Az építkezés és a rombolás évszázadai

Gotham City vagy új Babilon lesz a jövő városa?

2013. november 18. - don-kanyar

Batman sötét tónusú városát állítólag még a Bush-kormányzat kezdte el kiépíteni. A metropolisz leendő arculatát 1929-ben még Hugh Ferriss építész mutatta be.

dark16.jpg"A holnap metropolisza" - Hugh Ferriss látomása a jövőről. A képen Fritz Lang "Metropolisz" című filmjének egy kockája látható

A jövő víziói?

 

Hugh Ferriss bár képzett építésznek számított, nemzetközi elismerést mégsem a saját épületeivel, hanem más építészmérnököknek készített látványterveivel érte el. Munkáját az Egyesült Államokban előrajzolónak hívták, amely Európában csak azért volt ismeretlen fogalom és foglalkozás, mert a XX. század harmadik negyedévéig még akadémiai szintű képzőművészeti rajzoktatás és számonkérés folyt az öreg kontinens műegyetemein. A tengerentúlon az előrajzolói munka lényegében átmenet a reklámgrafika és a skiccszerű tervrajz között. Az építészi diplomával rendelkező művészek a leendő ingatlanokat szinte mindig perspektivikusan ábrázolták, hogy a beruházó, illetve az építész- és az építőmérnökök még az alapozás elkezdése előtt teljes egészében átláthassák projektjük esztétikai megjelenését, műszaki kivitelezhetőségét, gazdasági kihívásait és feltételeit, illetve nem utolsó szempontból annak anyagi rentábilisságát. Persze ezek a rajzok az értékesítési folyamatban is fontos szerepet töltöttek be, hiszen különféle ankétokon, vásárokon is kiállították ezeket a látványképeket, hogy a leendő bérlőket, illetve az épített környezetükre igényes nagyközönséget is elkápráztathassák, véleményüket esetleg beépíthessék a tervbe.

Hugh Ferriss 1920-ban talált rá saját stílusára. Épületvízióit szinte mindig ködszerű fókuszon keresztül ábrázolta alkonyatkor, spotszerűen kivilágított állapotban, ahol az erős tónusú vetett árnyékok ugyanannyira hangsúlyos grafikai elemként szerepeltek, mint a felhőkarcolók homlokzati textúrái. Mivel alkotásai a nézőkből heves érzelmi reakciókat váltottak ki, így skicceit –mint a leendő épületektől teljesen független művészeti alkotásokat– nagyon hamar publikálni kezdte a Christian Science Monitor, a Harper’s Magazin, a Tribune Graphic és a Vanity Fair magazinok. Az új, általa létrehozott komor és baljós hangulatú világnak köszönhetően Ferriss csakhamar dúsgazdag lett.

dark14.jpg

 

Harvey Wiley Corbett építész 1922-ben bízta meg Ferrisst, hogy készítsen el egy grafikai sorozatot a perspektívatorzulások építészetben betöltött szerepéről. Ez a négy zsírkrétával elkészített rajz lett a későbbikben az alapja az 1929-ben megjelent „A holnap metropolisza” című 152 oldalas könyvének-,  amely három szakaszban mutatja be addigi munkásságát és elképzeléseit a jövő városáról. Az első fejezetben csak azokat az épületgrafikáit gyűjtötte össze Ferriss, amelyeket más építészeknek készített. Itt látható például a Saint Louis-i Telefontorony és városi pláza, a chicagói Kereskedelmi Bizottság és a Chicago Tribune újság felhőkarcolói, a Waldorf Astoria és a Crysler irodaépületei. A második szakasz Amerika üvegből és acélból emelt modern zikkuratjait; a harmadik fejezet pedig az 1916-ban bevezetett új New York-i építési rendelet értelme alapján Manhattan leendő babiloni köntösét jeleníti meg, amelyek már nem lakóövezetekből, hanem gazdasági, művészeti, tudományos, ipari, vallási és kulturális zónákból fognak a jövőben állni- legalábbis Ferriss szerint.

