Az építkezés és a rombolás évszázadai

A behemót nagy Sztálin-bunker

2014. április 08. - don-kanyar

A háború alatt a Kreml Szamarát nevezte ki a Szovjetunió második fővárosának. Itt épült fel Sztálin számára az a gigantikus méretű bunker, amely kétszer nagyobb volt, mint a Hitlernek átadott berlini óvóhelysztálinbunker6.jpg.

Lent a mélyben Koba kobakja (Fotó:Livejournal.com)

Annak ellenére, hogy a Molotov-Ribbentrop szerződés értelme szerint Moszkva 1939-ben Lengyelország kárára nyugati irányba ki tudta tolni határait, a Kreml - Sztálin kivételével - úgy vélte, hogy csak idő kérdése, hogy a Harmadik Birodalom mikor támadja meg a Szovjetuniót is. 1942 júniusára a tengelyhatalmak már hatalmas területeket uraltak Európában, Észak-Afrikában és Ázsiában. Japán ekkor már csaknem 450 millió embert tartott ellenőrzése alatt. Burma és a Fülöp-szigetek elfoglalása után a Felkelő Nap országának hadserege India keleti határát ostromolta. Sőt, a távol-keleti szigetország csapatai partra szálltak az Egyesült Államok területén, az észak-amerikai kontinenshez, Alaszkához kapcsolódó Aleut-szigeteken is. A hónap végén Erwin Rommel tábornok német-olasz egységei egészen El-Alameinig nyomultak előre. A keleti fronton a Wehrmacht csapatai szintén ekkor foglalták el Szevasztopolt, s csoportosították át erőiket Sztálingrád ostromához.

sztálinbunker12.jpgsztálinbunker5.jpgOrosz valóság (Fotó: Livejournal.com)

A Kremlben egyértelmű volt, hogy erőfeszítéseik ellenére Moszkva hamarosan el fog esni. Bár a politikai és a katonai vezetés minden erőt bevetett, hogy erre ne kerüljön sor, a biztonság kedvéért még ebben az évben kinevezték Kujbisevet (ma Szamara) az ország második fővárosának. A döntéssel párhuzamosan szintén ekkor határozták el, hogy egy 37 méter mély, 7 emeletes bunkert is felépítenek az alternatív főváros központjában, ahová nemcsak Joszif Sztálint, hanem a kormány összes tagját, illetve azok családtagjait is biztonsággal el tudják helyezni. (A berlini Hitler-bunker csak 16 méter mély volt.) A változatosság kedvéért a Sztálinról elnevezett bombabiztos óvóhelyt 1942 márciusától kezdték el építeni. A műtárgy felépítésén 2900 munkás, 221 technikus, és 579 mérnök dolgozott 9 hónapig. A kiemelt titkos létesítményt az ország legkvalifikáltabb munkaereje, a moszkvai metró építői, illetve a donbassi bányászok építették meg. A Jurij Osztrovszkij főépítész, Mihail Zelenin és Igor Drobinin statikusok vezette csapat a műtárgy szellemi előképének a moszkvai metró „Repülőtér” megállóját vette alapul. A komplexum méretei is ennek megfelelően alakultak: több mint 25 ezer köbméter földet mozgattak meg az 5 ezer köbmétert kitevő betonkolosszus kizsaluzásához.

