Az építkezés és a rombolás évszázadai

A Király utca sötét bugyrai

2014. május 08. - don-kanyar

Akár a Pokol kapujaként is jellemezhetnénk a pesti zsidónegyed fő utcáját, ahol nemcsak az ország szürkeállományának színe-java, hanem számtalan gyilkos, örömlány, strici és leánykiárusító is élt. Kultúrtörténeti-építészeti túra a legpestibb utca babonás lakói között a Niebelungok gyűrűjétől a sorsanalízisig.király címlap.jpg

Az ördög jobb és bal szeme (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Az Anker-palota (Király utca 2-4.)

 

Az 1910-ben felavatott Anker-palota helyén korábban az örmény származású bobdai Gyertyánffy István tanügyi író ingatlana állt, amelyet 1864-ben bővíttetek ki négyemeletes bérházzá. A „Fehér lúdként” is ismert épület arról volt nevezetes, hogy itt szedtek először Budapesten kapupénzt, illetve szintén itt tüntették fel először a kapualjban a lakók névsorát. A ház földszintjén működött a Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet imaháza és a csak „zsidó kávéházként” emlegetett „Herzl”, amelyet a család Zsófia nevű lánya üzemeltetett. Ez a feketéző volt a pesti házasságszerzők, vagyis a sadchenek törzshelye, ahol jó pénzért szinte mindenkinek találtak eladósorban lévő szép, de szegény, illetve csúnya, ám de gazdag feleséget. 1887-ban itt alakította ki a város legfélelmetesebb kerítőnője, a „török nő” néven ismert Grosszmann-né is a lányfuttató központját, amelyet a prostitúcióban érdekelt Thaisz Elek rendőrkapitány és mulatósnéból lett feleségével, Reich Fáni közreműködésével működtettek. A kávéház ennek ellenére nem kupleráj volt, hanem csak a Groszmann-Thaisz-féle maffiaszövetség által anyagilag jelentős hasznot hozó leánykiárusító központ.

király u 2-4.jpg

Az Anker-udvarként is ismeretes Gyertyánffy-ház (Főtó: Vasárnapi Újság, Urbface.com)

Szintén 1864-ben költözött be a házba az Anker Biztosító Társaság Rt. első magyarországi fiókja, amely után a pestiek Anker-udvarként ismerték az épületet. Miután felépült a ma is látható palota, Pfeifer Ignác vegyészmérnök vezetése alatt az Anker köz 2-ben 1910-ben kezdte el a működését a szabadkőműves szellemiségű Galilei Kör. Már csak az épület nagysága miatt is, a hatalmas méretű bérháznak rengeteg híres lakója volt, akik közül érdemes megemlíteni Buzágh Aladár Európa-hírű kémikust, akadémikust, Szondi Lipót a sorsanalízis kidolgozóját-, akinek ösztöndiagnosztikai tesztje Szondi-teszt néven vált világhírűvé, Hofi Géza humoristát, Polónyi Gyöngyi, Békés Itala és Rátkai Márton színészeket.király u2-4.jpg

A Gyertyánffy-ház helyére felépült Anker-palota (Fotó: Urbface.com)

A Pisztory-bérház (Király utca 6.)

 

Az „U” alaprajzú emeletes házban 1809-től működött az orosz pogromok elől Pestre menekülő lengyel és galíciai haszid (később kisázsiai és spanyol szefárd) zsidók első zsinagógája, amelyet 1839-ben bővítettek ki egy kisebb kapacitású szegényházzal és egy kórházzal. Pisztory Jakab városi tanácsnok özvegye1888-ban vette meg, majd még ebben az évben fejlesztette át eklektikus stílusúra ingatlanát Hubert József és Móry Károly építőmesterek terve alapján. A ház nevesebb lakója volt 1899-től 1910-ig Baumhorn Lipót építész, akinek nagy kupolájú, szecessziós jellegű zsinagógatervei (pl.: Brassó, Esztergom, Fiume, Szeged, Nyitra, Temesvár, Újvidék, Újpest) egyedülálló iskolát teremtettek Európában

király u 6..jpg

A Pisztory-bérház napjainkban (Fotó: Urbface.com)

A Central Passage (Király utca 8-10.)

