Az építkezés és a rombolás évszázadai

Atlantropa: a németek mesterséges kontinense

2013. augusztus 09. - don-kanyar

1927-ben új földrészt kívántak létrehozni Európa és Afrika egyesítésével a Földközi-tenger kiszárítása árán. A gibraltári erőmű szinte korlátlan mennyiségben állította volna elő az energiát. Az új világ neve Atlantropa volt. ATLANTROPA-CÍMLAP.jpg

Egy új kontinens születése. Atlantropa főgátja Gibraltárnál (Montázs: Falanszter.blog.hu)

"Van egy álmom"

Európa állítólagos túlnépesedése, krónikus energiaéhsége, a „mezőgazdasági területek kicsiny mértéke”, a „sárgaveszedelem előretörése”, illetve az afrikai kontinens „újabb gyarmatosítása” érdekében Herman Sörgel német építész és szellemtörténész egy drasztikus, több millió élőlény életét alapjaiban megváltoztató mérnöki tervvel állított be 1927-ben Wilhelm Marx, a Weimari Köztársaság 10. kancellárjának irodájába.

Az államfőnek átnyújtott gazdagon illusztrált, H.G. Wells sci-fi író ihlette tervdokumentáció a fent említett „korabeli akkut” problémákat úgy akarta orvosolni, hogy a Földközi-tenger területének 22 százalékának kiszárításával egyesítette volna Európát Afrikával, amely 666.200 négyzetkilométernyi, a tengertől elrabolt új megművelhető földterületet jelentett. Az új szuperkontinenst eleinte Panropa, később Atlantropa néven hívta.

A mérnök koncepciójának természettudományos alapja Otto Jessen földrajztudós megfigyeléseire és kutatásaira alapult: „Mivel a Földközi-tenger mindig több vizet párologtat el, mint amennyit az ide torkolló folyók [pl. Nílus, Rhône, Pó] vízhozama pótolni tud, így a tenger vízállományának nagyobb részét az Atlanti-óceántól szerzi be.” A mérnöki terv szerint, ha a mediterrán-medence kapcsolódási pontjait Gibraltárnál és Gallipolinál egy-egy gigantikus méretű, vízerőműként is funkcionáló főgáttal elzárnák, akkor a Földközi-tenger nyugati medencéjében közel 100, a keleti részében pedig több mint 200 méterrel csökkenne le a víz szintje, amely egy Ibériai-félsziget méretű „új élettér” kialakulását jelentené. A mesterséges kiszárítással lényegében a 6 millió évvel ezelőtt lezajlott messinai sókrízis földrajzi állapotát lehetne visszaállítani, amikor is a Földközi-tenger 700 ezer évre teljesen elzáródott az Atlanti-óceántól a miocén kor végére.

ATLANTROPA-SÖRGEL.jpgHerman Sörgel egy korabeli fényképen (Fotó: Cad.architektur.tu-darmstadt.de)

Herman Sörgel mind a kancellárnak, mind az 1929-ben Lipcsében több nyelven is kiadott könyvében úgy fogalmazott, hogy „csak az Atlantropa-projekt által lesz képes az európai civilizáció fennmaradni, önellátóvá válni és versenyképes maradni az amerikai és a feltörekvő ázsiai országokkal szemben. (…) Ázsia örökre rejtély marad, hiszen sem az európaiak, sem a britek nem lesznek képesek ott hosszútávon fenntartani globális birodalmukat - tehát közös európai erőfeszítéssel Afrikát kell gyarmatosítanunk. (…) A Földközi-tenger területének lecsökkentése lehetővé tenné a hatalmas mennyiségű villamos energia előállítását, amely garantálja iparunk növekedését. Ellentétben a fosszilis tüzelőanyagokkal, a vízenergia sohasem szűnne meg. (...) Öntözés és vízvezetékek segítségével a Szaharát egy hatalmas oázissá tehetnénk, Afrika belsejében pedig három tenger méretű mesterséges tavat [Kongó-, Csád- és a Botswana-tenger] tudnánk létrehozni. A masszív közmunka több mint egy évszázadra enyhítené a munkanélküliséget, a túlnépesedést és az afrikaiak bevándorlását Európába. A Közel-Kelet ellenőrzése kiegészítő energiaforrásként és védőbástyaként is jó szolgálatot tehet Atlantropa fehér népeinek a sárgaveszedelem ellen.”

