Az építkezés és a rombolás évszázadai

Magyaroké a világ legrövidebb nemzetközi hídja

2014. március 20. - don-kanyar

Az Egyesült Államok és Kanada határát képző, a Szent Lőrinc folyón átívelő 9,5 méteres híd a világ legrövidebb nemzetközi átkelője, amely 1976-óta magyar tulajdonban van. zavikon2.jpg

A Zavikon és a Kiwa sziget napjainkban (Fotó: Panoramio.com)

1000 sziget öntet

 

A csaknem 1200 kilométer hosszú Szent Lőrinc-folyó nemcsak a Nagy-tavakat köti össze az Atlanti-óceánnal, hanem egy viszonylag hosszabb szakaszon az Egyesült Államok és Kanada határát is alkotja. Ez a tektonikus törésvonalat követő folyam volt az Európából érkező felfedezők, főleg Jacques Cartier, Kanada névadójának fő közlekedési útvonala is az amerikai kontinens belseje felé. A folyó hozzávetőleg 1692 (más forrás szerint 1838) darab sziget és 104 zátony partját nyaldossa. Méretük igen változó lehet. Területük az 1 négyzetlábtól (0,09 négyzetméter) a 40 négyzetmérföldig (103,6 négyzetkilométer) terjedhetnek. Míg a kisebb homokkupacokon csak egy bokor vagy egy családi ház látható, addig a nagyobb szigeteken már egész közösségek élnek.

Az észak-amerikai előírások szerint ahhoz, hogy szigetnek számítson egy folyami földhányás, három feltételnek kell megfelelnie: egyrészt legalább 1 négyzetlábnak (0,09 négyzetméter) kell a vízszint felett kilógnia, másrészt ezt a „szigetszerű állapotát” az év 365 napján kell „folyamatosan produkálnia”, harmadrészt pedig legalább 1 élő fának is kell még rajta élnie. Valószínűleg a legkisebb lakott szigetet-, találóan- „Just Room Enough” hívják, amelyen apály idején pont annyi hely van, hogy két napozószéket kihelyezhetünk rá. A folyó szigetvilága közül a számunkra legérdekesebb földhányáspár az úgynevezett Zavikon-szigetek, amely indián nyelven „Boldog sátrat” jelent. Bár maga a sziget elnevezés erős túlzásnak tűnhet jelen esetben, de földrajzilag tény, hogy a nagyobbik sziget másfél hektáros, a kisebbik Kiwára keresztelt pedig fél hektáros területű-, azaz az észak-amerikai kritériumoknak teljesen megfelel a két folyami bucka.

zavikon7.jpg

zavikon8.jpgzavikon10.jpgA sziget a XIX. században és 1922-ben (Fotók: Panoramio.com, Flickr.com)

A történelem viharai miatt úgy alakult, hogy amikor 1793-ban meghúzták a Szent Lőrinc folyó mentén az Egyesült Államok és Kanada határát, akkor a nagyobbik földkupac Ottawa, a kisebbik pedig Washington fennhatósága alá került. A felosztástól függetlenül Elmer Andress vállalkozó 1902-ben építtette fel „német stílusú” villáját a nagyobbik, Kanadához tartozó Zavikon-szigetre. Mivel a kereskedő egy veteményeskertet és egy stéget is szeretetett volna kialakítani otthona körül, így ezeket a kisebbik, az Egyesült Államokhoz tartozó fél hektáros szigeten valósította meg. A két gyöngyszem közé egy 9,5 méter hosszú fahidat is ácsoltatott, hogy a kapálás és a pecázás miatt ne kelljen mindig ladikba ugornia és áteveznie a szomszédos országhoz tartozó kertjéhez.

