Az építkezés és a rombolás évszázadai

Titkos ÁVH-központ és fegyvergyár Buda szívében

2013. április 16. - don-kanyar

A vízivárosi Fő és Pala utcák kereszteződésében titkos hírszerzési központ, fegyvergyár, fegyverkereskedelemmel foglalkozó vállalat, belügyes óvoda, és csak a párttagok által látogatható sportpálya működött a szocializmus idején.766.jpg

Az ÁVH-központként működött Emmer-palota és Francia Követség helyére felépített Francia Intézet napjainkban (Fotó: Urbface.com)

A főváros pesti oldalának ÁHO/ÁVH épületeiről, titkosszolgálati kolóniáiról szinte már minden titok kiderült az elmúlt 20 év alatt, a budai oldalra telepített objektumokról -a Káderdűlök,(Varázs utca, Sváb-hegy, Bartók Béla út, Farkasvölgyi út, Rózsadomb stb.) és a D/100-as objektumként rejtjelezett kormányrezidencia kivételével- azonban nem sok információ jelent meg eddig. Pedig az egyik legkomolyabb ilyen jellegű építményhálózatot pont Buda szívében, a Vízivárosban alakította ki a kommunista politikai rendőrség.

A Fő utca 17. alatti eklektikus stílusú palotát még gróf Andrássy Adél építtette fel 1871-ben Schubert Ármin, Hikisch Lajos és Pucher József terve alapján. Örökség címén ez a háromemeletes ingatlan 1893-ban került gróf Andrássy Tivadar kezébe, aki 1896-ban bízta meg Rippl-Rónai József festőművészt, hogy új belsőépítészeti terveket készítsen a bérházként is funkcionáló palotájához. A mester 1900-ban lett kész a rábízott munkával. Mivel a megbízó korai halála miatt Andrássy özvegye, gróf Zichy Eleonóra, ifjabb Andrássy Gyulához ment másodjára feleségül, így a palota ékének számító Rippl-Rónai-féle ebédlőt-, amelyet 12 négyzetméteres kovácsoltvas keretezésű Tiffany- üvegmennyezettel (készítője James Pitcarin Knowles) fedtek be, valamint a Róth Miksa készítette tőketerebesi rózsakertet és parkot ábrázoló három színes üvegablakát- átszállították az új férj tiszadobi kastélyába. (A II. világháborút követő időszak miatt ez a kollekció részben elpusztult, részben pedig elkallódott Tiszadobon. Csak egypár üveg- és kerámiadarab, illetve az ebédlő legfontosabb díszítménye, a vörösruhás nőt ábrázoló kárpit maradt csak az utókorra.)

4584.jpg8725.jpgAz egykori Andrássy-palota és Rippl-Rónai tervezte belső tere, amely 1932-től francia követségként működött (Fotó: Urbface.com)

A vízivárosi ingatlant 1910-ben vette meg a családtól 650 ezer koronáért gróf Károlyi Imre, aki a díszes palotát 1932-ben adta el Párizsnak. Az épület ekkor lett a Francia Köztársaság budapesti nagykövetsége. A franciák kérésére bár Ray Rezső Vilmos tervei alapján ekkor jelentősen átalakították az épület belső elosztását, ám a követségi igények fokozatos növekedése miatt a gallok 1938-ban ismét az átépítés mellett döntöttek. A munkával ekkor már Rimanóczy Gyula építészt bízták meg. Mivel az épület Budapest ostromakor elenyésző károkat szenvedett, így a franciák 1946-ban ismét Rimanóczyhoz fordultak, hogy készítse el a megsérült követségük helyreállítási tervét. A megbízatást azonban a Belügyminisztérium (BM) hirtelen megakadályozta.

