Az építkezés és a rombolás évszázadai

Német-magyar bunkerváros Kínában

2014. április 24. - don-kanyar

Magyar tengerészgyalogosok is építették azt a Csingtaó melletti hegygyomorba rejtett bunkervárost, amelyet egy 25 ezer fős japán-angol kontingens 1914-ben megtámadott. A két hónapig tartó harcok során 56 magyar tengerész maradt életben. csingtao11.jpg

A csingtaói német, osztrák-magyar bunkerrendszer napjainkban (Fotó: Matt.wandel.ca)

Birodalmi álmok

 

A Csiaocsou-öböl szájánál fellelhető Csingtaó halászfalu melletti katonai támaszpontjukat bár a kínaiak már 1893-ban elkezdték építeni-, ám a japánokkal vívott első háborújuk súlyos veresége miatt a félkész bázisuk csakhamar Tokió tulajdona lett. Nemzetközi nyomásra, illetve néhány német misszionárius megölését ürügyként felhasználva Berlin 1897-ben sajátította ki a területet, amelyet jogilag 99 évre kaptak meg meg bérbe Ce-hszi kínai császárnőtől. A német gyarmatosítási törekvéseknek és II. Vilmos császár utasításának megfelelően a három mély öböl (Csingtaó, Iltis, Auguszta Viktória) által közrefogott félszigeten a német haditengerészet nagyon hamar befejezte a Peking által félbehagyott támaszpont építését, amelyet egy vasútvonallal is összekötöttek a közeli, Taicsungcsen és Csangsau falvak/kisvárosok feletti Laoshan-hegyláncban fellelhető szénbányáikkal. A folyamatos fejlesztéseknek és modernizációnak köszönhetően 1913-ra Csingtaó kereskedelmi forgalma Sanghaj, Hongkong és Kanton kivételével meghaladta az összes többi kínai kikötő forgalmát. A németek tengeralatti távírókábelt fektettek le Sanghajig és Csifuig, rádióállomásuk hatósugara pedig elérte a Palau-szigeteken kiépített birodalmi rádióláncot. Csingtaó a német haditengerészet legfőbb távol-keleti bázisa lett.

A boxerlázadás leverése után Németországban komolyan elgondolkodtak, hogy megerősítsék támaszpontjukat egy esetleges szárazföld felőli támadás kivédése ellen is. Bár 1903-ban három védművonal-terv is elkészült Csingtaó védelme érdekében, ám Alfred von Tirpitz flottaadmirális rögtön elvetette az elképzeléseket a kínai hadsereg gyenge harcképzettsége és edzettsége, a magas építési költségek, illetve a legalább egy hadosztálynyi német katonai erő lekötése miatt. Az elfogadott külső védelmi vonalat így a kikötővárost közvetlenül körbefogó belső dombok északi (külső) peremén alakították ki a Moltke-hegytől a Bismarckon-hegyen át az Iltis-hegyig. Ez a részben betonból kizsaluzott, egymással párhuzamosan futó nagyon tagolt lövészárok-rendszer nemcsak szorosan ráépült a dombok aljában kiépített kaszárnyákra, hanem további öt zárt sáncerődöt is magába foglalt.

 csingtao18.jpg

Csingtaó katonai védmű-rendszere 1914-ben (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A németek mindegyik körletben tábori ágyúkat és a géppuskákat telepítettek, amelyekhez saját konyhákat, pékségeket, áramfejlesztőket, és több lőszerraktárt rendeltek hozzá. A hálókörletek egyenként körülbelül 200 főt tudtak befogadni. Berlin mind az öt sáncerőd elé nemcsak egy nagy falat emeltetett, hanem egy mély árkot is kiásatott a rabszolgamunkára fogott kínaiakkal, amelyeket aknamezőkkel és erős drótakadályokkal kötöttek össze. Ezekbe az erősségekbe két-két 10,5 cm-es német, valamint hat-hat darab régi gyártású kínai 12 centiméteres löveget helyeztek el. Az árokrendszer 12 nyitott lövegállásban 22 darab 3,7 cm-es, szintén 22 darab 9 cm-es, illetve 6 darab régi kínai 12 centis löveget ástak be. Ezeket az erődöket két hegyi- és két partmenti üteg is támogatta. Előbbire jó példa a Bismarck-hegy ormai között elrejtett négy 28 cm-es ágyú és a Csingtaó-domb négy, a kínaiaktól zsákmányolt 15 cm-es lövege, az utóbbira pedig az Auguszta Viktória-öböl északi oldalát lezáró Huitcsüen-félszigeten felállított két 24 centiméteres és három 15 cm-es lövege, illetve a Csiaunivánál beásott négy 21 cm-es löveg és hét 8,8 cm-es ágyúja- írja tanulmányában Veperdi András hadtörténész. Az esetleges szárazföld felől érkező támadás kivédését két Rumpler Taube repülőgép, egy kötött figyelőléggömb, illetve szintén egy darab meteorológiai léggömb is segítette.

