Most március 5-én volt 58 éve, hogy Berija mérgezése következtében elhunyt Moszkva melletti dácsájában Sztálin. Efölötti örömünk miatt a 19 minden luxussal ellátott nyaralója közül nézzük meg hogyan vakációzott a "nép fia" grúziai villáiban.
A Sztálin Múzeum egyik terme Goriban (Fotó: Newstatesman.com)
A szovjet-és kommunistaellenes Grúzia
Sztálin mindig ambivalensen kötődött Grúziához. A közel 8000 éves múlttal (a történelem egyik legősibb írása, saját ábécé, ókori argonauták, Szent György) rendelkező szülőföldjét szerette, mélyen Istenfélő lakosait azonban ki nem állhatta. Gyűlöletét csak fokozta, hogy a Szovjetunió éléskamrájának tartott észak-kaukázusi autonóm tagállam az azeriekkel, a csecsenekkel, az oszétokkal, az ingusokkal és a cserkeszekkel karöltve mintegy 30 ezer fős katonai kontingenssel segítette ki a Vörös Hadsereg ellen harcoló Wehrmachtot Eduard Wagner altábornagy kezdeményezésére. A jó harci morált jól jellemezte, hogy a kilenc kaukázusi zászlóalj Theodor Oberländer vezetésével 1942. július 28-tól 1943. május 12-ig egy teljes szovjet páncélos hadosztályt is le tudott már kötni a kaukázusi fronton. Grúzia ráadásul 1944 októberében az azeriekkel, a kelet-kaukázusiakkal és az örményekkel karöltve megalapította a négy nemzet konföderációján alapuló úgynevezett Kaukázusi Tanácsot, amely egy a Szovjetuniótól való független állam kikiáltását tűzte ki maga elé. A Harmadik Birodalom 1945. március 17-én Alfred Rosenbergen, a keleti ügyek miniszterén keresztül biztosította politikai és katonai támogatásáról a négy nemzet törekvését.
Sztálin grúziai dácsái (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Mjúszeri-hegyi dácsa
Mivel Sztálin már a második világháborút megelőző években is tisztában volt népe szovjet-és kommunistaellenességével, így a vezér a Nagy Honvédő Háború befejezéséig csak egy dácsát „mert” építtetni az abház tengerpartra. Választása a Gagra (Гагры) falutól légvonalban 26 kilométere keletre eső 45 méter magas Mjúszeri (Мюссеры) hegyre esett. A nyári lak terveinek elkészítésére Sztálin akkori állandó építészét- Miron Merzsanovot (Миро́н Ива́нович Мержа́нов) kérte fel. Bár a bauhaus stílusú épület terveit többször kellett a mérnöknek módosítania-, az ingatlan a Fekete-tenger posztkonstruktivista villáinak egyik legszebb darabja lett. Az 1933-ban, más források szerint 1935-ben átadott teraszokkal, erkéllyel és kültéri fedett íves ganggal gazdagított „T” alaprajzú házat annyira megszerette Joszif, hogy egyes híradások szerint Sztálin minden nyáron legalább egy hetet itt töltött. (Az év többi részében Molotov, Zsukov, Vorosilov és Hruscsov pihente itt ki fáradalmait.) A generalisszumusz halála után a moszkvai apparátcsikoknak már kicsinek bizonyult az egyszintes, 300 négyzetméteres, 6 szobás dácsa-, így az ingatlant 1994-ig leginkább a grúz párttitkárok és párttagok használták nyaranta. A dácsa nyílászáróit és teraszait ekkoriban nagyobbították meg, így a jelenleg csak kívülről látogatható épület ma már nem adja vissza a 30-as évek hangulatát.