sztálinbunker10.jpg

sztálinbunker9.jpgA bunker bejáratát egyébként olyan jól elrejtették az elvtársak egy társasház pincéjéből nyíló ártalmatlan acélajtó mögé, hogy arról még a városlakóknak sem volt róla tudomása. (Maga az objektum ennek megfelelően nem a jelenleg Kulturális és Művészeti Akadémia kezelésében álló bérház alatt van, hanem mellette.) A pinceajtón belépve először 8 lépcsőfordulónyit (37 méternyit) kell lefelé haladni a második pinceszintig, majd onnan egy 200 méteres folyosón továbbhaladva jutunk el egy közterület alatt kiképzett henger alakú, tübingekből (alagútfalazó elemekből) összerakott 8 méter széles óvóhely tetejére-, amelyet építése idejében 3 méter vastag homokréteggel és plusz egy méter vastag, sűrű vasalású monolit vasbetonkúppal fedtek le, hogy az négyzetméterenként a 10 tonnás „bombaterhelést” is kibírja. Innen további 190 lépésnyit lefelé haladva jutunk el az első emeletre, ahol az NKVD körleteit, illetve a páncélozott lift és a lépcsőház felső állomásait alakították ki. A második, harmadik, negyedik, ötödik emeleten csak a lépcsőház és a liftakna látható.

sztálinbunker2.jpg

sztálinbunker8.jpgA vezérkari terem (Fotó: Livejournal.com)

A 37 méter mélyen elterülő legalsó szintet a generalisszimusz és kísérete számára képezték ki. Ezt az emeletet (hetedik, orosz számozás szerint az első) két-két hermetikusan záródó fémajtóval zárták le, amelyek a legerősebb hatású vegyi fegyvereknek is ellenálltak. A háló- és tábornoki szobák mellett egy külön helyiségben építették fel a generátorszobát, amely teljes elzárás esetén egy hétig (más források szerint csak 5 napig) volt képes energiát termelni minden külső betáplálás nélkül. E helyiségek mellett alakították ki a vizesblokkokat, amelyekben ipari- és ivóvizet tároltak, illetve a korábban már említett liftaknát, amelyben a személy- és teherszállító a második emeletig vihette fel az utasait.

sztálinbunker3.jpg

A generalisszimusz csicsiskáló helye (Fotó: Livejournal.com)sztálinbunker11.jpg

Függőleges metróalagút (Fotó: Livejournal.com)

Egy szinttel feljebb-, a hatodik emeleten- egy 115 férőhelyes konferenciatermet, amelynek a közepén egy „T” alakú asztal, illetve Sztálin 4 méter magas pihenőszobáját alakították ki. Ebben a teremben lóg az a tükör, amelyet speciálisan Koba magasságához készítettek el, hiszen a szoba pontos mása a vezér moszkvai lakosztályának. A két helyiség között csak annyi a különbség, hogy a földalatti létesítmény ablakmélyedéseibe Marx, Engels, Lenin, illetve Mihail Kutuzov (1745-1813) és Alekszandr Szuvorov (1730-1800) híres tábornokok arcképeit függesztették fel a moszkvai üveglapok helyett. A berendezést –a Kremléhez hasonlóan- itt is mahagóni fából készül íróasztalok, székek, illetve lelógó fehér selyemmel kárpitozott kanapék tették változatossá. A padlót tölgyfából faragott parketta tette barátságossá. Jelenlegi információink szerint Sztálin sohasem járt a számára felépített bunkerben, inkább úgy gondolkodott, hogy a moszkvaiakkal közösen néz szembe Moszkva ostromával. Egyes orosz történészek ellenben azt állítják, hogy mivel a vezér lányát, Szvetlana Joszifovna Allilujevát a háború második szakaszában ide menekítették, így Koba 1943 tavaszán rokonlátogatás címszó alatt meglátogatta a komplexumot. A Frunze utca 167. alatt fellelhető objektum titkosságát csak 1991-ben oldották fel. Ekkor lett múzeum a műtárgyból.