csingtao1.jpg

csingtao3.jpgcsingtao20.jpgcsingtao19.jpgNémet katonai ellentámadás Csingtaó előterében, illetve a Diederichs- (ma Fushan)-hegy géppuskafészkei (Fotók: Bundesarchiv.de, Thebohemianblog.com)

A német, osztrák-magyar bunkerváros Csingtaóban

 

A 136 ezer hektáron elterülő kikötőváros védelme megerősítése érdekében Alfred Meyer-Waldeck kormányzó még 1910-ben rendelte el, hogy az Iltis-, a Moltke- a Bismarck- és a Diederichs (ma Fushan) 100-120 méter magas hegyekbe, illetve e két utóbbi domb esetében a köztük elterülő Sárkányhát-szurdokba összesen 46 darab betonból kiöntött bunkert is építsenek fel a rabszolgamunkára fogott kínaiakkal. A műtárgyak helyét a németek robbantásos eljárással mélyítették ki. Az objektumok építésénél természetesen nemcsak vasbetont, hanem a kitermelt sziklák nagy részét is felhasználták. Csak a Fushan-hegy ormain 23 erődöt építettek a németek, amelyeket 100-120 méter hosszú alagutakkal is összekapcsolták. A komplexumnak 5 vészkijárata volt. A bunkerváros központi folyosójára több kisebb-nagyobb méretű termet csatlakoztattak rá, amelyekben többnyire lőszert és élelmiszert tároltak a „germánok”. A termek persze nemcsak raktárként funkcionáltak, hanem kantinként, legénységi szálláshelyként, generátorszobaként, illetve a hegyi patakok ivóvizét összegyűjtő ciszternaként is-, hiszen a németek a Diederichs-hegy gyomrában egy földalatti tavat is találtak. Érdekes mód a magas páratartalom miatt Berlin még egy kezdetleges légkondicionálót is beszereltetett a 90 lépésenként sorakozó, elektromos világítással is ellátott termekbe. Az U alakú központi irányítót 3-3 vasajtóval szigetelték le- írja a helyszínen járt Darmon Richter újságíró.

csingtao15.jpg

csingtao5.jpgcsingtao6.jpgAz erődrendszer napjainkban (Fotók:Ritalnielsen.com, Matt.wandel.ca)

A város tenger felőli védelmét négy páncélkupolával lefedett üteg, illetve kb. 300 darabból álló tengeri aknazár védte. Ezekhez az egységekhez csatlakozott az első világháború alatt a német Luchs, Tiger, Iltis és Jaguár ágyúnaszádok, az S90-es romboló, a Prinz Eitel Friedrich és a Cormoran segédcirkálók, valamint az Emden könnyűcirkáló.

Csingatóba 1914. július 22-én futott be az Osztrák-Magyar Monarchia Kaiserin Elisabeth cirkálója. A Makovicz Richárd sorhajókapitány vezette hadihajó augusztus 23-ig őrjáratozott a Sárga-tengeren a német Jaguár naszáddal közösen. Bár Bécs és Tokió egymással szemben nem volt hadviselő fél, Alfred Meyer-Waldeck kormányzó kérésének megfelelően a magyar származású tengerészeti főtiszt már július 23-án engedélyezte, hogy hadihajója személyzetének csaknem fele részt vegyen a kikötőváros védelmi vonalának kiépítésében. A fennmaradt dokumentumok szerint az osztrák-magyar tengerészgyalogos különítmény közel ötezer kínaival közösen a XIII. és a XV. számú ütegeket, illetve részben az ehhez csatlakozó Diederichs-hegyben megbújó alagútrendszereket építették-, amely azt jelentette, hogy a Csingató melletti „bunkerváros” -a német tervezés és a nagyszámú kínai munkaerő igénybevétele ellenére- 2,6-3,1 százalékban osztrák-magyar munka volt.

