Az építkezés és a rombolás évszázadai

A Totenburg-projekt: náci nekropoliszok és mauzóleumok 1. rész

2013. március 24. - don-kanyar

Több mint 50 náci nekropolisz épült Európa-szerte, amelyekből csak 2 maradt ránk.

NECROPOLIS NYITÓ.JPGWaldenburg romjai

A Harmadik Birodalomban a halottkultuszt 1933-ban emelték törvényerőre. Meghan O'Donnell, a Kaliforniai Állami Egyetem történelemprofesszorának idevonatkozó tanulmánya szerint „a nácik faji és kulturális nagyságuk apoteózisát csak a vértanúhalál által látták beteljesedni. A harcban elesett hős imádása-, amely a Föld és a Vér éhségéből, illetve ezeknek az [őserőknek] az áldozatköveteléséből eredt- lényegében egy új vallás megszületését jelentette, amelynek szellemi, szellemtörténeti gyökerei a XIX. századig nyúltak vissza. A Totenkult eszményének alapjai között így ott találjuk Richard Wagner operáit, Friedrich Nietzsche és Oswald Spengler filozófiai eszmefuttatásait, a neoromanticizmust, a monumentalitást, a Blut und Boden- és a Volkish ideológiákat.” Frederic Spotts „Hitler és az esztétika ereje” című könyvében (117.o.) úgy fogalmaz, hogy „a Harmadik Birodalom halhatatlanjainak emelt emlékek és templomok nem csak verbális eszközök voltak Hitler kezében, hanem a halottkultusz leglátványosabb esztétikai megnyilvánulásai is. A Führer nemhiába terveztetett több mérföldnyi hosszban mauzóleumok sorát a kibővített Németország határai mentén az Atlanti-ócántól az Urálig. A holtak fellegvárai, illetve ahogy Hitler nevezte a Totenburgok célja ugyanis nem volt más, mint dicsőítsék a háborút, a halott hősök becsületét, ugyanakkor szimbolizálják a német faj bevehetetlen hatalmát, amely olyan, mint a masszív kő”. A birodalom legnagyobb Walhallájának (több mint 2 millió katona tömegsírja) szánt berlini nekropoliszról, illetve a wewelsburgi SS papnevelde pincéjében kialakított misztikus sírkamráról korábban már írtam, így két részletben/cikkben most jöjjön a többi.

Tannenberg: a Hindenburg-emlékmű

A XX. századi német halottkultusz első és legnagyobb méretű építészeti megnyilvánulása a Tannenbergi Nemzeti Emlékezetre keresztelt emlékmű volt, amelynek tervét már 1924-ben elkészítette Walter Krüger (1888-1971) és Johannes Krüger (1890-1975) berlini építészek. A gigantikus méretű nekropolisz eredetileg két nagy csatának állított emléket: Az egyik ütközet a közeli grünwaldi mezőn  zajlott le, ahol is a II. Ulászló vezette lengyel-litván hadsereg döntő vereséget mért 1410. július 15-én az Ulrich von Jungingen irányította Német Lovagrend felett. A másik, Tannenbergre keresztelt csata 1914. augusztus 26 és 30 között zajlott le. Ennél az átkaroló hadműveletnél a Paul von Hindenburg és Erich Ludendorff vezette német 8. hadsereg teljesen megsemmisítette a velük szemben álló 4 orosz hadtestet, az 1. és a 2. orosz hadsereget pedig visszavonulásra kényszerítette. A súlyos orosz kudarc miatt Alekszandr Szamszonov tábornok öngyilkos lett.

  TANNENGERG-HINDENBURG MEMORIAL.jpg

Walter Krüger és Johannes Krüger tervezők alkotásuk makettje fölött, illetve az elkészült tannenbergi emlékmű

A Hans Kahns tábornok felügyelete mellett 1925-1927 között kivitelezett emlékmű felavatására Paul von Hindenburg 80. születésnapja alkalmából és jelenlétében, 1927. szeptember 18-án került sor. A 250 ezer Márkába került emlékmű szellemi előképe a teuton lovagvárak, a neolitikumból ránk maradt Stonehenge, illetve a szabályos nyolcszög alakú Castel del Monte vára volt. A költségekbe beleszámították a Totenburg alapját képző mesterséges domb megépítését, valamint az elesett orosz és a német katonák emlékére elültetett 1500 tölgyfa telepítését is. Az egykori csatatér közepére, (a dombra) felépített 7800 négyzetméter alapterületű nekropoliszt szintén nyolcszögűre tervezték, amelynek oldalaira egy-egy 23 méter magas, vörös téglából és gránitból felépített négyszögletes tornyot biggyesztettek-, amelynek oldalai 9x9 méteresek voltak.  Az építményt 200 munkás építette fel.