Sztálin Mjúszeri-hegyi dácsája (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Mjúszeri-hegyről élvezhető Fekete-tengeri látvány 1991-ben került ismét a Kreml előterébe, amikor Gorbacsov közvetlenül a Sztálin-dácsa alá terveztette meg 480 hektárnyi földdarabján saját négyszintes 40 szobából álló nyaralóját Аlekszander Csekmarev (Александр Чекмарев) építésszel. A Komszomolszkaja Pravda internetes kiadása szerint a több mint 8000 össznégyzetméteres Gorbi-dácsát a volt államelnök nemcsak közúton, vagy a közeli katonai repülőtérről közelíthette meg, hanem a tengerfenék alatt kiépített tengeralattjáró állomásról is. Az Izvesztyia napilap ellenben azt állítja, hogy a "jugoszláv vendégmunkásokkal megépített alagút két év múlva beszakadt", így Gorbacsov sohasem tudta a tengerfenék alól megközelíteni rezidenciáját. Az abház hatóságok egyébként tavaly decemberben kérték vissza a két villa tulajdonjogát Moszkvától, amit még az első abház elnök, Vlagyiszlav Ardzinba ajándékozott oda, vagy talán vissza 1994-ben Oroszországnak. Míg a Mjúszeri Sztálin-dácsát az északi szélesség 43°09’17” keleti hosszúság 40°27’28” koordinátái mentén lehet megnézni, addig a Gorbacsov-villát az északi szélesség 43°09’06” keleti hosszúság 40°27’20” találkozásánál.
Gorbacsov Mjúszeri -hegyi dácsája (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A "Hideg folyó-menti" dácsa
A Fekete-tenger abháziai partszakaszát Sztálin 1946-1947 között szóratta tele dácsáival. A korábban említett Gagra falutól légvonalban 11 kilométere most nyugatra megépíttet második villa a tengerszint felett több mint 130 méter magasságban épült meg egy fenyves peremén. Mivel a Miron Merzsanov tervezte épületet stratégiai okokból méregzöldre festették le, így az ingatlant állítólag sem a levegőből, sem a part mentén haladó kavicsos útról nem lehetett jól látni. (A rejtés miatt például a kertben is csak térdmagasságig érő ostorlámpák világíthattak.) A kétszintes épületnek az egyharmada mélyen benyúlt a hegy gyomrába is. A sziklába rejtett szobákat itt úgy bányásztatta ki az NKVD a közel 1000 grúz és azeri rabbal, hogy azok egy esetleges levegőből, vagy tenger felől érkező rakétatámadásnak is ellent tudjanak állni. A hegy belsejében kialakított zsilipekkel jól zárható pánikszobaként is jól funkcionáló helyiségeket ennek megfelelően 60 centiméter széles vasbetonvasalással is megerősítették. Innen indul az a liftakna is, amelynek földszintjéről egy közel 800 méter hosszú lambériázott és kicsempézett alagúton keresztül ellehetett érni a közeli hegyi patak mentén futó álcázott magánutat is. A hideg folyóról (Холодная речка) elnevezett nyaralót egyébként három gyűrűben felállított 300 főből álló NKVD-s tiszti alakulat védte.
A neoklasszicista stílusú 500 négyzetméteres ingatlanban nyolc lambériázott szoba szolgálta ki a diktátor nyugalmát, amelyekben puha szárított hínárral és füvekkel kitömött kanapék és franciaágyak sorakoztak. A nyaralóban nemcsak egy több mint 3 tonnás 3 gránitlapból összerakott billiárd asztal, egy filmnézésre is kiképzett folyosó volt, hanem a nappaliban egy fekete versenyzongorát is elhelyeztek a diktátor szórakoztatására. (Koba egyébként maga sohasem, csak Szvetlana Allilujeva lányával közösen játszott néhanapján ezen a hangszeren. Lánya egyébként nem ebben az épületben, hanem az innen 110 méterrel feljebb külön neki építtetett gerendaházban pihenhetett nyaranta.) Bár Sztálin sohasem tanult meg úszni, a generalisszimusz a tengervíz nyújtotta örömökről sem mondott le: 160 centiméter hosszú fürdőkádjában mindig felmelegített tengervízben fürdött a 156 centis nagyfőnök. Koba fulladástól való félelme annyira erős volt, hogy -egy helyiség kivételével- a szobák falait és mennyezeteit borító intarzia berakásos gesztenye, fehér bükk és diófa burkolatokat sem lehetett lelakkozni. Bár a Szovjetunió vezetője „megpróbált puritánul élni”, a nyaraló úgynevezett ezüst szobáját korelszki nyírfával burkolták be, amelynek ára akkoriban az aranyéval vetekedett. A napjainkban múzeumként funkcionáló ingatlant az északi szélesség 43°21’47” és a keleti hosszúság 40°06’58” lehet meglesni.
