Számtalan gyilkosság, korrupció, prostitúció és egy titkos magyar csodafegyver fejlesztése is köthető ahhoz az elfeledett Brooklyn alatti alagúthoz, amelyet csak 1981-ben fedeztek fel ismét.
A Macskakő-hegy alatti alagút napjaikban. (Fotó: New York Times)
Amikor Isten pénze is kevés már...
Brooklyn és a Hudson folyó között elterülő Macskakő-hegyi vasúti alagút hivatalosan is a világ legrégebben átadott földalatti közlekedési vonalának számít. Az 1844. december 3-án felavatott 767 méter hosszú, 5,2 méter magas és 6,4 méter széles műtárgyat Asa Stebbins mérnök tervei alapján alig hét hónap alatt vájták ki a bányászok William Beard építési fővállalkozó útmutatása mellett. A mai Atlantic sugárút alatt húzódó közlekedési korridor építését Cornelius Vanderbilt (1794-1877) vasút- és hajómágnás, az Egyesült Államok leggazdagabb embere azért rendelte el, hogy egyrészt gyorsabban kielégíthesse a Manhattanbe tartó kompok utasforgalmi igényét, másrészt pedig, hogy konkurenciát teremtsen a szintén az Atlantic utcán közlekedő, a Brooklyn-Jamaica Vasúttársaság-, a későbbi Long Island Rail Road (LIRR) - által üzemeltetett felszíni lóvontatású és gőzmeghajtású vasútnak.
Annak ellenére, hogy a bányászok rekordidő alatt ásták ki a megállókkal nem rendelkező boltíves alagutat, a műszaki alkotás kivitelezése nem ment zökkenőmentesen. Jó példa erre a „Brooklyn Daily Eagle” című napilap azon 1844. évi februári cikke, miszerint az ír származású vájárok azért ölték meg három angol származású (Thomas J. Gerald, P.C. Cornell, Samuel Smith) munkafelügyelőjüket, mert azok a beruházás kivitelezése érdekében nem engedték meg, hogy vasárnap pihenőnapot tarthassanak és elmehessenek misére. A zendülést a karhatalomnak kellett levernie. New York egyik városi legendája szerint miután a kivezényelt katonaság megölte a felkelésben részt vevő 170 bányászt, a holttesteket nem egy köztemetőben, hanem a 20 centiméter vastag, ötrétegű téglafallal kibélelt alagút egyik oldaltermében halmozták fel, amelyet rögtön be is falaztak. A csontok állítólag még ma is ott vannak.
Az Atlantic Avenue alagút jelenleg ismert kiterjedése és korabeli ábrázolásai (Grafikák: New York Times)
Talán a rossz ómen miatt, Cornelius Vanderbilt nem örülhetett sokáig a tetemes összegért kivitelezett beruházásának. New York önkormányzata 1861-ben ugyanis azért számoltatta fel a Brooklyn belterületén közlekedő vasúti közlekedést, mert az Atlantic sugárút menti ingatlantulajdonosoknak egyrészt kevesebb adót kellett fizetniük a városnak az értékcsökkentő tényezőnek számító két (felszíni és földalatti) kötöttpályás közlekedés miatt; másrészt pedig a kosz, a korom, a füst és az állandó rezgések miatt kifizetett Vanderbilt- és a LIRR-féle kompenzációs anyagi támogatások nem a város kasszáját, hanem a háztulajdonosok zsebeit gyarapították. A felszámolás mögött persze volt egy harmadik ok is: New York állam kormányzója, John A. King (ex Taglioni) mivel az egyik fő részvényese volt LIRR cégnek-, így az amerikai összeférhetetlenségi törvény alapján le kellett volna mondania államvezetői posztjáról-, amelyet szintén korrupciós okok miatt nem volt hajlandó meglépni. Az alagút bejáratait ekkor falazták be. Míg az egyik nyílás fölé egy utcát, addig a másikra egy lakóházat emeltek.
New York bandái
Az elfeledett alagutat 1867-ben fedezték fel ismét az Egyesült Államokba nagy számban bevándorló nincstelenek tömegei, akik lakhatás és pénz híján itt a dohos, nyirkos és sötét folyosón tengették mindennapjaikat. A „Smoky Hollow” néven is ismert föld alatti nyomornegyed hamar a New York-i bűnözés egyik fellegvára lett az itt berendezkedő rendőrgyilkosoknak, folyami kalózoknak, csempészeknek és tolvajoknak köszönhetően. A rendőrség véglegesen 1892-ben számolta fel a különböző etnikumú bandákat és likvidálta azok vezetőit, úgymint a Mungerford testvéreket, Edward Glynn és Miles McPartland maffiózókat.
