Az építkezés és a rombolás évszázadai

Ilyen lesz az új Margitsziget?

2013. szeptember 05. - don-kanyar

A főváros 25,8 milliárdért kívánja fejleszteni a Margitszigetet. A Jamrik-projekt által nem csak szebb lenne a sziget, hanem milliárdokkal kevesebb közpénzbe is kerülne. margitsziget nyitó2.jpg

Az 1907-óta működő Európa hírű margitszigeti Parisien Grill Mulató (Grafika: Vogel Eric, Fotó: Ganimedes.lib.unideb.hu)

Egy új kerület születése

A népszavazás eredményétől függetlenül a Fővárosi Önkormányzat szeptember 3-án hagyta jóvá a Margitsziget átadás-átvételi eljárásának menetét, amely azt jelenti, hogy maximum október végére már megalakulhat Budapest XXIV. kerülete, amelynek vezetője Tarlós István főpolgármester lesz. A közigazgatási lépést a főváros első embere korábban azzal indokolta, hogy Budapest és a kormány rengeteget fejleszt a szigeten, amit a XIII. kerület képviselői nemcsak, hogy mindig lelassítottak, hanem az itt kitermelt évi 133 milliós adóbevételt (építmény-, gépjármű- és idegenforgalmi adó) sem forgatták vissza.

Az eddig beharangozott elképzelések szerint a felújított szökőkút, víztorony és a szabadtéri színpad mellett a csaknem 25,8 milliárd forintba kerülő fejlesztési terv keretén belül 2016-ig teljesen újracsatornázzák majd a szigetet, elektromos buszok futnak majd versenyt a másfél kilométer hosszú lóvasúttal, továbbfejlesztik a Palatinus strandot, a MAC pályát, a vadasparkot és az UTE Dózsa teniszstadiont, megújul a japánkert, illetve kétsávos lesz az 5,3 kilométer hosszú futópálya. A tanulmány arra is kitér, hogy ingyenes lesz majd a szigeten a wifi, és egy új kikötő is épülne a Bercsek-kert magasságában, ja, és renoválják az 1934-ben átadott Sirály csónakházat is.

margitsziget-lóvasút.jpgAz egykori margitszigeti lóvasút (Fotó: BTM, Urbface.com)

Röviden a Jamrik-projektről

Bár a tanulmány névtelen szerzői még említés szintjén sem szólnak róla, én önzetlenül továbbgondoltam „a Duna koronaékszere” című projektjüket. Mindezt ingyen. A Kossuth Lajos tér 1945 előtti állapotának részleges visszaállítása kapcsán ugyanis úgy gondolom, hogy a Margitsziget esetében is vissza lehetne állítani azt az ingatlanállomány-együttest, amely a két világháború között jellemző volt rá. Ráadásul ezeket az épületeket mindenféle közpénz bevonása nélkül lehetne felépíteni, hiszen ezek az ingatlanok korábban is zömmel kereskedelmi funkciót láttak el. A telkeket az önkormányzat adná, az építési költségeket pedig a vállalkozók teremtenék elő. A megkötés a főváros részéről csak annyi lenne, hogy a házaknak ugyanúgy kellene kinéznie, mint a második világégés előtt. Az esetleges nyereség elosztását rájuk bíznám. (Bár valami apanázsnak azért én is örülnék.) Tervem gazdasági szempontból ezen is továbbmenne: Mivel a tanulmány eleve számolt az Árpád híd felé eső északi parkoló kibővítésével, a sportpályák és a vízarchitektúrák fejlesztésével stb., így ezekbe a fejlesztésekbe is be lehetne vonni a magántőkét-, hiszen a leendő hotelek, kávéházak, fogadók, éttermek és szórakozóhelyek vendégei is élveznék ezeket a pluszokat. No de nézzük ezeket az egykori házakat délről északra haladva.

margitsziget-főkapu.jpgA sziget egykori Főkapuja (Fotó: Urbface.com)