A "Hideg folyó" dácsa (Grafika:Falanszter.blog.hu)
Az Új Athosz-hegyi dácsa
Sztálin egyházellenessége miatt bár kissé érthetetlen, de tény: 1947-ben a diktátor az újabb grúziai dácsáját Abházia spirituális központjába, az 1300 lakosú Új Athos (Новый Афон) városka egyik hegygerincére álmodta meg. (A legendák szerint a tengerparti település első lakója kánaáni buzgó Simon apostol volt, aki a város alatt mai napig látogatható barlangrendszer egyik oldalágában élt. Szent József testvére sziklarejteke felé az ortodox egyház 1896-ban építtette fel hatalmas katedrálisát.) A diktátor új nyári lakja a korábbi nyaralókkal ellentétben nem a „sztálini empír”, hanem mediterrán hangulatú eklektikus vonalvezetés mentén épült fel. A kétszintes középrizalitos ház első emeletét kváderezett hasáb alakú oszlopokkal és ballusztráddal tagolt nyitott árkáddal vették körbe. A villa első emeletén egy citrus és eukaliptuszfákkal beültetett hatalmas terasz átadására is sor került, ahol hajnalig tartó 20-25 fős banketteket rendeztek nyaranta. A 15 méter hosszú teraszról nemcsak a tengerre, hanem a katedrálisra is jó kilátás nyílt. Az 1200 négyzetméteres nyaralóban 6 hatalmas szoba állt Sztálin rendelkezésére, amiből a két hálószoba egyenként több mint 50-50 négyzetmétert tettek ki. Az ország és a kommunista országok zavartalan irányítása érdekében egy 16 férőhelyes tágas tárgyalótermet és egy 60 négyzetméteres billiárd szobát is kialakítottak a "Főnöknek". Mint a korábbi abház nyaralóknál, a falakat itt is intarziaberakással díszített gesztenyével, bükkel és dióval vonták be. A szobákat mahagóniból készült bútorokkal rendezték be. A híradások szerint Koba nem szerette sem az épületet, sem a hozzá tartozó 120 hektáros parkot. Életében is csak egyetlenegy alkalommal aludt itt. Ódzkodásának több oka is lehetett: vagy a közeli katedrális látványa zavarhatta (amelynek egykori férfikolostorában Berijának is kialakítottak egy nyaralót), vagy pedig a padlóig érő brokáttal díszített súlyos függönyök-, amelyek mögött mindig orgyilkosokat sejtett. A villa napjainkban hotelként és múzeumként üzemel, akárcsak a közeli, 1958-ban átadott szürke gránittal borított középrizalitos Hruscsov-dácsa. Az egykori Sztálin-lakban egyébként gyakran nyaralgat Moszkva volt polgármestere Jurij Luzskov, és a botrányairól híres Vlagyimir Zsirinovszkij politikus is. A hotel honlapja szerint egy éjszaka 2700 rubelbe (kb. 19 ezer forintba) kerül fejenként. Az épület az északi szélesség 43°05’50”, keleti hosszúság 40°49’10” metszéspontján áll.
