A Harmadik Birodalomnak két hatalmi központja volt: Az egyik a közigazgatásért felelős Berlin/Germánia világ-főváros, a másik pedig az ősi pogány germán rítusokat felidéző szellemi központ-, a Világ Közepének tartott Wewelsburg.

A wewelsburgi SS Vatikán rekonstrukciós rajza (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Atlantisz és az okkultista tanok

Adolf Hitler szerint "szellemi alap nélkül az erő kudarcra ítéltetett"-, azaz Németország fizikai és katonai ereje mit sem ér, ha szervesen nem kapcsolódik hozzá egy új szellemi és vallási dogmarendszer. A Führer ennek megfelelően birodalmát a transzcendencia egy olyan új érájává akarta átalakítani, ahol "az ősi hitek újból a régi fényükben tündökölhetnek, ahol a természet és az istenség titkos tudása végre ismét feltárulhat a németség előtt úgy, hogy a kereszténység látszatvilágát végleg eltörüljük. " Ennek az új spirituális hitnek a fő alapjait a XIX. század végén feltűnt misztikus filozófiai irányzatok, a Rudolf Steiner-féle antropozófia, a Lanz von Liebenfels-féle ariozófia és a Madame Blavatsky-féle teozófia alkotta, amelyek azt állították, hogy létezett a történelem előtti időkben egy olyan Aranykor, ahol a gnosztikus tudás birtokában a makro, a mezo és a mikrokozmoszt az istenemberek-, a mai tömegembernél tisztább erkölcsű és morálú polihisztorok irányították és uralták. Értelmezésük szerint ez a prehistórikus éden a legendás Atlantisz volt, amelynek tudásanyagát és lakóinak árja vérvonalát a sziget elpusztulása előtt egy tucat kiválasztott pap Indián keresztül a tibeti kolostorok zárt világába mentette át.  

Lanz von Liebenfels, aki cisztercita szerzetesből lett a neognoszticizmus vallás megalapítója 1904-ben alakította ki nézeteit a darwinizmus, a fajelmélet és az ezoterika fény és sötétség  szimbólumrendszerének ötvözetéből. „Bibliomystikon” című tízkötetes művében kifejtette, hogy Atlantisz népét az úgynevezett theozonok (isten-ember) alkották, akik a gnózis segítségével  természetfeletti képességekkel rendelkeztek. Furcsa mód Platónt ugyanúgy az árja faj védelmezőjének tartotta, mint Mózest vagy Jézust. A volt szerzetes az indogermánságról szóló nézeteit Ostara (Kikelet) című lapjában tette közkincsé, amelynek Hitler is előfizetője volt bécsi évei alatt. Liebenfels egyébként több évig élt Magyarországon: 1918-tól aktívan részt vett az Ébredő Magyarok Egyesületének tevékenységében, majd 1927-ben a Balaton-felvidéki Szentjakabfán megalakította az Új Templomos Lovagrend (Orden des Neuen Tempels) magyar páholyát, amit a településtől légvonalban 3 kilométere délre álló középkori Szent Balázs templom gnosztikus szimbólumokkal való átalakításával koronázott meg. (A templom napjainkban ismét rom.)

A nemzeti szocialisták új „szellemi erejét” Friedrich Nietzsche filozófus azon az „Antikrisztus” művében kifejtett nézete is jelentősen meghatározta, miszerint a világuralomra törő judeo-kereszténység maga az átok-, az emberiség szellemi, lelki és testi eltorzulásának fő okozója, amely gőgjével és zsarnokságával eleinte megfertőzte, később pedig megsemmisítette az ősi pogány kultúrák erkölcsi nagyságát hamis szeretethirdetésével. Guido von List (a német Eliphias Levi) az atlantiszi árja kaszt karmikus újjászületését az okkultizmus és az asztrológia segítségével kívánta feltámasztani. Ő leginkább a germán kígyóisten kultuszából kiindulva a wotanizmus újjáélesztésével, illetve az elfeledtetett protogermán nyelv rovásírása alapján kialakított rúna-mágia és a rúna-jóga ősi hagyományaival akarta célját elérni.  List újból megalapította az ókori germán törzsek Armanen néven ismert titkos papi kasztját is, amelynek legfontosabb jelképévé a Napot, a négy részre felosztott Napévet, azaz az Univerzumot jelképező ősi szvasztikát tette meg. A magáról elnevezett szervezet szoros kapcsolatban állt az okkult Thule Társasággal is, amely az NSDAP jogelődjének, a Német Munkáspártnak (DAP) volt a szellemi tagozata.