Az aprócska híd és a helyszín kuriozitása miatt az észak-amerikai sajtó rögtön „háztáji határátkelőnek” illetve a „világ legrövidebb nemzetközi átkelőjének” nevezte el a Zavikon-szigeteket, illetve a közöttük feszülő apró folyami átkelőt. A giccsbe hajó propaganda miatt fel is húzták a nagyobbik szigetre a Brit Birodalom (hivatalosan 1931-ban lett Kanadának önálló zászlaja), a kisebbikre pedig az Egyesült Államok lobogóját, illetve még egy geodéziai követ is felállítottak a kisebbik kupac közepére. Mivel a Szent Lőrinc folyó nem volt tekintettel az országhatárokra, így az Amerikai-Kanadai Határbizottság 1967-ben a kisebbik szigetet is Kanada fennhatósága alá rendelte. Az új határt a volt amerikai sziget déli csúcsától 140 méterre jelölték ki délnyugatra. Napjainkban is ez a módosítás van érvényben.

zavikon9.jpg

zavikon11.jpgA sziget és építményei 1922-ben (Fotó: Flickr.com)

Magyar sziget az USA-kanadai határon

 

Hagyománytiszteletből azonban a szigeten élő család a továbbiakban is felhúzza a két folyami gyöngyszem korábbi domínium-urainak lobogóit. Ha jobban megnézzük a fényképeket, akkor láthatjuk, hogy az apró fahíd közepén egy magyar zászló is díszeleg. Nem csalás, nem ámítás, valóban egy magyar zászlót láthatunk. A válasz egyszerű: a szigeteket 1976-ban vette meg a torontói lakhelyű Donald Rickerd és magyar származású felesége, Julie Rékai Rickerd. Az ara felmenői egyébként a kanadai társasági élet legkiválóbbjai közé tartoztak: Julie (Juli) édesanyja ugyanis az a 2010. február 1-én elhunyt Rékai Kati volt, aki még Desider Katalin néven látta meg a napvilágot 1921. október 20.-án Budapesten.

zavikon6.jpg

zavikon5.jpgMagyar sziget az USA és Kanada határán (Fotó: Flickr.com)

Férjével, dr. Rékai János sebésszel közösen 1948-ban menekültek el a kommunista bábállammá átvedlő Magyarországról. A család először Párizsba, majd onnan Kanadába emigrált. Rékai Kati kezdetben heti kommentátora volt a „The Hungarian Show” című rádióműsornak, kolumnistája a Kaleidoszkóp című angol-magyar kulturális folyóiratnak, majd az egyik alapítója a kanadai Etnikai Média Egyesületnek. A hölgy az egyik legfőbb feladatának tekintette az emigráns közösségek kultúrájának megőrzését és a közösségek közötti kapcsolatok ápolását. A Kanadai Írószövetség külügyeinek vezetőjeként rengeteget tett a kanadai irodalom nemzetközi megismertetéséért is. Felolvasó körutakat, bemutatkozási lehetőségeket, illetve kiállításokat szervezett a tengerentúli szerzők számára. Ottawa a munkáját a Kanadai Becsületrend keresztjével díjazta. Az észak-amerikai sajtó a magyar emigránst csak a „Torontó First Lady-jeként” emlegette. Rékai Katit egyébként az 20 kötetes gyermek-könyvsorozata tette igazán híressé, amelyben négy állathős segítségével próbálta Kanada, és a világ soknemzetiségű gyermekeinek bemutatni saját, sokszínű környezetüket. Juli édesapja, egyébként az az 1978-ban elhunyt dr. Rékai János volt, aki 1957-ben Torontóban létrehozta bátyjával-, dr. Rékai Pál belgyógyásszal- közösen Kanada első „multikulturális”, hivatalosan 36 nyelven kommunikáló kórházát és idősek otthonát, amely ma már Torontó egyik központi kórházaként funkcionál. Dr. Rékai Jánost egyébként szintén a Kanadai Becsületrend keresztjével tüntették ki.

Jamrik Levente

KÖZKÍVÁNATRA IDÉN IS LESZ A CSAK SZUPERLATÍVUSZOKBAN JELLEMZETT "BUDAI VÁRNEGYED TITKAI" TEMATIKUS TÚRA, AMELY KERETÉN BELÜL MEGNÉZÜNK TÖBB,

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNT
- TITKOS LESZBIKUS KÉJLAKOT
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOT
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAIT
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEIT
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEKET
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOKAT
- REJTJELEKET A HOMLOKZATOKON, STB.