Jamrik Levente

KŐBÁNYAI POKOL-TÚRA: Az évente csak egyszer látogatható kőbányai pincerendszer és Dreher-villa -szervezésünknek köszönhetően- most 2014. 04.10-én (CSÜTÖRTÖKÖN) délután 6-kor megtekinthető! A 2 óra hosszú tematikus túra a Bánya utca 37. alól indul. A belépő ára 3500 Ft/fő. A túra regisztrációhoz kötött a nagyszámú érdeklődő miatt. JELENTKEZNI AZ artistfama@gmail.com CÍMEN LEHET, VAGY A 30-434-66-80 TELEFONSZÁMON. A helyszínről itt lehet bővebben olvasni

2014 KŐBÁNYAI PINCERENDSZER TÚRA.jpg

A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI-TÚRA:  A 2014.04.13-án délután 2-kor kezdődő tematikus budai Várnegyed túra a következő titkokról rántja le a leplet:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

Az Április 13-án, a Várszínház (Nemzeti Táncszínház) elől délután 2-kor kezdődő túra szintén 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon. 

2014 BUDAI VÁRNEGYED TIKAI TEMATIKUS, ALTERNATÍV TÚRA_3.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr675987794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Günther von Kastenfrosch 2014.04.09. 12:45:37

Bámulattal vegyes hüledezéssel olvasok mindig az ilyesféle bunkerekről, miközben a következő kérdések kínoznak:

1. Egy földfelszínre ledobott atombomba milyen mély krátert "ás" a talajba?

2. Hogyan lehet titokban tartani egy ilyen gigantikus létesítmény építését, ahol ezrek dolgoznak, illetve (mivel városról van szó) vélhetően további sok ezer ember szemtanúja az óriási gépek megjelenésének, sok ezer tonna talaj elszállításának? Milyen alapon véli bármelyik vezetés úgy, hogy egy ilyen építkezésről nem tud az ellenség?

3. Mi van, ha egyszerűen csak berobbantják a bejáratot, elzárva a levegő bejutását? Akkor mindegy, hogy hány napig bírja a generátor, hiszen a bennlévők 1-2 nap alatt megfulladnak, nem?

Bocs a laikusságomért.

SemBoga 2014.04.09. 12:50:49

ezt a tükrös dolgot nem teljesen értem, mitől speciális a tükör, ha egy alacsony, vagy egy magas ember számára megfelelő magasságba teszik? :)

tel.tabornok 2014.04.09. 12:58:08

@Günther von Kastenfrosch: Ugy tudom az atombombakat a felszin felett szoktak felrobbantani meg a levegoben. A tobbi kerdesre nem tudom a valaszt.

alfax 2014.04.09. 12:58:19

Érdekes, hogy ez egy atombunker, pedig akkor atombombáról még szó sem volt, vagy igen?

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2014.04.09. 13:00:34

A létesítmény nem atombunker, csak vegyi támadás kivédésére volt alkalmas.

Drout 2014.04.09. 13:28:51

@Günther von Kastenfrosch: igaza van alfaxnak, ekkor még nem volt atombomba, főleg az oroszoknál még tervben sem, nemhogy tudtak volna a pusztító erejéről

szita szita péntek 2014.04.09. 13:29:27

@Günther von Kastenfrosch:
"1. Egy földfelszínre ledobott atombomba milyen mély krátert "ás" a talajba?" - A kérdés közömbös. Egyrészt az atombomba általában a levegőben robban kb kilométer magasan (ha tévednék igazítsatok ki), másrészt annak az esélye, hogy a pont a bunkert vagy annak akár százméteres körzetét találja el nagyjából nulla. Ja és amikor ezt építették még nem volt atombomba. :)

"2. Hogyan lehet titokban tartani" - Pld. építettek egy marha nagy társasházat és közben született meg az alagút. Mégis ki figyeli, hogy az alapozáskor mennyi földet hordanak el? Pld csinálsz egy 100 méter hosszú, 15 méter széles pincét. Ehhez el kell hordanod 45000 köbméter földet. Szerinted nem férne bele, hogy a cikkben említett 25000 köbmétert is elhord? Dehogynem. A gépek, a zaj jelenléte indokolt, ellenben a sok munkáskéz... Mondjuk ott megbízható emberekre volt szükség.