ATLANTROPA-FÖLDKÖZI.jpgAtlantropa kialakulásának korabeli tervrajza és számítógépes modellje (Fotó: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)

Gibraltár

Herman Sörgel a Gibraltári-szorosba kezdetben öt darab gátat tervezett a svájci Bruno Siegwart mérnökkel közösen, amelyek teraszos elrendezésüknek köszönhetően, egyenként 100 méterrel csökkentették volna le a mediterrán-medencébe beömlő Atlanti-óceán vízszintjét. Ezeket a korai látványképeket prof. Michael Zeno Diemer müncheni festőművész készítette el. 1931-ben a mérnök újratervezte a konstrukciót, s Peter Behrens építésszel közösen már csak egy hatalmas méretű főgátban gondolkodott. A patkó alakú műtárgy helyét azonban nem a szoros legkeskenyebb szakaszán, hanem attól nyugatra, Tarifa és a marokkói Tanger feletti Minar község között húzták meg. A 35 kilométer hosszú műtárgyat 2,5 kilométer szélesre és 500 méter magasra képzelték el. A gát tetejére 2x2 sávos autópályát, két vasúti sínpárt (amelyen a tervek szerint 1950-től már a 3 méteres nyomtávú kétszintes Breitspurbahn szupervasút közlekedett volna) valamint 17 négyzetkilométernyi erőműtelepet terveztek. Az építmény persze nemcsak vízszintesen lett volna gigantikus méretű, hanem függőleges irányban is. A létesítmény közepére ugyanis egy 400 méter magas „amerikai stílusban megépített” felhőkarcolót álmodott meg a két építész, amely irodaházi funkciói mellett kilátóként, szállodaként, légvédelmi platformként és a rodoszi kolosszus mintájára Atlantopa „ikonikus tengeri bejárataként” kívánták működtetni. A gibraltári főgát -az építészek számítása szerint- 1 millió munkással, 5 milliárd köbméter föld megmozgatásával 10 év alatt készült volna el.

A világ legnagyobb gátja persze a Föld legnagyobb vízerőműve is lett volna. A korabeli számítások szerint a vízerőmű kezdetben 49.000 MW energiát termelt volna, amely 1927-ben négy és félszer több villamosenergia-produktumot jelentett, mint az összes német erőmű akkori energiatermelése. (A 2009-ben átadott kínai Három-szurdok gát-, amely jelenleg a világ legnagyobb vízerőműve- mindösszesen 22.500 MW teljesítményre képes.) Herman Sörgel 1938-ban ellenben már úgy kalkulált, hogy a Gallipoli-gát megépülése után csak a gibraltári vízerőmű 1960-ra már 175.000 MW villamosenergiát, a modernebb turbinák alkalmazásával pedig 365.000 MW-ot lesz képes előállítani! (Összehasonlításképpen a Paksi Atomerőmű négy reaktorblokkja 2009-óta névlegesen összesen „csak” bruttó 2.000 MW teljesítményre képes.) Az Atlanti-óceán vízhozama által generált (leendő) villamosenergia-kapacitás egyébként nem volt a valóságtól elrugaszkodott ötlet. Daniel Garcia-Castellanos spanyol oceanológus 2009-es számítása szerint, amikor az óceán 5,3 millió évvel ezelőtt ismét áttörte a gibraltári hegygerincet, akkor 100 millió köbméternyi víz folyt be a mediterrán-medencébe másodpercenként, amelyet „néhány hónap, esetleg 2 év alatt töltött fel. Ez borzasztó nagy energia.”

ATLANTROPA-GIBRALTÁR.jpgA gibraltári főgát tervei korabeli rajzokon és számítógépes modelleken, 3D-s animációkon (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)

Gallipoli

Bár a Boszporuszon keresztül a Földközi-tenger évente alig 200 köbméternyi vízzel táplálja a Fekete-tengert, Herman Sörgel és Bruno Sigwart mérnökök úgy gondolták, hogy a török Çanakkale város magasságában kialakított 1,2 kilométer hosszú Dardanella-gáttal úgy fel lehetne duzzasztani a Fekete-tengert a Duna, a Volga és a Dnyeper folyók vízhozama által, hogy az áramlás megfordításával az egy 80.000 MW-os teljesítményű erőmű megmozgatásához is elegendő lenne. Terveik szerin a 16 darab, 8 méter átmérőjű csövön keresztül „átfolyatott tengervíz” az egész Balkán-félszigetet és Dél-Oroszországot elláthatta volna energiával.