 

A spanyol FADESA 2006-ban adta át a két utcára néző három foghíjon terpeszkedő 270 lakásos társasházat. A monstrum helyén 1975-ig három bérház állt. A Király utca 8-as számú kétemeletes házat még 1888-ban Glatz Ede újságíró, a Pester Lloyd szerkesztőjének felesége építette, amelynek az aljában működött Sternberg Józsefné héber nyelvű könyv- és rituális jellegű tárgykereskedése. Ezt a házat 1918-ban vásárolta meg Friedmann Adolf „a nagy mulattatókirály”, aki korábban a városligeti Ős-Budavára és az Amerikai Park szórakoztatóközpontoknak volt a bérlője, illetve az ő pénzéből épült fel a Parisiana Mulató és Orfeum is, amely ma Új Színház néven üzemel. A Király utca 10-es számú ház helyén álló háromemeletes házat 1891-ben vette meg Frankl Adolf rabbi, a Budapesti Ortodox Izraelita Hitközség és a Jeruzsálemi Magyar Kolél elnöke. Ennek az épületnek volt a lakója Beck Ödön fényképész, a Rákóczi úti Ámor mozi alapító-igazgatója.A Paulay Ede utca 3. alatti házban 1892-ig élt Zwack József, a Josef Zwack und Comp. Cég alapító-igazgatója, akinek Unicum nevű likőrgyára ekkor mér a Marokkói-udvarban (ma Erzsébet tér) működött.

király u 8-10..jpg

A Central Passage (Fotó: Urbface.com)

A Gömöry-ház (Király utca 12.)

 

Az 1813-ban felavatott klasszicista stílusú emeletes házat Pollack Mihály tervezte Gömöry Károly gyógyszerész megbízása alapján. A városi tanácsosként, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Ludovika építésének kurátoraként is aktív patikus a kaputól jobbra elnyúló épületrészben alakíttatta ki a „Szentlélek” nevű gyógyszertárát, amely Pest harmadik patikája volt. Az intézményt 1853-ban vásárolta meg Török József gyógyszerész. A patikusokon kívül az épület neves lakója volt Jakobovics Fülöp orvos, az 1805-ben alapított Zsidókórház főorvosa, aki 1840-ben elérte az Országgyűlésen, hogy a zsidók is vehessenek ingatlant. Rajta kívül szintén itt hajtotta le álomra a fejét Szigeti Jenő festőművész, a nagybányai festőiskola egyik maghatározó személyisége, akit 1944. november 16-án hurcolták el innen a nyilasok, hogy életét egy német koncentrációs táborban fejezhesse be.

király u 12-1.jpg

király u 12.jpg

A Gömöry-ház egykor és napjainkban (Fotó: BTM, Urbface.com)

A Freund-bérház (Király utca 14.)

 

A ház helyén korábban egy háromemeletes ház állt, amelyet 1865-ben adtak át Unger Henrik kovácsmester megrendelésének és Pán József terve szerint. A ház leghíresebb lakója Reich Koppel Károly királyi tanácsos, felsőházi tag, Budapest ortodox főrabbija volt. Az ő tevékenységének volt köszönhető, hogy a budapesti ortodox hitűek felépíthették a Kazinczy utcai templomukat és több tucat felekezeti iskolájukat, valamint népjóléti intézményüket. (A néhai főrabbi egyik unokája, az Izraelben élő Reich Jichak vegyészmérnök egyébként komoly szerepet kapott a Holttengeri tekercsek vegytani elemzésében.) Az épület aljába 1871-ben költözött be Freund Ödön cukrászdája, amely az évek elteltével annyira sikeres és látogatott intézmény lett, hogy fia, Freund Sándor vezetése alatt a családi üzem 1903-ra már Első Budapesti Teasütemény és Bisquitgyár néven forgalmazta termékeit, amelyeket a ház aljában 11 munkagéppel és 3 nagy elektromos motorral állítottak elő. Az anyagi sikernek köszönhetően Freund Sándor a korábbi főfalakat megtartva 1909-ben teljesen átépítette a házat Ágoston Emil terve szerint.király u 14..jpg

A Freund-bérház napjainkban (Fotó: Urbface.com)

A Ganz Transelektro Irodaház (Király utca 16.)

 

Az „L” alaprajzú Polczer-házat 1869-ben vásárolta meg Dobler János építési nagyvállalkozó, hogy a szomszédos, szintén nagyon keskeny kiosztású Fleischmann-telken álló házzal egybeépítve és átépítve egészen a Szerecsen (ma Paulay Ede) utcáig kibővíthesse tulajdonát. A Limburszky József terve alapján 1872-ben félig-meddig átadott kétemeletes ingatlant lényegében átjáróháznak építették meg-, amelyet a pestiek annak ellenére csak Dobler-bazárnak hívtak, hogy az építtető önhibáján kívüli 1875-ben már csődöt jelentett. A ház a Paulay Ede utcai, telekkönyvileg is megkülönböztetett északi szárny kivételével az Általános Osztrák Földhitelintézet tulajdona lett.

király u 16.-1.jpgkirály u 16.-2.jpgAz adásvételt követően azonban a bank nem az építkezés folytatása mellett, hanem az ingatlan teljes átépítése mellett döntött. Bukovics Gyula terve alapján a 125 méter hosszú átjáróházat két darab, 6 méter széles nyolcszögletű belső térrel osztották fel. Az 1876-ban, más források szerint 1890-ben újra felavatott, a pestiek által még mindig csak Dobler-bazárnak hívott neoreneszánsz stílusú ház már a kezdetektől fogva hírhedt, veszélyes és mocskos épületkomplexumnak számított, amelyet nem az udvarokra néző mosóintézetek, vasalószobák és Baumgarten Ármin szemfedélkészítő boltja miatt ért el-, hanem a Krúdy Gyula által is megírt Ármin intézményről. Az Etablissement Ármin nevezetű szórakoztatóközpont ugyanis bár éjszakánként zenés bohózatokkal, Anna Rieder stájer csalogánnyal, a Singer fivérek zsidó tánckvartettjével, illetve Magyarország vezető színész-énekesével, Baumann Károly magyar nyelvű sanszonjaival, kupléjaival kápráztatta el a nagyérdeműt, hanem olcsón dolgozó örömlányaival is, amely 1896-ban a „lapostetű és a kankó-invázió” miatt azonnali bezárást vont maga után.

Tetézte a bérházként működő bazár rossz hírét, hogy 1938. január 31-én az akkor 54 éves Kovarcz Imre Károly pénzügyi segédtitkár megmérgezte a feleségét, Einrich Amáliát, aki február 3-án át is adta a lelkét Teremtőjének. Az Országos Magyar Katolikus Eszperantó Egyesület „Katolikusok Csillaga” című havilapjának főszerkesztője egyébként csak annyit csinált, hogy a felesége által az ebédlőszekrényben tárolt „Veramon” nevű altatót kicserélte egy Hydrargyrum Sticianatum nevű pasztillára, amelynek higany alapanyaga három nap alatt teljesen felmorzsolta a nő szervezetét. Bár a bíróság felmentette a „példás előéletű” Kovarczot a gyilkosság vádja alól, 1947-ben az ügyészség azért fogta ismét perbe népellenes bűntett miatt a méregkeverőt, mert a rendőrség azt hitte, hogy rokona és bűntársa volt Kovarcz Emil nyilas politikus, a Szálasi-kormány tárca nélküli miniszterének. A félreértés hamar kiderült.

Bár a Dobler-bazár első emeletén a Titen Emesz nevű zsidó ortodox imaház működött, a bérháznak több ismert lakója is volt. 1879-től például itt élt Tenczer Pál Keszthely országgyűlési képviselője, aki többedmagával megalapította a Magyar Izraelita Egyesületet, a „Magyar Ifjúság” és a „Magyar Izraelita” című hetilapokat, mely utóbbi a zsidó emancipáció első szószólója és harcosa volt. A passzázsos bérházat -a Paulay Ede utcai szárny kivételével- 1975-ben bontották le városrendészeti okok miatt. Helyén 2003-ban adták át a Ganz Transelektro Közlekedési Rt. irodaházát.király u 16..jpg

A Dobler-bazár helyén most ez a csúnyaság van (Fotó: Urbface.com)

A Steiner-Seidl-bérház (Király utca 18.)

 

Az egykori Latzkovits-házban élt 1876-tól Jálics Kálmán bornagykereskedő, a Magyar Nyugati Vasút igazgatója, illetve 1894-től pedig Jungfer Gyula európai hírű díszműkovács és műlakatos, aki számtalan budapesti köz- és magánépítkezés kapuzatain hagyta ott tehetségének kézlenyomatát. Az épületet 1906-ban vásárolta meg Seidl Emil MÁV vezérigazgató, aki ebben az évben a Maróti Géza szobrász tanítványaival azért vakoltatta ki a ház homlokzatán a két groteszk, germán-azték-maja hatású mitikus arcot és az ablakok felett látható két-két sárkányt, hogy építészetileg is emléket állíthasson fiatalon elhunyt bátyja, Seidl Antal karmester előtt- legalábbis ezt állítja az igazgató "Visszaemlékezéseim" című memoárjában. A New York-ban elhunyt világhírű karnagy ugyanis jelentős szerepet töltött Wagner életében, amikor is a „Niebelung gyűrűje” kottamásolásával hamar megismertette a négy operából álló Ring-ciklust Európában és a tengerentúlon. Seidl Antal később a New York-i Metropolitan állandó Wagner karmesterévé vált, 1897-ig úgy vezényelt le csaknem 500 előadást, hogy mellette a New Yorki Filharmonikusok vezető karmesteri tisztségét is ellátta, a zenekar történetében eddig egyelten magyarként. Koncertdirigensként Dvořák cseh zeneszerző IX. (Az Új Világból) szimfóniájának ősbemutatójával vívta ki a leghangosabb sikert az Egyesült Államokban- erre utalnak a homlokzat aztékos arcai is.

király u 18..jpg

király u 18.-1.jpg

Wagneri hősök aztékos behatással a Steiner-Seidl-bérház homlokzatán (Fotó: Urbface.com)

A Kollerich-bérház (Király utca 20.)

 

Az 1840 körül épült kétemeletes, későklasszicista-eklektikus stílusú sarokházra 1867-ben építtette rá a harmadik emeletet Kollerich Pál császári és királyi udvari beszállító, a Sodronyszövedék-, Fonadék- és Szitaáru Gyár alapító-igazgatója. A terveket Gottgeb Antal építőmester készítette el. A sarokházat 1884-ben vásárolta meg Fried Adolf nap- és esernyőkészítő gyáros. Az épület egyetlen híres lakója -igaz még pályakezdőként- 1876-tól nemes zimonyi dr. Schwarcz Ármin mérnök volt, aki nemcsak a sárbogárdi és az eperjesi vasútvonalak tervezésénél szorgoskodott, hanem az ő tervei alapján építették fel a Szatmárnémeti melletti Szamos hidat; a budapesti Déli Összekötő hidat; illetve 1889 és 1894 között Fiume új kikötőjét és partfalát a Fiumara-torkolatban. Szintén az ő alkotása volt a szerb hadsereg által 1915. október 23-án felrobbantott zimonyi Száva-híd is-, amely a jó tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően 2 hónap alatt helyre tudtak állítani a magyarok. (Ennek a mérnöki bravúrnak köszönhetően kapta meg a mérnök a zimonyi előnevet.) Később, 1890-ben megvette a bártfai fürdőkomplexumot, amelyet nemcsak a saját tervei alapján újítatott fel, hanem ki is bővíttette a Széchenyire, a Deákra és az Erzsébetre keresztelt szállókkal, egy új vasútvonallal egyetemben. A hely népszerűségét növelte, hogy 1895-ben Erzsébet királyné, Sisi is itt kúráltatta magát. A bérházat 2001-ben alakították át 112 szobás hostellé.király u 20..jpg

A jelenleg hotelként működő Kollerich-bérház (Fotó: Urbface.com)

Amíg nem kezdődik el júniusban "A pesti zsidónegyed bugyrai" című tematikus túránk, addig gyertek a "budai várnegyedes" sétánkra! Részletek lejjebb.

Jamrik Levente

A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI-TÚRA:  A 2014.05.10-én (SZOMBAT) délután 2-kor kezdődő tematikus budai Várnegyed túra a következő titkokról rántja le a leplet-, amelyet még a sétáról szóló Index-cikk sem említett meg:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A Május 10-én, a Várszínház (Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra szintén 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon.

2014 BUDAI VÁRNEGYED TIKAI TEMATIKUS, ALTERNATÍV TÚRA nyár_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr666134728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gajdos Jr. 2014.05.08. 15:18:40

Remek cikk! Az elütéseket, illetve kusza mondatokat majd javítsd azért...

♔bаtyu♔ 2014.05.08. 16:23:48

Egy volt zsidó kollégám onnan (Klauzál tér) épp azért költözött el kb. 15 éve Rákospalotára egész családjával, mert sejtette, hogy zsidónegyed lesz és ahogy ő fogalmazott, a hátára kívánja a sok külföldi zsidót, akik bebambulnak majd az ablakán.

Ezek szerint jó megérzései voltak.

BluE 2014.05.08. 18:37:58

Jó összeállítás, de az egyik leghíresebb épületet hiányolom a cikkből: a Király Színház 1903. november 6-án nyílt meg a Király u. 71. számú épületben.

futura 2014.05.08. 23:42:12

@♔bаtyu♔: Esküszöm nem értem. Kollégád 15 éve miért érezte, hogy zsidó negyed lesz, amikor az, már 200 éve. Sőt, az utóbbi évtizedekben, a negyed zsidó lakossága jelentősen csökkent.

ügyelő 2014.05.11. 09:43:09

Klassz írás, a 7. kerületi oldalról nem készül?

Horváth Balázs 2014.10.24. 12:00:03

A posztban feltüntetett és a negyedben élő "urak" és "hölgyek" valamint tisztelt rokonaik nélkül igen jól meg lett volna a magyarság.