Az építkezés és a rombolás évszázadai

Albánia nem adja vissza a tiranai magyar kastélyt

2013. április 07. - don-kanyar

74 évvel ezelőtt, 1939. április 7-én szállta meg az olasz hadsereg Albániát. Gróf Apponyi Geraldine albán királyné és férje I. Zogu király emigrációba kényszerült. Egykori tiranai palotájukat most unokájuk követeli vissza.

tirana címlap.jpg

Gróf Apponyi Géraldine és férje, I: Zogu albán király. A háttérben az olasz fasiszták által befejezett tiranai királyi palota (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Zogu és Géraldine

Mivel az európai uralkodócsaládokat nem érdekelte I. Zogu (1895-1961) albán király dinasztialapítási törekvései, a magát Szkander bég leszármazottjának tartó politikus hosszas keresgélés után Budapesten találta meg élete párját 1937 decemberében. A kiválasztott ara gróf Apponyi Geraldine (1915-2002) volt.

Annak ellenére, hogy a lány anyja Gladys Virginia Stewart (1891-1947) amerikai milliomos, apja pedig gróf Apponyi Gyula (1873-1923) politikus volt, a család hamar felélte vagyonát atyja 1923-ban bekövetkezett halála után. Ezt az anyagilag siralmas állapotot még kalandor természetű anyja második házasságából befolyt francia mostohaapa-apanázsok sem tudták ellensúlyozni. (Egyébként érdemes itt megjegyezni, hogy Geraldine anyja Gladys, távoli rokonságban állt Richard Nixon amerikai elnökkel és Robert Frost amerikai költővel is.) A biztos anyagi jólét megteremtése érdekében a Párizsban és Bécsben tanult tinédzsert testvéreivel (Virginia és Gyula) közösen 1930-ban maga mellé vette nagybátyjuk, gróf Apponyi Henrik volt császári és királyi kamarás.

A gyermekek vagy a volt berlini attasé Ybl Miklós tér 6 szám fellelhető Várkert Bazár déli lakótömbjének lakásában, vagy az oldalági rokon, az ötször béke Nobel-díjra jelölt gróf Apponyi Albert (1846-1933) államférfi Werbőczy (ma Táncsics Mihály) utca 17. szám alatti házában éltek. Geraldine kezdetben gépírónőként, majd a Nemzeti Múzeum ajándékboltjának eladójaként kereste a kenyerét. Ekkor érkezett meg a leánykérés híre Tiranából. Az esküvőt a tengerparti Durazzóban (ma Durrës) 1938. április 27-én tartották meg, ahol az egyik tanú Benito Mussolini veje, gróf Galeazzo Ciano külügyminiszter volt. (A szintén rokon gróf Károlyi István finanszírozta esküvő imámja egyébként az a Durics Hüszein Hilmi budai főmufti volt, aki I. Zogu királytól több ezer arany Pengőt csak azért kapott, hogy a rózsadombi Gül baba türbét négytornyú mecsetté, környezetét pedig 700 személyes medresszé alakítsa át Kismarty Lechner Lóránt terve alapján.) Az állítólag szerelemből összeházasodott ifjú pár Horthy Miklós kormányzótól két lipicai mént, III. Viktor Emánuel olasz királytól egy sárkányt ábrázoló szobrot, Adolf Hitlertől pedig egy kétüléses skarlátvörös színű Mercedes-Benz 540K kabriót kapott ajándékba. Az esküvőt egyébként a főváros helyett azért tartották a durazzói  Kristo Sotiri tervezte 1937-ben felavatott 20 szobás nyári királyi fellegvárban, mert a tiranai palota „vállalhatatlan volt a külföldi vendégek előtt”.tirana geraldine.jpg

Géraldine lánykorában, Albánia királynéjaként, és az első királyi palota Tiranában (Fotó: Falanszter.blog.hu)

