A világ legnagyobb Jáde császár szobrában nemcsak luxushotelt, hanem kínzókamrákkal felszerelt démonok "lakta" Disneylandet is felépítettek a kínaiak. A szomszédos Ördögök városában már ennél extrább gyötrelmekben lehet részünk. 

A világ legnagyobb Jáde császár szobra, mint luxusszálló (Fotó: Lovethesepics.com)

A világ legnagyobb vízi erőműve

Üzembe helyezték a világ legnagyobb vízi erőművét, a kínai Három Szoros-gátat. A Jangce középső szakaszán felépült két Balatonnyi nagyságú duzzasztóban a vízszint már el is érte a maximális, 175 méteres magasságot. A több mint 600 négyzetkilométernyi területű víztározót 1993-ban kezdték el építeni. (A 185 méter magas 2,3 kilométer hosszú óriásgát egyébként már 2006-ban elkészült.) Bár egyes szakértők szerint a világ legnagyobb gátjának megépítése kész ökológiai csapás, (évi 150 millió tonna hulladék felhalmozódása, felgyorsuló erózió, talajvízszint süllyedése, a folyótól távolabbra eső mezőgazdasági területek kiszáradása, terméshozamok csökkenése stb.) a kormány szerint a 32 turbina évi 84,7 milliárd kilowattnyi energia előállítása 15 tartománynak fogja majd az energiaszükségletét fedezni. A mintegy 184,9 milliárd jüanos (4975 milliárd forint) költségvetéssel épült beruházás miatt, eddig több mint 1,4 millió embert kellett elköltöztetnie a kormánynak, de az elkövetkezendő 10–15 évben –egyes becslések szerint– további négymillió embernek kell majd új otthont találnia Pekingnek. A felduzzasztás során a Jangce több történelmi emlék-és régészeti lelőhelyet, valamint több mint száz várost és falut is elárasztott. A 193 kilométeres hatalmas falak közé beszorított folyóhoz ráadásul így olyan nagyvárosok is közel kerültek, mint a hat és fél millió lakosú Csungking vagy a négy és fél millió fős Vuhan.  

A 2009-ben lebontott, majd vízzel elárasztott Fengdu (Fotó:Tellthetruthtravel.com)

Azért a víz az úr?

Bár az elárasztott városok egyik legkisebbike a 100 ezer fős Fengdu volt, története érdekes lehet számunkra. A 2300 évvel ezelőtt alapított gazdag múltú város a Jangce bal partján terült el. A valaha a Ba királyság fővárosaként pulzáló település legrégebbi épülete az 1371-ből ránk maradt Kvai Csung bíró háza volt. A műemlék jellegű ingatlanállományban ezt az épületet követte kronológiai sorban az 1460-ból ránk maradt Csai Heng Guang és a Hongzi Li bírók magas fallal körbevett hutongjai. Szintén túlélte az évszázadok viharait a városka öt kapuja is, úgymint a Kszuanha, a Tung Jing En, a Déli-kapu, a Nyugati- Jang és az Északi-kapu, akárcsak az 1890-es években átadott közigazgatással foglalkozó hivatalok, üzletek, iskolák és templomok. Az 1949-ben kikiáltott köztársaság ideje alatt a szűk utcákat (Li, Si Zhang) szélesítés címén kibontották, parkosították, majd általában 8-10 emeletes téglaépületeket építettek köréjük. A 0,92 négyzetkilométeresre megnövelt városba a kommunista párt több élelmiszerrel foglalkozó feldolgozógyárat (mustár, bor, konzerv, szarvasmarha stb.) és vegyi üzemet is telepített, majd az 1951-ben a folyó-parti várost megyeszékhellyé fejlesztették fel.