Cap Bon

A két főgát elkészültével a német építészek évi 165 centiméteres apadást prognosztizáltak a Földközi-tengeren. A víztömeg folyamatos zsugorodása miatt 120-160 év alatt teljesen megsemmisült volna a ma ismert dalmát-, görög- és török szigetvilág. A kiszáradás miatt az Adriai-tenger északi része már nem Velencénél vagy Triesztnél, hanem az olasz csizma sarkantyújánál, a Gargano-félsziget- Dubrovnik vonalnál kezdődne. Korzika, Szardínia, Szicília és Málta az Appennini-félsziget nyúlványaivá alakulnának át. Cagliarit, Palermót és Vallettát hajó helyett már csak busszal vagy vonattal érhetnénk el. Mivel a kiszárítás ellenére nagy-Tunézia és nagy-Szicília még mindig nem érne össze, így az afrikai Cap Bon-félszigetnél még egy újabb óriásgátat építtetett volna Herman Sörgel. A 66 kilométer hosszú műtárgy egy 20.000 MW-os kapacitású erőművet rejtett magában, amely azt használta ki, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjének vízszintje 100 méterrel lejjebb van, mint a nyugati oldala. A gát mellé képzelték el azt a kábelhidat is, amelyen a Berlin- Fokváros szupervonat közlekedhetett volna. A tuniszi erőművet Herbert Dübell mérnök 1932-ben tervezte meg.

ATLANTROPA-GÁTAK.jpgGátak, erőművek és hidak  (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)

Új kikötővárosok

Mivel a 120-200 évig tartó kiszárítás teljesen újrarajzolta volna a mediterrán-medence partvidékét, így rengeteg (egykori) kikötőváros közvetlen tengeri összeköttetését is meg kellett oldania a német építésznek-, hiszen a nagyobb települések közül, mint például Orán, Algír, Tunisz, Málaga, Valencia, Barcelona, Marseille, Toulon, Cannes, Monaco, Genova, Nápoly, Messina és Port Szuez 8-90 kilométerrel került messzebb a Földközi-tengertől. A probléma orvoslására olyan új futurisztikus megavárosok építését irányozta elő Herman Sörgel projektgazda, amelyeket gigantikus méretű csatornarendszerekkel kötöttek volna össze a régi tengerparti városokkal. Mindegyik új megapoliszt más- és más sztárépítész tervezte. A 2 millió lakosúra tervezett marokkói Új-Tangert például Peter Behrens és Alexander Popp; a „Rhône kikötőjének” nevezet Új-Marseille-t Lois Welzenbechers; Új-Genovát George Ferber és Wilhelm Appel drezdai építészek; Új-Messinát a lipcsei illetőségű George Wünschmann; Palesztina új városait (Haifa, Jaffa, Tel-Aviv) Erich Mendelssohn; Új-Kairót és Új Port-Szuezt Hans Döllgast.

Az Adria városai esetében nem születtek ilyen tervek. Mivel a Földközi-tenger melléktengerét a teljes kiszáradás fenyegette, így itt csak annyit tettek, hogy egy 450-500 kilométer hosszú, 800 méter széles csatornával kötötték össze a lagúnák városát a megmaradt Adriával. Ehhez a zömmel a Pó által táplált gyűjtőérhez kapcsolták hozzá jobbról-balról azokat a hajózható mellékcsatornákat, amelyek Triesztet, Chioggiát, Pulát, Rijekát, Ravennát, Riminit, Zadart, Anconát, Splitet, Makarskát, Pescarát és Barit kötötték volna be a Földközi-tenger megmaradt vérkeringésébe. Az új településeket folyamatosan, 100-120 év alatt kívánták felépíteni.

ATLANTROPA-ÚJ GENOVA.jpgRégi és Új-Genova (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)

Pro és kontra

A gigantikus terv az I. világháborút épphogy kiheverő európai lakosság körében óriási sikert ért el. A média szuperlatívuszokban beszélt a tervről. Általánosságban elmondható volt, hogy a kontinens népei valamilyen békés páneurópai összeborulást véltek felfedezni a mérnöki koncepcióban, amely a Nagy Háború borzalmai után érthető is volt. Hasonló véleményen volt kezdetben Wilhelm Marx német kancellár is, ám az ország katonai vereségére, gazdasági helyzetére és pénztelenségére utalva, kedvesen visszautasította Berlin támogatását.