"3. Mi van, ha egyszerűen csak berobbantják ... a bennlévők 1-2 nap alatt megfulladnak, nem?" - Azt feltételezed, hogy az ellenség tudja hol a bunker és módjában is áll berobbantani. De ez a hely a bevehetetlennek gondolt hátországban van, ami ha elbukott már úgyis vége mindennek. Kijárat is több lehet (csodálkoznék is, ha nem lenne) és valahogy az elvtársak a MIR-en is megoldották hogy nem fulladt meg a személyzet. Tudod: "vízből veszi ki az oxigént..." :) Az egész energia kérdése. Kaja kell, víz meg energia. Kajából lehet rengeteget raktározni, víz az a föld alatt gondolom kerül - nem véletlen, hogy a generátor üzemidejét hangsúlyozta a cikk.

hawaiiklub (törölt) 2014.04.09. 13:35:20

@Günther von Kastenfrosch:

2. kérdésedre válaszolva: például a Rákosi-bunker építésénél az egyszerű munkásemberekkel elhitették hogy a metrót építik. A munkásokat nem is érdekelte különösebben, a melót megcsinálták, a pénzt megkapták, ennyi. A mérnökön nyilván tudták hogy muszáj hallgatni. A bérházban, ahonnan a lejárat volt, kiköltöztettek mindenkit. Ez valószínűleg a Sztálin-bunker építése során is hasonlóan ment.
3. Ennél azért jobban megtervezték a bunkereket. Komoly szellőztető rendszer volt hozzá, meg komoly nyomásálló zsiliprendszer, nem lehetett volna csak úgy "berobbantani" vagy eltorlaszolni a bejáratot.

Mercel 2014.04.09. 15:16:43

Hello!

Ez megint egy hiánypótló poszt volt, köszönet érte.
De még mindig az a nyűgöm, hogy egy ennyire érdekes témáról nem lehetne kicsit többet írni, jobban belemenni a részletekbe, vagy a kapcsolódó anyagokat kicsit jobban kivesézni?
Szerintem simán elbírna egy ilyen téma akár két részt is.

"Frigyes"

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2014.04.09. 15:21:09

@Mercel: Szia, köszi. Igyekszem mindig több infót adni a kelleténél. Ennél az objektumnál azonban nem tudtam több infót szerezni. Az orosz Hadtörténeti Intézettől egy hónappal ezelőtt kikértem a technikai adatokat is, de a mai napig nem válaszoltak. :(

prokee · http://prokee.blog.hu 2014.04.09. 15:25:01

A világért se szeretnék írásmódnáculni, de bántja a szemem, hogy "A Jurij Osztrovszkij főépítész, Mihail Zelenin és Igor Drobinin statikusok" szerepel a szövegben.

A. magyar átírással: Jurij Osztrovszkij főépítész, Mihail Zelenyin és Igor Drobinyin statikusok

B. angolos átírással: Yuri Osztrovsky főépítész, Mihail Zelenin és Igor Drobinin statikusok

És egyébként remek téma, jó cikk.

HgGina 2014.04.09. 15:25:19

Vagy ahogy Bukarestben építették Ceausescu nagy épületeit. Nagyon sokan, akik lementek dolgozni, nem jöttek föl maguktól. Találkoztam olyan emberrel, aki boldog volt, hogy csak lefelé a harmadik emeletig kellett dolgozni. Így legalább túlélte. És a mai napig nem tudjuk, hány emelet van lefelé. Illetve, van aki talán tudja, de az nem a köznép.

valódivélemények (törölt) 2014.04.09. 15:34:18

"a Kreml - Sztálin kivételével - úgy vélte, hogy csak idő kérdése, hogy a Harmadik Birodalom mikor támadja meg a Szovjetuniót is."

ugyanmár. a szovjetek sztálinnal együtt, akárcsak a németek, pontosan tudták, hogy sor fog kerülni háborúra, a többi csak pávatánc volt. pontosan úgy, ahogy az amerikaiak is tudták már 1936-ban, hogy a Japán-amerikai háború elkerülhetetlen.