A nyolc darab tornyot szintén szimbolikus, „hősies” funkciókkal látták el. A „Bejárati torony” külső falára Hindenburg 1925-ös köztársasági elnöki beiktatási beszédének bronzba öntött kivonatát helyezték el. A torony első emeletén díszőrséggel őrzött örökké égő áldozati tűz emlékeztetett az elhunytakra. A felsőbb emeleteken az Osterlode katonai egység egyik zászlóaljának a szálláshelye volt. A második tornyot a német nép az I. világháború ideje alatt tett hősies erőfeszítéseinek emlékére „szentelték fel.” 1934-1935 között ebben a „Háborúra” keresztelt műtárgyban helyezték el ideiglenesen Hindenburg holttestét is. A harmadik torony Kelet-Poroszország történelmét mutatta be az őskortól 1920-ig. Itt külön termekben mutatták be a régióból/tartományból származó ezredek tárgyi relikviáit. A negyedik torony a „Zászlók” tornya volt, amely a tannenbergi csatában elesett katonáknak állított emléket.

A „Bejárati” toronnyal szemben állt az ötödik, „Hindenburgról” elkeresztelt torony. Az egykori köztársasági elnököt –saját kérése, majd tiltása ellenére– 1934. augusztus 7-én helyezték el itt „örök nyugalomra”. A 23 méter magas mauzóleumban azonban nemcsak a táborszernagy porhüvelyét helyeztette el Hitler, hanem  a néhai államfő 1921-ben elhunyt feleségét, Gertrude Sperling holttestét is exhumáltatta, hogy őt is ebben a sírboltban helyeztethesse el. A két bronzból készített szarkofág mögé egy-egy összeérő keresztet állítottak fel, amelyekre a tábornagy kedvenc mottóit: „A szerelem örök” és a „Légy hű mindhalálig.” vésték fel. A keresztek között/mögött egy fekete porosz sast ábrázoló kerek ólomüvegablakot alakítottak ki. A kriptatorony bejáratnál egy-egy 4 méter magas katonát ábrázoló kőszobrot is felállítottak, amelyeket Paul Bronisch (1904-1989) szobrász keze munkáját dicsérték. A sírbolt előtti szobában egy Hindenburgot ábrázoló 25 tonnás sötétzöld porfírból megmunkált, szintén 4 méter magas szobrot állítottak fel, amelyet prof. Friedrich Bagdons (1878-1937) készített el.

TANNENGERG-HINDENBURG MEMORIAL1.jpgHindenburg temetése és az őt ábrázoló szobor Tannenbergben

A hatodik tornyot a „Katonák” tornyának hívták, amelynek belső tereiben több, Hans Uhl által készített mozaikon keresztül mutatták be Kelet-Poroszország I. világháborús teljesítményét. A szegélyléceken név szerint ábrázolták azokat a katonákat, akik a tannenbergi csatamezőn a hősi mártírhalált választották Németországért. A torony tetején egy kilátót is kialakítottak a tervezők. A hetedik hasábot a „Felszentelés” tornyának hívták. Az elnevezés onnan jött, hogy a földszinten egy kápolnát alakítottak ki, amelynek 2x3 méter nagyságú ablakát szintén Hans Uhl színes ólomüveg alkotása tett teljessé. A szentély mellé egy hordó alakú kriptát is elhelyeztek. A nyolcadik, „Parancsnoki” toronynak hívott műtárgyban annak a 15 német tábornoknak a mellszobrát állították ki, akik részt vettek az 1914 augusztusában lezajlott tannenbergi harcokban.

A nyolcszög alakú nekropolisz udvarán húsz, a harcokban elesett ismeretlen névazonosságú német katonát temettek el. Sírjuk fölé egy 12 méter magas, vörösrézzel befedett fakeresztet állítottak fel. Hindenburg sírba helyezése után, Hitler szinte azonnal újraterveztette a tannenbergi Totenburgot. A tömegsírt felszámolták, majd az udvar járószintjét 2,5 méterrel lejjebb vitték. A süllyesztésnek köszönhetően a komplexum amfiteátrum jellegű lett.