Egykor és jelenleg (Fotó:Tellthetruthtravel.com)

Fengdu bontás közben (Fotó:Tellthetruthtravel.com)

A lebontott 100 ezer lakosú város 2008-ban (Fotó:Tellthetruthtravel.com)

A Jangce felduzzasztásakor egyértelmű volt, hogy a város víz alá fog kerülni. A kínai mérnökök sokáig úgy vélekedtek, hogy egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha csak simán kiürítenék a várost, és az üresen tátongó házakra csak rázúdítanák a folyót, ám a vízi közlekedésre tekintettel végül is a bontás mellett döntöttek. A műemléképületeket feldarabolták, hogy a várossal szemközt-, a Jangce jobb partján- felépített Új Fengdu központjában ismét felépíthessék. 2009. szeptember 8-ra teljesen felépült a magasabb partszakaszra megálmodott település, s egy hónappal korábban végeztek a régi város elbontásával is. A lakosság és az értékesebb épületállomány áttelepítése –csak ennél az egy városnál- 20 milliárd jüanjába (602 milliárd 400 millió forint) került Pekingnek. A high-tech városkába ezenkívül öt darab négy-és ötcsillagos hotelt is felépítettek. Hogy miért? Mert a közelben felépített Ördög és Isten városa kimagasló turisztikai bevételekkel kecsegtetett.

A lakatlan, romos város és az üresen tátongó szoborhotel egy szintén rossz minőségű fényképen (Fotó: Tellthetruthtravel.com)

A szemközti parton felépített Új Fengdu (Fotó:Fengdu.cn)

Béreljünk lakosztályt Isten városában!

A lebontott város fölötti hegygerinc oldalában 1998-ban kezdték el építeni a kínaiak a világ legnagyobb Jáde császár szobrának tartott betonkolosszust, amit nemcsak grandiózus méretű műalkotásnak szántak, hanem egy 36 emeletes luxusszállodának is. A hotel kétmillió négyzetméteren elnyúló nagyságának ellentmond, hogy a 138 méter magas, és körülbelül 217 méter széles építmény nem egy nagy összefüggő betontömbből áll, hanem több, a földfelszínen egymással fizikailag össze sem érő ingatlanok együtteséből. A kínai taoista istenségek legfelsőbb uralkodóját megmintázó szobor hűen követi a Song-dinasztiában (960-1279) kialakult, ma már klasszikusnak számító Jáde ábrázolásmódot. A közönyös arcú, ám bölcsnek tartott legfelsőbb égi uralkodó-, akit gyakran hívnak Yudinak, Yámának, vagy Jü Huang Sang-tinak is-, egy trónon ülve, lecsukott szemmel szemléli az előtte hömpölygő Jangcét. Sang-ti kizsaluzott császári köntösét „hímzett” sárkányok díszítik, amelyekbe a fengdui önkormányzat egy 50 méteres úszómedencét és egy 100 méter hosszú wellness részleget alakíttatott ki. A „vizesblokként” használt díszes köntösalj fölött látható összekulcsolt karokban és kézfejekben (Sin) 20-20 apartmant helyeztetett el a városvezetés, amelyek egy négyszintes jáde szertartási táblácskában csúcsosodnak ki. Érdekes, vagy inkább értelmetlen elgondolásnak tűnik, hogy a szoborban kialakított közel száz lakosztály egyikének sincs ablaka a külvilág felé. Egyedül a kilencemeletesre megtervezett bajuszos, szakállas császári fejben átadott szobákat látták el úgy „panorámás” kilátással, hogy azok nem az élvezetesebb természeti adottságot nyújtó Jangce-völgyére nézzenek, hanem a szobor mögötti kopár hegycsúcsra. 

A szoborban kialakított luxushotel (Fotó: Lovethesepics.com)