A régi tiranai királyi palota

Zogu miután 1928-ban lerázta magáról a köztársasági elnöki kötelességeit és királlyá kiáltatta ki magát, 1929-ben egy közelebbről meg nem nevezett osztrák építész terve alapján felépíttette Albánia első királyi palotáját Tirana belvárosában. A márványlapokkal beborított Murat Toptani utca 2. szám alatti épület egyébként jobban hasonlított egy szimpla családi házra, mint egy uralkodóhoz méltó pompás küllemű kastélyra. Az amerikai Life magazin 1939. május 22-ei beszámolója szerint a 10 szobás ház –amelyben csak egy fürdőszobát és egy dolgozószobát alakítottak ki Zogunak– minden szempontból kényelmetlennek számított már felavatása idején is, hiába is díszítették padlózatát nacionalista szellemiségű mozaikokkal. A lap sommásan azt is megjegyezte ekkor írásában, hogy a 800 össznégyzetméteres ingatlan (É: 41°19’32”,  K: 19°49’16”) berendezése szörnyű ízlésficamról nyújtott tanúbizonyságot: „Az ódon velencei empire keveredik a párizsi nagyáruházakban összevásárolt modern stílusú francia bútorokkal. A hat szolga által felszolgált vacsora szinte mindig paradicsomlevesből, spagettiből, sajtból vagy gyümölcsből állt, amelyet borral és kávéval öblítettek le. A vendégek ezután régi amerikai filmeket néztek a nappali gyenge képernyőjén.” (Az épület 1945-től a Minisztertanács központjaként, az 1970-es évektől úttörőpalotaként, 2001-től pedig könyvtárként funkcionált. A család 2006-ban kapta vissza az államtól tulajdonát. Jegyesével, Elia Zahariával közösen itt él az 1982-ben Johannesburgban született II. Leka régensherceg, politikus.)

Az új tiranai királyi palota

A Life amerikai újsághoz hasonlóan látta a 10 évvel korábban átadott épület „katasztrofális állapotát” gróf Apponyi Géraldine is. Az új tiranai királyi palota felépítése érdekében ezért az uralkodói pár 1938-ban lefoglalta a csupán 178 kilogrammot kitevő nemzeti aranytartalékot (a további 2454 kilogrammnyi albán aranyat az olaszok Nápolyban őrizték), amelyet úgy egészítettek ki, hogy elzálogosították I. Zogu 500 ezer amerikai dollárt érő családi ékszereit. A beruházásra szánt pénz azonban így is kevésnek bizonyult. A kormány ezért 1939 januárjában további 567 ezer albán aranyfrank (mai áron kb. 6 millió euró) hitelt vett fel a Mario Alberti (1884-1939) közgazdász vezette olasz tőkéből gazdálkodó Albán Nemzeti Banktól.

Bár a Gherardo Boso olasz építész irányította háromtagú mérnökcsoport a fővárostól délre eső Sauk falu és az azonos nevű hegy közé képzelte el az új palota helyszínét, az uralkodói pár kérésére ezt a tervet hamar elvetették, és inkább a belvároshoz közelebb eső Tirana Park peremén (É: 41°18’41”, K: 19°50’0”) láttak neki a munkálatoknak. A márványlapokkal befedett épület külleme teljes mértékben az olasz fasiszta építészetet követte-, hiszen a látszólagos függetlenség ellenére a balkáni ország már ekkor Róma politikai, kulturális és gazdasági támogatásától függött. A Gherardo Boso építész és Giuseppe Pagano épületszobrász tervei alapján kivitelezett háromemeletes épület alagsorában helyezték el a 400 ember befogadására alkalmas mozit és a 60 fős koktélbárt.