csingtao7.jpg

csingtao8.jpgcsingtao9.jpgcsingtao13.jpgcsingtao14.jpgAz erődrendszer napjainkban (Fotó:Matt.wandel.ca)

Kurucok a szamurájok ellen

 

Miután Japán augusztus 16-án átnyújtotta Csingtaó kiürítéséről szóló ultimátumát a németeknek, a Hofburg a Duna-menti birodalom semlegességére hivatkozva augusztus 23-án leszereltette a Kaiserin Elisabeth cirkáló fegyverzetét, majd Makovicz Richárd kapitány és 17 fős őrsége hátrahagyása mellett a hadihajó személyzetét az Osztrák-Magyar Monarchia kínai gyarmatára (korabeli szóhasználattal élve telepítvényére), Tiencsinbe küldte. Berlin nyomására azonban Bécsnek augusztus 29-én visszakoznia kellett-, így tengerészgyalogos különítményét visszarendelte Csingtaóba. A háború már javában zajlott, amikor is a kínaiak, angolok, franciák és oroszok orra előtt Bécs és Budapest polgári ruhákban sikeresen kicsempészte ázsiai kommandójának tagjait az egymillió lakosú Tiencsinből, ahol csak két tiszt és 92 tengerész maradt. (Ez a csoport Kína 1917-es hadba lépése után hadifogolytáborba került.) Csingtaó védelmében így összesen 324 főnyi osztrák-magyar tengerész tudott részt venni.

Az osztrák-magyar felségjelű Kaiserin Elisabeth cirkáló fegyvereinek egy részét eközben a németek a parti védelemnél használták fel. A hajón csak a légvédelemre alkalmas ütegek maradtak. A hajó két, 15 cm-es ágyúja alkotta az egész XV. sz. parti üteget, míg négy gyorstüzelő lövege a VI. és VII. számú ütegek tűzerejét növelte. A németek emellett kialakítottak egy 38 fős magyar támadó különítményt is, illetve további 18 főt beosztottak a hat darab partra vitt géppuskafészekhez. A cirkáló lecsökkent létszámából így 122 főt vezényeltek szárazföldi szolgálatra. A hajó a kikötő légvédelmének ellátása mellett gyakran vívott tűzpárbajt a japán ütegekkel.

csingtao2.jpg

csingtao17.jpgcsingtao16.jpgCsingtaó japán ostroma, szétlőtt német, osztrák-magyar ütegek. (Fotók: Wikipedia.cn, Bundesarchiv.de)

A 4000 németből és 324 főnyi osztrák-magyar katonából álló kontingensnek 120 géppuskával és 90 löveggel kellett  Csingtaó védelmét megoldania. A kikötőváros ellen indított első támadást 1914. szeptember 2-án indította el Mitsuomi Kamio altábornagy. A támadó erő itt 23 ezer japán harcost és 142 löveget jelentett, akikhez a későbbiekben egy 1500 fős angol gyalogsági ezred (Dél-walesi Határvadászok 2. zászlóalja és a 36. Szikh ezred 2 gyalogos százada) csatlakozott. A magyarok által védett erődrendszer keleti részét 1914. október 31-én érte a legerősebb japán támadás, amelynek során a XV. számú üteg állásába becsapódott nehézgránát öt embert megölt, hármat pedig megsebesített. Közöttük volt a hősi halált halt Ács József, és a megsebesült Domokos Béla is- írja Veperdi András hadtörténész. A két hónapos hősies védekezés ellenére a japán és brit csapatok november 7-én vonultak be Csingtaóba. (A gigantikus méretű túlerő miatt biztosra vett katonai vereség miatt, a Kaiserin Elisabeth és a Jaguar cirkálókat még november 3-án hajnali 2 óra 55 perckor lengő lobogóval a Csiaocsou-öböl legmélyebb pontján Makovicz Richárd sorhajókapitány parancsára elsüllyesztették. Érdekesség, hogy a hajóroncstól alig 300 méternyire épült fel 2011-ben a világ leghosszabb tengeri hídja, a 6 milliárd euróba kerülő, 42,5 kilométer hosszú Csingtaó-Hajvan híd.)