A levéltári dokumentumok szerint a BM érdekes ajánlattal lepte meg a gallokat. A diplomáciai postával Párizsba eljuttatott kérés ugyanis arról szólt, hogy „a két ország megbonthatatlan forradalmi barátsága miatt” Budapest a Fő utcai felújításra szoruló ingatlanért cserébe, követségi célokra inkább átadja a háborút szinte sértetlenül átvészelő Lendvay utca 27-es számú épület tulajdonjogát. Mivel Léon Blum francia köztársasági elnököt pragmatikus politikusként ismerték-, így az Élysée-palotában -a takarékosság jegyében és szellemében- szinte azonnal rábólintottak a kérésre.  Az ingatlancserét követően azonban a magyarok - mindenki nagy megdöbbenésére- a felújítás helyett inkább gyorsan lebontották a 18%-os háborús kárt szenvedett egykori Andrássy-palotát. Az így kialakult foghíjt körbekerítették, majd a BM védőhálója és árgus felügyelete mellett - ténylegesen Tóth Mátyás irányítása alatt-, az állam 1946-tól 1990-ig csak a kiváltságosak és a pártfunkcionáriusok által látogatható sporttelepet hozott itt létre. A telket nyaranta az úri sportnak kikiáltott teniszpályáknak, télen pedig korcsolyapályának használták. A dokumentumok szerint az Andrássy-palotát egyébként azért romboltatta le a párt, mert Dobi István miniszterelnök illetve Rákosi Mátyás nem akarta, hogy az ingatlannal szemközti Emmer-palotába 1948-ban beköltöző Államvédelmi Hatóság (ÁVH) hírszerzési központjára rálásson az ellenségnek, pontosabban „forradalmi barátnak” kikiáltott Franciaország diplomatái. (Az egykori Andrássy-palota archív fényképekkel gazdagon illusztrált adatlapját lásd itt.)

8310.jpgAz Emmer-palota fénykorában (Fotó: Urbface.com)

Az ÁVH budai otthonának kiszemelt, az Andrássy Tivadar-féle palotával szemközti sarokkupolás épületet Emmer Kornél bíró, igazságügyi miniszter-várományos építtette fel 1885-1886 között Meinig Artúr tervei alapján. A belső tereket Feszty Árpád freskóival, pannóival díszítették, a kandallókat a Zsolnay-gyár gyártotta. A bútorokat Thék Endre, az ablakokat Róth Miksa, a kovácsoltvas munkákat Jungfer Gyula cége, a domborműveket pedig Ligeti Miklós készítette. A palotának egy pompás küllemű neogótikus stílusú kápolnája is volt. Az épület mellé persze egy szerényebb kivitelű bérház is épül a család részére a Fő utcai frontra, amely özvegy Emmer Kornélné Langheinrich Lenke haláláig biztos bevétele volt a családnak. A morva származású asszony végrendeletében a budai katolikus felekezetnek (a Fő utca 30-32 alatti Szent Erzsébet kapucinus rendháznak) ajándékozta ingatlanjait 1948-ban. (Az épület Budapest ostromakor két bombatalálatot kapott. A tölgyfából készült lépcsőház megsérült, a faburkolat és a korlát egy része elpusztult. A háborús károkat nem teljesen állították helyre.)

8730.jpg8739.jpg8742.jpgAz Emmer-palota belső enteriőrje egykor és napjainkban (Fotó: Urbface.com)

Az egyházi tulajdonba került adományt azonban nem sokáig élvezhették a szerzetesek: 1948-ban (más források szerint 1958-ban) az állam kisajátította az ingatlant, hogy az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) „budai egysége” ide költözhessen. A többszöri átszervezés után 1967-től 1988-ig itt működött a Belügyminisztérium (BM) hírszerzésének Aktív Intézkedések Osztálya (III/1-7), illetve a megyei III/I osztályokat irányító egysége. A csoport feladata elsősorban az emigrációban, főleg Nagy-Britanniában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Franciaországban, Belgiumban, Vatikánban, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban és az Izraelben élő magyarok „a szocialista Magyarországra káros politikai tevékenykedésüknek azonnali elhallgattatása és zárolása” volt. A belföldi munka főleg az egyház, az ifjúság és a volt politikai elítéltekre korlátozódott. A BM III/1-7 alosztálya semmit nem vitt el, vagy rombolt le az Emmer-palotából, hogy a környék lakossága ne fogjon gyanút a házban zajló titkos belügyi munkáról. Az itt zajló operációs eseményekről így szintén nem tudott semmit sem a palota bérházának második emeletén élő 73 éves Huszka Jenő operett-zeneszerző és felesége, Arányi Mária írónő se. (A lakást egyébként a belügy utalta ki nekik még 1945-ben.) Az Emmer-palota archív fényképekkel gazdagon illusztrált adatlapját lásd itt.