Amikor a Vörös Hadsereg elérte Kelet-Poroszországot, a Führer kiadta a parancsot a mauzóleum felrobbantására. A 229. Gyaloghadosztály 1945. január 20-án Hindenburg és felesége holttestét, valamint néhány kiállítási darabot Königsberg kikötőjén keresztül -az Emden hadihajón- egy türingiai sóbányába szállította. A német alakulat bár január 21-én felrobbantotta az 1-es számú „Bejárati” és az 5-ös számú „Hindenburg” tornyot, robbanóanyag hiányában a többi 6 darab hasábot, illetve a műtárgy többi részét nem tudták megsemmisíteni. Az oroszok a megmaradt romokkal nem foglalkoztak. A „műemléket” először a környező lakosság kezdte el széthordani házaik és üzleteik építéséhez. Ez a folyamat annak ellenére eltartott az 1980-as évekig, hogy 1949-től 1953-ig a lengyel állam tudatosan arra törekedett, hogy a varsói Kultúra és Tudomány Palotát, valamint a pártház gránitburkolását az innen nyert kövekből építse fel, illetve Xawery Dunikowski szobrász, robbantás útján ismételten ebből a "kőbányából" nyerhesse ki az Olsztynban felállított „Hála a Vörös Hadseregnek” című két pilonból álló diadalív-szerű szobrát. A Hindenburg Totenburgból csak egy oroszlánt ábrázoló kőszobor maradt ránk, amely 1993 óta Olsztyn piacán áll.

TANNENGERG-HINDENBURG MEMORIAL2.jpg

Tannenberg romjai, illetve szocialista emlékműveknél felhasznált kövei

Waldenburg: a Vril-mauzóleum

Senki sem érti, hogy maradhatott meg épségben, de tény, hogy 75 éve konokul dacol az idővel a wałbrzychi erdő egyik dombján terpeszkedő waldenburgi Totenburg. A 24x27 méteres téglalap formájú, 6 méter magas mauzóleumot 1936-1938 között építették fel mész- és homokkőből. Akárcsak Annaberg (ma Góra Świętej Anny) község határában felállított Thingstätte esetében, ezt a műtárgyat is Robert Tischler tervezte. A leginkább római vagy egy mezopotámiai erődre hasonlító mauzóleum a náci propaganda szerint nemcsak a 170 ezer I. világháború ideje alatt meghalt sziléziainak állított emléket, hanem annak 23 helyi fegyveresnek is, akik a nemzeti szocialista mozgalom úttörőiként fegyveres összecsapásokra „kényszerültek” a helyi német csendőrséggel a Weimari Köztársaság regnálása alatt.

WALDENBURG NAZI NECROPOLIS.jpg

Waldenburg fénykorában a korabeli fotókon

WALDENBURG NAZI NECROPOLIS2.jpgWaldenburg romjai napjainkban

Lengyel helytörténészek szerint a „démoni hely” igazából nem mauzóleumként, hanem az ezoterikus tanokat hirdető Vril- és a Thule társaságokba belépett SS főtisztek „sátánimádó” központjaként működhetett-, amit jól szemléltet az a tény, hogy az udvar alatt egy jól álcázott bejárattal védett vérfoltos sírkamrát fedeztek fel a hatóságok 1953-ban. A földalatti folyosóba nyíló bejáratot egyébként H. Mühlen müncheni szobrász aranyszínű márványmozaikkal díszített egyik terme alatt találták meg. Ez a sír fölé helyezték azt a Württembergische Metallwarenfabrik gyárban kiöntött fémoszlopot is, amelynek tetején 3 meztelen férfi tartotta az áldozati oltárként is használható „örök lángot”. A műalkotás talapzatát négy nyitott szájú oroszlán volt, amelyeket tölgyfa levelekkel -a germán győzelem jelképével- fogtak össze. A fáklyaként is működő szobrot Ernst Geiger szobrász tervezte. Virtuális sétánkat a Langemarck-mítoszt feldolgozó nekropoliszokkal folytatjuk tovább.

Jamrik Levente

HA PÉLDÁUL KEDVET KAPTÁL MEGNÉZNI (AZ EGYÉBKÉNT ÉVENTE CSAK EGYSZER LÁTOGATHATÓ) KŐBÁNYAI PINCERENDSZERT ÉS A DREHER-VILLÁT, AKKOR JELENTKEZZ 1,5 ÓRÁS KŐBÁNYAI POKOL-TÚRÁNKRA 2013. 03.26-ÁN (KEDDEN) INDUL DU 5-KOR A BÁNYA UTCA 37. ALÓL. A BELÉPŐ ÁRA 3500 FT/FŐ. JELENTKEZNI AZ artistfama@gmail.com CÍMEN LEHET, VAGY A 30-434-66-80 TELEFONSZÁMON. A HELYSZÍNRŐL ITT LEHET BŐVEBBEN OLVASNI.