Főkapu és Kávéház

Az 1930-ban lebontott margitszigeti Főkaput felesleges lenne visszaépíteni, hiszen részben ennek a faépítménynek a helyére épült fel 1962-ben az a szökőkút, amelyet most újítottak fel, s adtak át a miniszterelnök jelenlétében. Ettől a Körössy Albert tervezte „T” alakú műtárgytól állt jobbra, főhomlokzatával Pest felé nézve a Szigeti Kávéház, amelynek ismételt felépítése indokolt lehetne. A fából ácsolt épületet eredetileg az 1896-os millenniumi ünnepségre építették fel Alpár Ignác terve szerint. Városligeti funkciója akkor a „Vadászat”, más források szerint az „Ősfoglalkozások” címszó alá tartozó tárgyi relikviák bemutatása volt. Az épületet annyira megszerették a budapestiek, hogy a kiállítás végén szétszedték, majd 1897-ben a Margitszigeten ismét felállították, ahol már kávéházként üzemelt. Az emeletes épület kedvelt találkozóhelye volt a művészeknek és az íróknak. Tereprendezés címén az ingatlant 1930-ban bontották le. Hotelként újjáépítve, aljában egy söröző-étteremmel kitűnő szórakozóhely lehetne.

margitsziget-kávéház.jpgAz egykori Szigeti Kávéház, amely 1897-ig millenniumi pavilonként funkcionált a Városligetben.(Fotó: BTM, Urbface.com)

Kaszinó és Holdudvar

Bár régóta tervezik, talán most a lóvasút kiépítésével nagyobb esélye lesz a megújhodásra a szigeti Kaszinónak is, amely egykor ennek a közlekedési eszköznek a déli végállomása volt. A ma látható épület egy johannita lovagvár helyére épült még József Károly Lajos főherceg 1835-ös megrendelésének köszönhetően. Ezt a majorsági épületegyüttest építtették át Ybl Miklós tervei alapján 1867-1869 között vendéglátóipari és lakhatási célokra. A terasz tetejét Schlick-féle, mintás öntöttvas oszlopokkal támasztották alá. A kis toronnyal díszített kitűnő konyhájú éttermet és kávéházat kezdetben Alsószigeti Nagyvendéglőnek, 1937-től azonban már Kaszinónak hívták. Ekkor alakították ki az egyik melléképületben a sziget rendőrkapitányságát is. (Talán erre a „szolgáltatásra” napjainkban ismét szükség lenne.) A torony nélküli csonka épületben most a Holdudvar nevű szórakozóhely működik.

margitsziget-kaszinó.jpgAz Alsószigeti Nagyvendéglő, a későbbi Kaszinó, a jelenlegi Holdudvar (Fotó: BTM, Urbface.com)

Sziget Klub és Spolarich

Ha a nemrég felújított szökőkútnak Buda felé fordulva háttal állnánk, akkor a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. építtette, 1912-ben átvett igazgatósági épületét látnánk. A Körössy Albert és Kiss Géza tervei alapján kivitelezett épületben 1914-től 1918-ig hadikórház, 1919-től 1927-ig pedig az éjszakai életéről híres Sziget Club működött. A bridzsversenyeiről is híres éjjel-nappal működő lokálban többek között fellépett Dayka Margit színésznő és Goll Bea táncosnő-filmszínész is. 1927-ben Bíró Béla tervei szerint átépítették és kibővítették a palotát. A Sziget Kaszinó Vendéglő bérleti jogát ekkor szerezte meg Spolarich György és Fia Rt, ám a bérleti díj elmaradása miatt a Gyógyfürdő Rt. 1933-ban kipaterolta a házból vendéglőst. Az épületben Budapest ostromakor 1945. január 24-ig Karl Waller, január 28-ig pedig Bartsch SS-Sturmbannführerek irányította német-magyar parancsnokság működött. A háborúban súlyosan megsérült épület maradék romjait az 1956-os árvíz vitte el. Az ingatlant 1958-ban pusztították el teljesen. Korhűen felújítva, vagy csak a manapság divatos fasszádizmus szellemében a külső kérget megtartva-, az újjáépített ingatlan egy szuper ötcsillagos szálloda lehetne. Az épület nagy előnye lenne még, hogy csak egy kőhajításnyira (lenne) a Hajós Alfréd Versenyuszodától, ahol –ha Magyarország elnyeri a rendezés jogát– a 2017-es junior úszó-világbajnokságot és a 2021. évi felnőtt úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó-, nyíltvízi úszó- és sziklaugró-világbajnokságot kívánják megrendezni.