Sztálin Új Athosz-hegyi dácsája, és az onnan látható katedrális (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Szuhumiban álló kastély
A Mjúszeri dácsától keletre, légvonalban 52 kilométernyire áll Sztálin Szuhumi (Сухуми ) város déli peremén álló kastélya. A 600 négyzetméteres ingatlant nem ő, hanem még a Romanovok építették a XIX. század végén. A romantikus stílusban felépített kétszintes saroktornyos nyaralóban 20 szoba állt a diktátor rendelkezésére. A villában annak ellenére ritkán nyaralt Koba, hogy kedves emlékek fűződtek hozzá: Berija papírra vetett visszaemlékezései szerint 1924. január 18-án Sztálin ugyanis itt vitatta meg Trockijjal, hogy ki legyen a haldokló Lenin utódja. Bár a 600 hektáros parkkal rendelkező ingatlan hivatalosan a Grúz Tudományos Akadémia bárki által látogatható botanikus kertjének egyik fő attrakciója, az intézmény nem látogatható. Napjainkban az abház elnök használja a rezidenciáját. Aki madártávlatból megnézné az épületet, akkor annak az északi szélesség 49°59’36” keleti hosszúság 41°03’11” koordináták mentén kell keresgélnie.
A szuhumi mellett álló kastély (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Rica-tavi dácsa-komplexum
Koba 1946 március közepén indult el többedmagával Szocsiból a Kaukázus déli lejtőjénél elterülő festőien szép Rica (Рица) tóhoz, hogy szemrevételezze „szeretett” grúz népének felépítendő 150 ágyas tüdőszanatórium pontos helyszínét. A tengerszint felett 950 méteres magasságban elnyúló, átlagosan 63 méter mély tó egy 2200 és egy 3200 méter magas hegy által közrefogott szurdok közepén terül el. Bár a kitűnő levegője és a gazdag halállománya (pisztráng) miatt a helyiek gyakran keresték fel az 1,27 négyzetkilométer nagyságú tavat, a tengerszem környéke teljesen kiépítetlen volt. A generalisszimusz testőrparancsnokainak Alexander Ribin őrnagy és Nyikolaj Szidorovics Vlaszik naplóiból tudjuk, hogy Avramenko (Авраменко) építész több tonna dinamit felrobbantása által látta csak biztosítottnak a tó körül közút kiépítését. Tetézte a problémákat, hogy a göröngyös út miatt a diktátor kocsija defektet kapott, így Sztálin társaival és magánőrségével közösen kénytelen volt egy cári időkben épült házikót pár napra eloroznia lakóitól. „Mivel nem volt ágy a víkendházban, Sztálin pár vastag szőnyeget magára húzott, majd csizmával a lábán rögtön mély álomba szenderült az étkezőasztal tetején. Reggel panaszkodott, hogy rosszul aludt, mert valaki nagyon horkolt mellette. Másnap átköltözött a közeli fészerbe, ahová valahonnan egy emeletes vaságyat hozatott Rivlával. Itt már pár órás alvás után hajnalban kipihenten kelt fel. Miután az összes építési kérdést megoldotta, és a kocsit is rendbe rakták, harmadnapra visszatért Szocsiba.”
