Az építkezés és a rombolás évszázadai

Majdnem amerikai stílusú város lett Budapest

2014. november 05. - don-kanyar

Ha nem jön Rákosi, akkor talán megépül a 98 darab toronyházzal szegélyezett süllyesztett szintű Középkörút, a Dunán srégen átívelő Andrássy híd és a gigantikus Deák tér, amelynek a vége az Operánál lenne.pályázat7.jpg

A budapesti Középkörút és a Rákóczi térből nyíló József sugárút terve 1945-ből. (Terv: Münnich Aladár)

Nincs egy hely, nincs egy hely

 

Csorba János polgármester 1945. február 27-én rendelte el, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 600 szakember bevonásával mérje fel Budapest világháborús kárait. A csoport tevékenységének köszönhetően viszonylag pontosan tudjuk, hogy a főváros 14 kerületének 40 ezer épületének csupán a 26 százaléka maradt sértetlen, a 295 ezer lakásból közel 14 ezer teljesen megsemmisült, 19 ezer lakhatatlanná, 48 ezer pedig részben használhatatlanná vált. A 209 iskolából egy sem maradt épen, 27 pedig teljesen elpusztult. A 45 épületből álló kórházi ingatlanállománynak csak az egytizede maradt sértetlen, 5 ráadásul teljesen megsemmisült. Bár a romeltakarítást, a víz-, a gáz- és a villanyvezetékeket, illetve az élelmiszerellátást emberfeletti erővel még a tél beállta előtt, feladatoktól és károktól függően 41-65 százalékban helyreállították-, 9000 épületet még mindig nem fedett tető 1945. december 31-én.  pályázat12.jpgpályázat8.jpg

Modern toronyház-tervek a Duna budai és pesti oldalán 1945-ből (Terv: Gebhardt Béla)

Új hidak, parcellás, rácsos városszerkezet

 

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány májusban nevezte ki Vas Zoltánt Budapest új polgármesterének, aki a fenti tények miatt szinte rögtön meghirdette a „Nagy-Budapest újjáépítése” című ötletpályázatot. A felhívásra 87 pályamű érkezett be, amelyet Acsay László és Masirevich György építészpáros nyert meg. Érdemes itt megemlíteni, hogy szinte az összes pályázó a magyar fővárost annyira drasztikusan át akarta formálni a háborús károk ismeretének függvényében, hogy a Duna-parti település nemcsak küllemében és struktúrájában veszítette volna el teljesen a monarchia korabeli sziluettjét és városszövetét, hanem a tervezett 98 darab 10-20 emeletes toronyházával és nyolcsávos autópályájával inkább egy amerikai nagyváros képét vetítette elénk, mintsem egy „hagyományos európait”. A pályázó építészek ugyanis általánosságban úgy vélekedtek, hogy az „egészségtelen és sötét lakásokkal sűrűn beépített” Budapestnek szinte minden baja a centrális városszerkezetében rejtőzik-, amelynek „városmagja a fokozódó autóforgalom miatt már az 1930-as években túlzsúfolt és élhetetlen lett.”

A győztesnek kikiáltott Acsay-Masirevich kettős ezt orvosolandóan a főváros új utcahálózatát egy úgynevezett szalagrendszerbe kívánta besorolni, amely annyit tett, hogy nyolc darab észak-déli sugárúttal és hét darab kelet-nyugati irányú sztrádával osztották fel Budapest közigazgatási területét. Ez a rácsos szerkezet érvelésük szerint nemcsak világosabbá, geometrikusabbá és áttekinthetőbbé alakíthatta volna át a fővárost, hanem Budapest későbbi terjeszkedési és fejlődési lehetőségeit is korlátlanabbá tette. A várost átszelő hét vízszintes irányú autóút így két új híd felépítését követelte meg, amelyből az egyik aquincumi Pók utca és az újpesti Árpád út között, a másik pedig a mai budafoki Feltáró út és a csepeli Ady Endre út magasságában szelte át a Dunát.