A világválság kibontakozásával, illetve a kontinens egyes országainak politikai radikalizálódásával, a tanulmány egyes részeit az 1936-os berlini olimpia alkalmából átszerkesztette Herman Sörgel. Az építész ekkor annyira azonosult Adolf Hitler árjaszemléletével, hogy a Földközi-tenger országainak többségét nem is akarta értesíteni, illetve észrevételeiket meghallgatni az esetlegesen elinduló építkezés rájuk vonatkozó hatásairól. A mérnök az egyik egyetemi előadásán állítólag így fogalmazott ekkor: „Jugoszlávia népei saját önfenntartásukra sem képesek, nemhogy, hogy egy magasztos eszmei cél érdekében közösen dolgozzanak. Pillanatnyi, mondvacsinált gazdasági sikereik egymás kirablásából áll. (…) A görögök-, akiknek országa csak törött oszlopok raktára- mind lusta és helóta. Államszervezési gyakorlatuk miatt bár a törökökben megvan a potenciál, de míg reformjaikat nem viszik [Kemál Atatürk] végbe, addig nem számíthatunk rájuk. Közel-Kelet és Észak-Afrika népei mind önös, saját érdekeit kereső kufár. Nem hiába uralkodnak felettük évszázadok óta a törökök, az angolok, a franciák és az olaszok. (…) Egy ilyen terv megvalósítására csak Európa vezető népei képesek.” 

A gigantikus beruházásokban gondolkodó Adolf Hitler azonban Atlantropa tervére ügyet sem vetett. A „német élettér” kiterjesztését ugyanis ő nem egy a „Mediterráneum és Afrika [alsóbbrendű] népeinek inkább kedvezőbb területi összeköttetésben” látta, hanem a keleti orientációban, amely érvelése szerint sokkal olcsóbban kivitelezhetőbb, és pár év alatt „elérhetőbb cél” is volt. A náci pártot ráadásul annyira idegesítette az Atlantopa-terv, hogy az építésznek megtiltották, hogy tovább publikáljon. A 192 várost alapító Benito Mussolini szintén fenntartásokkal fogadta a projektet. Líbia 1911-óta eleve olasz gyarmat volt. Azáltal, hogy Rómából szárazföldön is elérhetővé vált Tripoli és Észak-Afrika,Olaszország geopolitikai és gazdasági helyzete nem lett volna jobb. Ráadásul a gátak miatt halászok tízezreit kellett volna földművessé átképeznie a taljánoknak. Franciaország hasonlóan vélekedett. A velenceiekkel közösen ők (is) attól féltek, hogy ősi tengerparti városaik elnéptelenednek majd az új beruházások miatt, amelyekre –a tenger hiánya miatt– már a turisták sem lesznek kíváncsiak. Nagy-Britannia úgy látta, hogy a gibraltári főgát megépülésével drasztikusan csökkenne majd politikai, gazdasági és katonai befolyása a térségre. A semleges Svájcból (Genfből) irányított „kontinentális érdekű” projekt miatt ugyanis előbb-utóbb elveszítenék Egyiptomot, Máltát és Gibraltárt. Ugyanez a félelem töltötte el a Kreml urait is. Ők a Gallipoli-gát megépülése miatt látták úgy, hogy csökkenni fog a befolyásuk a régióban. A tervért egyedül a skandináv országokban lelkesedtek. Ez érthető volt, hiszen Stockholm és Koppenhága számára ekkor még úgy tűnt, hogy a beruházás nem fogja majd érinteni országuk területét, ráadásul a nyári szezonban állampolgáraik modernebb és kényelmesebb házakban nyaralhatnak majd a Földközi-tenger partján.

ATLANTROPA-VÁROSOK.jpgA Földközi-tenger és az Atlanti-óceán új kikötővárosai (Fotók: Cad.architektur.tu-darmstadt.de, Montázs: Falanszter.blog.hu)

A szovjetek kelet-európai, közel-keleti és afrikai előretörése” miatt bár a II. világháború után ismét foglalkoztatni kezdte a szövetségeseket a Sörgel-féle terv megvalósítása, ám annak horribilis kivitelezési költsége (csak a gibraltári főgát 200 milliárd amerikai dollárt kóstált) és az olcsó nukleáris energia elterjedése miatt, 1952-ben végleg lemondtak az angolszászok a német építész álmáról. Persze ehhez a tényhez hozzájárult az is, hogy ebben az évben a Müncheni Egyetemen tartott Atlantropa-előadásáról hazafelé bicikliző Herman Sörgelt a nyílegyenes, jól kivilágított utcán egy autó halálra gázolta. A kocsi sofőrjét soha nem találták meg. Baleset volt, vagy gyilkosság? Sohasem tudjuk meg…

2012-ben a Darmstadti Műszaki Egyetem szakemberei számítógépes programok segítségével lemodellezték az Atlantropa-tervet. Az eredmények kiábrándítók lettek. A kiszárított Fekete-tenger minimum egy, radikális környezetvédők állítása szerint 9,5 méterrel növelte volna meg a világtenger vízszintjét, amely komoly árvízvédelmi beruházásokat követelt volna meg New Yorktól Rióig, Sydneytől Los Angelesig, Londontól Szentpétervárig. Biztonságpolitikai szempontok alapján a gibraltári főgát állandó kiszolgáltatottsági helyzetben volt. Háború, terrortámadás vagy baleset esetén, az átszakadó főgát megaszökőárat zúdíthatott volna a mediterrán-medencére, elpusztítva mindazt, amit időközben itt felépítettek. Ráadásul katonai támadás nélkül is megsemmisülhetett a gát, hiszen pont egy lemeztektonikai válaszvonalra akarták ráépíteni. Az erőműre kifejtett víznyomás miatt még aktívabbá vált volna a régió vulkáni és a szeizmikusan tevékenysége-, elég csak a mai napig aktív Etna, Stromboli és Vezúv vulkánokra gondolni. A Földközi-tenger kiszárításával párhuzamosan a talajvíz és az esők gyakorisága is csökkent volna, amely a part menti zónák elsivatagosodását, s így a terméshozam csökkenését vetítette előre. A Földközi-tenger és az Atlanti óceán közötti hőcsere megszüntetésével a Golf-áramlat szinte trópusi övezetté változtatta volna át Nagy-Britannia és a skandináv országok éghajlatát. Ezen túlmenően súlyos ökológiai következményekkel is számolni kellett. A maradék tenger sótartalmának növekedése miatt több ezer faj kipusztulása volt prognosztizálható. A 100 méter magas zsilipek ellenére Európa nemzetközi hajóforgalma is jelentősen lecsökkent volna, hiszen a Gibraltári-szorosból az óceánra kijutás lehetősége 14-ről 2 kilométerre csökkent volna le. Ez az árak emelkedését is maga után vonzotta. Herman Sörgel utópisztikus terve így összességében több kárral járt, mint haszonnal.

Jamrik Levente

Ui: Közkívánatra Augusztus végén ismét elindítjuk a "Budai várnegyed titkai", a "Víziváros bugyrai" és a "Kőbányai pokol" című tematikus, ám nagyon informatív városismereti túráinkat. Addig mindenki nyugodtan hűsöljön. A túrák pontos időpontjait a Falanszter blogon, a Facebookon, az újságokban és szórólaposainknál tudjátok majd meg. Addig is kellemes nyarat!!! 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr705453074

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.08.09. 13:13:03

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.08.09. 13:01:09

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tahó Sandokan 2013.08.09. 13:59:02

hihetetlen, köszönöm így reggelre :)

Kinai cuccok blog · http://kinaicuccok.blog.hu 2013.08.09. 22:28:41

Ismét egy szuper jó cikk!
Láthatóan már akkor abban a szellemben ötleteltek hogy uralkodhatnak minden felett.
(Bár ez nem német sajátosság)

Weishaupt 2013.08.09. 22:29:03

Nagyon jó ez a poszt, hiánypótló. Én mondjuk már hallottam a projektről (mai megfelelője a Gibraltar strait crossing), de bárhol említettem, soha, sehol senki egy szót sem tudott róla...

Paraphone 2013.08.09. 22:29:07

Már tökre beleéltem magam, hogy milyen jó lenne, erre a végén elszomorítottatok. :(

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.08.09. 23:51:38

Eszméletlen!
Nemcsak az eredeti elképzelés, hanem az is, ahogy ezt a bejegyzést a blogger megírta (leszámítva a nagyon kevés zavaró stílushibát).
Mielőtt a cikk végére értem volna, elkezdtem gondolkodni a környezeti hatásokon, és én is elég szkeptikus voltam. Közép-Európában olyan időjárás lett volna, mint Közép-Ázsiában (száraz kontinentális).
Mindenesetre, ezeknek a gigászi projekteknek hatalmas hatásuk tud lenni, főleg gazdaságilag, ha okosan csinálják.
Mert, ha pont erre nem is, de valami hasonlóra szerintem szüksége lenne Európának.
Ha másért nem, hát valamivel le lehetne foglalni a sok munkanélkülit, főleg az ingyen ebédre utazó bevándorlókat. („Európa kell neked? Na, fogd meg szépen a csákányt és a lapátot, és kapsz Európát, bérrel és fizetéssel!”) Természetesen csak szakaszosan lenne megvalósítható bármilyen megaprojekt, hogy a költségek megtérülése ne húzódjon ki nagyon a jövőbe.
Amit szerintem meg lehetne csinálni ebből: a tengervíz mozgását hasznosító, mélytengeri vízerőmű építése a Gibraltári szorosnál és Gallipolinál. Olyasmi, ami a tengerek hullámzását, vagy az árapályt hasznosítja, de nagyobb léptékben.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2013.08.10. 01:55:30

Ez legalább olyan jó, mint a Szovjet 'fordítsuk vissza a folyóinkat' projekt.

Santer 2013.08.10. 01:55:57

Hát ez óriási:)

(Sajnos technológiailag [hydrodinamikailag] lehetetlen a gibraltári gát, különben a google már megcsinálta volna)

Köszönöm a cikket.

Csii 2013.08.10. 15:58:38

Bocsánat, de ezen fölnevettem egy kicsit:

„Jugoszlávia népei saját önfenntartásukra sem képesek, nemhogy, hogy egy magasztos eszmei cél érdekében közösen dolgozzanak. Pillanatnyi, mondvacsinált gazdasági sikereik egymás kirablásából áll. (…) A görögök-, akiknek országa csak törött oszlopok raktára- mind lusta és helóta. Államszervezési gyakorlatuk miatt bár a törökökben megvan a potenciál, de míg reformjaikat nem viszik [Kemál Atatürk] végbe, addig nem számíthatunk rájuk. Közel-Kelet és Észak-Afrika népei mind önös, saját érdekeit kereső kufár. Nem hiába uralkodnak felettük évszázadok óta a törökök, az angolok, a franciák és az olaszok. (…) Egy ilyen terv megvalósítására csak Európa vezető népei képesek.”

:D

Hát kell még ehhez bármit is hozzátenni? :D

Gyurma73 · https://plus.google.com 2013.08.10. 16:02:21

ez megvalósíthatatlan,mai szinten sem lehetséges ezt kivitelezni.
bár valami egyszerűbb erőművet érdemes lenne Gibraltári szoroshoz építeni a tenger fenekére kihasználva az áramlást,de a Földközi-tenger kiszárítása nélkül.
Amit a népekről írt az meg teljesen helytálló.

kewcheg 2013.08.10. 16:02:26

És ők tanítanak minket demokráciára.Ez vicc.Mindig is nácik lesznek...

Measurer 2013.08.10. 16:02:37

Az Adria kiszáradásának a Duna megcsapolásával lehetne elejét venni az Innen, az Alpokon a Garda-tón, a Minción és a Pón keresztül :DDD
www.tirol-adria.com/pdf/Landkarte_Passage.pdf

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.08.10. 16:02:47

ambíciózus terv, de ki a blőnye élt volna a tengerszint alatt fél kilométerrel, amit csak egyetlen gát tart vissza? gyökerek... az írás ismét ütős lett. köszönjük.

nigara 2013.08.10. 16:02:51

Borzasztó ötlet volt ez...

dak2 2013.08.10. 16:02:56

Platinablog ? Szavazás ?

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2013.08.10. 16:03:00

wow, micsoda tervek. Nagyon jó poszt, köszi!

bakonyibetyarbandi81 2013.08.10. 16:03:06

A kiszárított Fekete-tenger helyett nem kiszárított Földközi-tenger akart lenni?

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2013.08.10. 16:03:15

Ez volt a XIX. századi gondolkodásmód (átvetülve a huszadik századra) Nem véletlen, hogy Fritz Lang miért épp a Metropolis-témát választja a mozijához ...

pizzaboy 2013.08.10. 16:03:21

Grat, nagyon jó cikk lett. Talán egy alternatív univerzumban meg is valósult ;).

studkell 2013.08.10. 16:03:30

Remek cikk! Nem is gondoltam volna, hogy ilyen álmokat dédelgettek a németek. Viszont:

"A gibraltári főgát -az építészek számítása szerint- 1 millió munkással, 5 milliárd köbméter föld megmozgatásával 10 év alatt készült volna el." - posztoló

A gondolatjel ne kötőjel legyen. Mondjuk - valahogy - így kéne. Ha önmagában áll, akkor is. Kösz.

lutria 2013.08.10. 17:22:53

Ahoz képest hogy ennyire lenézték a görög "oszlopraktár" országot,elég sok mindent elhordtak onnan a németek hogy a saját múzeumaikban mutogassák.

goodjohnwin 2013.08.10. 19:47:28

Ami az egyes országokról idézett jellemzést illeti... mindenesetre érdekes, hogy már 70 évvel ezelőtt is ez volt a kialakult vélemény. Az idő legalábbis nem cáfolta meg ezeket, vádoljon bárki is rasszizmussal.

Érdekes még, hogy napjainkban a Falanszteren bemutatott tervekhez hasonló projektek indulnak rendszeresen Kínában és Dubaiban. Lesz miről olvasniuk az utódainknak is...

VonBraun 2013.08.12. 15:50:14

A remek posthoz tökéletes háttér egy bizonyos Gáspár László: Mi, I. Adolf című könyve, ami ezt a megalomániát abból a szempontból mutatja be, hogy mi lett volna, ha a németek nyerik a második világháborút. Nagyon összecseng a két írás.

óðinn 2013.08.14. 16:18:09

Biztos, hogy a párolgással annyi víz távozott volna,hogy a turbinák folyamatosan tudjanak az utánpótlás miatt működni? Mert szerintem a kettő nem lett volna arányban egymással, így az erőművek maximum "alapjáraton" duruzsoltak volna, ha tartani akarják a mesterségesen alacsony vízszintet. Ha meg nem, akkor visszatöltődik a Földközi-tenger az eredeti szintre, hiszen lefolyása nem lett volna.

Mészáros Laci 2013.09.04. 17:15:04

@odinn:

A Földközi-tenger vízmérlege jelenleg kb úgy néz ki, hogy
- Párolgás évente -3600 km3
- Tengerbe hulló csapadék +1000 km3
- Beömlő folyók évente +800 km3 (beszámítva a Fekete tengerbe ömlő folyókat is).
- Gibraltár évente +1800 km3

Vagyis Gibraltárnál másodpercenként közel 60 ezer m3 víz ömlik az Atlanti óceánból a Földközi tengerbe. A több száz méteres szintkülönbség persze teljes képtelenség, természeti és gazdasági kártétele kolosszális, de mondjuk egy 20 méteres szintkülönbséggel folyamatosan termelhetne 10 GW-ot, vagy a csúcsidőszakokra koncentrálva akár 30 GW-ot.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2013.09.09. 21:32:24

@Mészáros Laci: ha folyamatos a beáramlás Gibraltárnál, akkor miért nem éri meg oda lebegő, vagy úszó turbinákat telepíteni?

napi 5 km3 az azért elég jó áramlásnak tűnik.

Josephus12 2013.10.04. 23:37:22

@Csii: Erre én is felfigyeltem...

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2013.12.29. 11:15:12

Fantasztikus cikk, köszönet.
Bár a terv grandiózus volt, nem biztos, hogy jó ötlet a Földanyával ujjat húzni.Ideoda terelem a folyókat, a tengerpart vonalát...

Azért azt úgy mocskosul megnéztem volna, ahogy 5,3 millió évvel ezelőtt átbucskázik a víz a Gibraltári szorosnál és megindul a cunami az üres Földközi tenger medencéjében...Valami magaslatról, időnként rázúmolgatva az érdekesebb területekre.Vagy mondjuk egy time-lapse videó... :D Ha tud valaki ilyet a TeCsövön, linkelje már lécci.Bár valszeg akkoriban elég gyenge lehetett a technikai szint... :D :D

David Bowman 2014.01.23. 23:55:31

@mrbloodbunny: Magyarország fele a víz alatt akar élni. Aztán nekem kellene kifizetni a házukat.

David Bowman 2014.01.23. 23:56:05

@geegee: Kerestem már ilyet, de nincs. Először az Alfában olvastam róla, és nagyon izgatott a sztori.