Az építkezés és a rombolás évszázadai

Jövőre a budai Várnegyedbe költözik két minisztérium

2015. november 25. - don-kanyar

Visszakapja eredeti funkcióját és építészeti külsejét a budai várnegyedben 1945-ig működő Belügyminisztérium és Pénzügyminisztérium.

f0e2587b1d6c049390c216f1df922673.jpg

A tervek szerint ismét ebben a pompájában terpeszkedhet majd a Mátyás-templom mellett a Pénzügyminisztérium

A Nemzeti Hauszmann-tervvel összhangban az Orbán-kormány jövőre két minisztériumot visszaköltöztet a budai Várnegyedbe. A most kedden megjelent 1837/2015. számú kormányhatározat szerint, míg a Belügyminisztérium ismét visszakapja az 1945-ig használt Országház utca 28-32.- Úri utca 49-53. számú épületeit, addig a Nemzetgazdasági Minisztérium az eredetileg Pénzügyminisztériumnak épült Magyar Kultúra Házában fog működni 2017-től. A határozat kitér arra is, hogy a Szentháromság tér 6. szám alatti épületet eredeti állapotában kell helyreállítani, és gondoskodni kell az ott működő Magyar Nemzeti Levéltár elhelyezéséről is. A költözések és átalakítások költségeit a minisztériumoknak az eddig használt központi épületeik eladásából kell finanszírozniuk, azaz az állam záros időn belül eladja a Széchényi tér 3-4. alatti Pesti Magyar Kereskedelmi Bank által és a József nádor tér 2-4 alatti Magyar Általános Hitelbank által építtetett, Belügy- és Pénzügyminisztériumként használt impozáns ingatlanjait. A kormány felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert is, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia elnökével az érintett ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.

37c6a80fe10bee9e6b5aca74ba61597e.jpg

 

Az első Országház, majd Belügyminisztérium

 

A mai Országház utca 28 és Úri utca 49.-es szám alatti 9 házhely 1714-ben lett a Pozsonyból Budára visszatérő, Csáky Franciska vezette klarissza renddé, akik 1719 és 1754 között itt építették fel barokk stílusú, Szent Kláráról elnevezett templomukat és nagyobb méretű rendházukat. Mivel II. József király feloszlatta a szerzetesrendeket-, így 1784-ben Franz Anton Hillebrand császári mérnök tervei alapján a kétszintes klarissza kolostort copf stílusúvá átépítették. Az Úri utcai Szent Klára templom tornyát ekkor bontották le, illetve a főhajót ekkor osztották fel három emeletre, hogy itt képezhessék ki az 1790-ig itt tevékenykedő Királyi Kúria, illetve 1785-től itt működő Országgyűlés tanácskozótermeit. 1792-ben a levéltárrá átalakított templomot II. Lipót király visszaadta egyházi rendeltetésének.

c80cf8e40d3bef35872526250a2058e6.jpg

5e4bfee6c22fa993a36b12b28df25b70.jpga3f90d5dd59822b4da06c56da54ef493.jpgAz Országház utcai traktus középrészén helyezték el a díszes kialakítású, két emelet belmagasságú alsótáblai üléstermet, a felsőtábláét pedig az északi udvari szárnyban. Ezekben a termekben mindössze három (1790, 1792, 1807) rendi országgyűlést tartottak. A komplexumot leggyakrabban a budai polgárság vette bérbe táncmulatságok tartására. A Kúria néhány év múlva Pestre költözött, s az egész épületegyüttest –a szomszédos volt ferences kolostorral együtt– a magyarországi közigazgatás 1848-ban a Pozsonyból Budára átköltöztetett kormányszerv, a Helytartótanács vette birtokba. 1853-tól az épületben a kormányzati osztály (Statthaltereiabteilung) alelnökének lakását, az elnöki osztályt és a segédhivatalokat, míg az épület udvari szárnyában a Helytartótanács levéltárát helyezték el.

cc4af7b33ecdb9b1a7c1a5cad93acfca.jpg

94ef621cf166a1b39a7a9e9a84353a83.jpgb1b830fd2af792c16b8c3605e4d04455.jpgA mai Országház utca 30-32 és Úri utca 51-53 alatt a török kor végéig 12 épület állt. Ezeket a romokat 1701-ben kapták meg a Mányai Domonkos vezette ferencesek, akik itt építették fel emeletes rendházukat. Ezt az épületet 1786-ban vette el tőlük az állam, hogy Heppe Szaniszló építész tervei alapján a volt kolostort kibővíthessék. Ebbe az épületbe Bécs a Helytartótanácsot, a Telekkönyvi Intézményt és a Főlevéltárt költöztette. Az átalakított ferences rendház 1791-1794-ig a budai főhadparancsnokság, majd 1795-tól ismét Helytartótanács központja lett. Itt tartották fogva a forradalomra készülő magyar jakobinusokat, a Martinovics Ignác-féle összeesküvés résztvevőit. 1823-1824 között az épületet Pollack Mihály tervei alapján kibővítették és egy szinttel megemelték. 1849-ben szintén itt raboskodott Batthyány Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke, gróf Károlyi György és báró Jovich tábornok is.

bcc91dba40eb2e16c45940c6ef76be64.jpg

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően a ferences és a klarissza rendek összeépített egykori rendházait, az irodaházzá átalakított Szent Klára templomot a Belügyminisztérium, a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium, illetve a Közlekedésügyi és Közmunkaügyi Minisztérium levél-és irattárai foglalták el. A helyszűke miatt a hatalmas irodakomplexumot 1823-1824 között egy szinttel megnövelték, 1870-1872 között pedig északi irányba kibővítették Kauser Lipót és Frey Lajos tervei alapján. 1867-től a hatalmas méretű ingatlant már csak a Magyar Királyi Belügyminisztérium használta.