csingtao4.jpg

A Kaiserin Elisabeth cirkáló magyar legénysége a hadihajó elsüllyesztése előtt (Fotó: Hadtörténeti Levéltár)

A németek a harcok során 493 embert veszítettek el, illetve közel 3600 katonájuk esett hadifogságba. Az osztrák-magyar kontingensnek 10 hősi halottja és további 10 sebesültje volt. Az életben maradtak-, közöttük 56 magyar tengerész és két magyar tiszt- japán hadifogságba került, ahonnét 1919-ben kerültek vissza kalandos utazást követően Budapestre Vita János tengerész kivételével, aki 1916-ban a fogságban elhalálozott. (Az ostromról Radó Antal túlélő írt egy naplószerű beszámolót, amely könyv formájában még ebben az évben meg is jelent.) A japán hadsereg vesztesége 1900 fő volt. A „Felkelő Nap” országának haditengerészete elveszítette a Takachiho könnyűcirkálót, a Shirotaye rombolót, egy torpedónaszádot és két kisebb aknakeresőt, mintegy 400 főnyi tengerésszel. A brit hadsereg 74 főt, haditengerészetük pedig további 9 főt veszített el a harcok folyamán.

csingtao21.JPG

Egy múzeummá átalakított német föld alatti erősség (Fotó:Germancolonialuniforms.co.uk)

A japán császári flotta 1922-ban adta vissza Csingtaot Kínának, de a Santung vasútvonalat megtartotta. Ennek helyőrsége lett a később hírhedté vált Kwantung hadsereg magja. 1929-ben amikor a kikötő és a város ismét japán kézre került, Tokió tovább bővítette az alagútrendszert, amely a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan (egyes részei) teherautóval is bejárható. A munkálatokat koreai rabszolgákkal végeztették el. Az új földalatti szárnyakat állítólag tüzérségi raktáraknak és a különleges erők kiképzési bázisaként használták. A németek, az osztrákok és a magyarok által megépített járatrendszert legutoljára Mao elnök kulturális forradalom idején használták a kínaiak. Ma az enyészet martalékai.

Jamrik Levente

A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI-TÚRA:  A 2014.04.26-án (SZOMBAT) délután 2-kor kezdődő tematikus budai Várnegyed túra a következő titkokról rántja le a leplet-, amelyet még a sétáról szóló Index-cikk sem említett meg:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

Az Április 26-án, a Várszínház (Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra szintén 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon.2014 BUDAI VÁRNEGYED TIKAI TEMATIKUS, ALTERNATÍV TÚRA nyár_1.jpg

KŐBÁNYAI POKOL-TÚRA: A sokszoros túljelentkezés miatt ismét szervezünk tematiksus túrát a kőbányai pincerendszerbe és a Dreher-villába!!!  A 2014.04.29-én (KEDDEN) délután 6-kor kezdődő séta a Bánya utca 37. alól indul. A belépő ára 3500 Ft/fő. A túra regisztrációhoz kötött a nagyszámú érdeklődő miatt. JELENTKEZNI AZ artistfama@gmail.com CÍMEN LEHET, VAGY A 30-434-66-80 TELEFONSZÁMON. A helyszínről itt lehet bővebben olvasni2014 KŐBÁNYAI PINCERENDSZER TÚRA_2.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr516082077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2014.04.24. 18:54:09

Jó, érdekes egy írás ! Hova el nem jutottunk míg egy "nagyhatalom" része voltunk :-)

A csingtaoi harcokról itt is lehet olvasni részletesen, két részben.

csk.blog.hu/2009/03/01/hol_apaink_vere_folyt_i_peking_tiencsin_1900_1901

J.László 2014.04.25. 12:21:43

Magyar katonák Franciaországban és a törökök közel-keleti és iraki frontjain is harcoltak.

J.László 2014.04.25. 12:28:47

@Sigismundus:
Ausztria-Magyarország az öt számon tartott európai nagyhatalom egyike volt, így értelmetlen az idézőjel használata.

joni firpo 2017.03.23. 09:37:50

Felhívnám a szerző figyelmét arra a tényre, hogy a császári-királyi tengerészgyalogságot 1870-ben megszüntették. Így Csingtao építésében aligha vehettek részt "magyar tengerészgyalogosok" - annál inkább magyar tengerészek, tengerészkatonák, matrózok...