A MÁSIK IZGALMAS TÚRA, AMELYET HÚSVÉT SZOMBATON ÉS VASÁRNAP (2013.03.30 ÉS 31..) RENDEZÜNK, A BUDAI VÁRNEGYED TITKAIRÓL RÁNTJA LE A LEPLET:

- NEVEZETES GYILKOSSÁGHELYSZÍNEK
- TITKOS LESZBIKUS KÖZPONTOK
- 1849-ES, 1944-ES KÉMKÖZPONTOK
- A GESTAPO ÉS AZ SS FŐHADISZÁLLÁSAI
- HÍRES EMBEREK SZERELMI FÉSZKEI
- POLITIKAI OKOKBÓL LEBONTOTT HÁZAK
- KÍSÉRTETJÁRTA ÉPÜLETEK
- IRODALMI ÉS OKKULT SZALONOK
- REJTJELEK A HOMLOKZATOKON
- ELÁSOTT ARANYKINCSEK NYOMÁBAN
- ELFELEJTETT HŐSÖK ÉS ANEKDOTÁK

A Március 30-án (szombat), és Március 31-én (vasárnap) délután 1-kor kezdődő túra SZINTÉN 3500 Ft-ba kerül személyenként. A nagy érdeklődés miatt előre kell jelentkezni vagy az ARTISTFAMA@GMAIL.COM címen, vagy a 30-434-66-80 számon.
A túra a romos, volt Honvéd Főparancsnokság (DÍSZ TÉR 17.) elől indul és a Bécsi kapu térnél fejeződik be.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr735165049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ronald 2013.03.24. 11:09:14

Mindig is sokkal jobb volt nézegetni a síremlékeket - mint bennük feküdni.

Egyébként jókora baromság olyanokat "HŐS"-nek nevezni - akik nem a saját hazájuk területén pusztultak el harcban.

Aki fegyverrel a kezében, idegen ország területén dobja fel a talpát (konkrétan: odament idegen embereket gyilkolni) - azt hadd ne nevezzék már "hős"-nek.

Max. vágóbirkának.
.

kalandfereg 2013.03.24. 11:09:27

Nem tudom megállni, hogy ne asszociáljak a jelen Mo-i helyzetre. Ugyanaz a torzulási pálya, csak nálunk még kezdetibb szakaszban van. De én meglehetősen félek.

Skunkworks 2013.03.24. 11:09:29

Ez érdekes volt, köszönöm!

na__most__akkor 2013.03.24. 11:09:41

Előzetes moderáció?

Te TÉNYLEG ilyen hülye vagy?

na__most__akkor 2013.03.24. 11:09:49

Én meghagytam volna mindet.
Akik meghaltak, megérdemlik a megemlékezést.

"ossario", "ossarium"
Láttam néhányat, első és második világháború...
CSAK tízezrek.

Minden faluban ott van a névsor. Első és második világháború...

Még egyszer:
Akik meghaltak, megérdemlik a megemlékezést.

Nácik, kommunisták, katolikusok, protestánsok, hitetlenek, buzik, párttagok(SOK párt) - mind.

Jézus pedig monda: Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.

Romboljuk le a modern világot... (törölt) · http://www.youtube.com/watch?v=9vq63q45qfk 2013.03.24. 11:47:30

@kalandfereg: Manapság egy nemzetközi lobbi szintén nagy előszeretettel építtet szerte a világban szentélyeket a halálkultusznak, ők a heroizmus helyett a bűntudatot hirdetik.
Nagy képmutatók, akik nemes célokról és demokráciáról papolnak míg a legalantasabb praktikáktól sem riadnak vissza abbéli igyekezetükben, hogy a világ népeit uralmuk alá hajtsák. Ők a "tudjukkik".

Grabbe · http://www.hirstart.hu/ 2013.03.24. 12:09:02

Nem valami szépek, sőt!

Akkor már inkább a Germániáról (Berlin reloaded) készült tervek...

inebhedj - szerintem 2013.03.24. 22:09:20

"1925-1927 között kivitelezett emlékmű (...) felavatására 1927. szeptember 18-án került sor."

A Tannenberg a poszt alapján nem egyértelműen nemzetiszocialista épület (még akkor sem, ha történtek átépítések 1933 után is, hiszen kis túlzással akkor már akár szovjet épületnek is tekinthető lenne).

