Az építkezés és a rombolás évszázadai

Mutánsok városa lett a szovjet atombomba otthona

2017. április 05. - don-kanyar

Bármennyire is hihetetlen az utókor számára, de a Szovjetunió nem a hidegháború ideje alatt, hanem már 1942-ben elindította a nukleáris energia katonai felhasználását célzó programját.

kurcsatov5.jpg

A repülőgépszárnyakra hasonlító betontömbök sérüléseiből határozták meg a lökéshullámok erejét (Fotó: Nadav Kander)

Georgij Fljorov atomfizikus 1942-ben jött rá, hogy mivel az amerikai és a német tudományos folyóiratokban hirtelen lecsökkent a maghasadással és kvantumfizikával foglalkozó közlemények és cikkek száma, így valószínűleg mindkét háborús fél az uránbomba előállítására készül. A hírszerzési információkkal megerősített feltételezésnek köszönhetően Sztálin parancsára már ebben az évben áttelepítették Kazanyba a leningrádi Műszaki Fizikai Kutatóintézetet, hogy erre a szakmai grémiumra építve, 1943. április 12-én Igor Kurcsatov vezetésével megalapíthassák a Szovjet Tudományos Akadémia 2-es számú Laboratóriumát, amelyet vezetője után mindenki csak Kurcsatov Atomenergia Intézetként (КИАЭ) ismert. A szovjet nukleáris program politikai irányítását Lavrentyij Berija, az NKVD rettegett vezére látta el. Maga Kurcsatov egyébként a lehető legjobb választás volt a feladatra: az első oroszok között volt, akik komolyan foglalkoztak magfizikai kérdésekkel, ráadásul közismert fanatizmusa miatt kemény fegyelmet tartott, közvetlen kollégái is generálisnak nevezték. A programban számos korábban bebörtönzött fizikus és kémikus is részt vett.

A szovjetek semmit sem bíztak a véletlenre: a kísérletek és a lázas előkészületek tikos fedőintézmények hálózata alatt futottak. Míg a központot Moszkvától mintegy 40 kilométernyire hozták létre, addig a kísérleti robbantásoknak helyet adó Gulág-foglyokkal újonnan felépített várost Kelet-Kazahsztánban, az Irtis partján húzták fel közel Szemipalatyinszk mellett, amelyet szintén Kurcsatovról neveztek el. A település természetesen rögtön zárt város lett. Berlin eleste után a szovjetek ide cipelték Nikolaus Riehl atomtudóst is, a német uránoxidot előállító részleg vezetőjét családjával, munkatársaival és az egész üzemmel együtt, akik aktív résztvevői lettek a szovjet atombomba előállításának.

kurcsatov1.jpg

Egykori műszaki terület (Fotó: Nadav Kander)

Az atombomba gyors ütemű előállításához – a saját kutatási eredmények mellett – nagyban hozzájárultak azok a tengerentúlon dolgozó hírszerzők is, akik bennfentes információkat szolgáltattak az amerikai bomba elkészítésének titkairól: mára egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy a Manhattan Projectben több szovjet kém is tevékenykedett. Emellett számos nélkülözhetetlen berendezést szállítottak a Szovjetunióba német területekről is, hiszen a nácik szintén komoly erőfeszítést tettek csodafegyverük kifejlesztésére, amelyet jól szemléltetett, hogy tudományos szempontból sok tekintetben jóval előrébb jártak, mint az oroszok. A szovjet atomprogramban dolgozó tudósok a külvilágtól hermetikusan elzárva, szinte börtönszerű körülmények között tevékenykedtek. A kémkedés gyanúja folyamatosan ott lebegett a fejük felett, hiszen a sztálini terror már korábban is likvidáltatott több, nemzetközi hírű tudóst, úgymint a harkovi Ukrán Fizikai Műszaki Intézet (УФТИ) szinte összes munkatársát, a cseppfolyós héliummal kísérletező Lev Subnyikov, Lev Rozenkevics, Vadim Gorszkij, Vlagyimir Fomin és Alekszandr Vajszelberg kísérleti fizikusokat is. A Generalisszimusz bosszúja miatt menekült el innen 1938-ban Szilárd Leó közvetítésével Tisza László fizikus is, aki egy év múlva Párizsban már meg is alkotta a szuperfolyékonyság elméletét.

kurcsatov2.jpg

Kurcsatov temetője (Fotó: Nadav Kander)