pályázat4.jpg

Budapest 1945-ös keltezésű, parcellákra, szalagokra felosztott városrendezési terve. (Terv: Acsay László és Masirevich György)

Érdekes megoldásnak tűnt, hogy a tervezőpáros nem kívánta az Erzsébet hidat helyreállíttatni. Ők ugyanis úgy képzelték el, hogy az Eskü (ma Március 15.) térnél a Kossuth Lajos utca egy hatalmas, a folyó partvonalát ívesen követő 2 kilométer hosszú és 150 széles ligetes parkba fut majd bele, amelyben hat darab 10 emeletes hotel pöffeszkedik majd. Az „így” megszüntetett folyami átkelőt úgy kívánták pótolni a tervezők, hogy teljesen le akarták bonttatni a Vigadó–Harmincad–Andrássy–Káldy Gyula–Király–Fehérhajó és Türr István utcák határolta 79 darab bérházat, hogy azok helyén a megnagyobbított Deák tér szellősebben foghassa majd körbe a Budáig átvezetett Andrássy utat. A bontás olyan nívós kialakítású épületek lebontásával számolt, mint a Vigadó, a Gerbeaud-ház, az Adria-palota, a Deák téri evangélikus templom, az Anker-, a Stein- és a Saxlehner-paloták, illetve a Gömöry-ház és a Dobler-bazár.

pályázat5.jpg

A kibontott Deák tér és a Dunán srégen átívelő Andrássy-híd terve

Tervük szerint az így meghosszabbított Andrássy út 1,21 kilométerrel lett volna hosszabb a jelenleginél-, amelyből kvázi 344 méteres lett volna a folyón srégen átívelő híd hossza, amely a tabáni Szarvas térnél futott volna ki. Az elképzelés lényegében csak ebben az egy momentumban volt újszerű. Az összes többi ötletet (Deák tér kibontása a Bazilikáig, Forum Hungaricum-projekt, a Horthy-korszak ide tervezett felhőkarcolóterveit stb.) ugyanis már 1937-ben ellőtte Vágó József, Gregersen Hugó és Kismarty-Lechner Jenő, valamint a Károly-kaszárnyára ráülő új Városháza megtervezését 1939-ben elnyert Weichinger Károly és Kertész K. Róbert, illetve e pályázat további díjazottja, úgymint Martsekényi Imre, Lauber László, Wälder Gyula, Kollár Gyula, Schall József és Wanner János.

pályázat6.jpg

A Münnich Aladár tervezte Új Városháza épülettömbje a Károly körút-Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál.

Amerika = Budapest

 

Münnich Aladár egyébként csak azért ért el második helyezést „Négysarkú város” jeligéjű tervpályázatával az 1945-ös ötletbörzén, mert elképzelése minden racionalitást nélkülöztek. Ő tényleg amerikai léptékben gondolkodott-, amit ekkor még díjazott is a szovjetek árnyékában demokratizálódó ország vezetése és a szakmai grémium. Az építész koncepciója egyébként az volt, hogy a város négy sarkán a Marx (ma Nyugati) téren, a Mária Terézia laktanyánál (ma Corvin-negyed), a Széll Kálmán téren és a Fehérvári és a Dombóvári utak kereszteződésében kialakít egy-egy új intermodiális központot, amelyek a külvárosokból érkező gyorsvasutak végállomásainak szánt. Hasonló rendszerrel alakította ki az ekkor még hét peremváros közlekedési központját is. Münnich a Horthy-korszakban erőltetett tabáni Szent Imre fürdőváros-koncepció helyett Budapest nagyszabású és építészetileg látványos rekreációs központját inkább a Lukács- és a Császárfürdők körül képzelte el-, ahonnan egyébként –szerinte– könnyebben lehetett megközelíteni a környező hegyeken kiépített kilátó- és sétautakat valamint sípályákat. A budai oldalon ennek megfelelően csak kertes családi házakat tervezett, ahol az egykori királyi vár és a várnegyed csak, mint műemlékek és múzeumok jöhettek szóba.

pályázat10.jpg

Münnich Aladár budapesti Középkorút elképzelése.