A MÁRCIUS 23-ÁN DÉLUTÁN 2-KOR KEZDŐDŐ TÚRA 3500 FT-BA KERÜL SZEMÉLYENKÉNT. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS MIATT ELŐRE KELL JELENTKEZNI VAGY AZ ARTISTFAMA@GMAIL.COM CÍMEN, VAGY A 30-434-66-80 TEL. SZÁMON

A TÚRA A VÁRSZÍNHÁZ (SZÍNHÁZ UTCA 1-9) ELŐL INDUL (SÁNDOR-PALOTA MELLETT) ÉS A HESS ANDRÁS TÉRNÉL FEJEZŐDIK BE.2014 BUDAI VÁRNEGYED TIKAI TEMATIKUS, ALTERNATÍV TÚRA_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr465870526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Antony Mann 2014.03.20. 11:57:39

Na de ez nem igaz,a hatar joval arrebb van mar,volunter,nem lehet hatarvonalat modositani.
Gondoljunk mar bele,tiszteletbol visszaallitjuk a Trianon elotti hatart,hogy orulnenek a Szerbek,Horvatok,Szlovakok,Ukranok...

Erdekes modon,sok helyen siman at lehet setalni- minden ellenorzes nelkul-Canadabol-Usaba,sok helyen viszont szinte full ellenorzessel csak!(pl Niagara)
A 2001 balhe elott csag jogsi kellett,de az persze nem igazolja az allampolgarsagot,azota csak utlevel az elfogadott.
Kisebb hataratkelon meg nem is lattak magyar passt,ugy forgatjak mint valami terorrista orszag okmanyt.(sajnos)

BruceWillis 2014.03.20. 11:58:35

Egyébként érdekes írás, köszönöm.

totii 2014.03.20. 12:01:14

"A csaknem 12 ezer kilométer hosszú Szent Lőrinc-folyó" - 1197 km.

"amelyen apály idején pont annyi hely van, hogy két napozószéket kihelyezhetünk rá" - dagály?

wape 2014.03.20. 12:05:31

Kár hogy a cím el lett gányolva, egyébként nagyon érdekes történet.

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2014.03.20. 14:01:40

@Antony Mann: Egy ilyen kis határátkelőn nekem beleírták belépési űrlapba, hogy Country: Hungry.

Blikknépe (törölt) 2014.03.20. 15:01:06

érdekes, hogy az én kommentem a 12ezer km-ről nem jelent meg, másé igen :)

de legalább kijavítottad...

bodzapuska 2014.03.20. 15:33:45

Se nem nemzetközi már, se nem a legrövidebb, se nem teljesen magyaroké,de a zászlót nekem is jó ott látni.
Ez a szuperlativuszos ömlengés országunkról és népünkről az internet, meg a világ kinyílása előtt még általánosabb Volt,de már akkor Sem Volt menő.Ma már tudom, hogy vannak jó nők külföldön is.

kvar 2014.03.20. 16:11:41

Köszi a cikket, már lassan két éve furdalt a kiváncsiság,akkor volt szerencsém ott sétahajozni, nekem is feltünt rögtön a magyar szín (meg is van fényképen), és akkor is azt mondták az idegenvezetésnél, hogy ez a világ legrövidebb nemzetközi átkelöje (bocs, nincs hosszú ö-m, a billentyüzetem nem magyar - sem ü-m :-)

magyar bucó 2014.03.20. 16:11:50

Ugyan a címből semmi sem igaz, de tetszik a hely. :)

studkell 2014.03.20. 19:28:35

"Valószínűleg a legkisebb lakott szigetet-, találóan- „Just Room Enough” hívják," - posztoló

Ezt most így hogy? A gondolatjel ne kötőjel legyen. Mondjuk - valahogy - így kéne. Kösz.

nagyo78 2014.10.14. 12:56:17

@kvar: Nem kell magyar billentyűzet az ű-höz és a többi betűhöz sem, csak hozzá kell adni a magyar billentyűzetkiosztást a többihez a Beállításokban. Ergo nem kifogás :P