Mivel Géraldine nem volt megelégedve az olasz, majd a francia és a brit belsőépítészek által felvázolt munkákkal, így a palota belső kialakítását a szudétanémet származású, ám magát csehnek valló Bedřich (Friedrich Fritz) Gerstel dekoratőrre bízta, hiszen a budapesti születésű királyné úgy gondolta, hogy legalább a lakó- és életterek „ne tartalmazzák a Mussolinire jellemző grandiozitást.” Ennek megfelelően a 60 fő befogadására alkalmas bárt „amerikai stílusban” kívánták megépíteni, amely a Life című újság szerint azt jelentette, hogy az álmennyezetbe és az aranyozott, tengeri halakat ábrázoló mozaikpadlókba rejtett világítást helyeztek volna el. A koktélbár közepére egy márványból készül szökőkutat, a terem kert felé eső részére pedig egy 25 méteres fedett úszómedencét képzelt el a belsőépítész. Az alagsor méreteit négy hatalmas kaspóval és aranyozott szegélyű tükrökkel fokozták/bővítették volna ki vizuálisan.

Bedřich a földszint centrumában alakította ki azt a márványfolyosóval körbevett 500 személyes ebédlőt, amelynek mind a négy oldalára egy-egy lépcsőházat tervezett. A drága posztókkal kidekorált étterem melletti kisebb-nagyobb méretű helyiségeket konferencia-központoknak, nappalinak, társalkodónak, a király dolgozószobájának, illetve a külföldi delegációknak fenntartott fogadóteremnek szánták. I. Zogu 20 méter hosszú dolgozószobáját például Tasmániából importált diófával vonták be. A szoba végében helyezték el azt a régi palotából egyedüli bútordarabként áthozott 3 méter hosszú íróasztalt is, amely fölé Albánia címerét és térképét helyezték el. A szomszédos tárgyalóterembe egy Kasztrióta Györgyöt, ismertebb nevén Szkander (1403-1468) béget ábrázoló festményt helyeztek el.  A nappalit fehér juhar és diófapadlókkal vonták be. A tervek szerint itt helyezték volna el a Géraldine anyjától nászajándékba kapott két hűtővitrint is.

A palota emeletén alakították ki a királyné 360 négyzetméteres hálószobáját, amelynek ablakait világoskék szaténfüggönyökkel, az emelvényre emelt ágyat pedig egy pompás küllemű baldachinnal koronáztak meg.  A 10 különböző fából elkészített padló 7000 amerikai dollárt kóstált. Úgy tervezték, hogy aranyozott tükröket építenek be az ajtókba, és fal egyes szakaszain, hogy a Géraldine minden mozdulatánál magát láthassa. Míg az egyik szomszédos szobát a király hasonlóan pazarul berendezett, kertre néző hálószobájának szánták, addig a másikat gyerekszobának. A tervek szerint itt Walt Disney táncoló Miki egerét és Donald kacsáját festették volna fel a falakra.

tirana palota belső.jpgBedrich Gerstel elfogadott skiccei az új tiranai királyi palota belső kialakításához (Fotó: Life)

A kastély utóélete

A rohamtempóban felépített, teljesen berendezett palotát 1939 szeptemberében vehette át volna a királyi pár. 1939. április 7-én azonban minden katonai ellenállás nélkül az olasz hadsereg megszállta Albániát, így I. Zogu feleségével és kétnapos, I. Leka (1939-2011) névre keresztelt gyermekével közösen, illetve a 11 bőröndben elrejtett Nemzeti Bank 178 kilogrammot kitevő készpénztartalékával együtt Görögországon át Törökországba menekült 120 fős kíséretével.