Mivel a szoborhotel főmérnöke, V. Jiliang nem vette, vagy nem kellett figyelembe vennie a vastag pénztárcájú turisták igényeit-, így az eddig 230 millió jüanba (körülbelül 7 milliárd forint) került szerkezetkész épület 13 éve áll üresen és befejezetlenül a szemközti parton felépített Új Fengduval szemben. A luxushotel átadása ellenben az idén augusztus 1-én hatályba lépett Zhong kerületi építési, úgynevezett Cai-törvény idevonatkozó passzusai miatt csak befejeződni látszik: Peking döntése értelmében ugyanis a szobornak elsősorban nem a gazdag turistáknak kell majd kényelmes szálláshelyét biztosítania, hanem a kínai szellemvilágot úgy kell majd megidéznie, hogy a hotel és környezete egy taoista Disneyland lehessen! Az eddig megépült részek ezt az elgondolást elméletileg tökéletesen kiszolgálják. A Szellemek Királyának is tartott Jáde lábfeje és lábszára (a Hold háza) végre valahára így közvetlen összeköttetésbe kerülhet majd a felduzzasztott Jangcéval. Itt három új kikötő kialakítását tervezik, amelyek a márvánnyal befedett szobor lábfejeiben és lábszáraiban kialakított nyolcszintes Pokol labirintusába vezetnek majd-, ahol több kínzással, reinkarnációval, halállal kapcsolatos „élményszobát” alakítanak majd ki a látogatóknak. 

Kilátó és luxuslakosztály az Ég urának fejéről (Fotó: Lovethesepics.com)

A földi élettel még rendelkező turisták –megfelelő irányítás mellett- innen juthatnak majd el evilági létük isteni leképzéséhez-, a szobortörzs belsejében kialakított Jáde császár sajátos minisztériumaihoz és gazdasági hivatalaihoz (mennydörgés, tűz, tengeri szelek, öt szent hegy, négy tanuló, napok, őszinteség, becsület, rossz szerencse, állatok, éhes szellemek stb.) ahol interaktív módszerekkel kívánják majd szórakoztatni a virtuális lélekvándorlásban, újjászületésben résztvevőket. Mivel Sang-ti (Legfőbb Úr, Égisten) a kínai taoista felfogása szerint nemcsak az Ég, a Föld és a Földalatti világok ura, hanem az összes istenségnek és szellemek is a vezetője, így a 36 mennyet szimbolizáló császári fejben, a Nap házának is nevezett Égi Palotában alakítják majd ki a kulináris és testi örömök szobáit. (A projektről alaposan beszámoló http://blog.cqnews.net újságírója ellenben arról nem számolt be, hogy itt most bordélyházat és örömlányokat kellene-e értenünk, vagy csak éttermeket és kaszinókat.) Mindenesetre érdekes, hogy a szocialista Kína az emberi megvilágosodás központját (a Nap házát) nem egy szentélyben, a lelki üdvösségben, a wu wei-ben vagy a karma fejlődésében látja, hanem a test kényeztetésében.

A "Semmit sem lehet tenni" hídja az Ördögök városában (Fotó: Lovethesepics.com)

Az Ördögök városa és a politikusok

A Szellemek királyának is nevezett grandiózus méretű szobor nem épült volna fel pont a régi, ma már lebontott Fengdu városka feletti dombra, ha a Jin-dinasztia alapítója Wu Di 265-ben nem itt kezdte el volna felépíttetni az Ázsiában is egyedülálló hatalmas taoista-buddhista templom-és kolostor együttesét. A ma már 75 templomból és 72 temetőből álló ingatlankomplexum Hou Zou császár uralkodása idején, 420-ben lett kész. A Ming-dinasztia regnálása idején, 1386-től jelentősen átalakított és kibővített „Szellemek városa” a Tao és a népi felfogás szerint a meghaltak lélek-gyűjtőhelye és kísértetvárosa. Itt döntik el az istenek, valamint Jin Csangsen és Vang Fangping halhatatlanná vált két taoista pap-szuperlény, hogy az emberek a Mennybe, vagy a Pokolra jutnak-e. (Egyébként a Tang-dinasztia idején a vezetékneveik összevonásával született meg az „Alvilág fejedelme” – a Jinvang kifejezés is.) Az ebben a korban élt Li Bai költő szerint szinte biztos, hogy „Minden ember előbb-utóbb ennek a szellemvárosnak az állampolgára lesz”.