Camelot idealizált képe a wewelsburgi várkastélyban (Fotó: Thuleitalia.it)

A Szent Grál és a Vérvallás

A náci vallás egyik fő ideológusa Alfred Rosenberg „A XX. század mítosza” ("Der Mythus des zwanzigsten Jahrhunderts) című könyvében kifejtette a "vérvallás" alaptételét. Tézisét a neognoszticizmus azon állításával támasztotta alá, amely azt hirdette, hogy a Szent Grál vagy a kereszthalált halt Jézus vérét felfogó isteni hatalommal rendelkező kehely, vagy pedig Krisztus és Mária Magdolna házasságából született fiúgyermek-, a Szentföldről Dél-Franciaországba átszöktetett Barabás vérvonala lehetett-, akinek utódai a Meroving-dinasztián keresztül napjainkban a Habsburgok gyermekeiben lelhető fel. (Az elméletek szerint Jézus amorita származása miatt nem tartozott a zsidósághoz.) Az okkultizmus bűvkörében élő Heinrich Himmler, az SS vezetője annyira magáévá tette ezeket a millenarista és az isteni vérvonalakról szóló eszméket, hogy a harmincas évek elején több expedíciót is küldött Tibetbe, a dél-franciaországi Montségur egykori kathar várba, illetve az Antarktiszra (Neu Schwabenland), hogy megtalálhassa az (indo)- germánok tiszta vérű ősi árja egyedeit. Az expedíciók nem jártak sikerrel. Dr. Otto Rahn történész bár 1937-ben közreadta kutatásait összefoglaló „Lucifer Szolgái" (Luzifers Hofgesinde) című útikönyvét, 1939-ben nem kerülhette el végzetét: az osztrák Alpok Söll nevű falucska mellett vagy öngyilkos lett, vagy az SS végezte ki. A Harmadik Birodalom 1935-44 között egyébként csak a Német Örökség Szellemtörténeti Társaság (Deutsches Ahnenerbe) kiadásaira hatszor többet költött, mint ekkoriban az Egyesült Államok az atombomba kifejlesztésére! A Reich és az okkultizmus kapcsolatáról bővebben itt olvashat. 

Maróti Géza 1933-1940 között készült Atlantisz terve (Fotó: Wikipedia.hu)

A náci Camelot

Annak ellenére, hogy Hitler mindig is rajongott az okkult tanokért, rendszeresen jósok, látnokok és asztrológusok tanácsait kérte ki egy-egy politikai, vagy hadműveleti döntésekor, lényegében nem foglalkozott Németország új pogány gyökerű vallásának liturgiai és dogmarendszerének kidolgozásával. Ezt inkább meghagyta minisztereinek és az SS fejének Heinrich Himmlernek-, aki a Harmadik Birodalom legfőbb okkultistája volt.  Himmler ennek megfelelően a rábízott SS-t (Schutzstaffel) a Teuton lovagrend bátorsága, a jezsuiták komor szigora, és a római pretoriánusok hűsége alapján úgy szervezte át, hogy azok Hitler megbízható „harcos papok elit bajtársi közössége” legyen. A katonai testület szellemi, lelki és testi továbbképzésének lehetőségét, a „német Loyolai Ignác” egy germán Vatikán (Reichsführerschule SS) megépítésében látta.

Wewelsburg kastélya az átépítés után. (Fotó: Wewelsburg.de)

Az iskola helyszínének Himmler- kedvenc asztrológusa Karl Maria Wiligut 1933-as tanácsára-, az 1603-1609 között épült vesztfáliai Wewelsburg kastélyt jelölte ki, amely a jós értelmezése szerint az utolsó nyugati erőd lesz Ázsia és Európa mindent eldöntő végső harcában. Az épület kiválasztása mellett szólt az is, hogy a közeli teutoburgi erdőben verte meg az először az egyesült germán törzsek hadserege a római légiókat Kr.u 9-ben, amely győzelemmel nemcsak a német egységet fejezték ki először, hanem megakadályozták, hogy a terület a Római Birodalom egyik provinciája legyen. Wiligut szerint szintén csak ez az erősség tudta a környék várai közül egyedüliként megakadályozni a hunok nyugati előretörését. (A IX. és a X. században még Wifilisburgnak nevezett vár azonban a kalandozó magyarok csapásait már nem tudta kivédeni. Őseink az erődítményt többször is bevették és kifosztották, hogy muníciót és élelmet innen vételezve Flandria felé gondtalanul tovább nyilazgathassák „nyugat erődjeit”.) Az erősség egyébként több mint valószínű azért ragadta meg Himmler képzeleterejét, mert a várkastély egyenlő szárú háromszög alaprajzával, és csaknem észak felé néző csúcsával szokatlan formájú egyházi építménynek számított már építtetője-, Dietrich von Fürstenberg herceg-püspök korában is.