margitsziget-spolarich.jpgAz egykori Sziget Klub, a későbbi Spolarich Kávéház, majd MAC-székház (Fotó: Magyarság, Urbface.com)

Nádor Hotel

Tovább haladva észak felé a Tost Károly sétányon, a IV. Béla király anyagi patronálásának köszönhetően 1276-ban átadott Szent Klára templom- és kolostorromot látjuk. József nádor 1796-ban építtette fel magánvilláját a romok mellé, amelyet Hild János tervezett. 1915-1930 között itt működött a nívós Nádor-szálloda. A hotel híres írók és költők „tanyája” volt. Itt élt és alkotott többek között Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Molnár Ferenc és Szép Ernő írók.  1877-ben Arany János költő is megszállt a kerti lakban. 1920-tól az épület helyiségeit sportcélra bérelték ki különböző klubok. Itt működött a híres Flóris cukrászda és a szemközti lovaspóló pályáról elnevezett Póló-bár. 1938-ban ide helyezték át a szigeti tejivót. A második világháborút szerencsésen túlélt épület 1945-ben égett le egy „kincsvadász” csoportnak köszönhetően, akik még a fáklyájukat sem tudtak normálisan megtartani. Korhűen újjáépített hotelként szép virága lehetne a Margitszigetnek ez az épület.

margitsziget-nádor.jpgAz egykori Nádor Hotel. Költők és írók kedvelt tanyája (Fotó: BTM, Urbface.com)

Szt. Margit kápolna és Tejivó

Kereskedelmi okok miatt bár nem lenne célszerű, de az esztétikai látvány miatt megfontolandó az Aigner Sándor terve alapján 1905-ben átadott Szent Margit kápolna ismételt felépítése is-, amelynek anyagi finanszírozását anno még József Károly Lajos főherceg állta. A Habsburg-kápolnától pár lépésnyire állt a Budapesti Központi Tejcsarnok Rt. finanszírozásában 1922-ben átadott Tejivó is, amely már a „modernebb” építészeti ízlést közvetítette. A pergolával ékesített földszintes épületet és teraszt Kotsis Iván tervezte, s az a csúnya háború döntötte romba. Romkocsmaként, szabadtéri táncparkettként szerintem jó ötlet lenne ennek az épületnek a visszaépítése is.

margitsziget-kápolna.jpgAz egykori Szent Margit kápolna. Rövidebb életű volt az alatta és mellette elterülő középkori alapítású rendház (Fotó: Urbface.com)

margitsziget-tejivó.jpgVolt egyszer egy margitszigeti Tejivó (Fotó: Magyar Építőművészet, Urbface.com)

Villák, Margaréta Hotel és Kisszálló

A sziget északi része Budapest ostromáig egy komplett kis villanegyed volt. Itt állt a Kolbenheyer Viktor és Benkó Károly tervezte Flóra- és Kis-villa; az Ybl Miklós álmai szerint 1873-ban megépített Margaréta Hotel, a Csárda és az Üzletház, amelyeket 1914-ben modernizáltak Körössy Albert terve szerint, illetve szintén itt nyújtózkodott az ég felé az Ybl tervei alapján 1867-ben átadott Kisszálló, a későbbi Dália Hotel, amelynek aljában eleinte a Felső Vendéglő, 1934-től pedig a Tarján Vilmos vezette híres-hírhedt Piccadily működött.