Münnich Aladár szintén fellazította a pesti Duna-partot, ahová szállodákat és előkelő középületeket tervezett. Ettől a „szalagtól” keletre kívánta felépíttetni a City üzleti negyedét, amelyet az amerikai stílusban megálmodott 10-20 emeletes közigazgatási és a kereskedelmi toronyházak követtek-, szám szerint 98 darab. „A füstös gyárövezet Csepelre, a bűzős gyárövezet pedig Soroksár alá kívánta költöztetni”. A párhuzamosan futó északnyugati és délkelet irányú főútvonalak mellett az építész úgy képzelte, hogy a Kiskörút és a Nagykörút tehermentesítése érdekében egy Középső körutat is kialakít majd az Operaház és az Uránia filmszínház vonalában. (Ez a terv sem volt új, Vágó József 1937-ben ismételten ellőtte, igaz ő a Ferdinánd-híd magasságában húzta meg a körzőjét.)

pályázat9.jpg

A süllyesztett, toronyházakkal szegélyezett budapesti Középkörút az Operaház magasságában. (Terv: Münnich Aladár)

Ez a nyomvonal „tengerentúli módi szerint” egy mélyített szinten futott volna, amelyet idővel az építész az ideiglenesen felállított Kossuth híd helyén kialakított alagútba kívánt bevezetni. A Középkörútról két nagy kereszteződésében lóhere formában lehetett feljutni a „parkházas rendszerben kiépített” erzsébetvárosi Madách út és a józsefvárosi Rákóczi térből kiinduló József sugárutakhoz. Érdekes megemlíteni, hogy a Münnich Aladár által elkészített rajzok annyira „amerikai stílusúak és formavilágúak” lettek, mintha azokat személyesen a Gotham City-t tervező Hugh Ferriss készítette volna el. Mint tudjuk, a tervekből semmit sem valósítottak meg. A kommunizmus térnyerésével a „polgári, amerikai építészeti ideák” egyre távolabb kerültek az ország építőművészeti „közgondolkodásától”, hogy a helyüket rögtön felválthassa a szocreál stílusban megálmodott budapesti felhőkarcolók kora.

Jamrik Levente

Szokásomhoz híven ismét két szuper túrát ajánlok, hiszen az előrejelzések szerint jó idő lesz! Részletek lejjebb:

2014 ZSIDÓTÚRA_2.jpg2014 KŐBÁNYAI PINCERENDSZER TÚRA_3.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr186865543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Erő e-meló 2014.11.05. 23:43:49

"Ha nem jön Rákosi, akkor talán megépül a 98 darab toronyházzal szegélyezett süllyesztett szintű Középkörút, ... "

Most először mondom azt, hogy szerencsénk volt a Vörös Manóval

szebeee 2014.11.06. 09:21:34

Az a szalagrendszer viszont így első blikkre nem néz ki rossznak, bár nyilván annak is lettek volna hibái.

óðinn 2014.11.06. 09:21:49

Az Andrássy-híd és a nagy Deák tér kifejezetten jól nézett volna ki. Ha mégis megépül melléjük az Erzsébet-híd, remekül szétosztották volna a Budáról (és nyugatról) érkező forgalmat.
És a szalagos-sávos útszerkezet sem lett volna hülyeség, talán a város átszellőzését is segítette volna.

Anselmo 2014.11.06. 09:21:52

„egészségtelen és sötét lakásokkal sűrűn beépített” Budapestnek „városmagja a fokozódó autóforgalom miatt már az 1930-as években túlzsúfolt és élhetetlen lett.”

Azért ez nem áll távol a (mai) valóságtól.

Le Orme 2 2014.11.06. 09:21:56

Ezek utópisztikus tervek voltak. Semmiképpen sem valósultak vona meg, nincs ehhez köze a kommunizmus térnyerésnek.

Pepibubó 2014.11.06. 09:22:02

A cenzúrád, az látom vörös manó stílusú.

innovation 2014.11.06. 09:22:05

Hál' Istennek, ezekből nem lett semmi.