Egyébként az előzőekkel szemben semmi rémes vagy nyomasztó nincs ezekben, karakteres és koncepciózus építményekről van szó, a különböző korok szakrális műveivel egyenértékűek. Az, hogy az adott korról ki milyen képet alakít ki, már más tészta, de gondolom szubjektív asszociációkkal vizsgálva a fertőrákosi kőfejtő, az ó-egyiptomi piramisok, Stonehenge, a Siratófal, a versailles-i kastély, vagy a Rushmore-hegy is hátborzongató.

evil demon satan devil 2013.03.24. 22:09:27

@szintetikus: jó kérdés.

egyre több embertől hallom/olvasom, hogy félnek.
én is félek, félek attól, hogy nem lesz elég a fizum kihúzni 10ig, mehetek szüleimhez kajálni :)

aki aggódna, hogy megtörténhetnek a mai európai unió területén olyan dolgok, amik 70 éve voltak, ne féljen, nem fogják engedni a fejesek. esélye nincs olyan embernek hatalomra kerülni, aki nem a haveri körből való...

dr. KING SCHULTZ (törölt) 2013.03.24. 22:09:31

Még hogy a nácik nem voltak keresztények...

GERI87 2013.03.24. 22:09:39

@Ronald:

"Aki fegyverrel a kezében, idegen ország területén dobja fel a talpát (konkrétan: odament idegen embereket gyilkolni) - azt hadd ne nevezzék már "hős"-nek."

Kis naív...
És szerinted akkor hogy születtek a 'hazák' ...amiben gondolom szerinted már jogos harcolni...ha emberek, katonák időnként nem mentek "idegen országok földjére" "idegen embereket gyilkolni"?

Értem én a pacifizmust csak hülyének nem kéne lenni...

(A 'hős' nézőpont kérdése...nem árt hozzá győzni, az már mindegy hogy hol és miért...persze a vesztesnek is vannak hősei..)

Mohamed 2013.03.24. 22:09:48

Nem igazán értem ezt a rémüldözést,világosan szerepel a szövegben is hogy ezen építményeket az I.világháború halott katonáinak szánták és az NSDAP hatalomra kerülését megelőzően tervezték és kivitelezték őket, így nem nevezném náci nekropoliszoknak ezen épületeket.

Mohamed 2013.03.24. 22:10:01

Más részről nem igazán értem ezt a rémüldözést hiszen egyik sem igazi náci nekropolisz mindegyiket Hitler hatalomra kerülése előtt terveztek és kiviteleztek az I.világháború veteránjainak szánták.

Mohamed 2013.03.24. 22:10:17

Na na kedves posztoló az igen csak csúnya csúsztatás hogy a Thule társaság sátánista vagy akár okkultista lett volna. 39-tól a Williguthoz hasonló okkultistákat kizárták onnan ,mivel a Thule a régi germán népi hagyományok fel támasztására jött létre és 41-ig a titkostársaságok RSHA általi megszüntetéséig (ezeket Hitler károsnak tartotta valamint veszélyeztette a Hitlernek a Katolikus egyházzal ápolt jó viszonyát)ezen fáradozott,hiszen egy veteránból lett néprajzszakos bölcsész Walter Nauhaus alapította.

Balt 2013.03.24. 22:10:20

@kalandfereg: ??? Ez beteges, már bocsánat!

Balt 2013.03.24. 22:10:25

@Ronald: Ja, és természetesen akkor nyilván ugyanez kell, hogy legyen a véleményed a normandiai amerikai temetőkről, a Treptow-i (szovjet)orosz emlékműről stb.

Balt 2013.03.24. 22:10:29

@Ronald: (Nem túl felemelő) érzelmektől függetlenül: ezek a helyek anno Németország közig határain belül voltak.

De még így sem értek egyet a kérdésben: lásd a török terjeszkedés elleni (sajnos nem túl sikeres) magyar hadjáratokat a Balkánon stb.

emberkedek 2013.03.24. 22:10:36

A történelmet a győztesek írják.
Hallgattassék meg a másik fél is:
kuruc.info/r/6/109109/
Itt van beágyazva 2 youtube videóként.
Nézzétek meg, érdekes.

HgGina 2013.03.24. 22:10:38

@Ronald: tehát az a milliónyi kurd, aki a saját szülőföldjét védve, saját ország híján életét adja a népéért, az nem hős? A karéliai finn se? Az istriai olasz se?
Te is egy szép példány vágómarha vagy, csak még nem vágott téged le... pardon, szájon egy jobb érzésű kultúrember.