4dc9878c78f96eedf9d9eb27989e6a42.jpg

Az 1923-ban ide költöztetett Országos Levéltár 1927-ben költözött ki az épületből, a kiürített dísztermet ekkor Kismarty-Lechner Jenő építész eredeti állapotában restaurálta, kivéve a teljesen elpusztult mennyezetet. Egyidejűleg az északi udvari szárny mellé egy újabb traktust is emeltek. A német megszállás hónapjaiban a Gestapo számtalan francia, lengyel, bolgár és magyar főtisztet, hadifoglyot végzett ki a minisztérium udvarán. A Belügyminisztérium 1945-ig működött az épületben. Az épületet 1950-ben Meczner Lajos, 1958-ban pedig Imrényi Imre tervei alapján rekonstruálták. Az ingatlan 2016-ig használhatja a Magyar Tudományos Akadémia.

A Pénzügyminisztérium

 

51d16c9700d25ef4aa17272adf08328d.jpgA török kiverése után 9 telekre osztották fel a Szentháromság tér 6.- Országház utca 1-3.-, Fortuna köz 2.-, Hess András tér 1. szám alatt pöffeszkedő hatalmas épület területét, amelyeket 1747-ben vett meg a Jezsuita Akadémia, hogy itt alakíthassák ki a klasszicista stílusú egyszintes egyetemi könyvtárukat, amelynek könyvállományát Nagyszombatról hozták át ide. A Szentháromság-térre néző homlokzatot oszlopcsarnokkal és egy tornyocskával zárták le, amelyeket az Immaculata, loyolai Szent Ignác és Xavéri Szent Ferenc kőszobraival díszítettek. Az épületnek nemcsak tantermei, hanem egy díszes színházi terme is volt. 1785-ben az épületbe a Helytartótanács és a Magyar Királyi Udvari Kamara költözött be, amit 1791-ben adtak vissza a jezsuitáknak.

667a74361d6d96135f9e79df4d3493ab.jpg670ea95191d666133b4417a93f6ea3f7.jpg

Az épület 1867-ben került ismét az állam tulajdonába, ahová Fellner Sándor és Egerzeiger Gyula építészek tervei szerint építették fel a hétszintes, hatalmas méretű Pénzügyminisztériumot. Az 1901-től 1904-ig tartó építkezés során számos új technikát, így például vasbetont, acélszerkezetet is beépítettek az angol késő (Tudor) gótikus és a francia késő barokk (XVI. Lajos) stílusjegyeket felvonultató palotába.

1936-ban az épület alatt található barlangrendszert nemcsak óvóhellyé alakították át, hanem összekötötték a várban fellelhető többi kormányzati központtal is (Belügy-, Külügy-, Hadügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, Tábori Püspökség, Főhercegi palota stb.)

b3c9e0ae010449d5b6008581bf642fed.jpg441ba18cd5a5e1bfd90f462a85931ec0.jpg

a54a6fb30fe12dd32c7e68b1eca44615.jpgA II. világháborúban súlyosan sérült épületet 1948-1955 között idősebb Kotsis István és Rados Jenő tervei alapján állították helyre, akik a rekonstrukció során erősen leegyszerűsítették az épületet. Az ingatlan eleinte raktár, majd általános iskola volt. 1950-től a Tanfolyamellátó Nemzeti Vállalat, 1954-től a Budapesti Műszaki Egyetem Diákotthona használta. 1968-1981 között itt működött a legendás Várklub is, ahol a magyar beatnemzedék szinte összes zenekara fellépett. 1992-től a Magyar Kultúra Háza és a Magyar Borok Háza működik az épületben.

Szintén 2016-ban költözik vissza a Miniszterelnökség a várba, pontosabban a Karmelita kolostorba és a Várszínházba, illetve a Püspökkert helyén Zoboki Gábor terve szerint újonnan felépítendő épületszárnyba-, amelynek átalakítására és felépítésére 1,4 milliárd forintot szánt a kormány. Szintén jövőre állítják vissza a budavári Főőrségi laktanyát és a 300 férőhelyes mélygarázs felett a Lovardát is.

Jamrik Levente

A "Budai Várnegyed titkai" című túránk November 29-én (vasárnap) délután 1-kor kezdődik a Várszínház elől. A kb. 20 ház belső udvarának megnézést is érintő tematikus sétáról korábban készült fotókat itt lehet megnézni. Tematika:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A nagyszámú érdeklődés miatt a túrára regisztrálni kell az artistfama@gmail.com email címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra 3500 Ft-ba kerül személyenként. 
Bővebb infó a túráról az Index.hu cikke: http://index.hu/kultur/eletmod/2014/04/16/var_os_tura/  Esőnap nincs. 

varturalight_1.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr168106962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FOUREY · http://baloldaliliberalis.blog.hu/ 2015.11.25. 15:33:49

Ami nem szerepel a cikkben, de azért nem teljesen érdektelen, hogy az Országház utcai épülettömbben jelenleg az MTA két kutatóközpontja működik.