Az Igor Kurcsatov irányította több mint 200 kutató, mérnök és fizikus ténykedésének köszönhetően a moszkvai ciklotron 1944-ben lépett működésbe, amelynek elméleti működését egyébként még Gaál Sándor magyar fizikus alkotta meg. „Az atombomba nem titok többé” – adta hírül gyorsan Moszkva a világnak, ám az első szovjet plutóniumreaktort csak 1948 júniusában helyezték üzembe Cseljabinszk vonzáskörzetében. Innentől még további egy évre volt szüksége a Kremlnek az első kísérleti nukleáris robbantásig, melyet a kazahsztáni Szemipalatyinszk és Kurcsatov mellett hermetikusan lezárt 300 ezer négyzetkilométeres zónában hajtottak végre 1949. augusztus 29-én.

kurcsatov3.jpg

Kiégett kurcsatovi táj (Fotó: Nadav Kander)

Az RDSZ-1 vagy más néven Első Villámlás, esetleg Joe-1 fedőnevű, 22 kilótonnás eszköz tulajdonképpen a Nagaszakira ledobott Fat Man bomba másolata volt. Bár Moszkva közel egy hónapig nem tett bejelentést az esetről, ám az Egyesült Államok hamar tudomást szerzett a robbantásról, amikor egy U-2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből. A TASZSZ hírügynökség végül ez év szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával, mire válaszul Harry S. Truman amerikai elnök meghirdette az új amerikai fegyverkezési programot. Ezt követően az Egyesült Államok felgyorsította hidrogénbomba-fejlesztési tevékenységét, mely addig csupán takaréklángon üzemelt. Itt azonban már jóval kisebb időkülönbséggel követte az amerikai bombát a szovjet: az amerikaiak 1952. november 1-jén kipróbált új csodafegyverét a következő év nyarán követte annak szovjet változata, igaz, erről utólag már tudható, hogy nem volt „valódi” többfázisú hidrogénbomba. Ennek ellenére a hidegháború éveiben pszichológiai és propaganda szempontból is rengeteget jelentett a felrobbantása.

kurcsatov4.jpg

Az egykori fűtőerőmű (Fotó: Nadav Kander)

kurcsatov6.jpg

Egykori tiszti lakóházak (Fotó: Nadav Kander)

Az első valódi szovjet kísérleti hidrogénbombát végül 1955. november 22-én robbantották fel szintén Szemipalatyinszk térségében. A nagyhatalmi vetélkedés egyik technikai végpontját a szovjet Cár-bomba felrobbantása jelentette 1961. október 31-én: a 27 tonnás, 8 méter hosszú és 2 méter átmérőjű bomba hatóereje 50 megatonnás volt.

A kurcsatovi, Poligonnak is nevezett 21-es számú bázison 1989-ig egyébként 456 tesztet hajtottak végre a szovjetek, amely 616 nukleáris és termonukleáris eszköz megsemmisítését jelentette. Ebből 30 bombát a szárazföldön, 86-ot a légkörben, a többit pedig a föld alatt hoztak működésbe. Szakértők szerint az 1949 és 1963 között itt felrobbantott bombák hatóereje 2500-szor volt nagyobb, mint a Hirosimára ledobott atombomba ereje.

Kurcsatov lakossága egyébként 1990-ben még meghaladta a 20 ezer főt. (Érdemes megemlíteni, hogy a 176 056 négyzetméteren elterülő város 69 500 négyzetméterét a hadsereg használta.). A városban a katonai bázison kívül volt még egy tejipari üzem, egy pékség, 8 óvoda, 3 iskola és egy 50 ágyas katonai kórház. A Szovjetunió összeomlását követően a város lakossága drasztikusan visszaesett. 1991-ben már csak 9,8 ezer fő élt itt. Az infrastruktúra és a település ingatlanállománya hanyatlásnak indult. A lakóházak többségét elhagyták, Moszkva kiürítette, majd lebontatta a katonai tábort. A koncentrált nagy aktivitású radioaktív szennyeződés miatt a kazah, az orosz és az amerikai hatóságok eddig 150 millió dollárt költöttek izolációra, de még így is óránként 10-20 milliröntgen a sugárzás mértéke. Ennek köszönhetően minden tízedik kazah – több, mint másfél millió ember – leukémiában, meddőségben, rosszindulatú daganatokban, vagy rákban szenved. Szintén gyakori jelenség a genetikai rendellenességekkel, vízfejjel, torz mutációkban születő gyermekek látványa is.

Jamrik Levente

A jelentős érdeklődés miatt, most szombaton (Április 8. du 2-kor) ismét lesz "A budai Várnegyed és barlangrendszerének titkai" tematikus túra! A nagyközönség számára nem ismert pincerendszer egy részét is bemutató sétáról itt lehet több részletet megtudni.

varturalight_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr4912403545

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EU zászlót mindenhova! 2017.04.06. 10:45:04

1949-ben már létezett volna U-2-es kémrepülő? Kétlem.

