Az építkezés és a rombolás évszázadai

Halott város a Halál völgyében

2014. május 01. - don-kanyar

Politikai rabok építették fel orosz távol-kelet egyik leggazdagabb városát, amely alatt akár 250 évig is éghet a berobbant szén. A szellemvárosban ma már csak egy idős férfi él a két kutyájával.kajdikcsán9.jpg

A szén bosszúja (Fotó: Sergeydolya.livejournal.com)

Gulágváros

 

Moszkva erőltetett iparosítási törekvésének köszönhetően, a Szovjetunió már az 1920-as évek közepétől elkezdte az addig zömmel lakatlan ázsiai területeinek viszonylagos benépesítését. Az Arktisz, Szibéria és az orosz távol-kelet „városiasítása” elsősorban az ott fellelhető gazdag nyersanyagkészletek miatt volt fontos a Kremlnek, amely Sztálin 1946-os nyilatkozata szerint már csak a „Nagy Honvédő Háború ideje alatt tett szolgálata miatt is jó döntése volt a pártnak”. A több száz ilyen jellegű városok egyike volt a kontinens méretű ország távol-keleti zugában megbújó, a magadani régió szuszumanszkij kerületében felépített Kadikcsán (Кадыкчан) bányászvárosa is, amelyet a terület 700 kilométeres (!) kiterjedésű szénlelőhelye miatt alapítottak meg Borisz Vronszkij (Борис Вронский) geológus javaslatára-, akit a gazdag szénlelőhely megtalálásáért egyébként Sztálin-díjjal is kitüntettek.

kajdikcsán3.jpg

kajdikcsán1.jpgkajdikcsán4.jpgA város elnevezése a terület őshonos népének, az evenkik kifejezéséből ered, amely „Kis Szurdokot”, vagy más értelmezésben, illetve fordításban a „Halál Völgyét” jelenti. A szó igencsak találó volt, hiszen a Kreml ura - mint szinte minden más ilyen jellegű települést-, a Kolima folyó mentén kialakított gulágtáborok rabjaival építtette fel. A kényszermunkára fogott értelmiségiek között megtaláljuk az „ellenséges trockista tevékenységért” részben ide száműzött Varlam Tyihonovics Salamov (Варлам Тихонович Шаламов) komi (zürjén) származású orosz írót is, aki 1937-től 1943-ig építette a távol-keleten Sztálin gigantikus álmát. (Az író egyébként összesen huszonnyolc évet töltött szovjet kényszermunkatáborokban - irodalmi értelemben - sokan a Gulág-irodalomból ismert Szolzsenyicinnél is jelentősebb szerzőnek tartják.)

kajdikcsán11.jpg

kajdikcsán5.jpgkajdikcsán6.jpgA város mellett elterülő szénbányában 1928-ban kezdték el a rabok a termelést. Miután hivatalosan is bezárták a Sztálin-táborokat, Moszkva igyekezett képzett munkaerőt találni a munka folytatásához. A Komszomol hathatós propagandájának köszönhetően az 1960-as évek elején több százezer fiatal kerekedett fel otthonából, hogy „a tajga szaga” hívásának eleget tegyen, és az átlagkereseteknél 5-6-szor magasabb bért kereshessen meg itt. A munka elsősorban az arkagalinszkajai hőerőmű által igényelt szén előállításáról szólt.