margitsziget-margaréta.jpgGazdasági melléképületnek épült, Margaréta Hotel lett belőle. Visszaépítéséhez nem ragaszkodom, hiába is Ybl Miklós tervezte. Az épület előtt látható oszlop a sziget első víztornya volt.(Fotó: Urbface.com)

margitsziget-gépház.jpgAz egykori Ybl-féle Gépház. Ma már modernebb eszközökkel melegítik fel a jakuzzit (Fotó: BTM, Urbface.com)

margitsziget-felső.jpgAz egykori Kisszálló, amelynek aljában eleinte a Felső Vendéglő, majd 1934-től a Piccadily működött. (Fotó: Urbface.com)

Mivel ez az épület volt a lóvasút északi végállomása, illetve országos híre volt a szálloda konyhájának-, így 1919 és 1930 között szinte mindig itt hajtotta álomra a fejét Krúdy Gyula, Bródy Sándor és Szerb Antal, illetve havi rendszerességgel itt ebédelt meg és vitatta meg az ország dolgait a Tisza Kálmán miniszterelnök vezette Szabadelvű Párt képviselő-hadserege is. Ezeket a heves diskurzusokat Piros József cigányprímás próbálta mindig hegedűjátékával enyhíteni. A Kisszálló Pestre néző oldalfala mellé 1907-ben épült fel a később szintén Európa-hírűvé vált Parisien Grill Mulató. A zenés-táncos revüszínházat szintén Tarján Vilmos működtette. A lokál belső berendezéseit és a díszleteket Vogel Eric tervezte. A félmeztelen lányok táncát és az artista-előadásokat szinte mindig Petőfi Sándor (nem a költő!) koreografálta.

margitsziget-parisien grill.jpgBudapest egyik legrangosabb lokálja és "Kristályterme" a margitszigeti Parisien Grill volt. A csalfa lányok mindig nagy reménnyel jöttek ide táncolni. (Montázs: Urbface.com)

A színpad gyakori vendége volt Markos József (Alfonso) humorista és a Solymossy Lajos vezette Parisien Grill Band jazz-zenekar. A félmeztelen csajokról most szó ne essék. Ezek az épületek Budapest 1944-1945-ös ostromakor súlyosan megsérültek, majd 1958-ban a lebontásuk mellett döntöttek. Mivel az ingatlanok helyén ma füves területek és parkolók vannak, így nagyon valószínű, hogy ezeknek a házaknak a visszaépítésére már csak a Danubius Thermal Hotel és a Danubius Grand Hotel ellenállása miatt sem lesz, vagy lenne mód, pláne a kibővített parkoló helyigénye miatt sem. Talán amit engedne a két szálloda vezetése visszaépíteni az a 2,5 méter átmérőjű Virágóra, amelyet 1946-ban arra hivatkozva bontottak le, hogy gyakran berozsdásodó mutatói nem az idő mutatására, hanem csak a kutyák (és a részegek) vizeldehelyének jó. (Talán pont a gyakori „ürgeöntés” miatt volt pontatlan az óra.)

margitsziget-óra.jpgAz egykori virágóra. A háttérben az 1873-ban átadott Ybl Miklós tervezte Gyógyfürdő sziluettje.Az ostrom bár megrongálta, de leginkább az 1953-as, 1956-os árvíz tett be neki. 1958-ban felrobbantották. Helyén ma a modern vonalvezetésű Thermal Hotel tesped. (Fotó: Urbface.com) 

Summárum

Röviden ennyi lenne a javaslatom. Lehet, hogy hülyeség és múltba merengő a Jamrik-projekt, de talán megfontolásra késztető, főleg annak tükrében, hogy a sziget szebb, eredeti arcát kapná vissza kevesebb milliárdokat kitevő közpénz felhasználásából. Amíg ennek reményében Tarlós Istvántól nagy szeretettel várom a margitszigeti biztos kinevezésemet, addig egy újabb túrára hívok mindenkit. Ez viszont a fentiekkel ellentétben már nem virtuális, hanem ízig-vérig élő, három órát átfogó, a kitartók részére ugyanazért a pénzért plusz másfél órás séta lenne a budai Várnegyedben-, ahol az egykori bordélyoktól kezdve a gyilkossághelyszíneken át az SS főhadiszállásokig bezárólag mindent megmutatok. A részleteket lásd lejjebb.