A félkész királyi kastélyba (Pallati Mbretëror) a megszállás másnapján éppen az a gróf Galeazzo Ciano (1903-1944) olasz külügyminiszter költözött be, aki egy évvel korábban a királyi esküvő egyik díszvendége és tanúja volt. Bár 1939. április 22-én Róma Albánia alkirályának Francesco Jacomoni di San Savino (1893-1973) altábornagyot nevezte ki, a tényleges hatalmat nem ő, hanem Mussolini veje, Ciano gyakorolta. A félkész királyi palotát és a hozzá tartozó 64 hektáros kertet végül is az ő utasításra fejezték be, ám ezeket a munkálatokat már nem Bedřich Gerstel belsőépítész tervei alapján készítették el. A palotát a fentiek tükrében így nem az elüldözött I. Zogu, hanem III. Viktor Emánuel (1869-1947) olasz király avatta fel tiranai látogatásakor 1941 májusában. Az épület nemcsak Francesco Jacomoni di San Savino alkirály és családjának otthonaként funkcionált, hanem az olasz hadsereg balkáni főparancsnokságaként is. (1940-ben részben innen irányították a Görögország elleni támadást az olaszok.) 1943. március 18-től szintén ebben az épületben élt famíliájával együtt Albánia új kormányzója Alberto Pariani (1876-1955) altábornagy, a megszállt ország második alkirálya. Az épület, akárcsak Albánia 1943 szeptemberében német, 1944 novemberében pedig a partizánok ellenőrzése alá került.

1945-től a palotát a kommunista rezsim főleg állami fogadások helyszíneként használta. Érdekes mód Enver Hodzsa (1908-1985) diktátor korábbi döntésével ellentétben az épületet nem bontatta le az 1970-es években, hanem csak letakartatta a Gherardo Boso tervezte és Giuseppe Pagano mintázta királyi címert és Szkander bégnek emelt allegorikus domborműveket. A Brigádok palotájaként (Pallati i Brigadave) is ismert épületet 1992-1998 között a köztársasági elnök használta központi hivatalként, majd 2010-ben az önkormányzat azt javasolta a kormánynak, hogy nyissák meg az épületet a nyilvánosság előtt.

tirana palota belső1.jpgApponyi Geraldine albán királyné és I. Zogu albán király építtette tiranai palota napjainkban. A domborművek az olaszoknak köszönhetően már elég sok fasiszta jelképet tartalmaznak. (Fotó:Skyscrapercity.com)

Jogos vagy jogtalan? 

Az egykori királyi palota körüli albán sajtóvisszhang 2012-ben erősödött fel újra. A kormány ugyanis tavaly november 14-én a párizsi Thiais temetőben exhumáltatta I. Zogu király testét, hogy ünnepélyes keretek között Tiranában eltemethessék egykori felesége, gróf Apponyi Géraldine mellé. Az újratemetés miatt az albán kormány 1,5 millió Leket különített el a Kemal Butka terve alapján 1935-ben felavatott Zogu-mauzóleum rekonstrukciójára, illetve az e köré felépíteni kívánt Kulturális Központ kivitelezésére. A temetési ceremóniával párhuzamosan az egykori uralkodópár unokája, II. Leka régensherceg keresetet nyújtott be a bíróságra, hogy visszakaphassa a nagyszülei építtetett kastélyt. A bíróság 2013. január 25-én azzal utasította el a felperes keresetét, hogy mivel palota nem a Zogu-, az Apponyi- a Károlyi családok vagyonából épült fel, hanem a 300 közmunkára kivezényelt albán fizikai erejéből, illetve az Albán Nemzeti Bank mai áron számolva 6 millió eurós „hiteléből”-, így az ingatlan nemzeti vagyonnak számít, amit csak vásárlás útján kaphat vissza az exuralkodó leszármazottja.

Jamrik Levente

EZEN A HÉTEN ISMÉT TÖBB TÚRÁT RENDEZÜNK A FŐVÁROSBAN: HA PÉLDÁUL KEDVET KAPTÁL MEGNÉZNI A KŐBÁNYAI PINCERENDSZERT ÉS DREHER-VILLÁT, AKKOR JELENTKEZZ 1,5 ÓRÁS TÚRÁNKRA. AZ IDEI ÉV ÖTÖDIK KŐBÁNYAI POKOL-TÚRA 2013.04.11.-ÉN (CSÜTÖRTÖKÖN) INDUL DÉLUTÁN 5-KOR A BÁNYA UTCA 37. ALÓL. A BELÉPŐ ÁRA 3500 FT/FŐ. JELENTKEZNI AZ artistfama@gmail.com CÍMEN LEHET, VAGY A 30-434-66-80 TELEFONSZÁMON. A HELYSZÍNRŐL ITT LEHET BŐVEBBEN OLVASNI.