Gábor Vaszily 2017.04.06. 10:45:29

"...az Egyesült Államok hamar tudomást szerzett a robbantásról, amikor egy U-2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből."
Ez nem történhetett meg, az első orosz atomrobbantás idején még az első repülését se teljesítette az U-2-es (1955. augusztus 1.)

Árkászati Hadimérnökség 2017.04.06. 10:45:33

Bocsánat, elfelejtettem a nagy igyekezetben, hogy jó a poszt.

Árkászati Hadimérnökség 2017.04.06. 10:45:39

1949-ben nem U-2-essel mérték be a szovjet bomba szennyezését, hanem egy felderítő B-29-essel, egészen pontosan egy hivatalosan időjárás-felderítő mintavevő WB-29-essel
nsarchive.gwu.edu/nukevault/ebb286/

ToBoZ 2017.04.06. 11:19:46

Kedves Levente,

a 10-20 milliröntgen a globális háttérsugárzás nagyjából, tehát ma már nem sugárzik jobban, mint a nappalid. Felesleges ehhez kötni a leukémiát stb. Kérem a tudományos félreértésbol származó akaratlan csúsztatást javítsd ki.

Duplaxiii 2017.04.06. 12:01:27

Kedvesem, felfogod, hogy egy ilyen mondattal kezdeni a posztot, alapból hiteltelenné teszi az egyébként hasznos írást:
"Bármennyire is hihetetlen az utókor számára"
Mert minden, nem fészbúk-alapú lény ezt tudja, mivel akár a történelmet ismeri, akár a naptárt, az ki tudja számolni...
Ugyanis a történet a fizika alapján nyugszik, az meg egyetemes. Hogy miért az amerikaiak csinálták meg előszőr, annak is vannak alapvető okat, de a szovjet tudósok is képben voltak a német kísérletekkel kapcsolatban.
A hihetelen az, hogy a német tudósok az amerikai társaikat segítették és nem a szovjeteket...

gigabursch 2017.04.06. 12:01:34

Durva, de főleg az, hogy a természet mekkora eréllyel igyekszik felülemelkedni az ember bármilyen pusztításán.

Mercel 2017.04.06. 12:10:19

Érdekes volt, köszi!

EU zászlót mindenhova! 2017.04.06. 12:29:40

Érdekesség, hogy az első bomba felrobbantása előtt Kurcsatov felvitte megmutatni Sztálinnak a plutómium gömböt, amit a bombában használnak majd. A vezér megérintette, és csak annyit jegyzett meg, hogy "milyen meleg"..

bst1 2017.04.06. 13:38:54

Már elnézést, de miért is hihetetlen? Miért tettek volna másképp, az USA is, Németország is megindult, hát ők is.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.04.06. 13:43:16

Nem értem a poszt első mondatát. Miért lenne hihetetlen? Ha legkésőbb az ötvenes években atombombát akartak robbantani, azt időben el kellett kezdeni építgetni. Ráadásul

"mivel az amerikai és a német tudományos folyóiratokban hirtelen lecsökkent a maghasadással és kvantumfizikával foglalkozó közlemények és cikkek száma, így valószínűleg mindkét háborús fél az uránbomba előállítására készül."

Vagyis az oroszok akkor kaptak észbe, amikor a németek meg az amerikaiak már elkezdték. Egyébként a mondat nagyon mókás, jellemzi az ember viselkedését. Ahelyett, hogy finom, apró tévedésekkel módosított cikkeket jelentettek volna meg, inkább hallgattak.

EU zászlót mindenhova! 2017.04.06. 15:17:15

Érdekesek még egyébként a szovjet katonai hírszerzési adatok a német atomprogramról a háború alatt. Úgy 1 éve foglalkozott ezzel a Rubicon magazin egyik száma.
A szovjetek elsősobran a kelet-pororszországi ordrufi lőtéren végzett német kísérleti robbantásokra koncentráltak, erről voltak iformációik. Az egyik leírás szerint a robbanás következében 600 méterre dőltek ki fák a robbanás helyétől.
Persze ezek a német bombák valszeg csak játékszerek voltak amerikai társaikhoz képest. Szerintem idő előtt szétment a szerkezet és nem tudott elég ideig zajlani a láncreakció a nagyobb robbanáshoz.

fonaktamas75 2017.04.06. 18:24:25

@ToBoZ: A 20 mR/h, az 200 µSv/h (mikro Sievert/óra)dózisegyenérték-teljesítménynek felel meg. A jelenleg hatályos sugárvédelmi szabványok (MSZ 836, ill. 14349) szerint radiográfiai vizsgálatok helyszínét úgy kell kialakítani, hogy a lakosság számára 7,5 µSv/h-nál nagyobb ne legyen a dózis. Dozimetriailag nyilvántartottak számára max. 20 µSv/h. A 200 µSv/h az sok.