Heinrich Himmler Wewelsburgban (Fotó: Thuleitalia.it)

1934-ben az SS-vezér 100 éves bérleti szerződést kötött a tulajdonjoggal rendelkező paderborni kerületi önkormányzattal, amelyben nemcsak a korábban ifjúsági szállóként üzemelő romos állagú várkastély felújítását, hanem a régi-új pogány eredetű vallás szimbólumrendszerének megfelelőbb átalakítását is megígérte, illetve a rekonstrukció anyagi terheit magára vállalta. Ennek érdekében az önkormányzat 70 korábbi munkanélküli németet küldött a területre dolgozni, hogy önkéntes munkájukkal (Freiwilliger Arbeitsdienst-FAD) minél hamarabb elvégezhessék a Hermann Bartels építész tervei alapján ütemezett felújítást. A munkálatokat a várárok régészeti feltárásával indították el Wilhelm Jordan ős-és ókortörténeti és Karlernst Lasch középkori történelemmel foglalkozó régészek útmutatásai alapján. A leleteket az újonnan kialakított könyvtárban állították ki. Hans Peter des Coudres belsőépítész tervei alapján a kastélyban nemzeti szocialista díszítésű tantermeket is kialakítottak, amelyekben az ős-és korai történelmet, mitológiát, régészetet, csillagászatot és művészeteket oktattak az SS vezetőinek. A tantermeket a Szent Grálról, Arthur - Heinrich-, és Oroszlán Henrik királyokról, Widukindról, Kolumbuszról, az Árjákról, a Rúnákról, Vesztfáliáról és a Német Lovagrendről nevezték el. Természetesen a kastélyban kiképzésre került több dolgozó és vendégszoba, étkező, előadóterem, étkezde, konyha, kaszinó és egy archívummal kombinált fényképészeti laboratórium is. 1939-től itt helyzeték el Himmler fegyvergyűjteményét és titkos páncélszekrényét, valamint az általa összeválogatott kortárs szobrászok és festők (Karl Diebitsch, Wolfgang Willrich, Hans Lohbeck) műveit is.

Az Északi Torony átépítési terve (Fotó: Thuleitalia.it)

A misztikus Északi Torony és a Világ közepe

Hermann Bartels építész útmutatása alapján a munkások 1934 telére teljesen eltávolították a vár külső vakolatát, hogy az épület kastélyszerű kinézetét visszaadhassák. A keleti oldalon elkészült egy új várhíd is. A következő évben a földszinten átadásra került egy kovácsműhely, ahol a szellemi erők központjának szánt Északi-Torony kovácsoltvas munkáit készítették el a későbbiekben. 1938-ra az addigi romos kastély nyugati, keleti és déli szárnya ismét felépült. Átadásra kerültek az első új épületek is-, így a testőrség és az SS várőrség rondella alakú épületei is. Mivel a munkák lassan haladtak, így Himmler a 70 német munkás helyett 1939 májusában a Dresdner Bank pénzügyi és a saját finanszírozásából 600 ezer birodalmi márkából megépítette a 3900 személyes niederhageni koncentrációs tábort, hogy az ott raboskodó köztörvényes bűnözőkkel, romákkal, Jehova Tanúival és szovjet hadifoglyokkal minél gyorsabban felépíthesse az SS wewelsburgi Vatikánját. A megerősített és átépített Északi-Torony építését 1943-ban azonban fel kellett függesztenie a várkapitányi teendőkkel megbízott Manfred von Knobbelsdorffnak, a birodalom más részein fellépő súlyos munkaerőhiány miatt-, így legfelső emeletek nem lettek készen.