Spamet nem küldünk rád (törölt) 2014.04.09. 19:30:55

Gratulálok a cikkhez, azonban kételyeim vannak, hogy a "négyzetméterenként a 10 tonnás „bombaterhelést” is kibírja" helyes-e, mivel ez nemhogy egy bomba nyomása, hanem pont a légköré.
10000 kg/10000 cm2=1 kg/cm2.
Esetleg 10 tonna/cm2?

teddybear01 2014.04.09. 19:31:10

@valódivélemények: Ehhez képest Sztálint sokkolta hogy a németek megtámadták az országát.
Az első német sikerek nagyobbrészt pont abból adódtak, hogy Sztálinnak idő kellett, hogy egyáltalán dolgozni tudjon. Lelkileg ugyanis egy időre szabályosan kiütötte Hitler támadása.

Csak azután kezdett a Vörös Hadsereg valóban hatékonyan védekezni, amikor Sztálin ismét képes lett a parancsnoklásra.

vlgymir 2014.04.09. 19:31:15

@alfax: "akkor atombombáról még szó sem volt, vagy igen?"
Szó már volt róla. Tudták, hogy mit kellene csinálni, de nem tudták hogyan. Arra valóban csak később jöttek rá. A háború kirobbanásakor a németek már javában kutattak, de mivel a bombával kapcsolatban lényegében mindent ki kellett találni, sok időt vett igénybe, ráadásul mások meg közben akadályozták is a fejlesztést. Voltak olyanok, még időben külföldre távoztak a kutatók közül.

Peter Shark 2014.04.20. 23:27:30

Első kérdésre reagálva: Az atombiztos bunkereknek két fajtája van, az alapján osztályozva, hogy mi ellen kell védelmet nyújtania. (tudjuk, az ellen nem véééd, de mégis) :D
1. Amikor "csak" az atomtámadás utáni hatások ellen kell védekezni. Ez a radioaktív kihullás, ami ellen a megfelelő elszigeteltség elégséges. A radioaktív részecskék bejutását kell megakadályozni, ami a belépés megtiltásával és a levegő szűrésével megoldható. Persze nem évekig, de a támadás utáni sugárszennyezetséget okozó részecskék viszonylag hamar kihullanak (ha pl van eső, az nagyon sokat segít a szálló por ellen), és pusztán a kinti sugárzás ellen pár méter beton és földréteg elégséges védelmet nyújt.
2. A közvetlen atomtámadást is túlélő objektum, na ilyen a legendákkal ellentétben irtó kevés van. És ez a túlélés se jelent sértetlenséget vagy további normál működést!
Ugyanis a lökéshullám olyan szerkezeti terhelést ad, amitől még a megerősített vasbeton szerkezetek is károsodnak. Ezért építik az ilyen bunkert úgymond dobozban, hogy egy nagyobb betondobozban van az egész bunker a maga külön falaival, rugókon állva. Mint egy páncéldoboz a faládában. A rugókon állva lehet az iszonyatosan erős földrengés rezgéseit elvezetni, persze a külső falat összetöri, mint a sicc, de az nem számít.
Az ilyen bunkert legalább 35-40 de inkább 50 méter mélyre kell ásni és a falvastagság is 4 méternél kezdődik. Vagy tömör sziklába vájni, de egészen a hegy gyomrába.
Az EMP pedig órákig tartó süketnémaságot okoz.

Az atomfegyvereknek is van épp az ilyen objektumok elleni bunkerromboló fajtája, ami nagy átütő erejű és mélyen a föld alatt robban. Az atombunkereknek úgy van az értelme, hogy a felszíni pusztítást éljék túl valahogy.
Ha ismert a bunker helye, akkor ilyen spec fegyverrel mindent el lehet pusztítani... és itt jön be az a stratégia a képbe, hogy az atomfegyverek használata nem feltétlenül jelent teljes puszítást, világvégét.