Rémbódess 2014.11.06. 09:22:13

Ne azt nézd, hogy mit tett volna ez a városképpel, mert nem tudhatjuk. Hanem az a baj, hogy ezek az elképzelések friss levegőt vittek volna az avíttas, monarchiabeli gondolkodásba. De végül nem vittek...
Lehet, hogy ez hosszú távon elhozhatta volna a város - és vele együtt az ország - új reneszánszát is...

Pepibubó 2014.11.06. 09:22:29

@Erő e-meló: Amerika szokásos szapulása, a kommunista diktatúra sunyi dicsőítése, mind megvan. Hátradőlhet mára a cikkíró elvtárs.
A te hozzászólásod meg a csillagos ötös számára.
Pont ezt akarta.

zilma 2014.11.06. 09:22:37

ezek tényleg feleslegesen megalomán tervek, a nagykörút-csatorna még csak romantikus lett volna, de ez nem

Pepibubó 2014.11.06. 09:22:39

@Erő e-meló: Amerika szokásos szapulása, a kommunista diktatúra sunyi dicsőítése, mind megvan. Hátradőlhet mára a cikkíró elvtárs.
A te hozzászólásod meg a csillagos ötös számára.
Pont ezt akarta.

Minden relativ mondta Einstein majd 3 evet kapott 2014.11.06. 09:22:48

Az a rejszoló pedofil rabbi a jobb oldalon mi a fasz?

GOLAZ111 2014.11.06. 09:22:56

Ezek többségében soha nem épültek volna meg, hiszen akkor még magántulajdonban voltak a házak.
Nem is gondolta senki komolyan, arra volt jó az egész, hogy ezek az építesz bemutatkozzanak a látványos tervekkel. Hiszen sokan a korábbiak közül meghaltak, vagy politikailag váltak vállalhatatlanná.

_Neville 2014.11.06. 09:23:10

Nem gondoltam, hogy valaha ilyet írok, de akkor még jó, hogy jött... aki elméjében ilyen születik meg, még nála is rosszabbra képes.

nyelv-ész 2014.11.06. 09:23:15

Ezek a megalomán tervek eléggé visszataszítóak. Egyedül a két tervezett Duna-hídnak lett volna értelme, illetve ezeknek a mai napig van létjogosultságuk.

dsteel 2014.11.06. 09:23:20

@Erő e-meló: Pontosan ugyanerre gondoltam én is. Nem vagyok haladásellenes, de nem baj, hogy a tervek a tervasztalon maradtak.

aki mást mond az hazudik (törölt) 2014.11.06. 09:23:30

@Erő e-meló: Igen, ehelyett a gigantikus varosrendezes helyett lett fegyverkezesi verseny a gonosz jugoszlavok ellen, meg keszulodes atomhaborura, AVO, AVH, szovjetek 40 evig, padlaslesopres, ehezes, hianygazdasag, de legalabb megmaradtak a hugyszagu belvarosi nyomor-berhazak, tarsberlokkel, levalasztott polgari lakasokbol lialakitott zugokban meghuzodo proli csaladokkal, elciganyosodo keruletek. Korszerutlen kozmuvekkel, udvari budi, komfort nelkuliseg, ma is lathato golyonyomok egyes berhazak homlokzatan.
Tenyleg milyen jol jartunk a Rakosival.
Amugy a szovjet izlestol sem volt idegen ez a stilus. Az NDK-ban is van ilyen bazi nagy epuletekkel hatarolt ut. Szocreal stilusban is megoldhattak volna ezt, ha a szocializmust komolyan veve nem egy kapitalistak elleni vilaghaborura, hanem bekere es az emberek joletere koncentralnak. Csak hat az emberellenes, az embert ellensegnek tekinto diktatura fenntartasa fontosabb volt, mint az emberek.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.11.06. 09:23:38

@Erő e-meló:
Pont ezt akartam mondani.

Legalább ezeket a hagymázos faszságokat és tervezőiket elküldte a picsába, ahova valók.

Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt) 2014.11.06. 09:27:19

"A pályázó építészek ugyanis általánosságban úgy vélekedtek, hogy az „egészségtelen és sötét lakásokkal sűrűn beépített” Budapestnek szinte minden baja a centrális városszerkezetében rejtőzik-, amelynek „városmagja a fokozódó autóforgalom miatt már az 1930-as években túlzsúfolt és élhetetlen lett.”"

És mennyire hogy igazuk volt...

Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt) 2014.11.06. 09:28:39

A toronyházakkal ugyanakkor nem értek egyet, mert azok csak növelték volna a zsúfoltságot.

Bicepsz Elek 2014.11.06. 09:38:58

Meg jo, hogy nem valosult meg...

Bicepsz Elek 2014.11.06. 09:43:54

@Balogh Torrente Tibi de la Omlás:
Hat valojaban a Nagykorutnal bejjebb nem szabadna autokat beengedni csak teherautokat szallitasra. Mikor Budapest magja epult, akkor meg nem volt ennyi auto.

Mega Héja 2014.11.06. 09:52:46

A Duna partjának látképét nem lett volna jó elcseszni, az így szép, ahogy van, de a Középkörúti toronyházak valami kiba jók :D

2014.11.06. 10:14:37

Szerencsére azonban az ő terveit sem valósították meg.

2014.11.06. 10:16:18

Függetlenül attól, hogy ezek jó tervek vagy sem, mindig van Magyarországon egy b-a-l-f-a-s-z politikus, aki az egóját fontosabbnak tartja az országnál.

Balogh Torrente Tibi de la Omlás (törölt) 2014.11.06. 10:18:42

@Bicepsz Elek:
Egyetértek ugyan, de még ez sem fogja jól megoldani a problémákat, mivel a sugaras szerkezet mindig a legkülső autózható kör forgalmát fogja terhelni. Tehát ha a Nagykörúton belülre nem mehetnek autók, akkor a Nagykörúton lesznek a dugók, ha a Hungárián belülre nem mehetnek, akkor meg a Hungárián. Erre jön rá még az, hogy időnként még az M0 is bedugul, aki K-NY-i irányban megy végig az országon, annak még ma is örök dilemma, hogy kerüljön vagy átmenjen, holott ennek a forgalomnak egy része nem is közelítené meg a fővárost, ha már lenne M8 és M9.

==T== 2014.11.06. 10:18:46

Örülök neki, hogy nem épült meg.

Annak is örülök, hogy a századforduló/Trianon utáni egyetlen, a tágan vett belvárost/várnegyedet érintő beruházás sem épült meg, mert egyik randább lett volna a másiknál.

Normális 2014.11.06. 10:24:32

Tulajdonképp egy kegyelmi pillanatot mulasztott el a rombadőlt, újjáépítését tervező Budapest: megszabadulhatott volna belvárosa a gettó-jellegtől.
Nem tudom, mit imádtok rajta: mostmár örökké így marad. Örüljetek neki :(

Pepibubó 2014.11.06. 10:37:12

Úgy illik, hogy a megjelentetés után a cenzúrádra vonatkozó megjegyzésemet visszavonjam, kedves posztoló. Azonban a többit fenntartom, és kiegészítem:

"Elképesztő hely lett volna Budapest Rákosi nélkül!"

Mert így milyen lett? Andrássy út 60-nal, meg mindennel, amit a kommunista diktatúra jelentett!
A Nyugat-Európát talpra állító Marshall-segélyt nekünk is felajánlotta Amerika, de természetesen szovjet parancsra vissza kellett utasítanunk. Ez lett az eredménye, amiben máig élünk. Az hogy 24 évvel a diktatúra bukása után is fényévekre vagyunk a Nyugat életminőségétől. Miközben ma is dübörög az alattomos komcsi propaganda és a legolvasottabb hírportál címlapján egy sötét grafika hirdeti, hogy "ettől" a "sötét" Amerikától mentett meg minket Rákosi...
Itt tartunk.