A rekonstruált wewelsburgi kripta (Fotó:Wewelsburg.de)

Az Északi Torony – Himmler értelmezése szerint – azért jelképezte a Világ közepét, (Mittelpunkt der Welt) mert a germán mitológia alapján ez az "atenna" fogta át az egész világ három (mikro, mezo, makro) szintjét. A torony nem volt más, mint a germán mitológia Yggdrasilnak hívott kőrisfája, amelynek egyik gyökere az alvilágig, a másik ága pedig pedig egészen a mennyországig ért fel. 1941 nyarára a földfelszín alatt több mint kilenc méter mélyen kialakítottak egy kriptát is, amelynek közepén egy bizánci kereszttel tagolt kör alakú ciszterna is helyet kapott. A mükéniai kupolás sírok mintája alapján itt -a lélek körforgását jelképezve- ennek közepén az örök lángot helyeztek el. A kripta talajszintjétől a ciszterna egyébként 4,80 méterrel volt lejjebb. A márványborítású perem szélén az „Arthur király és a kerekasztal tizenkét lovagja” mondakör alapján temették volna el a csatákban és háborúkban elhunyt tizenkét SS fő szervezeti vezető (Hauptämter) hamvait (Karl Wolf, Hans Jüttner, Gottlob Berger, Richard Hildebrandt, Franz Breithaupt, Kurt Daluege, Reinhard Heydrich, Oswald Pohl, August Heißmeyer, Werner Lorenz, Ulrich Greifert, Josef Dietrich) rejtő fémládákat is. A fémládák külön-külön egy-egy kis emelvényt is kaptak.  A termet, a lelkek Felajánlás Termének (Weihehalle) is hívták. Mivel Heinrich Himmler a Grál megtestesítőjének és I. Heinrich király reinkarnációjának tekintette magát, így valószínű, hogy az ő porhüvelye az örök láng alatt, a sírbolt középpontja alatt kapott volna helyt. Az aranyozott kupolát az örök élet szimbóluma, a horogkereszt díszítette.

A Fekete Nap rúnákból összeállított szimbóluma az Obergruppenführersaal teremben (Fotó: Wewelsburg.de)

A Napkerék fölötti teremben alakították ki a szürkésfehér márványpadló borítású Obergruppenführersaal termet. Ez a kör alakú „szentély” tizenkét vasbetonból kiöntött, ám kőborítású oszloppal tagolta fel a világ égtájai felé néző tizenkét darab két méter magas keskeny ablaknyílást rejtő fülkét. A reprezentációs céloknak fenntartott terem közepén egy aranyozott lemezekből összeállított „Fekete Nap” szimbólumot helyezték el, amely az „S” rúna tizenkétszeri megtöbbszörözéséből alakítottak ki.  (A szimbólum 1943-ig nem volt ismert az okkultista köröknél, valószínű, hogy a fényenergiához és az Edda énekből ismert 12 Áz istenhez vagy Hwergelmir 12 jégfolyamához lehetett köze).  A terembe vezető bejárat fölé "Domus Mea domus orationis vocabitur" feliratot vésték. Állítólag a szoba pontos leképzése volt Theodorik király ravennai mauzóleumának. Az Északi Torony legfelső emelete egy hatalmas barokk kupolában végződött, amelybe Hermann Bartels építész tervei alapján egy planetáriumot helyeztek el.

A wewelsburgi náci Vatikán (Fotó:Disclose.tv )

Az SS Vatikánja

A kastély felújításával párhuzamosan Bartels először 1941-ben mutatta be a wewelsburgi náci Vatikán kibővítésének tervét. Az építész alapgondolata az volt, hogy az egyenlő oldalú háromszög alakú vár Északi Tornya lesz a gyújtópontja az 1,27 kilométer átmérőjű kör alakú városnak, ahová az SS oktatási intézményeit szánta. A germán Napkultusz kihangsúlyozása miatt a 15-18 méter magas kőfallal és 18 kúptetővel ellátott toronnyal tagolt városfal lényegében nem egy egész, hanem háromnegyed kört alkotott volna az „új világ központja” (Zentrum der Neuen Welt) körül. A kör „szája” ugyanis nyugat felé azért volt nyitott, mert itt hullámzott az Alme folyócska éles kanyarja, amit Himmlerék fel kívántak duzzasztani. A neoklasszicista stílusban megtervezett keskeny, ám háromemeletes épületek főhomlokzatai szintén az Északi Torony felé néztek, amiket ha gondolatban összekötöttek, akkor ismét a Fekete Nap szimbólumát rajzolták ki. Az épületek és az „Yggdrasil” között egymással párhuzamos koncentrikus körökben futó sétányok, parkok és erdőszeletek váltogatták volna egymást, amiket kortárs szoborkompozíciókkal választottak volna el egymástól.