Emberi lelkekre áhítozó démonok (Fotó: Lovethesepics.com)

A hagyomány szerint az alvilágba az Ördögök kapuján átlépve lehet lejutni. Itt állnak Hm és Ha kapuvédő istenek szobrai. Míg az előző káprázatos fényével megijeszti, addig a másik kiszívja a megtisztulásra váró lelkekből a rosszat. Ellenben akik életükben nem démon által megszállt gonoszak, hanem született rosszindulatú és bűnös egyedek voltak, azokat ez az istenség azonnal sárga színű széllel és villámcsapással csapja agyon. Ők azonnal a Pokol fenekére jutnak, és nem nyernek bebocsájtást a városba. Aki innen túljut, annak három hídon kell továbbjutnia. Az első, márványoszlopokon nyugvó átkelő a „Semmit se lehet tenni”-nek nevezett Vizsga Hídja, ami „eldönti”, hogy az illető jó vagy rossz jellemű ember volt-e földi élete alatt. Aki házastársával együtt érkezik meg ide, annak kilenc lépéssel kell átjutnia a hídon a túloldalra, az egyedülállóknak ellenben már három lépéssel kell megtenniük ugyanezt a távot. Akinek ennyi lépésből sikerül áthaladnia, akkor az bűntelennek számít az istenek előtt, aki viszont képtelen rá, akkor annak új életre kell születnie, s beleesik egy négyzet formájú medencébe. A másik két átkelő az Arany és az Ezüst hídja. A helyi babona szerint ezek a hidak felerősítik a lélekben a pozitív tulajdonságokat, hogy a holt lélek jobb színben tüntethesse fel magát Jáde előtt. Az Alvilágba vezető út második próbaköve a „Szellemkínzó” út, amely mentén haladva több tucat kínzóeszközt és 18 gonosz démon szobrát lehet látni. Itt osztja és méri ki ítéleteit (a turistáknak egy dollárnyi jüanért) az Egek ura.

Rossz kislányokat megkínzó démon (Fotó: Lovethesepics.com)

Mivel a kínaiak 33 különböző mennyországot tartanak számon, így innen a Szellemek városába vezető utat 33 fokú lépcsőn kell tovább megtennünk. Akinek ezt egy szuszra sikerül megtennie, az a következő életében hosszú életű lesz. A lajtorja tetején áll a 2908 négyzetméteres több mint 300 éves Tianzi (az Ég Fia) palotája, amely természetesen 33 méter magas. Jáde bár itt már csak a kívánságainkat teljesíti, azért állóképességből és fifikából még mindig bizonyítaniuk kell a holtaknak és a turistáknak egyaránt!  Például aki a főbejárat rossz oldalán lép be, az a következő életében ellenkező neműnek születik majd meg. A Visszatekintő toronyban, ha véletlenül megfordulnánk a tengelyünk körül, akkor lelkünk örökre kísérteni fogja rokonainkat és szeretteinket. Ha a Vőlegény pavilonban sikerülne egy 180 kilós félgömböt felgörgetnünk egy kúpocska tetejére, akkor jó férjek leszünk következő életünkben, illetve ha palota második termébe véletlenül a középső ajtón mennénk be, akkor szerzetesként születnénk újjá. Stb., stb., stb. 

Démonok az örökkévalóságnak (Fotó: Lovethesepics.com)

Egyszóval az Ördögök városa érdekesen ötvözi a babonát a taoizmussal, a buddhizmussal és a konfucianizmussal. Mivel az egy négyzetkilométer nagyságú kiemelt turisztikai célpontnak tartott „nekropolisz” több mint 1 millió turistát fogad évente, így Kína eddig 700 millió jüant (21 milliárd 84 millió forint) fordított az Ördögök városának renoválására, amit további 3 milliárd jüannal (több mint 90 milliárd forint) fejeltek meg most augusztusban, hogy a Jáde szobor és a Szellemek városa mellett itt is egy kínai démonok lakta Disneyland-szerű szabadidős- és turisztikai üdülőhelyet építhessenek fel. (Persze arról se feledkezzünk meg, hogy a pekingi politikusok egyik kiemelt szórakozása az ide elcipelt külföldi méltóságok és politikusok /pl.: Henry Kissinger, George Shultz, Toshiki Kaifu, Bill Hayden stb./ az Ég Ura előtti lélekbukdácsoltatása, fizikai megmozgatása és esetleg nőként történő újjászületésükön való kinevetése is.)

Jamrik Levente