834.jpgAz Andrássy-palota napjainkban mint művelődési ház. Az "átkosban" itt működött a titkos fegyvergyár (Fotó: Urbface.com)

Mivel a Belügyminisztérium arra törekedett, hogy az Emmer-palotában működő ÁVH-központot minél jobban körbebástyázza/elzárványosítsa a kíváncsi tekintetetek elől-, így az állam az ingatlan déli oldalához tapasztott másik Andrássy-palotába 1949-ben költöztette be a Buda-Csepel-Szabó KTSz-t. (A jelenleg Budavári Művelődési Házként működő kulturális komplexumot gróf Andrássy Gyula miniszterelnök építtette 1878-1880 között Linzbauer István építész tervei alapján.) Mivel a kisipari termelőszövetkezetet elsősorban varrodaként használta az épületet, így a nehézipari varrógépek állandó rázkódásának hatására a nagyterem mennyezete majdnem beomlott. A födémet 1950-ben erősítették meg. A budapesti Fegyver- és Gépgyár Rt. (FÉG) archívuma szerint azonban az egykori Andrássy-palotában nem varroda (ez csak fedőszerv volt)-, hanem 1966-ig egy fegyvergyár működött. A BM-nek tett jelentések szerint 1949-től itt gyártották a 7,65 mm-es FÉG 48M (BR1) önműködő gáznyomásos, 1963-től pedig a PA-63 pisztolyokat, amelyet a mai napig használnak a rendvédelmi erők. Az Andrássy-palota adatlapját lásd itt.

A hidegháború és a fegyverkezési verseny fokozódása miatt a Belügyminisztérium úgy látta, hogy az Emmer-palotában működő III/1-7 osztályt a „nyugati irányból is védetté kell tenni” az egyre jobban aktívabb és kíváncsibb nyugati hírszerzés miatt. Mint feljebb írtam, a palotát északról a sportpályaként működtetett foghíj, illetve a Cebrián-bérház tűzfala, keletről a Duna, délről pedig az Andrássy-palotában működő fegyvergyár fogta közre. A Fő utca nyugati oldala ekkor még nem számított a kémelhárítás szempontjából „védett területnek”.

Az itt álló három ház XIV. századi eredetű volt: A Fő utca 14-es ingatlant még Popovits építtette át copf stílusúra. A 16-os házat 1882-ben alakította át Stern Mór rokokós formájúra. A 18-as házszámú emeletes épületet 1811-ben építtette fel Schönoha János pék Eberl Carlo építésszel. Ennek a háznak az udvarán állt egyébként az az ugyeri fajtájú fekete eperfa, amelyet még a törökkorban ültettek el. A műemlék jellegű épületek szerencsésen túlélték Budapest ostromát is. Felújításukat 1953-ban rendelték el, amelyeknek terveit a Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI) két munkatársa, Kapsza Miklós és Bitó János készített el.  A három felújított gyöngyszem azonban nem sokáig lehetett a Fő utca éke, ugyanis az új városrendezési tervek és elvek-, pontosabban a BM fent részletezett kérése/parancsa miatt- az állam 1973-1977 között a lebontásuk mellett döntött. (Ekkor találta meg Hollné Gyürky Katalin régész a mai napig látható középkori falakat.)

4585.jpg8750.jpgA Popovits-, a Stern- és a Schönoha-féle középkori eredetű házak, amelyeknek a helyén épült fel 1983-1984-ben a Linda című sorozatból is ismert Industrialexport irodaház. (Fotó: Fszek.hu, Urbface.com) 

800.jpgA Kapisztory-ház napjainkban (Fotó: Urbface.com)

Az épületek helyén felépített „L” alakú irodaházat 1983-ban adták át Csomay Zsófia és Gereben Gábor terve alapján. Ez az épület lett a székhelye az Industrialexport Ipari- és Fegyverkereskedelmi Vállalatnak, amely a FÉG-ben gyártott fegyverekkel üzletelt Kubától Észak-Afrikán keresztül egészen Ázsiáig. (A szocialista fegyverkereskedő cég székháza egyébként a Linda című televíziós krimisorozatban a Rendőrkapitányság-szerepét töltötte be.) 2005-ben szintén Csomay Zsófia terve alapján átépítették az irodaházat, amelyet ma Pala-házként ismerünk. Bővebb infó az épültről itt. Az Emmer-palota északnyugati sarkát a Kapisztory-ház védte. 1984-ig itt működött a BM (és az alárendeltségében működő III/1-7 osztály) óvodája.

Jamrik Levente

EZEN A HÉTEN ISMÉT TÖBB TÚRÁT RENDEZÜNK A FŐVÁROSBAN:

KŐBÁNYAI POKOL-TÚRA:

A KŐBÁNYAI PINCERENDSZERT ÉS DREHER-VILLÁT BEMUTATÓ POKOL-TÚRA 2013.04.18.-ÁN (CSÜTÖRTÖKÖN) INDUL DÉLUTÁN 5-KOR A BÁNYA UTCA 37. ALÓL. A POKOLJÁRÁS MÁSFÉL ÓRÁS LESZ. A BELÉPŐ ÁRA 3500 FT/FŐ. JELENTKEZNI AZ artistfama@gmail.com CÍMEN LEHET, VAGY A 30-434-66-80 TELEFONSZÁMON. A HELYSZÍNRŐL ITT LEHET BŐVEBBEN OLVASNI.

SZEX, GYILKOSSÁG, INTRIKA, KORRUPCIÓ- A BUDAI VÁRNEGYED TITKAI TÚRA:

A KÖZKÍVÁNATRA ISMÉT MEGRENDEZETT IZGALMAS VÁRNEGYED TÚRÁT MOST (2013.04.21.) VASÁRNAP RENDEZZÜK MEG. ITT A KÖVETKEZŐ TÉMÁKAT BONCOLGATJUK:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK

- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK


Az ÁPRILIS 21-ÉN DÉLUTÁN 2-KOR KEZDŐDŐ TÚRA SZINTÉN 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra a romos, volt Honvéd Főparancsnokság (DÍSZ TÉR 17.) elől indul és a Bécsi kapu térnél fejeződik be.


A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr55229756

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.04.17. 11:52:01

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szbi 2013.04.17. 00:46:46

Kedves uram,

újfent gratulálok remek működéséhez. Két megjegyzés: az Industrial-cég udvarán álló rom kapcsán kétségek merültek fel: lehet, hogy XVIII. századi. Sajnos, nem emlékszem hol olvastam erről, de szakorgánumban. És: mint legutóbbi személyes találkozásunkkor - jó régen - említettem volt, az ávós kémközpont épületéről a rendszerváltás idején készült egy tv-tudósítás. Érdemes volna megkeresni, talán megvan még egy archívumban. És: mi van ma a házban?

Üdvözli: Szabó Béla István

kvadrillio 2013.04.17. 09:25:59

@szbi: ...ma TEK-központ van a házban ! :)))))))

Pepibubó 2013.04.17. 09:26:44

Köszönjük, igazán igényes, érdekes, hasznos munka!

Sok hasonló írás kellene, mert - máig és még sokáig érezhető "áldásos" hatása ellenére - lassan feledésbe merül, mibe kényszerítette hazánkat az országot 1991-ig megszálló, idegen hatalom.

Ronald 2013.04.17. 09:31:13

@kvadrillio:

"...ma TEK-központ van a házban ! :))))))) "

Jól van ez így. Hisz köztudott, hogy "Gyenge népnek - erős államra van szüksége".

Az erős államnak, meg......
.

zsoci 2013.04.17. 09:49:21

A PA63 a rendőrség , a munkásőrség rendszeresített alapfeyvere volt. Illetve még ma is sok van a rendőröknél használatban.

gigabursch 2013.04.17. 11:21:00

Hááát...

Ismét bebizonyosodott, hogy a kommunistánál kártékonyabb nincs a világon.

fidesz 6 tagkönyv 2013.04.17. 11:21:21

60 év után is ilyen témával kábitják a fideszes szimpatizánsokat.Hagyjátok már abba,minden nap valaki apárt megbizásából megjelnik a hűlye írásaival.Ott laktam a szomszédban,alig volt ott teniszezés hisz akkor még nem volt nagy divat,de télen a Matyi bácsi által üzemeltetett jégpályán ott volt a kerület összes gyereke,na ez volt az Ávh.Ezeket vitasd meg a hír tv-ben.Azt legalább nem nézzük.

Normális 2013.04.17. 11:31:47

A Tóth-hoz télen bárki járhatott korcsolyázni, nyilvános jégpálya volt.
A nyári teniszezés esetleges korlátait nem tudom, sose teniszeztem.

Gera 2013.04.17. 12:20:40

Nem hinném, hogy azért bontották le, nehogy a franciák, akik akkor már ott se voltak, rálássanak a szomszéd épületre. Gondolom valamit építeni akartak oda, de végül nem valósult meg, így lett sporttelep.

Ronald 2013.04.17. 12:32:12

@gigabursch:

"Ismét bebizonyosodott, hogy a kommunistánál kártékonyabb nincs a világon. "

Haha, azt te csak hiszed!
.

lobster thermidor 2013.04.17. 14:18:40

@fidesz 6 tagkönyv:
@Normális:

Reggel írtam egy hosszabb hozzászólást a Matyi bával kapcsolatos hazugságról, de azt a posztoló sikeresen kimoderálta.
Gondolom ennek a mostani megjegyzésemnek is ez lesz a sorsa, bár nem ártana néha az igazsággal is szembenézni, miekőtt félrevezetjük az igen tisztelt olvasókat.

Felajánlottam a drága bloggernek, ha kíváncsi a valóságra, akkor a nálam őrzött régi, az ötvenes években fekete-fehér super 8-as celluloidra felvett filmeken megnézheti, amint a Vízivárosi 6-8 éves titkos ügynökök, és a tini korú belügyi tartótisztek önfeledt boldogsággal csúszkálnak a jégen, majd zárórakor Matyi bácsi seprűnyéllel kergeti le a lurkókat a pályáról.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy évekkel ezelőtt digitalizáltattam a filmeket, tehát DVD-n is rendelkezésre állnak a korhű dokumentumok.

lobster thermidor 2013.04.17. 14:33:36

A miheztartás végett itt kívánom megjegyezni, hogy én a családommal abban a háztömbben éltem, amelyiknek az egyik sarkán volt az említett sportpálya.

Még egy apró adalék a telek történetéhez.
A franciáknak az 56 utáni légkörben nem volt szándékukban építkezni a telken, ezért bérbe adták Tóth Mátyásnak azt. Később, amikor enyhült a hideg háború, már kész terveik voltak az ingatlannal kapcsolatban, de addig nem érvényesítették tulajdonosi jogaikat, amíg a bérlő élt. Simán kipaterolhatták volna az akkor már nagyon idős, olykor betegeskedő Matyi bácsit, de csak a halála után kezdtek bele a Francia Intézet építésébe.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2013.04.17. 14:42:43

@lobster thermidor: Kedves lobster thermidor!

Mivel -valószínűleg- a blog.hu admin-rendszerének hibájából én nem kaptam reggel semmilyen állítólag elküldött hozzászólást az Ön tollából, így azt nem is tudtam sem törölni, sem engedélyezni.

Egyébként senki sem állította, hogy "Matyi bácsi" ávh-s, vagy "belügyes" lett volna. Én sem írtam ilyet. Levéltári dokumentumokból dolgoztam. A BM 342/1949 iratában írták le, hogy a terület a BM tulajdona és kezelésében működött. Az Ön állításával szemben azonban a két tény nem cáfolja egymást, hiszen elképzelhető, hogy az állam később lazított korábbi elképzelésein, s engedélyt adott arra, hogy a civilek is látogathassák a pályát.

tzato 2013.04.17. 20:11:23

,,- ténylegesen Tóth Mátyás irányítása alatt-, az állam 1946-tól 1990-ig csak a kiváltságosak és a pártfunkcionáriusok által látogatható sporttelepet hozott itt létre." – ez a hibás mondat. Én is a szomszéd házban laktam, télen korcsolyáztam, nyáron labdaszedősködtem 1959-től, pedig a családom sem kiváltságos, sem pártfunkci nem volt. Sőt.

jános12 2013.04.19. 14:59:31

1966-ban a Villamos Automatika Intézetben (VILATI)dolgoztam, (amely a volt margit körúti fegyház épületében működött.) VILATI dolgozói teniszezhettek a Fő utcai pályán, én is játszottam ott. Az ávóhoz soha nem volt közöm

lobster thermidor 2013.04.19. 22:06:10

@don-kanyar:

Tisztelt @don-kanyar!

Nyilván alapos kutatást végzett a témában, ahogy írja a levéltárat is megjárta, mielőtt rákattintott a szerkesztői felület "publikál" gombjára. Azonban továbbra is kénytelen vagyok vitatkozni Önnel. A Tóth Mátyással, és a saroktelken lévő pályával kapcsolatosan leírtak sajnálatos módon félrevezethetik a poszt olvasóit. Idézem azt a mondatot, melynek első része félreértésre adhat okot, második része pedig ahogy egyébként más, tőlem független hozzászólások is tanúsítják, nem csak az évszámok tekintetében, nem felel meg a valóságnak.

"Az így kialakult foghíjt körbekerítették, majd a BM védőhálója és árgus felügyelete mellett - ténylegesen Tóth Mátyás irányítása alatt-, az állam 1946-tól 1990-ig csak a kiváltságosak és a pártfunkcionáriusok által látogatható sporttelepet hozott itt létre."

A BM védőhálójának, és felügyeletének együttes említése ebben a formában azt a téves látszatot kelti, hogy Tóth Mátyás a BM alkalmazásában állva üzemeltette a sportpályát, s mintha ott valakik, valamilyen titkos konspiratív tevékenységet folytattak volna egészen 1990-ig. Bizonyos részletek akár így is lehettek volna, mert mint köztudott, 1945 után egy ideig a munkás - paraszt hatalom nem engedélyezte a magán szektor, az úgynevezett "maszekok" tevékenységét, de igazából a sejtetésen kívül nem derül ki írásából, hogy milyen jellegű védőhálóra és felügyeletre gondolhat Ön. Ezzel szemben én azt állítom, hogy a korabeli keretek között, bizonyos bérleti díj ellenében, szerződéses üzemeltetési formában, a politikai tevékenységtől messze távolban működött a sportpálya.
Az, hogy az ominózus ingatlan a BM tulajdonában volt, egyáltalán nem jelent semmit, hiszen a minisztérium számtalan nagypolgári lakásnak hitt ingatlan felett diszponált, melyeket sok célra használtak. Ilyen ingatlanokban laktak a hazánkban akkreditált diplomáciai testületek tagjai, vagy a nagykövetségek polgári alkalmazottai, de a BM tulajdonában lévő V. kerületi lakásban működött a rendszerváltás előtt a Szabad Európa Rádió budapesti irodája.
Tehát bátran állíthatom, hogy a sportpálya minden felülről nyújtott "segítség" nélkül is jól prosperált annak köszönhetően, hogy az akkori, ma már mesébe illően szegényes magyarországi körülmények között télen lehetőséget nyújtott a korcsolyázásra, a jó idő kezdetétől pedig a más sportok űzésére, akár fiúk és lányok ismerkedésre is.
Még egyszer mondom, hogy sajnálatos módon nem fedi a valóságot az az állítás, hogy csak kiváltságosok használhatták a környékbeliek által igen kedvelt salakos intézményt.

Üdvözlettel,
lobster thermidor