Az autóút közlekedési viszonyai miatt több tucat ember lett öngyilkos. A sztráda hídjait eddig kilenc alkalommal semmisítette meg az árvíz, a fagy, az eső és a permafroszt.
Egy átlagos nap ősszel az orosz A-360-os sztrádán.
Valószínűleg a világ legveszélyesebb gyorsforgalmi autóútja az orosz A-360-as jelzésű, Lénának is nevezett észak-déli irányú 1235 kilométer hosszú közlekedési korridor, amely a jakutföldi Aldan környéki aranybányákat köti össze a kelet–nyugati irányú transz-szibériai vasútvonallal. A Nyever folyó melletti Szkovorodinótól Jakutszkig vezető „autósztráda” építését még a „nagy” Sztálin rendelte el 1924-ben, amelyet természetesen kezdetben politikai foglyokkal kezdtek el kiviteleztetni. A szovjet mérnökök számára a vontatott ütemben haladó építkezés ideje alatt végig nyilvánvaló volt, hogy az eleinte csak 683 kilométer hosszúra tervezett műút nagyon hamar tökre fog menni a permafroszt, a fagy, az olvadás, a belvíz és a talajcsúszások miatt. Érdekesség, hogy amikor 1933-ban a Kreml elrendelte a Jakutszkot elérő 552 kilométer hosszú második pályaszakasz építését, akkor a kilenc évvel korábban átadott útszakaszt már 814 helyen kellett javítani.
A szövetségi autóút fele jelenleg nem más, mint egy hét méter széles saras földút. A több száz kilométeren keresztül hiányzó útburkolat mellett persze az is probléma, hogy a Léna folyón átívelő két „buhera hidat” hozzávetőleg ötévente szinte mindig legyalulta az árvíz és a jég-, így a sztrádát üzemeltető Rosavtodor cégnek 1958-tól 2012-ig eddig kilenc alkalommal kellett nagyobb lélegzetű felújítást elvégeztetniük rajtuk.
A gigantikus építési költségek és a nagyszámú halálesetek miatt a vállalat hiába próbálta ez idő alatt több nagyobb méretű légpárnás komppal helyettesíteni az elmosott közúti-vasúti hidakat, 2013 júliusában a cégvezetés mégiscsak úgy döntött, hogy állami támogatással ismét felépítteti azt a 3,2 kilométer hosszú „gigahidat”, amely a 2015-ös előzetes számítások szerint 73 milliárd rubeljébe kerülne a központi költségvetésnek. A beruházás egyébként azért lenne ilyen drága, mert a híd pilonjait 120 darab 2 méter átmérőjű fúrt cölöpre építenék rá, amelyeket a geológiai viszonyok függvényében 160-180 méter mélységig kellene lefúrniuk. A tetemes költségek ismeretében a Kreml 2020-ig elhalasztotta az infrastrukturális projekt kivitelezését.
A jakutföldi autósztráda tényleg a Pokol útja: ha a szélsőséges időjárás miatt a teherautókból elfogy az üzemanyag, a felkészületlen utazókat a fagy- és az éhhalál fenyegeti. Az A-360-as jelzésű közlekedési korridor mentén állítólag csaknem 120-140 autóroncs látható. Az orosz hírcsatornák szerint volt már olyan eset is, hogy az elakadt járművet inkább felgyújtotta a vezetője, csakhogy valahogy túlélje a csontig hatoló, mínusz 45 fokos hideget a mentőcsapatok megérkezéséig. Persze nem ez a jellemző. A teherautók vezetőinek egy része nyaranta inkább az öngyilkosságot választja a Pravda című orosz lap szerint, hogy munkáltatóik „ne a családjukon és közeli rokonságukon verjék le azt a több millió rubel értékű anyagi kárt, amely a lassú előrehaladás miatt a hosszú út során megromlott.”
Aszfaltozott szakaszok csak néhány helyen találhatók a sztráda mentén. Különös, hogy éppen ezeken a viszonylag ép részeken történik a legtöbb baleset, amelyet a szakértők azzal magyaráznak, hogy az off-road viszonyok után lanyhul a sofőrök figyelme. Nyáron személyautóval és mikrobusszal átlagban 23-26 óra alatt tehető meg a Nyerjungri és Jakutszk közötti 780 kilométeres szakasz.
Az út egy részének az amortizálódását az egykori vasútépítési munkálatokkal is összefüggésbe hozzák a szakértők: az építőanyagokat ideszállító teherautók súlya alatt az út hamar tönkrement és a belvíz miatt újra elmocsarasodott. Bár Moszkva a tetemes építési költség ellenére (eddig) anyagilag nem támogatta a Léna feletti híd újbóli megépítését, ám 2014-ig 228 kilométer hosszú útszakaszt mégis felújíttatott, amelybe 78 darab, összesen 2176 méter hosszú átereszt, vízelvezetőt is beépíttetett. A Kreml tervei szerint a Léna-út 2022-ig fog teljes hosszában megújulni és kibővülni az Ohotszki-tenger partján elnyúló Magadan kikötőjéig.
Jamrik Levente
Ha ehhez a cikkhez hasonlóan további hátborzongató sztorikat szeretnél meghallgatni, érdekes udvarokat, rejtjeleket megnézni Budapesten, akkor érdemes most vasárnap eljönni a "Budai Várnegyed titkai" című túránkra, amely Június 14-én (vasárnap) du 2-kor kezdődik a Várszínház elől.
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke: http://index.hu/kultur/eletmod/2014/04/16/var_os_tura/ Esőnap nincs. 
