Budapest legszebb tere volt a 40 évet élt Döbrentei. Díszes bérpalotáit urbanisztikai fejlesztések miatt lebontották, ám helyükön nem egy modern fürdőváros, hanem az Erzsébet híd vasbeton felüljárói kacskaringóznak.
A japánkerttel díszített Döbrentei tér nyugati oldala 1915-ben. (Fotó: Profila.hu)
Gyémántbányái kimerültek, lakói hátrahagyták, a sivatag persze meg visszavette. Ma sakálok és skorpiók otthona.
Homoki fürdőkád (Fotó: Geo.de)
Némo kapitány kelenföldi tengeralattjárója még Brad Pitt poszt-apokaliptikus zombi filmjének is díszletet nyújtott.
Kelenföldi Nautilus (Fotó: Falanszter.blog.hu)
41 évig sem a győztes amerikai hadsereg, sem a vesztes Japán nem tudta, hogy a szigetország egyik legnagyobb bunkervárosát rejti a Nagano melletti föld mélye-, pedig a császári vezérkar pont ide tervezte a végső összecsapást a jenkikkel.
Japán-ellenes amerikai háborús plakát (Fotó:Times.uk)
1893-ban majdnem négy Dunát átszelő metróvonalat építtetett a magyar kormány. 1900-ra Budapest föld alatti közlekedési hálózata majdnem akkora lett mint berlini. Jókai Mór budai hegyek között kanyargó kábelvasút álma a megvalósítás küszöbén volt.
A Sugár (Andrássy) úti földalatti metszete (Grafika: Falanszter.blog.hu)
76 éve tervezik az Eiffel-iroda jegyezte Nyugati pályaudvar megszüntetését. Akaratukon kívül az idővel csődbe ment francia cég és a MÁV mindig erősebb volt.
Vágó József 1936-os terve a Nyugati pályaudvar teljes átalakítására (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Bakony egyik csúcsába rejtett titkos harcálláspont felelt volna Moszkva, és a NATO ellen az osztrák-olasz fronton harcoló magyar és szovjet alakulatok közötti kommunikációs összekötéséért.
Szovjet vasszörnyek a Bakony csúcsán (Fotó: Kizmus Szabolcs/Hadsz)
46 évig működött nagy titokban a balatonfűzfői lőporgyár föld alatti erőműve. A mesterséges domb alatti komplexum új funkciót keress magának.
Pokol a lőszergyár alatt (Fotó: Kizmus Szabolcs/Hadsz)
Legóházról mintázta otthonát a horvát fegyverkereskedő. Nemlétező magyar munkásokon élcelődik a holland jobbágyság. Szellemváros lett Ázsia legnagyobb vidámparkja.
Csipkerózsika elhagyatott kínai kastélya (Fotó: Reuters.com)
Jókai nem hazudott: létezett a "Senki szigete". A magyar-román-szerb hármashatár közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete turisztikai attrakciónak számított jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt, amely a Vaskapu I. erőmű építése miatt 40 éve tűnt el a Duna hullámaiban. 
Ada Kaleh egykori szigete (Fotó: Profila.hu)
Közép-Európa első egyházi finanszírozású bevásárlóközpontját 1913-ban kezdték el építeni Budapesten. Az üzletházra elkülönített milliókat a reformátusok végül is a Trianon elől a fővárosba menekülő magyarok megsegítésére használták fel.
Ilyen lenne a Kálvin Center napjainkban (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Kálvin tér nyugati oldalán állt 1945-ig a Pintér-bérpalota és a Geist-ház (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Kálvin tér a századfordulón Budapest egyik legszebb placca volt. Térfalait anno két építész ízlése formálta. A napokban átadásra kerülő felújított köztér sivárabb, ízléstelenebb és rondább lett modern házaival együtt, mint amikor a háború után csak "tűzfal térként" ismerte mindenki.
A Sztálinburgnak csúfolt 210 négyzetkilométeres gigaberuházás nem falvakat, telepeket vagy kisvárosokat épített össze Leningráddal, hanem egy teljesen új alapítású, háromszor nagyobb méretű település volt a Nagy Péter alapította Néva-parti egykori főváros mellett. A zóna ma is csak egyre nő.