Jamrik Levente

 

A TÚRA KERETÉBEN A KÖVETKEZŐ ÉRDEKESSÉGEKET NÉZZÜK MEG A VÁRNEGYEDBEN:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A SZEPTEMBER 8-ÁN DÉLUTÁN 2-KOR KEZDŐDŐ TÚRA 3500 FT-BA KERÜL SZEMÉLYENKÉNT. A NAGY ÉRDEKLŐDÉS MIATT ELŐRE KELL JELENTKEZNI VAGY AZ ARTISTFAMA@GMAIL.COM CÍMEN, VAGY A 30-434-66-80 TEL. SZÁMON

A TÚRA A VÁRSZÍNHÁZ (SZÍNHÁZ UTCA 3-7) ELŐL INDUL (SÁNDOR-PALOTA MELLETT) ÉS A BÉCSI KAPU TÉRNÉL FEJEZŐDIK BE.

2013 VARTURA_4.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr555495859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SontPent 2013.09.05. 12:25:40

Az ötleteket elküldted a budapesti önkormányzatnak és /vagy a kormánynak?
Lehet, hogy a miniszterelnökségnek is el lehetne küldeni.

biciklis bakter · http://hovamegyavonat.blog.hu/ 2013.09.05. 12:25:51

Az Ybl-gépház ma is működik, ez szivattyúzza a Thermál-hotelbe és a Palatinusra a Dagály felől csővezetéken érkező termálvizet.

szbi 2013.09.05. 12:26:24

Számomra igen tanulságos a szokásosan érdekes és jó minőségű Margitsziget szöveg- és képtár. Az alapelvet azonban nem támogatom. A még valamennyire meglévő épületek - pl. a Casino - rekonstruálása helyes törekvés, de a teljesen elpusztult épületek és megszűnt funkciók visszaállítása nem jó törekvés. Ne feledjük, a nagyjából 100-150 évvel ezelőtt fölépült "vigalmi negyed" nem csak építészeti, de életstílusában is a maga korában gyökerezett. Most a saját korunknak kell építeni, ha kell. Mert korántsem biztos, hogy kell. A sziget számomra első renden park, s magam azt szeretném, hogy az is maradjon, kiegészítő egységekkel. A főváros parkterületeinek "használatba vétele", vagy inkább még ennek szándéka igen erősödik - lásd: Normafa, Városliget, Népliget, Óbudai-sziget stb. - s ez azzal fenyeget, hogy a kertjelleg megszűnik. Mindemellett javaslom a felderítés folytatását: a mostani szövegben sok mindenről nem esett szó. Essék! És majd magam is folytatom a kritikai szemlélődést.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.09.05. 12:55:15

jó kis írás ismét. köszi érte.

nál 2013.09.05. 13:10:29

@szbi:
Szívembôl szóltál.

Petyat 2013.09.05. 13:57:07

Demokrácia?

Hányadik eset ez, hogy népszavazás után a büdösszájú politikusok nem veszik figyelembe a szavazás eredményét és az ellenkezőjét csinálják, mint ami a "nép akarata". Valaki magyarázza meg nekem, hogy tulajdonképpen akkor minek van népszavazás és választások egyáltalán?

aeidennis 2013.09.05. 15:29:49

A Szent Margit-terv alapján pedig érdemes lenne az Esztergomi érsek és a johannita lovagok várát, a domonkos apácák és a ferencesek kolostorát is újjáépíteni. ;)

