A közel félmilliárd eurós költségvetésű bukaresti bazilikát nemcsak számos közéleti személyiség és civil szervezet ellenzi, hanem a hívők többsége is.

A leendő bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisa (Fotó:Arhiram.ro)

131 éves román álom: Bukarestben lenne Európa egyik legnagyobb bazilikája

A Nemzet Megváltásának Katedrálisa (Catedrala Mântuirii Neamului Românesc) építését Románia függetlenségének kivívása után, 1879-ben döntötték el. A Brătianu-kormány ekkor 5 millió lejes hitelt fel is vett e célra a Német Császárságtól és az Osztrák-Magyar Monarchiától, ám ezt az összeget végül is katonai kiadásokra fordította a központi hatalmaktól ekkor már távolodó román kormány. (Románia egyébként a mai napig nem fizette vissza az 1920-as, és az 1947-es párizsi békékre hivatkozva a hitelt adó jogutód államoknak a kölcsönt.) A két világháború között beindult gyűjtés eredményeként 1929-ben Miron Cristea pátriárka el is helyezte az Unirii téren az Ioan Augustin tervezte építmény alapkövét, de a folytatásnak útját állta a gazdasági világválság, majd a második világháború, végül az ateizmust hirdető kommunista diktatúra több mint fél évszázada.

Miron Cristea  pátriárka az Unirii téri alapkőletétel  felé haladva a Román Királyi Hadsereg sorfala előtt (Fotó: Bukareszt.polemb.net)

Román agyhalott építészeti álmok: az ingoványos Unirii tér

Az építkezés helyének kiszemelt Unirii tér csak azért érdekes, vagy nevetséges építészetileg számunkra, mert 1975-óta alatta folynak Bukarest folyói- a két Dâmboviţa, amely lényegében nem kettő, hanem csupán egy folyó két csatornába elvezetve. (A felső szakasz egy fürdőszobai csempékkel kidekorált mederben körbe-körbe cirkuláltatott csapvíz-műfolyó, az alatta futó pedig az eredeti koszos Dâmboviţa. A két csatornába elvezetett folyó alatt fut párhuzamosan a román főváros Nicolae Ceausescu által megépíttetett első metrója is, amit a beázások miatt nem vasbetonból, hanem gyantázott téglákból építettek meg.)

Hogy még szemléletesebb legyen a kép, az Unirii teret úgy képzeljük el, mintha a Margit híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszt Rákosi Mátyásék teljesen lebetonozták volna, s panelből készített lakótömböket helyeztek volna el a betontéglalap szélére. A budapesti kettes metró pedig nem keresztben metszette volna át a Dunát a Kossuth tér és a Batthány tér között, hanem a Duna alatt, a Margitsziget és a Csepel sziget között közlekedett volna. Persze ezen a betonplaccon lett volna egy megállója is a földalattinak. Mivel az Unirii tér statikailag a mai napig ingoványos terepnek számít, ezért érthetetlen, hogy 1999-ben Teoctist ortodox pátriárka miért ezen a területen fektette le a 120 méter hosszú diagonális nyolcszög alakú katedrális alapkövét – immár a másodikat.

Az Unirii tér fejlődése (Fotó: Arthistoria.ro)

Annak ellenére, hogy II. János Pál pápa ekkor az Unirii-téri építkezésre 100 ezer eurót adományozott-, a románok a bazilikának fenntartott helyre végül is egy bevásárlóközpontot építettek meg. Azt ugyan nem tudni, hogy a Vatikán pénzéből épült volna meg Mammon pénzisten plázatemploma, az viszont tény, hogy mivel adomány formájában érkezett a pénz-, így a korábbi német-osztrák-magyar hitelekhez hasonlóan – ismételten nem kellett vele elszámolnia, visszafizetnie senkinek sem a pénzt Bukarestnek.

Az 1999-es alapkőletétel után időről-időre megélénkültek a katedrális körüli viták. Lehet, hogy a statikai szempontok, vagy az Unirii téri foghíjhiányok miatt-, de a román kabinet 2004-ben már a Bukarest déli részén fellelhető Károly Parkban jelölte ki a bazilika új helyét. Adrian Nastase kormánya 53 ezer négyzetméternyi területet szabadított fel a létesítmény számára az Édouard Redont francia kertépítész által tervezett, 1906-ban átadott 360 000 négyzetméteres angolkertben. Itt azonban újabb problémák merültek fel. Az építkezésre átadott több mint 5 hektáros terület ugyanis a tér közepén 1963-ban átadott – korábban Petru Groza, Gheorghe Gheorghiu-Dej és Constantin Ion Parhon kommunista vezetők sírjait rejtő, majd az 1991-es exhumálásuk után a Mărăşeşti temetőből átszállított I. világháborúban elesett román katonáknak átalakított mauzóleum lebontásával számolt. A terv ismételten megbukott. Traian Basescu akkor még a város polgármestere új területet jelölt ki az ortodox patriarchátus elképzelése szerint Európa egyik legnagyobb épületének.

Nicolae Ceausescu nyomában: grandiózus román Athén épül

A bazilika új helyének a Tăriceanu-kormány a Nicolae Ceausescu által megépíttetett háromszorosan is Guinness tartó 84 magas magánrezidencia – jelenleg a román parlamentnek otthont adó, a Pentagon épületénél is kiterjedtebb gigavilla – mögötti Arzenál dombot szemelte ki. A Román Ortodox Egyház azonban módosította terveit. A korábban csak 5 hektárnyi terület helyett, már 11 hektáron képzelte el a Nemzet Megváltásának Katedrálisát. A kormány engedelmeskedett a kérésnek-, ingyen és bérmentve átadta a több mint 300 millió eurót érő 11 hektáros földterületet az egyháznak. 2008. november 29-én, immáron Daniel pátriárka, végre ismételten elhelyezhette a katedrális harmadik alapkövét a Védelmi Minisztérium és a Parlament közötti területen. A 2010 júliusában győztesnek meghirdetett Gh. Bratiloveanu és Mihai Vitega tervezőpáros elképzelt 120 méter hosszú, 70 méter széles bizánci-román stílusú bazilika központi eleme a kereszttel együtt 110 méter magasnak szánt Pantokrátor torony lesz, amelytől piramis alakban további kilenc, de méretében kisebb torony helyezkedik majd el. A vasbetonból és téglafalakból emelt bazilika 5500 főt tud majd befogadni, a katedrális előtti kolostorral szegélyezett tér pedig további 125 ezer hívőt. Maga a bazilika összterülete 38 ezer négyzetméter, a nyolcszögű kupola átmérője pedig 36 méter lesz. A bazilika alá egy 2000 férőhelyes földalatti múzeumot is szeretnének, amit hat lifttel kötnek majd össze a főhajóval. A Bukarestre jellemző földrengések miatt a templom alapozását úgy készítik majd el, hogy kibírja a Richter-skála szerinti 8-as fokozatú rengést is. A teljes költséget 400 millió euróra becsülik, amely nem tartalmazza a szobrászati és a festészeti műalkotások költségeit. Erre további 200 millió eurót kell majd költeniük. A bazilika építési költségeit a román állam és az ortodox egyház közösen finanszírozza majd, ennek érdekében a román patriarchátus 200 millió euró hitelt vett fel 15 éves futamidőre. (A híradások arról most nem szóltak, hogy melyik banktól, vagy államtól vettek fel hitelt, csak arról, hogy Ciprian Câmpineanul püspök önkéntes diákmunkát is szívesen látna az építkezésen.)

Az új diktátorok kora: hatszor több templom van, mint kórház

A hallgatólagosan román államvallásnak tekintett ortodox kereszténységet már korábban is azzal vádolták, hogy tovább élteti Nicolae Ceauşescu volt diktátor megalomán építkezési szokásait. A romániai ortodox egyház példátlan terjeszkedését egyébként az is bizonyítja, hogy az elmúlt 20 évben jelentős állami támogatással mintegy 2600 görögkeleti templom épült országszerte, miközben például a történelmi magyar egyházak még mindig nem kapták vissza maradéktalanul a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjaikat, földterületeiket. A hagymakupolás expanzió kifejezetten a többségében magyarok lakta vidékeket célozza meg: az ortodoxok számos székelyföldi településen építettek templomot maguknak. Ráadásul a román kormány is tehetetlen egyháza ellen:  Bukarest a pénztelenségtől  már szellemvárosként meredezik ki a havasalföldi földből.

A romániai Világi-Humanista Egyesület (ASUR) már többször tiltakozott a beruházás ellen.  Az ASUR ugyanis arra figyelmezteti a románokat, hogy az országban hatszor több templom található már, mint kórház. Vagyis a hívek 18 300 épületben gyakorolhatják vallásukat, általános iskola azonban csak 4 700 működik az országban, és csupán 425 kórházban fogadhatják a betegeket az orvosok. „Romániában az utóbbi 15 évben kétnaponta felavattak egy templomot, amelyeknek az építkezési költségét jelentős részben a központi és a helyi költségvetés finanszírozta. Ez alatt az idő alatt ugyanakkor költségvetési hiányra hivatkozva megszüntetett az állam 21 ezer oktatási intézményt” – összegzi az ellentmondásos statisztikát az ASUR. A bukaresti Nemzet Megváltásának Katedrálisának építéséhez ráadásul Magyarország is hozzájárult hitel formájában 1879-ben, amit a mai napig nem kapott vissza.

Jamrik Levente

Magyar pénz is lesz a bukaresti Nemzeti Megváltás Katedrálisban (fotó: cgtache.ro)