A háttérben az át nem adott leningrádi 30 méteres Lenin szobor, előtérben Sztálin katonái (Fotó: Stalinarch.ru)
20 mesterséges szigeterőddel védték Szentpétervár tengeri kijáratát az oroszok. A szépen megmunkált vízi szörnyek a sok napalm robbantás után leginkább egy sárkány barlangjára hasonlítanak. Bár UNESCO-védettséget érdemelnének, az önkormányzat gyakorlatilag az enyészetnek dobta a 300 éves műtárgyakat. 
Az északi 4-es számú "Zverev" erőd, a napalm robbantások után (Fotó: Panoramio.com)
Varsó totális elpusztítását már a háború kitörése előtt elhatározták a németek. Az 1,3 millió fős tetszetős küllemű nagyvárosból 130 ezres, jelentős tranzitforgalmat lebonyolító germán kisvárost akart a Führer. Felbecsülhetetlen értékek pusztultak el a harcok idején. A németek mindent megsemmisítettek ami lengyel volt.
A lerombolt Varsó és népe (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A világ legkiterjedtebb méretű kormánybunkerének pontos helyszínét egy dokumentum birtoklása miatt, mindvégig tudta az ellenség. Az 5,7 milliárd német márkáért megépített 20 kilométer hosszú szuperbunker ráadásul "csak" egy Hirosimára ledobott atombomba ereje ellen tudott eredményesen védekezni-, a szovjetek 250-szer nagyobb kapacitású töltetei ellen már nem. Pedig ők voltak az első számú ellenfelek..jpg)
A nyugatnémet kormányóvóhely központi vezérlője (Fotó: Wikipedia.de)
A félig-meddig elpusztult Várkert-rakpart házaiban nemcsak politikusok, gyárosok és építészek éltek, hanem a Szovjetunió megdöntésére szerveződő emigráns orosz főtisztek is. A Várnegyed felújításával talán erről az UNESCO-által védett utcáról sem fognak elfeledkezni.
A Várkert-rakpart az Ybl Miklós tértől a Fátyol utcáig 1932-ben, és napjainkban (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Moammer el-Kadhafi most kedden elfoglalt palotája nemcsak, hogy szegényes és ütött-kopott volt, hanem spártaian kényelmetlen. A diktátor a "megtakarított" pénzét inkább svájci bankszámláiban kamatoztatta és villájának atombiztos alagútrendszerére fordította.
Kadhafi aranyozott arcmása, és a rajta ugráló felkelők (Fotó: Thesun.com)
Márka milliárdokat költött Erich Honecker, hogy 350-500 személyes atombiztos föld alatti várost építhessen magának és a hozzá hű keletnémet elvtársainak. A Kelet-Berlin mellett 1983-ban átadott komplexumhoz hasonlót -a Szovjetunió kivételével- egyetlenegy keleti blokkba tartozó állam sem tudott felépíteni anyagi okok miatt. Bár az idén 50 éves berlini fal leomlott, a prendeni kommunista "alvilág" ma is aktívan dacol az idővel.
A Honecker-bunker (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A világ legnagyobb Jáde császár szobrában nemcsak luxushotelt, hanem kínzókamrákkal felszerelt démonok "lakta" Disneylandet is felépítettek a kínaiak. A szomszédos Ördögök városában már ennél extrább gyötrelmekben lehet részünk. 
A világ legnagyobb Jáde császár szobra, mint luxusszálló (Fotó: Lovethesepics.com)
Detroit nemcsak kezdeti sikereit, hanem a több mint 50 éve tartó agóniáját is az autógyártásának köszönheti. A tartós munkanélküliség és az elszegényedés miatt az emberek 1967 júliusában utcai harcok útján próbálták bajaikat kifejezni és a kormánnyal orvosoltatni. A nincstelenséget jól szemlélteti az a tény is, hogy míg 1950-ben 1,8 millió ember élt a városban, addig tavaly már csak 910 ezer fő. 
A Michigan Central Station homlokzata(Fotó: Marchandmeffre.com)
Titokzatos és félelmetes szoborpark-világot építettek a mexikói Cancúnhoz és az ukrajnai Tarhankuthoz közeli tengerfenekekre. Míg az előbbi telep Jason de Caires Taylor szobrász vízióját mutatja be, addig a másik a Szovjetunió múltját.
A tenger alatt "Égő férfi" (Fotó:Musa.com)
A világ egyik legnagyobb operaházává kívánta fejleszteni Hitler a bayreuthit. Richard Wagner unokái támogatták a Führert döntésében.
Richard Wagner és Adolf Hitler Bayreuthban (Fotómontázs: Falanszter.blog.hu)
33 évig szolgálta ki a Szovjetunió kőolajiparát a világ legelső mesterséges szigete. A hét hektáros platformot 1982-ben nyelte el csaknem teljesen a Kaszpi-tenger. A dollármilliárdokat termelő elsüllyedt szovjet Atlantiszt ma már senki sem akarja igazából megmenteni.
A Kaszpi-tenger közepén felépített város ma is használatos platformja (Fotó:en.jo1jo.com )
Bár pontos térkép a mai napig nem készült róla, több mint valószínű, hogy 3000 kilométeres hosszával a világ legnagyobb katakombája az odesszai. A járatokban kétévente mumifikálódott hullákat, ötévente pedig II. világháborús fegyvereket találnak.
Partizánbunker az odesszai katakombában (Fotó:Katakomby.odessa.ua)
Ördögök és boszorkányok lakhelyeire építtette Joseph Goebbels a német parasztoknak szánt náci-pogány rítusú színházait. 400 színpadból napjainkra alig 50 maradt csak meg.
Annaberg szabadtéri színháza és a német parlagi sas (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Románia fasiszta diktátora nem volt építész. Nem értett hozzá, de a Führerrel ellentétben nem is hangoztatta. Az Antonescu által épített, elkobzott vagy megvett villák külalakjai is inkább egy átlagembert sejtettek, mint másfél millió ember tömeggyilkosát. 
Ion Antonescu és az 1942-ben átadott kisinyovi vasútállomás díszítése (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Magyar-japán közös határról dédelgetett délibábos álmot 1927-től a budapesti Turáni Társaság. Ha a határátkelőt nem is, de egy közös kémszervezetet csak összehozott Tokió és Budapest. Az "5000 éves közös múltra" hivatkozva nagyszabású épületeket is terveztek a budai oldalra. Egy Koppányra keresztelt torony fel is épült az Aranyhegyen.
A Zajti Ferenc-féle Magyar Kultúrhistóriai Múzeum elméleti látképe a Naphegyről (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Annak ellenére, hogy 3 ezer eurós büntetésre számíthat az, aki lemászik Párizs 300 kilométer hosszú barlang-és katakombarendszerébe, a Halál Birodalmában naponta rendeznek szeánszokat, vad orgiákat és bacchanáliákat a különböző okkult és katafil csoportok.
Párizsi osszárium a katakombák mélyén (Fotó: Kiwicollection.com)
Világörökség része lehetne napjainkban a Tabán, ha a borászatáról is ismert romantikus hangulatú városrészt nem bontották volna le már a XIX. század végén és a XX. század elején. Amit a II. világháború meghagyott azt Rákosi tüntette el. Civilek egy kisebb csoportja most részlegesen visszaállítaná a kerület borfogyasztói kultúráját.
A hajdanvolt Tabán házai és templomai 1900-ban. (Fotó: Profila.hu)
Jelenleg 400 ezer ember él az egykori magyar-szerb határsávon felépített Duna-parti városban. Új-Belgrád a mai napig a Balkán félsziget legnagyobb lakótelepe. A "szerb New York" Josip Broz Tito nélkül sohasem épült volna fel.
A szerb sas megtöri "hódítóit". Korabeli plakát és Zimony látképének fotómontázsa. (Grafika:Falanszter.blog.hu)
Milyen lenne ma Budapest sziluettje, ha a Belgrád-rakparton megépült volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya? Lenne-e az Erzsébet téren Gödör, ha a II. világháború nem akasztja meg az ide tervezett 80 méter magas felhőkarcolók építését? Íme, a Horthy-korszak meg nem épült felhőkarcolói...
Az egész Ferenc József (ma Belgrád) rakpartot lebontották volna a Magyar Történelem Tornya kedvéért. (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A csaknem 5 kilométer hosszú "rügeni kolosszus" 20 ezer német munkás gondtalan nyaralását biztosította. A mediterrán országokba innen induló luxushajókon söröző náci melósokat irigyelte fél Európa kétkezi iparosa. Az egykor 11 ezer szobás üdülőváros ma szellemváros. 
A világ legnagyobb üdülővárosát Hitler építette. Prora makettje és Deutsche Arbeitsfront korabeli plakátjai (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Több mint 200 eklektikus és magyar szecessziós stílusjegyet magán hordozó épület lebontásával modernizálná Szabadka belvárosát. Bár a tavaly nyáron elkezdett munkálatokat a mostani helyhatósági, és a jövőre esedékes parlamenti választások miatt felfüggesztették, eddig 16 városképi jelentőségű és műemlék épület látta a „rekonstrukciós folyamat” kárát. 
Az egykori szabadkai Népszínház (Fotó: Subotica.info)
Az összedőlés határán áll Közép-Európa legnagyobb és egyik legszebb katonavárosa, a Veszprém megyei Hajmáskér. A palotakomplexum idén lenne 100 éves.
A hajmáskéri parancsnoki épület napjainkban (Fotó: Picasaweb.hu)
Német és japán városok Utahban felépített másolatain próbálta ki először az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság bombázó ezredei, hogy hogyan kell tökéletes terror alatt tartani a Harmadik Birodalom és a Japán Császárság lakosságát. A "szellemváros" épületeit a kor legjobb sztárépítészei tervezték.
Az Eric Mendelsohn tervezte Utahban álló német falu napjainkban (Fotó:Dugway.army.mil)
Most március 5-én volt 58 éve, hogy Berija mérgezése következtében elhunyt Moszkva melletti dácsájában Sztálin. Efölötti örömünk miatt a 19 minden luxussal ellátott nyaralója közül nézzük meg hogyan vakációzott a "nép fia" grúziai villáiban.
A Sztálin Múzeum egyik terme Goriban (Fotó: Newstatesman.com)
Több mint 17 ezer ember halála árán épült meg a világ legészakibb, 100 ezer főnél több lakossal rendelkező nagyvárosa: Norilszk. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható panelvárosa.
Norilszk, az egyik legélhetetlenebb nagyváros a Földön (Fotó:Panoramio.com)
40 év alatt 33 várost, 53 gyárat, egy autópályát, 60 kilométer hosszú hajózható csatornát finanszírozott saját zsebéből a paraszti sorból feltörő, ám jó üzleti érzékkel rendelkező "csehszlovák" testvérpár. Míg kezdetben csak 50 embernek adtak munkát, addig 1963-ra már több 800 ezer ember kereste meg náluk a kenyérre valót.
Zlín kertvárosának látképe 1938 körül (Fotó: Zipp.de)
Megbocsáthatatlan paródiának tartotta Hitler, hogy a Duna legszebb városa az „Attila hun ivadékai” által lakott Budapest, és nem valamelyik "Niebelung" város. A magyar főváros nemzetiszocialista stílusú lemásolása mellett Linzben épült volna fel a világ legnagyobb és leggazdagabb múzeumi negyede, amit 16 millió lopott és elkobzott műkinccsel töltöttek fel.
Hitler az új Linzet ábrázoló makettváros fölött 1945 februárjában berlini bunkerében (Fotó: ww2incolor.com)
A világ legsűrűbben lakott területe volt a 15 hektáros japán Hashima szigetvárosa. A város és az innen induló tengerfenék alatti bányajáratok építésekor 1300 kínai és koreai munkaszolgálatosnak kellett meghalnia. 1974 óta börtönbüntetés terhe mellett senki sem tehette be a lábát a Pokol szigetére. Talán most virtuálisan mi.
A negyven éve lakatlan "Pokol lépcsőháza": Hashima (Fotó: Wikipedia.jn)
A párhuzamosan épített Gellért fürdő építése, majd az első világháború kitörése akadályozta meg a Duna-parti Rudas-palota megépülését. 105 éve csak foltozgatjuk a leromlott állagú épület homlokzatait.
A Rudas fürdő 1905-ös átalakítását megnyert Tőry Emil-féle győztes pályamű látványképe (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Bár Mussolini felhőkarcoló építési kezdeményezéseit sorra lehurrogták az építészek, a fasizmus húszévnyi regnálása alatt 192 kisebb-nagyobb méretű, ma is élhető és szerethető települést hagyott az utókorra.
"Mussolini az építész" Korabeli falfestmények montázsa. (Grafika: Falanszter.blog.hu)
16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: osztrák állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök, majd császárrá koronázott Jüan Si-kaj.
Az egykori osztrák-magyar koncessziós terület Tiencsinben napjainkban. (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Január 8-án tartja 28. születésnapját Észak-Korea leendő ura Kim Dzsong Un, a sokat betegeskedő Kim Dzsong Il államelnök legkisebb fia. Bár az ünnepségek fényét beárnyékolta, hogy tavaly december elején vagy szabotázs, vagy az elöregedett sínhálózat miatt kisiklott a Kínából Phenjanba tartó ajándékokat szállító különvonat, a kényszermunkára befogott lakosság és katonaság most szombaton, időben „nyújthatja át” a politikai utód három új luxuspalotáját.
Szép tájak, gyönyörű lányok, luxuspaloták (Fotó: Creativeroots.org )
1941-es felépítésük óta a háború végéig több ezer angol életét mentették meg a steampunk lépegetőkre hasonlító Maunsell-féle tengeri erődök. 1967-óta egy hallgatólagosan elismert hercegség működik platformján, amely eurómilliókat termel önjelölt uralkodójának. A mesterséges sziget tulajdonjogát nemcsak London, a német ellenkormány, a maffia, hanem az internetes világcégek is magukénak szeretnék tudni. 
A Maunsell-erődök egyike, az U6 Red Sands (Fotó: Geograph.org.uk)
Bár kevés épülete valósult meg, fantáziadús látásmódja forradalmasította a nyugati világ építészetét. A gravitáció és a statika törvényeit felrúgó konstruktivista szemléletű épületskicceinek hatására lett építész Zaha Hadid és Rem Koolhaas. A posztfuturista gótikába hajló kommunista palotáitól és hídjaitól Sztálin hátán felállt a szőr. A földönkívülit Jakov Csernyikov néven ismerték a Szovjetunióban.
A Kommunizmus egyik palotája (Fotó: Icif.ru)
A fővárosi Szabadság teret a magyar városépítészet egyik legegységesebb arculatú terének mondják – tévesen. A park déli térfalát ugyanis sem 1905-ben, sem 1938-ban, sem 1996-ban, sem a 2010-es Budapest Szíve-program keretén belül nem tudták a tér félköríves záródású északi részéhez építészetileg hozzápasszítani. Ha nem jött volna a minden tervet elsöprő gazdasági világválság, akkor erre legutoljára 1930-ban volt némi esély.
A Szabadság tér déli beépítéséenek terve Hübner Tibor tervrajza alapján (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A Harmadik Birodalomnak két hatalmi központja volt: Az egyik a közigazgatásért felelős Berlin/Germánia világ-főváros, a másik pedig az ősi pogány germán rítusokat felidéző szellemi központ-, a Világ Közepének tartott Wewelsburg.
A wewelsburgi SS Vatikán rekonstrukciós rajza (Grafika: Falanszter.blog.hu)
935 föld alatti barlangvárosba menekítette Hitler a Harmadik Birodalom hadiiparát. Az általában 2000 lakónak helyet adó bunkervárosok többségét felrobbantották a háború végén. A csehországi 51 000 négyzetméteres B5 Richard város az erózió és a mészkő porózussága miatt tíz-húsz éven belül fog összedőlni.
A B5 Richard titkos föld alatti náci gyár bejárása (Fotó: 28daysleter.co.uk.)
Konstantinápoly pontos Duna-parti másának felépítéséből és bazárbevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Az uzsorahitelekből felépített lágymányosi török város azonban a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment. A budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll.
A lágymányosi Déli Kikötő korabeli terve (Fotó: Vasárnapi Újság)
Diadla, Nyugda, Emlékde, Csönde, Üdvlelde – javaslatok a magyar Walhalla honi elnevezésére. A Citadella helyén álló turáni Akropolisz – Nekropolisz helyett azonban a Gellért-hegyen állhatna piramis is vagy egy kolosszális Hungária szobor is, amely fénysugaraival a város nevezetességeit pásztázná.
A Gellérthegyre tervezett piramis rekonstrukciós rajza (Grafika: Falanszter.blog.hu)
A bolsevizmus győzelmét hirdető Szovjetek Palotájának felépítésének gondolatával egyidőben, az SZKP több építészeti emlékműnek szánt minisztériumot, közintézményt és szállodát is szeretett volna megépíttetni a Vörös tér és a Kutuzov híd között átadott új Arbat, valamint a leendő Iljics sugárutak mentén. November 7.-e kapcsán emlékezzünk a meg nem épült vörös Moszkvára.
Balra át! (Fotó: Liveinternet.ru)
Nem Hitler, nem a II. világháború, még csak nem is az élelmiszer és építőanyag hiány, hanem Sztálin halála miatt nem fejeződhetett be a világ legnagyobb épületének szánt moszkvai Szovjetek Palotájának építése. Emlékezzünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, és a dolgos munkás kezekre.
A Jofán-féle Szovjetek Palotája (Fotó: Liveinternet.ru)
Horthy Miklós Budapestjének egyik legnagyobb építészeti vállalkozása a Lágymányoson felépíteni kívánt Szent Korona útja és a Vitézek tere volt. A 800 méter hosszú sugárút megépítése nemcsak a városrész közlekedésfejlesztését, hanem a magyar hadsereg I. világháborús dicsőségét is kihangsúlyozta volna.
A befejezetlen Vitézek tere és Szent Korona útja (Grafika: Falanszter.blog.hu)
200 négyzetkilométernyi területet ölelt fel a sziléziai Anlage Riese-projekt, amelynek csak elenyésző részét tette ki a Bagoly-hegy kibelezése. Jelenleg 35 kilométernyi zsaluzott alagút és járat-rendszer ismert, a többit berobbantotta az SS. Adolf Hitler főparancsnokságáért és a Glocke csodafegyver gyártóbázisának megépítéséért 5 000 embernek kellett fizetnie az életével. A Harmadik Birodalom egyik legnagyobb befejezetlen építkezése a lengyelországi Riese-projekt.
Hitler főhadiszállása: a fürstensteini (Książ) kastély (Fotó: Panoramio.com)
Napra pontosan húsz évvel ezelőtt mondták ki a két politikai irányvonal mentén irányított Németország és az 1945-ben kettészakított Kelet és Nyugat Berlin egyesítését. A német főváros az elmúlt évtizedek alatt jelentős átváltozásokon esett át: megújultak főterei, utcái; fákat, bokrokat ültettek a II. világháború és a hidegháború ideje alatt parlagon hagyott foghíjakra, illetve újra élet köszöntött be az egykori berlini fal környékére-, ahol addig több tucat nyúlcsalád élte gondtalanul az életét. Erre az egyesítésre nem lett volna szükség, ha a Harmadik Birodalom nem veszti el a II. világháborút, és nem ad önhibáján kívül „életteret” egy másik totalizmust hirdető politikai irányzatnak. Más lenne Berlin látképe is, ha Adolf Hitler és Albert Speer tervei alapján, a birodalmi főváros már Germánia néven nemcsak egy ország, hanem az egész világnak a fővárosa nem lett volna. Lássuk mi lett volna Berlinből, ha nem lenne ez a sok ha.
Hitler skiccei felhasználásával elkészített modell Berlin=Germánia észak-déli tengelyéről (Fotó: Bundesarchiv.de)
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010. augusztus 6.-án immár hetedik alkalommal hirdette meg a budai várhegy városrendezési koncepcióját. A pályázatok sikertelenségének oka, hogy az összes technokrata szellemben megszületett pályamű egyrészt a XXII. századba kívánta áttranszformálni a várnegyed 1945 után kialakított/visszaállított eklektikus díszítőelemeitől megfosztott barokk épületeinek jelenlegi összképét, másrészt pedig mindegyik tovább kívánta alázni a lecsupaszított, ám tömegében meghagyott Kallina Mór-féle Dísz téri Honvéd Főparancsnokság épületét, illetve rommezőként konzerválni a Szent György teret. Mivel a döntéshozók, a műemlékeseken és az építészeken kívül szinte már senki sem tekinti immár 65 éve hitelesnek és egységesnek ezt az várnegyedi „összképnek” nevezett tákolmány-és foghíjhalmazt, így nem csoda, hogy a magukat építészeknek aposztrofáló személyek a Dísz téri torzóra már terveztek gyermekvárat, anorexiás nő rózsaszín bugyogójára emlékeztetőt, esőbeállót, dinoszauruszoknak méretezett ketrecet, majd ezt a tervet módosítva már egy csokor milói Vénusszal kombinált kalitkát, sőt betonból öntött géppuskafészkekkel kombinált üvegcsónak-valamit is. Carl Gustav Jung pszichoterapeuta és analitikus erre azt mondaná, hogy „játszik a gyerek”, amihez én azt fűzném hozzá, hogy a mi adóforintjainkból. A budai várnegyed és királyi palota a XIX. század végén érte el kontextusban végiggondolt építészeti csúcsát – ekkor még Európa-szerte irigyelték, ma már csak sajnálkoznak rajta.
Ybl Miklós áttekintő rajza a felújítás előtt álló Teleki-palotáról és a Lovardáról (Fotó:Czagány István könyvéből)
A Korán egyik példányának elégetésével tiltakozott volna egy floridai lelkész 2010. szeptember 11.-én, hogy ne épüljön a kilenc éve lerombolt ikertornyok tőszomszédságába muszlim imahely és kulturális központ. Bár Barack Obama amerikai elnök kérésére Terry Jones végül is lemondott tettéről, a 13 emeletes Cordoba Ház megépítésével szembeni lakossági ellenérzések megmaradtak. Bár Budapestet eddig még nem érte terrortámadás, a New York-iakhoz hasonlóan az emberek itt sem látják szívesen, hogy városukban létrejöjjön egy „arab kulturális negyed”. A XI. kerületi önkormányzatnak ugyanis pont a lakosság nyomására kellett most májusban elutasítania a Jótékonysági Béke Alapítvány azon kérését, hogy a Budaörsi úton egy 12,5 méter magas mecsetet építhessenek Koos Miklós tervei alapján. Pedig ha az igazság mögé nézünk, akkor kimondhatjuk, hogy 1945-ig a magyarországi mohamedánoknak már volt egy tekintélyes nagyságú budapesti imahelyük a Margit híd budai tövében! Sőt ha még azt is megemlítem, hogy Durics Hilmi Huszein későbbi budai főmufti pénzéből és vezetése alatt 1920-ban egy muszlim hitű 85 fős bosnyák kommandó még harcolt is Nyugat-Magyarországon a trianoni békediktátum értelmében az Őrvidéket (Burgenlandot) elfoglaló osztrák csendőrség ellen, akkor lehet, hogy másként állnának a magyarok a mohamedánokhoz.
Eisenhut Ferenc: Gül Baba halála (1886) (Fotó: Terebess.hu)
A közel félmilliárd eurós költségvetésű bukaresti bazilikát nemcsak számos közéleti személyiség és civil szervezet ellenzi, hanem a hívők többsége is.
A leendő bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisa (Fotó:Arhiram.ro)
Idén 25 éve már, hogy a vajdasági Nagybecskerek belvárosát és az úgynevezett Kisamerika lakótelepet összekötő gyalogoshíd alatt nincsen folyó.
Rada Janjatov semmibe vezető hídja (Fotó: Panoramio)
Nicolae Ceausescu építészeti géniuszának kézlenyomatát több bukaresti épület is őrzi. A korábban bemutatott, a diktátor dilettáns ötletei alapján megépített bukaresti metró mellett, most két újabb gyöngyszemet mutatok be.
Ceausescu és a Nép Háza (Grafika: Falanszter.blog.hu)
Bukarest és Románia építészeti öröksége a mai napig magán hordozza Nicolae Ceausescu diktátor keze nyomát. A Kondukátor útmutatásai és “tervei” alapján megvalósult épületek közül a havasalföldi metró megépítése a legbizarabb.
Nicolae és Elena Ceauşescu a metró átadásakor (Fotó:Agerpress.ro)