Koba „gerincességére” jellemző, hogy miután építészével közösen visszatért a Fekete-tengeri kikötővárosba, döntését rögtön megváltoztatta. Szanatórium helyett inkább egy újabb dácsa megtervezését rendelte meg Avramenkótól. A 200 négyzetméteres, 4 szobás faházat bár 1947-ben időben átadták a munkára kiválasztott elítéltek, egy villámcsapás következtében az épület még abban az évben teljesen leégett. A második Rica-tavi dácsát éppen ezért már nemcsak kőből építették meg, hanem a tó időszakos 2-3 méteres vízszintingadozása miatt jól szigetelt kőlábazatokkal is ellátták. Az újjáépített villában természetesen szintén átadásra került egy billiárd szoba, egy filmnézésre alkalmas terem, a nappaliban pedig szintén ott állt az elmaradhatatlan versenyzongora is. A szobák falait -akárcsak a többi abháziai nyaraló esetében-, itt is drága faburkolatokkal vonták be. Alexander Ribin így ír naplójában a Rica-dácsában töltött nyarakról: „Sztálin nemcsak nagyon ügyes kezű ember volt, hanem vidám és nagylelkű is. Gyakran előfordult, hogy ő maga készítette el a Politikai Bizottság tagjainak a nyársra húzott siskebabot a ház mögött kialakított tűzrakó helyen. Sztálin a Ricában gyakran főzött levest is, amelyet mindig hatalmas kanalával kóstolgatott. Sokszor ment el halászni is a környék tiszta vizű folyóira.” Sztálin 5 alkalommal, összesen 35 napig élvezte a Rica-dácsa nyújtotta kényelmet, illetve a tó szív-és érrendszeri, gyomor-és bélrendszeri problémákat orvosló hatékonyságát. Hruscsov 1961-ben építette fel a Sztálin-villa mellé a sajátját, amit 1969-ben Brezsnyev egy üvegezett folyosóval kötött össze. Ekkor épült meg a nyaraló helikopter fel-és leszállóhelye is. A kiterjedt ingatlankomplexumot az északi szélesség 43°29’06” keleti hosszúság 40°32’14” kereszteződésében lehet megnézni.
A Rica-tavi dácsa (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Chaltubóban és a Borzsomiban álló villák
Bár Sztálin a fent említett abháziai villákon kívül nem épített több nyaralót Grúziában, a szakirodalom további kettő ingatlanról állítja, hogy a generalisszimuszé volt. Az egyik ilyen épület a grúz Karlovy Varyként is emlegetett Chaltubó (Цхалтубо) fürdővárosban lelhető fel, ahová Koba a Grúz Kommunista Párt első titkárának, Csarkviani meghívását elfogadva, 1951-ben érkezett meg államelnökként először. A baráti fogadtatás ellenére a diktátor lesújtó véleménnyel volt a Grúz Központi Bizottság és a Grúz Miniszterek Tanácsa által üzemeltetett szanatórium állapotáról. Vlaszik erről így írt: „a kétszintes épületben már évek óta nem volt víz és fűtés. A folyosók végeiben kialakított mellékhelyiségek ajtóin hiányoztak a kilincsek, amelyiken találunk valamilyen reteszt, az már annyira rozsdás volt, hogy nem lehetett miattuk becsukni az ajtókat. Sajnos kénytelenek vagyunk mindenki szeme láttára így elvégezni a nagydolgunkat. A szívem vérzett, amikor láttam, hogy a Főnök ideges volt, és ragaszkodott hozzá, hogy nekünk kell gyorsan helyreállítani az ingatlanban a rendet. Helyi támogatás nélkül azonban nem tudtam én sem két nap alatt elrendezni az egészet, így gyorsan tovább utazunk Borzsomiba.” A 200 négyzetméteres 5 szobából álló épület az északi szélesség 42°19’54” keleti hosszúság 42°36’17” mentén nézhető meg.
A Leon Benois tervezte borzsomi Romanov palota (Fotó: Wikipedia.ru)
Borzsomiban (Боржоми) már kellemesebb környezett fogadta Sztálint. Ez leginkább annak volt köszönhető, hogy a fürdőváros Likani városrészében 1895-ben átadott 300 négyzetméteres Romanov-palota a párizsi luxust követte. Annak tükrében, hogy Miklós nagyherceg kétszintes nyári rezidenciáját a francia Leon Benois tervezte, már érhető. A 9 szobából álló villa 2006 áprilisa óta a kazah KazMunayGas állami cég grúziai székhelye. Az egykori cári nyaraló az északi szélesség 41°49’41” keleti hosszúság 43°21’51” koordinátái mentén látható.
Jamrik Levente
Az utolsó 100 komment: