Az építkezés és a rombolás évszázadai

Széchenyi torpedói ellen is védte a Tilden-erőd New Yorkot

2017. május 17. - don-kanyar

Az erőd az USA keleti partvédelmének legelső, és egyben legnagyobb eleme volt, amely részben az Amerikában gyártott távirányítású Széchenyi-Berger-Klupathy-féle torpedók ellen épült.
tinden4.jpg

A Tilden-erőd napjainkban.

Az 1812-től 1815-ig tartó brit-amerikai háború genfi lezárását követően döntötte el a washingtoni kormányzat, hogy az Egyesült Államok keleti partvonala mentén egy több elemből álló erődrendszert fog felépíttetni. Az Atlanti falra keresztelt erősség első egységét – jó száz évvel később – azért építették fel 1917-ben New York város Rockaway félszigetén, mert ekkoriban ez a kikötő volt egyrészt az Európába tartó transzatlanti járatok kiindulópontja, másrészt az Admiralitás úgy gondolta, hogy a német és az osztrák-magyar tengeralattjárók innen fogják majd megtámadni a Nagy Almát. Annak ellenére, hogy a Monarchia flottája kerek száz évvel ezelőtt kérdéses értékű és mértékű győzelmet aratott az antant hajói felett az otrantói ütközetben-, amelynek köszönhetően Horthy Miklós tengernagy nem tudta Bécs és Budapest érdekeit érvényesíteni a tágabb Mediterráneumban – egy New Yorkot érő osztrák-magyar katonai rajtaütés veszélye és esélye még továbbra is fennállt.

tinden3.jpg

A Tilden-erőd (Fotó:Nps.gov)

Az amerikai haditengerészet félelmének oka leginkább sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi László volt. A gépészmérnök végzettségű katonatiszt ugyanis 1912-ben nemcsak két céget (Széchenyi Company, Submarine Wireless Company) alapított az Egyesült Államokban David C. Watts, John M. Russell és Eugene N. Robinson fegyverkereskedők és Berger Krisztián és Klupathy Jenő fizikusokkal karöltve, hogy forradalmian újszerű megoldással irányítható torpedóinak új piacokat találjon a tengerentúlon, hanem mert magyar főnemesként elkötelezett híve volt a Habsburgoknak és a központi hatalmak győzelmének is. Tetézte a jenkik problémáját, hogy Széchenyi rokona volt a világ egyik leggazdagabb emberének, a 185 milliárd dollár nettó vagyonnal rendelkező Cornelius Vanderbilt vasút- és hajómágnásnak is, akinek a New York-i Macskakő-hegy alatti alagútrendszerében Széchenyi és csapata 1908-ban sikeresen tesztelte szárazföldi körülmények között torpedóját, majd 1912-ben eladás céljából be is mutatta azt az amerikaiaknak Newport-ban. A vásár csak azért nem jött össze, mert pár év múlva a Monarchia Washington ellensége lett.

szechenyi-vanderbilt1_1.jpg

szechenyi-vanderbilt7_1.jpgGróf Széchenyi László feltaláló, katonatiszt és felesége, a dúsgazdag Gladys Vanderbilt, illetve a newport Vanderbilt kastély napjainkban (Fotó: New York Times, Vanderbilt Archívum, Pap Gyula)

Ettől függetlenül a torpedók gyártását Széchenyi László gróf fegyverkereskedő társaival együtt csak elindította New York-i és Albany-i gyáraiban, amelyeket leginkább Közép- és Dél-Amerikai országok flottáinak értékesített. Érdemes megemlíteni, hogy a Submarine Wireless Company még 1904-ben megvette a világ első torpedógyárának, a magyar fennhatóságú Fiumében működő Whitehead és Társai cég gyártmányainak licencjogát-, így a Széchenyi-cégek –a saját fejlesztésüknek köszönhetően is– a kor legkorszerűbb haditechnikájával rendelkeztek. A háború kitörését követően az USA bár betiltotta az Amerikában gyártott magyar torpedók exportját, ám a magyar főnemes felesége Gladys Vanderbilt vagyona és 1899-től özvegyként élő anyósa, Alice Claypoole Gwynne, illetve fegyverkereskedő-üzlettársai hajózási cégeik által ezeket a termékeket csak kicsempészték az országból. Washington leginkább attól félt, hogy a „szittya magyar” az Amerikába disszidált Monarchia-beli nemzetek képviselőiből egy kisebb hadiflottát fog majd verbuválni, hogy segítségükkel különböző halász- és teherhajókra felszerelt torpedókkal lőjék szét a Hudson-folyó torkolatában közlekedő antant hadihajókat. Mint tudjuk ez az amerikaiak félelme nem vált be, Széchenyi nem állított ki saját költségén flottát már csak a Vanderbilt-család többi férfitagjának heves tiltakozása miatt sem.

szechenyi-vanderbilt3_1.jpg

A Széchenyi Company amerikai ténykedései (Montázs: Falanszter.blog.hu)

Jelenlegi ismereteink szerint a világszenzációnak számító víz alatti fény-, vagy szapora robbanásokkal- és tiszta zenei hangokkal irányított távírót és torpedót egyik harcoló fél sem állította csatarendbe. Gróf Széchenyi László a háború után is jó kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államok kormányaival. A kölcsönös bizalom miatt Horthy Miklós kormányzó 1921. december 14-én nevezte ki a főurat rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré, és bízta rá a Washingtonban felállítandó magyar királyi követség vezetését. Széchenyi egészen 1933-ig maradt itt követ, ezt követően két évig, nyugalomba vonulásáig a londoni magyar követséget vezette. A találmányáról bővebben itt lehet olvasni.

Ám ugorjunk vissza 1917-be! Mivel az amerikai haditengerészet a fentiek miatt meg volt arról győződve, hogy New York-ot előbb-utóbb lőni fogj a német- és az osztrák-magyar flotta, így elkezdték az ország keleti Atlanti falának első elemének építését. A hatalmas méretű, monolit vasbetonból kizsaluzott műtárgyat Samuel Jones Tilden New York állam 25. kormányzójáról és a demokraták 1876-as elnökjelöltjéről nevezték el. A kelet-nyugat irányú komplexum kezdetben két fő elemből tevődött össze, amelyeket egy föld alatt közlekedő vasúttal is összekötöttek. Az amerikaiak a talajszint alatt 25 méteres mélységben képezték ki a lőszer- és élelmiszer-kazamatákat, a legénység szálláskörleteit és a mellékhelyiségeket. Az erődrendszerbe vagy egy tucatnyi 16 centiméteres, 30 mérföldes távolságba is ellőni képes ágyút szereltek be, amelyek – állítólag – a Föld akkori legnagyobb ilyen jellegű fegyvereinek számítottak. Az objektum kiépítésénél azonban gondot jelentett, hogy az ágyukat nem lehetett 360 fokos szögben megmozgatni, így ha az ellenség valamilyen úton-módon az objektum mögé került, akkor az erősség már nem tudta volna védeni a New York-i öblöt.

A hidegháború éveiben az erősséget minden tekintetben modernizálták. Ekkor helyezték el azokat a Nike Hercules és Nike Ajax szilárd üzemanyaggal működő rakétákat is, amelyek akár 20 kilotonnás (M-22, T-45 HE), egyenként 270-502 kilót kitevő nukleáris robbanófejeket is hordozni tudtak, vagyis ezek a rakéták egyenként kétszer nagyobb kárt tudtak okozni, mint a hirosimai bomba. A rakétákat 1972-ben leszerelték. A komplexum egyébként már 1968-ban az Amerikai Tartalék Hadsereg keretében működő 411-es mérnöki dandár és a 8-as számú Howitzer zászlóalj központjaként működött, akiket 1978-ban váltott fel a 187. Lövészdandár és az 5/5-ös tüzérségi ezred. Ekkor telepítették ide a 105 mm-es tarackokat is.

Érdemes megemlíteni, hogy a Hercules és az Ajax rakéták leszerelésével párhuzamosan az amerikai vezérkar folyamatosan adta át a bunkerrendszer épületeit a területen működő Nemzeti Park igazgatóságának. A teljes komplexum 1995-ben került a természetvédelmi őrök kezébe. Napjainkra a természet már visszavette a bázist. Az aljnövényzet, a homokdűnék vastagon ellepték már az elhagyott épületeket. A terület hamar népszerű lett a madármegfigyelők és a természet szerelmesei között, hiszen itt lelhető fel egy nem annyira ismert szabad strand is.

Jamrik Levente

A jelentős érdeklődés miatt, most szombaton (Május 20. du 2-kor) ismét lesz "A budai Várnegyed és barlangrendszerének titkai" tematikus túra! A nagyközönség számára nem ismert pincerendszer egy részét is bemutató sétáról itt lehet több részletet megtudni, további sétákról, pl.: "Kéjnegyed bugyrai" itt tájékozódhat.

varturalight_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr712511567

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pierr Kardán 2017.05.18. 10:23:29

Azok a félkör alakú, betonból öntött vastag izék azok micsodák?

Árkászati Hadimérnökség 2017.05.18. 13:16:02

Jó írás, köszönöm!
Howitzer=tarack

Rebel Alliance · http://starwarsfilmek.blog.hu/ 2017.05.18. 13:16:10

Milyen rokoni kapcsolat volt Széchenyi István (a reformkori politikus) és Széchenyi László (a posztban említett főnemes) között? Köszi előre is a választ.

gigabursch 2017.05.18. 13:16:14

Köszi az érdekes írást.

nyisztor 2017.05.18. 14:22:35

Az a 30 mérfföldre tüzelö ágyú alighanem 16 hüvelykes, nem cm- es volt. Szegény megboldogult Horthytól meg lecsaphatott volna a rettegett KuK hadiflotta, a jenkik helyében én a németektöl jobban tartottam volna. Persze, azoknak nem volt ilyen fasza torpedójuk.