A MÁSIK IZGALMAS TÚRA, AMELYET JÖVŐ HÉT VASÁRNAP (2013.04.14.) RENDEZÜNK, AZ A BUDAI VÁRNEGYED TITKAIRÓL RÁNTJA LE A LEPLET:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

Az Április 14-én, délután 1-kor kezdődő túra SZINTÉN 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon. A túra a romos, volt Honvéd Főparancsnokság (DÍSZ TÉR 17.) elől indul és a Bécsi kapu térnél fejeződik be.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr965204930

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: "Bármint alakuljon a jövő társadalom helyzete..." 2013.04.07. 20:14:45

"Bármint alakuljon a jövő társadalom helyzete,a tiszta magyarság zömét alkotó történetinemességet elnyomni, hagyományait kigúnyolni,kiölni, soha nem fog jól felfogott érdekébenállni a haza területén békésen boldoguló egyiktársadalmi osztálynak, nemzeti...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aureliano Buendía 2013.04.07. 23:30:38

Élvezetes a cikk, azonban itt némi ellentmondást vélek felfedezni az évszámokban:

„Mufid Libohova (1876-1927) pénzügyminiszter ezért 1939 januárjában további 567 ezer albán aranyfrank (mai áron kb. 6 millió euró) hitelt vett fel”

Mezőbándi 2013.04.07. 23:30:50

"a magát Szkander bég felmenőjének tartó politikus"

Az érdekes lehetett. Talán inkább leszármazottjának.

Kaa 2013.04.07. 23:30:55

A felmenő és a leszármazott közötti különbségnek utána kellene nézni.

HöZsö 2013.04.07. 23:30:58

Akárhogy nézem, ez bizony sosem volt magyar kastély.

mestska · http://cities.blog.hu 2013.04.07. 23:31:02

" a magát Szkander bég felmenőjének tartó politikus"

nincs itt valami időbeni probléma? :)

HgGina 2013.04.07. 23:31:18

Szkander bég felmenője?
A felmenő az az ős, előd.
I. Ahmed Zogu nem felmenő volt, hanem pont az ellenkezője, leszármazott.

"a tengerparti Durazzóban (ma Durrës)"
Nem. 1938-ban is Durrës volt. Csak az olasz megszállás után lett Durazzo.

Apponyi Geraldine albán királynő...
Nem. Királyné. Erzsébet a királynő.

Kicsit (nagyon) át kéne nézni ezt az írást, mert nagyon slendriánul van megfogalmazva. A tartalma sokkal igényesebb formát érdemelne.

zorg2 2013.04.07. 23:31:39

Az állam pénzén élősködő senkiháziak leszármazottjának én se adnám oda. Még pénzért se.

Styxx 2013.04.07. 23:31:47

@tehtube: II Leka nagyanyanyelvén kommentelt

M. Péter 2013.04.07. 23:31:50

Zogu nem inkább Szkander bég leszármazottjának tartotta magát?

M. Péter 2013.04.07. 23:31:52

Zogu nem inkább Szkander bég leszármazottjának tartotta magát?

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2013.04.08. 19:27:34

@HgGina: Már a középkor óta Durazzónak hívták az olaszok után a magyarok Durrës-t. (Ez honosodott meg a személyneveknél is pl: Durazzói Károly, Durazzói Margit, Durazzói Rajnald.) A magyar politikai életben és az újságírásban csak 1945-től lett használatos az albán név használata. Így észrevételed hibás.

A "királynő" szót csak egy helyen írtam el. Következetesen a "né-t" használtam az írásban. Azonnal akasztást kérek!

ventoux 2019.08.15. 21:14:02

az esküvő minden forrás szerint Tiranában volt