Az SS wewelsburgi körvárosa (Fotó: Disclose.tv)

A háromnegyed kör alakú város legérdekesebb része az egyenlő szárú háromszög alakú kastélytól délre kiépítésre kerülő objektum lett volna. Hermann Bartels 1941-ben ugyanis úgy hosszabbította volna meg a vár falait délkelet felé, hogy az épületek a levegőből nézve Szent Longinus római légionárius Krisztust átbökő lándzsájára hasonlítsanak. A bécsi Hofburgban őrzött korábban kettétört, ezért arany hüvellyel összefogott fekete színű lándzsahegy wewelsburgi megfelelője az SS központi „aranyozott” épülete lett volna.  A „Végzet Lándzsájának” is nevezett ókori fegyver alapján a náci Vatikánváros csúcsa az Északi Torony, szára pedig a három félköríves záródású főbejárattal tagolt sarokrizalitos déli épülettől kezdődő két kilométer hosszú sugárút lett volna, amit természetesen összeköttöttek volna a Rhynern-Kassel birodalmi autópályával is. (A német Camelothoz természetesen nem csak közúton, hanem a kastélytól két kilométere nyugatra felépített paderborni repülőtéren is el lehetett jutni.) 1944-ben az építész elvetette a Longinus-féle lándzsahegy pontos építészeti leképzését. Eszerint az SS akadémia központi épületének (Saal des Hohen Gerichtes der SS) falai nem egy-egy homorú ívben követték volna a kastély egyenlő szárú falait, hanem egyenesen.

Wewelsburg első, 1941-es átalakítási terve (Fotó: NW-news.de)

Istenek alkonya

A grandiózus munka során a várhegy aljában álló falut teljesen lebontotta volna az SS. (Így a 98 százalékban római katolikus vallású falusiak pogány átneveléséért felelős 1935-1937 között megépített Walter Franzius-féle Ottens Hof házat is.)  A lakókat, a lebontott épületeik anyagi kárpótlása után kitelepítették volna-, már csak az Alme folyó várható félhold alakú felduzzasztása miatt is. A kör alakú Vatikánvárostól északra kívánták megépíteni az 1270 méter átmérőjű Teuton kereszt alaprajzú SS falut is, ahol az „árja faj védelmében” a Lebensborn elnevezésű poligámia program örömteljes megvalósítása folyt volna. (A magasabb beosztású tisztek a várostól délnyugatra kialakított villákban hancúroztak volna a fehérnéppel.) Mivel a wewelsburgi SS Vatikán felépítését nem támogatta az állam, így annak anyagi fedezetét Himmlernek saját zsebéből kellett kigazdálkodnia.  1941-ig az SS vezetője 112 800 birodalmi márkát fordított házi pénztárából a kastély teljes átalakítására, ám a szintén önerőből finanszírozott niederhageni koncentrációs tábor miatt a birodalom második legbefolyásosabb vezetőjének 11 millió birodalmi márka (ma kb. 60 millió USD) személyi kölcsönt is fel kellett vennie a Dresdner Banktól. (A Himmler alapította Német Kulturális Emlékek Haladása és Fenntartása Egyesület további 15 millió márkával támogatta az építkezést.) Az előzetes számítások alapján a teljes náci Camelot megépítése 250 millió birodalmi márkából több mint 20 év alatt lett volna kész.

Wewelsburg második, 1944-es átalakítási terve (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Németország veresége miatt Himmler 1945. március 30-án adta parancsba, hogy Wewelsburg várát fel kell robbantani.  A Húsvét vasárnapjára tervezett robbantás azonban a kevés számú robbanóagyag miatt meghiúsult-, így csak a délkeleti sarokbástya dőlt össze.  A parancs értelme szerint ezért a Heinz Macher vezette SS-csoport inkább felgyújtotta a várat, amely teljesen ki is égett. 1948-1949-ben az NSZK vezetése helyreállíttatta a kastélyt, és ismét ifjúsági szállót alakított ki falai között. Idén áprilisban itt adták át a világ első SS múzeumát is.

Jamrik Levente