A hírhedt Smoky Hollow negyed, amely leginkább a Macskakő-hegy alatti alagútban működött. (Grafika, fotó: Brooklyn Daily Eagle)
Vagyon és rang
A számtalan gyilkosságot látott konstrukció magyar vonatkozása 1908-ban kezdődött el. Az alagutat építtető Cornelius Vanderbilt unokáját, a dúsgazdag Gladys Vanderbilt (1886-1965) úrhölgyet ugyanis ebben az évben vette el New York-ban feleségül gróf sárvár-felsővidéki Széchenyi László (1879-1938) császári kamarás, katonatiszt. A házasság mind a két családnak kapóra jött. Míg a kockázati tőke befektetéseit elbukó grófnak „egy jó partira volt szüksége” ahhoz, hogy kilábaljon anyagi nehézségeiből-, addig a holland származású Vanderbilt-családnak igencsak tetsző volt, hogy a legkisebb lányuk kezét egy több száz éves nemesi pedigrével rendelkező „ifjú szittya” kérte meg. A „Pénz” és a „Rang” így szerencsésen párosult egymással. Érdemes megjegyezni, hogy a Business Insider, a Yahoo és a Celebrity Net Worth által összeállított 2015-ös „Minden idők 10 leggazdagabb történelmi alakja” listán szereplő Cornelius Vanderbilt 185 milliárd dollár nettó vagyona bár csak az utolsó helyre volt elegendő John D. Rockefeller és Henry Ford nevével is fémjelzett TOP 10-ben-, ám az öreg bukszájának vastagsága olyan személyeken tesz túl, mint Bill Gates, Mark Zuckerberg vagy Warren Buffetts. Szintén érdekesség, hogy Széchenyi László leszármazottai a Vanderbilt vérvonal által távoli rokonai Timothy Olyphant (1968-) színésznek, Jacqueline Kennedy-Onassis (1929-1994) egykori first lady-nek és Humphrey Bogart (1899-1957) filmsztárnak.
Gróf Széchenyi László feltaláló, katonatiszt és felesége, a dúsgazdag Gladys Vanderbilt (Fotó: New York Times, Vanderbilt Archívum)
Az ifjú házaspár eleinte kétlaki életet élt. A budavári Úri utca 20. szám alatti házuk mellé 1909-ben vásárolták meg 450 ezer Koronáért az Andrássy út 104. szám alatti Erdődy-Semsey-villát, amelyet az ara pénzéből, illetve Ernst Flagg amerikai építész tervei alapján még a vásárlás évében jelentősen kibővítettek. (Az épületben jelenleg az orosz nagykövetség működik.) A család amerikai otthona a newporti Vanderbilt kastély volt.
A newport Vanderbilt kastély napjainkban és Széchenyi László portréja (Fotó: Pap Gyula)
A titkos magyar csodafegyver
Katonai hitvallásának, arisztokrata neveltetésének és esküjének megfelelően Széchenyi László gróf azonban nem számított herének. A főúr gépészmérnökként ugyanis már korábban is több katonai jellegű találmányt jegyzett, amelyek közül az egyik legígéretesebb ötlete „a tengeralattjárók vezeték nélküli kommunikációs kapcsolatáért felelős távíró” volt. A családi vagyon újraalapozásával a gróf 1908-ban készítette el műszerét, amely lényegében a budapesti Berger Krisztián (1878-19?) és Klupathy Jenő (1861-1931) fizikusok „hanggal és fénnyel történő elektromos távkapcsolás” szabadalmi ötletének továbbfejlesztése és fizikai megvalósítása volt. A találmány alapelve az volt, hogy a vizet, mint rugalmas közeget, illetve mint jó hang- és fényvezetőt használták fel az információk továbbítására. (A tudomány mai állása szerint a legjobb ilyen réteg az úgynevezett mélyvízi hangvezető csatorna, amely az óceánban mintegy 1200 méter mélyen található.) A Berger-Klupathy berendezés a feladó állomáson víz alatti hang- és/vagy fényfejlesztőből, a fogadó állomáson pedig egy hang- és/vagy fényfelfogóból állt. Széchenyi ezt a találmányt úgy fejlesztette tovább a magyar fizikusokkal együtt, hogy a berendezés vagy szapora víz alatti robbanásokkal, vagy tiszta zenei hangok által továbbította az információkat a víz alatt közlekedő naszádok között. A leánykori nevén „telemobiloszkópnak” hívott berendezésnek azonban volt még egy világraszóló érdekessége: A találmány torpedókormányzásra is alkalmas volt, amelyet szintén vagy fénysugárral, vagy hanggal irányítottak. Ennek korszakalkotó jelentősége abban állt, hogy a kilőtt torpedó irányát még akkor is tudták folyamatosan módosítani, amikor az már elhagyta a torpedóvetőt. Bár az Osztrák-Magyar Haditengerészet megígérte a találmány anyagi támogatását és annak az adriai flottában történő alkalmazását- Bécs és Budapest hivatalnokainak, minisztereinek (szokásukhoz híven) tett ígéreteiből nem lett semmi.