kajdikcsán12.jpg

A szocialista mintaváros

Az urbanisztikai fejlesztéseknek köszönhetően a 12 ezer lakosú város három fő gócpont köré kezdett el csoportosulni. A régi, még a rabok által lakott barakkvárost fokozatosan lebontották, hogy a helyére főleg kereskedelmi és szórakoztató funkciókat (mozi, iskola, sport- és jégpálya, mosoda, fodrász, étterem stb.) ellátó épületeket húzhassanak fel. Ez a régi-új Kadikcsán lett a város legfőbb közlekedési tengelye, amelyet a № 10-es számmal illettek. Ettől a közlekedési csomóponttól 2,4 kilométerre épült fel a lakótelep, ahol a lakosságot, a képzett bányászokat, az erőművi munkásokat, illetve a rendfenntartó erőket szállásolták el. A népszámlálási adatok szerint ezekben a panelekben 1970-ben 3378 fő, 1979-ben 4764 személy, 1989-ben pedig már 5794 Nyugat-Szovjetunióból ide költözött lakos élt. A komfortérzet fokozása érdekében szintén itt alakították ki a közösségi kerteket, üvegházakat, kissé távolabb a disznó- és tyúkólakat, valamint az istállókat. Ettől a gócpontról keletre nyúlt el a № 7-es számmal jelölt 400 méter mély szénbánya, amely lényegében a város harmadik gócpontja volt.

kajdikcsán15.JPG

kajdikcsán14.JPGkajdikcsán16.JPGkajdikcsán17.JPGA szellemváros

A romlás és a pusztulás virágai hirtelen zúdultak rá a városra: 1996 szeptemberében a bányában egy olyan súlyos robbanás történt, amelyet a mai napig nem tudtak eloltani. A hat ember halálával járó szerencsétlenség során ugyanis először begyulladt a felszínhez közeli antraciteret (ez a legtisztább és legnagyobb fűtőértékű szén), majd onnan tovább terjedve a város alatt kanyargó, elhagyott járatokon keresztül az egész szénmező. Az állandósult tűz miatt a temetőben füst száll fel a kriptákból, a benzinkutat be kellett zárni, mert a földbe ásott tartályokban az üzemanyag hőmérséklete elérte a 78 Celsius-fokot. Egyes feltételezések szerint a föld alatti tűz kiterjedése minimum három, maximum 16 négyzetkilométeren éghet, amely a jelenlegi intenzitás mellett eltarthat akár 250 évig is.

kajdikcsán21.jpg

kajdikcsán22.jpgkajdikcsán28.jpgkajdikcsán23.jpgkajdikcsán25.jpgkajdikcsán27.jpgMiután a mérnökök rájöttek arra, hogy a tüzet nem tudják eloltani, a bányát bezárták, a város lakosságának többségét pedig kilakoltatták. A lakosok a szolgálati idejüknek megfelelően 80-120 ezer rubelt kaptak kárpótlásként a bányaigazgatóságtól. Aki mégis Kadikcsánban maradt, az eleinte a magánszektorban próbált elhelyezkedni, de fizetőképes kereslet híján előbb-utóbb ők is továbbálltak. 2002-ben már csak 875-en éltek a városban. Bár 2001-ben a közigazgatásilag már csak falunak számító település vezetése még egy új kazánházat felavatott a kiesett erőmű pótlására, ám az egészségügyi és az oktatási rendszer összeomlásakor, illetve a vezetékes ivóvíz és csatorna teljes megszűnésekor már csak a Lenin és az Építők utcákban maradt tovább pár tucat család. 2012-re már csak egy idős férfi, Jurij Opolonszkij (Юрий Ополонский) élt a településen két kutyájával, aki leginkább vadászatból tartja fent magát és hűséges társait.

Jamrik Levente

A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI-TÚRA:  A 2014.05.3-án (SZOMBAT) délután 2-kor kezdődő tematikus budai Várnegyed túra a következő titkokról rántja le a leplet-, amelyet még a sétáról szóló Index-cikk sem említett meg:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A Május 3-án, a Várszínház (Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra szintén 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon.

2014 BUDAI VÁRNEGYED TIKAI TEMATIKUS, ALTERNATÍV TÚRA nyár_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr56101540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Свобода 2014.05.01. 17:18:28

Félelmetes hely... Vajon hány ilyen város van Oroszország szerte, amely előbb vagy utóbb hasonló sorsra jut a nyersanyaglelőhely kimerülése vagy egy baleset miatt?
Mellesleg egy apró észrevétel: az ы nem lágyít, úgyhogy a magyaros átírás Kadikcsan vagy régebbi stílusban Kadükcsan.