Szerintem egészen biztos, hogy József nádor kastélyát nem alakították át 1830-ban bérlakásokká. dunaiszigetek.blogspot.co.uk/2011/08/koronat-lelt-segedkertesz-szent-margit.html

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2013.09.05. 16:36:06

@aeidennis: Oopsz! Kicsit benéztem. Nem 1830-ban, hanem a XX. század elején alakították át bérlakásokká

Indiana Jonescu 2013.09.05. 16:37:04

Jamrik-projekt... kicsit sokat képzelsz magadról.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2013.09.05. 16:40:39

@Indiana Jonescu: Nem, abszolút nem. Lehet, hogy akkor neked nem jött át az angol humor. (A mai világban mindenki brandet épít.)

giorgio.nane 2013.09.05. 16:51:51

Az 1950-ben(!) lebontott Szt. Margit(Habsburg) kápolna oltára és a bejárat plasztikai díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készült kerámiák voltak.

♔bаtyu♔ 2013.09.05. 16:52:05

@Petyat: Hogy képzelted? 3 ember döntsön arról kié legyen a sziget? Az, hogy a XIII. ker ezt képzeli, politika. De hogy te, az szerintem ostobaság.

♔bаtyu♔ 2013.09.05. 16:52:12

Azért durva, hogy a "demokraták" 3 ember szavaztatnak arról, hogy kié legyen a sziget, a balliberális média harsány helyeslése közepette.

A sziget Bp.-é és nem azé a 3 emberé aki ott lakik.

A Margitszigetre sajnos rányomta a bélyegét az, hogy a XIII. ker és Demszkyék magasról szarták le. Kopott, elhanyagolt, rossz a közbiztonsága.

Végre, hogy Tarlósék próbálják visszaadni a valamikori fényét. Így van, ahogy előttem írta egy hsz., nem az összes régi épületeket kell szolgalelkűen visszaállítani, hanem csak azokat, amelyek ma is értékesek funkcióikban is.

Nash vs. Keynes 2013.09.05. 20:06:35

@♔bаtyu♔: Jellemző a "demokrácia felfogásukra" meg arra is mit gondolnak a saját szavazóik értelmi képességeiről. :)
Szerintem néhány eredeti épület visszaépítése illene a sziget arculatába és a beharangozott tervek is jók. Ennyit, még ígéret szintéjén sem kapott a sziget eddig.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.09.05. 20:06:46

Ha már 45 előtt.....

45 előtt belépődíjat is szedtek a Szigetre.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.09.05. 20:06:50

@♔bаtyu♔:

Ha a törvény azt írja, hogy a terület állandó lakosai szavazhatnak, akkor azok szavazhatnak, akik ott laknak.

Link elek 2013.09.06. 09:47:09

>hanem milliárdokkal kevesebb közpénzbe is kerülne.

Ezert nem fogja soha megvalositani a fidesz, nekik az a fontos, hogy draga legyen.
Ugy jut is marad is, ha erted mire gondolok.

tehtube 2013.09.07. 10:15:09

A fővárosi és a Jamrik-féle projekt az én olvasatomban egy és ugyanaz, csak a fővárosinak kell az időbeni elsőbbséget megadni. Újracsatornázás: Drága dolog, nem is látszik, de nélkülözhetetlen. Ez az esetlegesen visszapótolandó épületeknek is alapszükséglete. Sok meglévő műtárgy felújítása: Ami megvan, azt nem szabad lerohasztani, sőt... Elektromos busz, lóvasút: igazából ez már a Jamrik-féle idők felelevenítéséhez is alkalmas. Néhány elpusztult épület rekonstruálása szerintem is üdvözlendő. Szóval nem olcsóbb lenne hanem a duplája, igaz magánpénzből is, de a közösségi infrastruktúrára a magántőkét bevonni nem lehetséges. (szemben a budai palotasorral ahol tényleg "csak" építkezni kellene)

kisjuci 2014.05.02. 14:22:06

az eredeti tanulmány egy word doksi, a file-információi között ott a készítő neve: FKF Zrt.