A Széchenyi Company amerikai ténykedései (Montázs: Falanszter.blog.hu)
A továbbfejlesztett Berger-Klupathy találmányt először Széchenyi anyósa, Alice Claypoole Gwynne (1845-1934) engedélyével a Macskakő-hegyi alagútban próbálták ki először élesben a magyarok. Családi elbeszélések alapján a főúr választása azért esett erre az objektumra, mert egyrészt a –beavatottakon kívül– szinte már senki sem emlékezett erre a műtárgyra az országban-, így a „katonai jellegű szárazdokki kísérleteket” mindenféle feltűnés nélkül lehetett elvégezni; másrészt pedig azért, mert az alagút műszaki adottságai hozzávetőlegesen megfeleltek a két különböző frekvenciájú (1200 és 2200 Hz) hanghullám rezgetésének továbbvitelében. A sikeres tesztek után a főúr 1912-ben New York-i székhellyel megalapította a Széchenyi Company Ltd.-t, illetve Albany központtal David C. Watts, John M. Russell és Eugene N. Robinson fegyverkereskedők, illetve Berger Krisztián és Klupathy Jenő fizikusokkal karöltve a Submarine Wireless Company-t. A siker karnyújtásnyira volt a csapattól.
Az alagút napjainkban. (Fotó:Brooklynrail.net)
Az amerikai haditengerészet anyagi támogatásának köszönhetően még ez év nyarán a csapat kipróbálta a víz alatti vezeték nélküli távíró hatékonyságát a Newporti-öböl mélyén szunnyadó két torpedónaszád között is. Az Admiralitás el volt ragadtatva a szerkezet hatékonyságától. A New York Times napilap akkori beszámolója szerint bár Washington kilátásba helyezte a készülék megvásárlását-, ám az üzlet azért nem jött létre, mert az Osztrák-Magyar Monarchia a központi hatalmak egyik oszlopos tagjaként csakhamar az Egyesült Államok ellensége lett, s félő volt, hogy a magyarok eladják találmányukat Bécsnek is. Az amerikaiak félelme egyébként annyira valós volt, hogy a feltalálók 1914-ben valóban ismét felkeresték a Zollamtsstraße 9. szám alatti szakminisztériumot szerkezetük eladása érdekében, ám a hivatali apparátus ismét halogató válaszokkal tért ki az adásvétel elől. Érdekesség, hogy eközben Berlin 1916 márciusában egy különleges katonai egységet küldött a Macskakő-hegy alatti alagútba, hogy az állítólag még ott lapuló prototípust vagy lopják el, vagy semmisítsék meg. A terrorista sejtet az FBI jogelődje elfogta és hadbíróság elé állította.
Az alagút napjainkban. (Fotó: New York Times)
Jelenlegi ismereteink szerint a világszenzációnak számító víz alatt használatos vezeték nélküli távírót egyik harcoló fél sem állította csatarendbe. Gróf Széchenyi László a háború után is jó kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államok kormányaival. A kölcsönös bizalom miatt Horthy Miklós kormányzó 1921. december 14-én nevezte ki a főurat rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, és bízta rá a Washingtonban felállítandó magyar királyi követség vezetését. Széchényi egészen 1933-ig maradt washingtoni követ, ezt követően két évig, nyugalomba vonulásáig a londoni magyar követséget vezette. A Macskakő-hegyi alagutat 1981-ben fedezte fel levéltári kutakodása után ismét Robert Diamond. Ténykedésének köszönhetően a komplexum 1989-óta a Nemzeti Örökség része.
Jamrik Levente
Ha ehhez a cikkhez hasonlóan további érdekes sztorikat is szeretnél meghallgatni, érdekes udvarokat, rejtjeleket megnézni és lefotózni főváros-szerte-, akkor érdemes a hétvégi tematikus túráink valamelyikére regisztrálnod magad:
1. "A Kéjnegyed bugyrai " A túra Május 9-én (szombat ) du 2-kor kezdődik a Szt. Teréz templom elől.
- BORDÉLYHÁZAK, MULATÓK, CSŐDÖRÖK ÉS ZENGERÁJOK NYOMÁBAN
- MELYIK BÉRHÁZAKBAN MULATTAK EURÓPA URALKODÓI?
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- AZ SS ÉS A GESTAPO FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- MI KÖZE WAGNERNEK A KIRÁLY UTCÁHOZ?
- HOL LAKOTT ÉS DOLGOZOTT KÁDÁR JÁNOS?
- A PESTI ZSIDÓSÁG EMLÉKEZÉSPONTJAI
- MIÉRT VOLT HÍRES EXPORTCIKK A MAGYAR NŐ?
- PÉNZHAMISÍTÓK ÉS HOLLYWOOD
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. A túráról az Index is beszámolt, amit itt olvashatsz el.
2. "A budai Várnegyed titkai" A túra Május 10-én (vasárnap) du 2-kor kezdődik a Várszínház elől.
- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK
A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke:http://index.hu/kultur/eletmod/2014/04/16/var_os_tura/ Esőnap nincs.