Kivancsi 2014.05.02. 13:08:55

Varjuk ki a veget....
Mennyi Kinai szellem varos lesz majd ha...?

Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.05.02. 13:21:10

az égéshez levegő kell, miért nem tömítik el a tárnákat, bejáratokat?

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.05.02. 13:45:13

@Свобода:
Nem lágyít, de az oroszban (egyes idióta magyarok téveszméivel ellentétben) NINCS ü hang, a kemény i csak azért kemény, mert nem lágyítja az előtte álló mássalhangzót (a lágy is meg igen). De attól még i-nek ejtik, csak kicsit hátrább képződik, mint a normál (vagy a magyar) i hang.
De az ü-höz semmi köze.

SarahConnor 2014.05.02. 13:45:26

@Anakin Solo (a.k.a. Ape): nem lánggal ég, hanem izzik, és mérges gázok szabadulnak fel belőle a füsttel. Több helyen is van ilyen a világon sajna, évtizedek óta fennálló föld alatti izzások. Ha ilyen egyszerű lenne kioltani, már megtették volna.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.05.02. 13:46:17

@Anakin Solo (a.k.a. Ape):
Nem kell hozzá levegő, csak oxigén. :-)

Egyébként nekem is az volt az első gondolatom, hogy miért nem zárják le betonnal.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2014.05.02. 13:47:07

@Lenina Huxley:
B változat: telenyomják szén-dioxiddal.
Az izzás is égés, csak lassabb. De ugyanúgy oxigént igényel, annak híján megszűnik.

steery 2014.05.02. 13:49:26

@Свобода: Csernobil és Pripjaty, az Urálban több helyen, ahol vegyi, bakteriológiai és atom fegyverekkel kísérleteztek, a belső ázsiai sivatagos vidékeken, ahol robbantgattak, az Aral-tónál (ami már csak sivatag), Novaja Zemlja szigetén, ami erősen sugárzó, nyílt atomtemető, stb.
@Kivancsi: Van már most is. Ahogy fokozatosan összeomlik a társadalom a sokasodó, kezelhetetlen problémák miatt, úgy lesz egyre több az ilyen kísértetváros. Szerintem 2050-re egy milliárd fő alá csökken a bolygó lakossága és egész országok halhatnak ki. Több ezer falu és város, sőt milliós metropolisz válhat kísértetjárta hellyé.
@Anakin Solo (a.k.a. Ape): Próbálj lefedni csak 1 négyzetkilométernyi szárazföldet valamivel légmentesen (fólia, vízréteg, hab) és rájössz, milyen nehéz feladat. És itt sok négyzetkilométerről van szó! Ráadásul a fedésnek jóval nagyobb területűnek kell lennie a szénmezőnél, hogy oldalról se szivároghasson. Kinek van erre pénze? Ideje? Kedve? Bajt csinálni mindig könnyebb, mint takarítani utána.

flea 2014.05.02. 13:55:41

Azt én sem értem, hogy hogyan szellőzik egy bánya 250 évig ahhoz, hogy odalenn folyamatos égést tartson fenn.
Meg azt sem, hogy ha így van is, miért nem gazdaságos megoldani az oxigénellátás elzárását. Ha sikerülne, rövid időn belül megszűnne az égés és gyulladási hőmérséklet alá hűlne a bánya, akkor pedig át lehetne szellőztetni és újra megnyitni. Vagy annyira mégsem gazdag lelőhely?

[HPhD]Blokkolnam 2014.05.02. 13:58:49

@Anakin Solo (a.k.a. Ape): hehe, ez vicces, elképzeltem magamban hogy ezt valaki megpróbálná megvalósítani :D

micsoda? 2014.05.02. 13:59:13

Amilyen nagy terület, minden megtörténhet, és a fentiek alapján meg is történik. Porszemek vagyunk a világ mindenségben, nem ártana bemagolni:)

flea 2014.05.02. 13:59:28

@Mr. Közbiztonság Szilárd: széndioxid nem az igazi, az még jócskán redukálható szénmonoxiddá.

@steery: felesleges teljesen fedni a talajt, a járatokat bizonyára elég lenne. Aligha szűrődne a talajon át annyi oxigén, hogy az égést fenntartsa.

flea 2014.05.02. 14:22:30

@Mr. Közbiztonság Szilárd: annyival hátrább képződik, hogy valóban közelebb áll a magyar ü hanghoz, mint az i-hez (miközben mindkettőtől elég távol áll alapvetően, bár bizonyos dialektusokban az ü-höz egész közel tud kerülni).

Lásd:
en.wikipedia.org/wiki/File:Hungarian_vowel_chart_with_rounded_short_a.svg
(az i-t 'i', az ü-t 'y' jelöli)
vs.
en.wikipedia.org/wiki/File:Russian_vowel_chart.svg
(az i-t 'i', a ы-t vízszintesen áthúzott 'i' jelöli).

2014.05.02. 14:32:40

Szerintem sem él a világon egyetlen olyan mérnök sem, akinek eszébe jutott volna, hogy dugjuk be a lyukakat és attól majd elalszik a tűz. Elég lett volna megnézniük a Hofi-Koós páros macskadalát és venni bazinagy parafadugókat.

Okoskák, a talaj porózus, repedezett, a gázok és folyadékok számára kész átjáróház. Keressétek meg a fotókat az USA-beli bányatűzről, SPIOLER nem csak a bányabejáratokból dől a füst SPOLIER VÉGE.

STIRLITZ 2014.05.02. 14:39:35

Mi a posztban bemutatott város neve???????????????????????????????

dukeekud 2014.05.02. 14:39:44

Szerintem is eleg volna csak a jaratokat eltomiteni, mert nehezen tudom elkepzelni, hogy tobb 10 vagy 100 meternyi foldretegen keresztul annyi levego jusson be. Aztan lehet hogy megis, csak fogalmunk nincs rola, hogy hogyan milyen, mennyisegben.

Szokott olyan lenni, hogy mocsarakbol hoznak fol, mindenfele sok ezer eves leleteket, szinte tokeletes allapotban. Es hozzateszik, hogy ez azert van, mert a mocsar tokeletesen oxigen mentes kornyezetet biztositott a leletnek.
Szoval lehet, hogy barhol mashol, ahol nincs olyan agyagos mocsaras reteg, ott siman beszivarog a levego a talajon keresztul.

STIRLITZ 2014.05.02. 14:40:46

Megtaláltam: Kadikcsan
A forrás meg: englishrussia.com/2007/10/04/kadykchan-the-city-of-broken-dreams/

Azért valahol feltűnőbb helyen kiirhattátok volna!

profilo 2014.05.02. 15:33:40

@STIRLITZ:

Mert türelmetlen vagy és csak kötekedni akartál,ahelyett,hogy rendesen végigolvasd a posztot.

mrbateman 2014.05.02. 16:13:40

@Anakin Solo (a.k.a. Ape): Most törted ketté Igor Igorovics Igorov főosztályvezető karrierjét a Bányászati Minisztériumban. Hétfő reggel ott lesz azon a bizonyos mahagóni asztalon a kinyomtatott és lefordított kommented, emberünk pedig mint tartalékos hadnagy veszi fel a szolgálatot az ukrán határnál.

Remélem most örülsz, hülyegyerek!

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2014.05.02. 16:14:48

@maxval a gondolkodó birca:
De bizony i-nek ejtik.
De hát te vagy annyira hülye, hogy úgysem fogod fel. Ismerlek már.

@flea:
Kösz, hogy igazolod, amit írtam: marhára nem ott képzik, és nem úgy ejtik.
De a többi stimmel.

HgGina 2014.05.02. 16:14:53

@flea: hogyan kaphattál te bizonyítványt általános iskolában?