Jakab.gipsz 2017.04.06. 19:08:44

A szovjeteknek dolgozó hazaáruló amcsi kémekről elfeledkeztél pl. Rosemberg házaspár tevékenységéről nem szóltál.

Guboo 2017.04.06. 19:23:42

@ToBoZ:
Egy kis összeollózott Wiki :)

Azért több mint a 100-200 szorosa a normál háttérsugárzásnak, ha nem is halálos, de tuti nem tesz jót! Nem szeretném, ha a nappalimban ilyen sugárzás lenne! Lássuk a számokat!

1 milliroentgen/hour [mR/h] = 10 microsievert/hour [μSv/hour]

10-20 milliröntgen/h= 100-200 microsievert/h

Átlagban Kb. 150 microsievert/h (150 μSv/h)*24= 3600 microsievert/nap, ami 3,6 millisievert/nap (3,6 mSv/nap)

Az akut (egy napon belüli) sugárdózisok tünetei:

0 – 0,25 Sv (0 – 250 mSv): Nincs tünet
0,25 – 1 Sv (250 – 1000 mSv): Egyes emberek hányingert és étvágytalanságot éreznek; csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás.
1 – 3 Sv (1000 – 3000 mSv): Közepes vagy erős hányinger, étvágytalanság, fertőzés, súlyosabb csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás, a felépülés valószínű, de nem biztos.
3 – 6 Sv (3000 – 6000 mSv): Erős hányinger, étvágytalanság; vérzés, fertőzés, hasmenés, hámló bőr, nemzőképtelenség (sterilitás); kezelés nélkül halál.
6 – 10 Sv (6000 – 10000 mSv): A fenti tünetek és a központi idegrendszer károsodása; elhalálozás várható.
10 Sv fölött (10000 mSv): bénulás és halál.

Tipikus háttérsugárzás Magyarországon: Budapest - 0,059-0,135 μSv/h, Pécs - 0,156μSv/h, Paks - 0,065-0,085 μSv/h

Ha rosszul számoltam, kövezzetek meg! :)

Guboo 2017.04.06. 19:28:08

@Guboo:
Ja még valami. Tünet nincs a sugárzásra, csak rákos leszel a nappalidban! :(

Lovrin 2017.04.06. 20:13:13

"1942-ben jött rá, hogy mivel az amerikai és a német tudományos folyóiratokban hirtelen lecsökkent a maghasadással és kvantumfizikával foglalkozó közlemények és cikkek száma [...] Sztálin parancsára már ebben az évben áttelepítették Kazanyba a leningrádi Műszaki Fizikai Kutatóintézetet"

Azt hogy sikerült? Leningrád ostrom alatt volt és körbe volt zárva

EU zászlót mindenhova! 2017.04.06. 21:15:53

@Lovrin: A kvantummenchanikában isemeretes az alagúteffektus. Hát így..:)

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.04.07. 08:48:10

@Guboo: 10-15 banán elfogyasztása kiteszi az éves háttérsugárzást. :-))

Mikrobi 2017.04.07. 14:18:16

A U-2-t 1955-ben állították hadrendbe, az biztos nem derítette fel az első szovjet atomrobbantást. A röntgen helyett nem lehetne esetleg becquerelben vagy sievertben megadni a sugárzást? Ezeket még a laikusok is jobban értik és SI mértékegységek.

kissiú 2017.04.08. 09:52:45

Nekem az első mondattal együtt is tetszik a cikk. A téma viszont szörnyű.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2017.07.02. 00:06:54

Elég elhagyatott helynek tűnik. Boccs a hosszú linkért.

https://www.google.hu/maps/@50.75277,78.5497378,3a,75y,180h,88t/data=!3m8!1e1!3m6!1s-3GyhKGXYEJs%2FU2peLOsMzQI%2FAAAAAAAAFeo%2Fw0q3ZV95J5sA1UqQCG5JUbR37lxhCDntwCJkC!2e4!3e11!6s%2F%2Flh4.googleusercontent.com%2F-3GyhKGXYEJs%2FU2peLOsMzQI%2FAAAAAAAAFeo%2Fw0q3ZV95J5sA1UqQCG5JUbR37lxhCDntwCJkC%2Fw203-h100-k-no-pi-2.9338646-ya173.79335-ro0-fo100%2F!7i7168!8i3581

Gerberus 2017.07.13. 09:45:37

A film olyan volt, mint a Sziklák szeme kannibálok nélkül.