szabadalmi jogok nagyvonalú kijátszása mellett, lényegében az első kínai Disneyland lett volna. A kiszemelt 123 hektáros területre Peking központjától 32 kilométernyire, a főváros Chenzhuangcun külvárosában talált rá a vállalat, közvetlenül a Nagy Falhoz vezető Badaling autósztráda mellett. Az Ázsia legnagyobb vidámparkjának szánt beruházás természetesen nemcsak a kaliforniai angolpark pontos mása lett volna, hanem érdekes elegye a tudományos témapark, a taoista örömpark, a nagyméretű golfpályák és a luxusszállodák nyugatias építészeti formanyelvben megfogant láncolatának. Bár már javában zajlott az építkezés a korábban megvásárolt 48 hektáron, amikor a cégvezetés és a fővárosi önkormányzat 2000-ben kénytelen volt leállíttatnia a munkálatokat, mert a megvételre kiszemelt szomszédos földterületeket -a kínai ingatlanpiac megugrása miatt-, horribilis áron szerették volna eladni a gazdák a díszletváros építőinek. A földművesek ráadásul még állami nyomásra sem voltak hajlandók lejjebb vinni áraikat. A patthelyzet feloldására 2008-ban látszott valamicske remény az olimpiai játékok pekingi megrendezése miatt, de mindenkinek elfogadható árajánlatra ekkor sem került sor. A National Geographic beszámolója szerint a Reignwood Group, Peking városa és az önálló törvényhatósággal rendelkező elővárosok ekkor már 1700 millió amerikai dollár veszteséget tudhattak maguk mögött a Csodaország-projekt beszakadása miatt.

Vidámpark a kínai örökkévalóságnak (Fotó: Flickr.com)

A romokban álló hatalmas kísértettelepen azóta számtalan, vidámnak egyáltalán nem nevezhető, félig befejezett épület áll, amelyek már az összedőlés határán állnak, és látványban igencsak rávernek a budapesti Vidámpark lehasznált lelkületére. Míg a főbejáratot jelképező, tornyokkal tagolt várfal és sikátorok még úgy ahogy, de megőrizték eredeti pasztellszíneiket, addig Csipkerózsika hatalmas mesebeli kastélya már megadta magát a természet elemeinek. A kastély napjainkra teljesen lecsupaszított koszos vasbetoncsontváz lett, amely előtt az időközben visszatért gazdák ismét elkezdtek művelni kukoricaföldjeiket. A szellemvárost az északi szélesség 40°14’12”, keleti hosszúság 116°09’49” találkozásánál kell keresni.

Jamrik Levente