@dukeekud: ahogy azt se tudod elképzelni nyilván, hogyan juthat oxigén a vízbe párezer méteres mélységbe, ahol halak élnek? Te meg már 5 centi mélyen is simán megfulladsz. Tényleg elképzelhetetlen. Aha.

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2014.05.02. 16:14:59

@flea:
A szén-monoxid éghető anyag, baszod. És redukálni lehet, csak értelmetlen - amellett, hogy drága is -, ugyanis a tökléletes égésterméke a szénnek a szén-dioxid.

@steery:
Szerinted a talajon mennyi oxigén szűrődik át több száz méteres mélységbe?

HgGina 2014.05.02. 16:15:19

@Mr. Közbiztonság Szilárd: sokkal nagyobb baj, hogy az orosz mellett magyarul is marhaságok vannak leírva.
A tűz éghet, de a tűz kiterjedése nem ég. A kutyák nem aki, és nem vadászatból élnek. A szenet nem előállítják, hanem bányásszák... stb. A szerző vehetne pár nyelvtanleckét. Kriminális a nyelvtana.

@dukeekud: a Földben ennél jóval mélyebben izzik a láva. Ott sincs hozzá oxigén? A mocsarakból felhozott maradványok jelentős része nem a vizes-saras mocsár, hanem valamilyen régi aszfalttó (nem az útborítás aszfaltja) mélyéről kerül elő. És ahogy egy monomolekuláris kis olajréteg is könnyedén elzárja a halak elől a víz tetején az oxigént, pont így egy aszfalttóban megmarad levegő híján a szerves maradvány is.

exkalibur 2014.05.02. 16:18:11

@Nem leszünk gyarmat !: mert nem olvasták a fekete gyémántokat Jókaitól

flea 2014.05.02. 16:27:19

@Budapesti Szeretkezési Vállalat: akkor fussunk neki még egyszer, baszod. :)

Ha széndioxidot pumpálsz az izzó szénre, akkor az fog történni, hogy amikor az elemi oxigén már fogytán, a széndioxid még mindig szívesen szénmonoxiddá redukálódik azért, hogy a szén meg szintén szénmonoxiddá oxidálódjon, mert ez a folyamat még mindig exoterm, és valószínűleg alkalmas arra, hogy tetszőlegesen hosszú ideig fenntartsa az izzást.

A szénmonoxid redukcióját te vetetted fel, nem tudom, minek. Esetleg hivatkozhatsz az értő olvasás nehézségeire. ;)

@HgGina: minden bizonnyal jóval kevesebb erőfeszítéssel, mint a magadfajta ostoba trollok.

Budapesti Szeretkezési Vállalat 2014.05.02. 16:27:29

@HgGina:
A láva izzásához nem kell oxigén, csak hő.
A szén e tekintetben kicsit más. Ahhoz bizony kell.

A vizet megint csak ne keverd ide, ott az oxigén egészen másként (vízben oldott állapot) van jelen.

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2014.05.02. 16:51:30

@HgGina: <sóhaj> a láva nem azért izzik, mert ég, hanem mert forró. A villanykörtében lévő izzószál sem ég, pedig izzik (márpedig egészséges villanykörtében nincs oxigén).
Nagy zárójel: Egyébként én inkább azt mondanám, hogy a bányában parázslik a szén, pont az ilyen félreértések miatt. Tehát parázslik az, ami láng nélkül, lassan ég, és izzik az, ami a magas hőmérséklete miatt fényt bocsájt ki. Már csak azért is, mert a szén például mindkettőre képes, az első izzólámpákban vékony szénszálat használtak.

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2014.05.02. 16:55:32

@STIRLITZ: A poszt első bekezdése nem elég feltűnő hely?

asd004 (törölt) 2014.05.02. 17:26:18

@flea: az nem redulkálódik sehova csak xolok

HowAreYouOneAVetésün? 2014.05.02. 21:06:03

Kár azért a jó szénért. És ha benyomnának párszáz tonna freont?

TS RS 2014.05.03. 10:46:54

De mért nem bányásszák ki mielőtt elég/izzik/parázslik?

Свобода 2014.05.03. 10:48:00

@Mr. Közbiztonság Szilárd: ü hang nincs, de régebbi szövegekben gyakran használták az ы átírására. Merthogy ilyen hang a magyarban nincs, az i-re is csak messziről hasonlít. Ráadásul ha i-t írsz, nem tudsz különbséget tenni, hogy az eredetiben ы vagy и volt.
Fonetika OFF :-)

taecleau 2014.05.03. 10:48:04

"a Kolima folyó mentén"

miért nem vezetik bele a folyót? Sztálin megcsinálta volna, Putyin is lehetne legalább annyira tökös!

Karipapa01 2014.05.03. 10:48:27

A szén mellet a kőzetben még különböző fémoxid tartalmú ásványok (kiemelve a vasoxidot) és egyéb kötött oxigénmolekulák is jelen vannak. Ugyanis a vasércet (de a hasonló affinitású fémek oxidjait is) magas hőmérsékleten redukálja a szén (lásd: vasgyártás). Itt tehát oxigén fejlődik, ami a robbanáshoz, vagy a lánggal égéshez kevés, de ahhoz elég, hogy az izzó szenet magas hőmérsékletét tartsa. Mivel ásványi szénről van szó, kokszolódni fog, ami jól éghető szénhidrogének felszabadulásával jár, valamint a magas nyomás biztosítja a szénmező izzását.

Robby Stethner 2014.05.03. 10:48:29

A vízbűl veszi ki a zokszigént!Teccikérteni????

egysmás 2014.05.03. 10:48:35

El kell téríteni egy folyót és duzzasztót építeni rá, aztán majd az eloltja.

Esetleg ledobni rá egy atombombát, akkor meg mindegy, hogy mi van a szénnel.

Mellesleg nem lehetne megvenni a várost, és újraindítani a fészekrakó programot?

zbk 2014.05.03. 10:48:47

csak most olvastam a cikket, de par kerdes felmerult bennem:

Ha a fold olyan meleg a varosban, hogy marad meg a ho?
Es ha fustol a fold, kripta satobbi arrafele, hogyhogy nincs koromnyom, vagy fust a kepeken?
Vagy egy kis kodos fustfelho?

bandiras2 2014.05.03. 10:49:03

Gázokkal nem megyünk semmire. Azért "lélegzik", mert a forróságtól túlhevült füst és égésgázok kitágulva távoznak a föld alól. Aztán ahogy elfogy neki az égést tápláló maradvány oxigén, elkezd lehűlni, de még mindig jóval gyulladási hőmérséklet felett. mennyi méter van a felszínig ami hőszigetel? amint a lecsökkent hőmérséklet miatt esik a nyomás, levegőt szív be, és máris van mitől izzania. Pulzál az egész. Azt lehetne csinálni, hogy gáttal körül venni, és vizet rá. SOK vizet. A repedéseken át bejut a bányába, és feltölti. Köbkilométeres mennyiségekről van szó. Aztán hónapokig csak pótolni a vizet, hogy biztosan eloltson mindent. Azon a hőmérsékleten a víz is simán bomlik, de mikor majdnem korlátlan hideg víz utánpótlás van, akkor a szénmező előbb utóbb úgyis belefullad. A költségekbe: Gát, csatorna, átemelőszivattyú... erre nem lesz pénz.

Zizi6785 2014.05.21. 16:49:08

El vagyok ámulva, hogy itt mennyi okos fizikus, zseniális nyelvész és bunkó troll tudott összetalálkozni.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2015.09.12. 13:46:23

Aszittem, a HOHOCTb az csak a tévé neve volt...Gondolom, azokat a füzetkéket nem a "használati útmutat" végett adták ki havonta... :-)

registerz 2017.06.30. 19:38:01

Kereslet, nem fizetőképes kereslet!