Batman és Gotham

Annak ellenére, hogy Hugh Ferriss egyetlenegy olyan épülete sem épült meg, amelyet ő tervezett-, munkássága nagyon komolyan befolyásolta a saját és a következő építészgeneráció stílusát, illetve a populáris kultúrát. Az építész New Yorkról alkotott városvízióját tartotta például kiindulási alapnak Bob Kane képregény-rajzoló és Bill Finger író is, amikor 1939-ben megalkották a Nagy Almának nevezett megapolisz disztópikus tükörképét, Gotham Cityt és az introvertált Batman alakját. Ugyanezt a retro-futurista rémálmot követték filmjeikben Frank Miller és Tim Burton filmrendezők is, amikor Gothamet egy cyber punk és neogótikus keverékű, gőzölgő és nyikorgó halott nagyvárosnak ábrázolták.

A DC Comics egyik kiadványában ráadásul található egy olyan elbeszélés is, miszerint a Superman-sagából jól ismert kopasz Lex Luthor felajánlja, hogy a földrengést szenvedett Gothamet a szecesszió és az Art Deco stílusában, ám „Ferriss modorában” fogja majd újraterveztetni és felépíttetni. Charles Holland angol építészeti szakíró „Gotham City építészete” cikke szerint azonban itt nem New Yorkra, hanem a digitálisan felturbózott Chicagóra kell gondolni, hiszen a legutolsó, Nolan-féle „Sötét Lovag” filmtrilógiában is Bruce Wayne már egy Mies van der Rohe által tervezett modern penthouse lakásban él, s nem a keleti parton fellelhető gótikus stílusú Wayne kastélyban, amely alatt ráadásul ott húzódik a titokzatos denevérbarlang is. Charles Holland többek között ezért úgy látja, hogy mivel a filmben nagyon tiszta az architektúra és az egész város vállalati jellegűre lett lefestve-, így a fiktív település már nem direktben, hanem csak a sötét tónusú, baljós szándékú árnyaival tornyosul az ember fölé-, „éppen úgy, mint ahogy azt Ferriss grafikáin látni lehet. (…) Gotham lakói így úgy keresik a káoszból, a korrupcióból a kiutat, mint azok az amerikaiak, akik a Bush-kormányzat alatt szajkózott terror szótól való állandó félelem miatt menekültek ki az árnyékból a fény, városból a ranch, az optimizmus felé.”

dark17.jpgdark18.jpg

Egyébként maga Ferriss is elismeri „A holnap metropolisza” című munkájában, hogy építészete mély érzelmi hatásokat vált ki az emberekből. „Általában azt feltételezik, hogy egy épület csak akkor lesz sikeres, ha az biztosítja a közüzemi és a kényelmi funkciókat, illetve egy kellemes külsőbe csomagolva a lakók egészségét. De azt a hangulatot soha nem ismerik el, hogy az építészeti forma szükségképpen mindig más értéket teremt, mint az utilitarista szemlélet, vagy a belsőépítész homályos esztétikai önmegvalósítása. (…) A tervezők általában mindig a „forma követi a funkciót” elvét tartják szemük előtt, holott ez egy nagy üres axióma. (...)Többek között ezért is komor és sivár külleműek a városaink, amit én csak tovább sötétítettem.”

Jamrik Levente

KŐBÁNYAI POKOL-TÚRA:

A Messerschmitt repülőgépgyárnak is helyet adó Kőbányai pincerendszert bemutató POKOL-TÚRÁNKAT most CSÜTÖRTÖKÖN (2013.11.21.) DÉLUTÁN 4-KOR, a Bánya utca 37. alól indítjuk el. A POKOLJÁRÁS másfél órás lesz. A belépő ára 3500 Ft/fő. Jelentkezni az artistfama@gmail.com címen lehet, vagy a 30-434-66-80 telefonszámon. A helyszínről  ITT LEHET BŐVEBBEN OLVASNI.

ÍGY TALÁLSZ ODA A KŐBÁNYAI HELYSZÍNRE

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr655641193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TPZ 2013.11.18. 16:28:25

Azért ne feledjük az Anton Furst tervezte Old Gotham-et se:

batman.wikia.com/wiki/Old_Gotham