Alkibiadész [alkibiadesz.blog.hu] 2014.11.06. 10:37:18

Nekem bejöttek ezek a tervek... Párizsnak is nekiment anno Hausmann báró

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2014.11.06. 10:48:27

@Pepibubó: Csak akkor szoktam moderálni, ha a hozzászólások nagyon elütnek a témától és durvák, személyeskedők. A hozzászólásod azért nem jelent meg rögtön, mert akkor még aludtam, így nem tudtam engedélyezni :)

Tóth Ágas 2014.11.06. 17:53:08

Ha polkorrekt szeretnék lenni, összeesküvés-elméletnek kellene neveznem, hogy a történelmi Budapestet valaki(k) mindörökre lesöpörni szándékoztak a térképről, ám ezután a bejegyzés után még nehezebb lesz polkorrektnek lennem, mert kínosan jól dokumentált momentumról van szó.

KissGecihuszár 2014.11.06. 23:00:02

@Balogh Torrente Tibi de la Omlás: Ahogy mondani szokás; megmarkoltad a tőgye közt a szügyit, vagy fordítva. Lényeg, hogy szeretett Hazánk azért rothad, mert van egy tetves nagy vízfeje, s ha ez még nem lenne elég, akkor a közút hálózata is szar sugaras és van az egy nyomorult M0-ás, melyen dübörög keresztül a K-Ny, sőt É-D irányú tranzit forgalom, ahelyett, hogy minden erővel már rég az M9, ill. az M8-M4-M44 sztrádákat építettük volna meg, ezzel tehermentesítve az M0-t, illetve amúgy is élhetetlen vízfejünket. Ami a Manhattani álmodozást illeti; annak biza -és ezért lehet, hogy tarkón leszek lőve- zömében zsidó származású építészek álmodták meg, akiknek "vérciki" volt minden, ami az ántikvilágból származott és "haladó", amivel majmolhatták volna az USA-t. Amennyiben ez a terv megvalósult volna, úgy szeretett vízfejünk egyrészt még élhetetlenebb lett volna, másrészt nem lenne a top 5-ben a világ turisztikai felméréseiben, ugyanis vasbeton kolosszusokra nem sokan kíváncsiak. Ami pedig az immár krónikus húgyszagú lepukkantságot illeti; nos, az szinte teljes egészében a moszkovita komcsi-zsidóérának köszönhető, ugyanis sem a II. vh-ban, sem az '56-os ostrom során keletkezett sérüléseket nem hozták helyre tisztességesen, csak amolyan hoci-nesze a'la IKV style jegyében hekmányoltak. Tessen megnézni -egyebek mellett- Szegedet, ahol ugyanazok a XIX. század második felében épült, a Bp-hez hasonló stílusú épületek milyen gyönyörű állapotban vannak, de Bécset is lehet hozni, mint pozitív példát, hogy Prágáról már ne is beszéljünk...

kalandozomagyar 2014.11.07. 15:35:17

A belvárosi lakások mondjuk nagyrészt Rákosiék miatt élhetetlenek. Ők darabolták fel a korábbi nagypolgári lakásokat kis patkánylyukakká, ahol csak szenved a lakó.

Ezeket a házakat élhetőekké lehetne tenni, csak a 2-3 darabra vágott lakásokat újra egyesíteni kellene, erre viszont nincs pénz...

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.11.09. 19:10:43

@Normális: örülünk is :) aztán majd jön egy igényesebb generáció, aki rendbe rakja, akkor fogunk igazán örülni. te addig költözz valamelyik paneltenger közepére, ott jól nyomon lehet követni, mi lett volna a belvárosból.

rudu (törölt) 2014.11.18. 23:54:01

Örülök, hogy a Gellérthegy és a Tabán (itt lakom) még viszonylag egybe van :))

Madarász Henrik 2019.06.14. 20:01:00

Szerencse hogy nem lett ezekből a tervekből semmi, lerombolták volna az egész belvárost a megalomán modernista vágyaik miatt. Nem sok turista járna mostanában Budapestre, ahol a 19.századi épületek jelentik a fő értéket.