Az építkezés és a rombolás évszázadai

A Rákosi-erődvonal a láncos kutya árnyékában

2012. szeptember 21. - don-kanyar

Rákosi utasítására 1952-től 1955-ig évente a magyar GDP 25%-át költötték el a Jugoszláv Néphadsereg ellen emelt, Szentgotthárdtól Nagylakig tartó erődláncolat építésébe. A határsávból kitelepítetteket a mai napig csak részlegesen kárpótolta az állam.

Montázs: Szovjet karikatúra a "nyugatbarát" Titóról, illetve diafilm-kocka a Magyar Néphadsereg egyik tankhadosztályáról.  (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Ne játssz Sztálin bajszával!

 

Sztálin utasítására 1948-ban Budapest megszakította az addigi intenzív állami és pártközi kapcsolatait Belgráddal. A szocialista blokkban az addig példaértékűnek mondott magyar-jugoszláv kapcsolat ellenséges hangulatúvá vált a szovjetek által elítélt „Tito-féle külön utas politika” miatt. Mivel Rákosi (Rosenfeld) Mátyás és a magyar pártvezetés fegyveres konfliktussal számolt déli szomszédunk ellen, így Farkas Mihály (eredeti neve: Lőwy Hermann, mozgalmi neve: Wolf Mihály) honvédelmi miniszter irányítása mellett, Magyarország erőltetett ütemű katonai és hadiipari fejlesztésekbe kezdett.

A fejlesztés szervezeti kereteinek kialakításához az 1950-ben elfogadott „Kossuth” hadrend a hadsereg rendszeresített létszámát 135 ezer főben rögzítette, amely a párizsi békeszerződésben megengedett keretlétszámot közel duplájával lépte túl. Farkas Mihály a hadsereg összlétszámát 1952 végére ellenben már 256.307 főben adta meg, amely nem tartalmazta a hadrenden kívüli alakulatokba (ÁVO/ÁVH, Határőrség) behívott közel 30 ezer főt. (Konfliktushelyzetben a hadsereg vezetése egyébként két mozgósítási ütemben közel 800 ezer katona hadrendben tartásával számolt.)

Egy 1950-ben készült dokumentumvázlat szerint a magyar vezérkar az ország területén, délről észak felé haladva, hét-nyolc védelmi öv kiépítését irányozta elő. (Később szovjet javaslatra ez a szám jelentősen csökkent.) A tervek szerint egy-egy védelmi öv mélysége-, három állással számolva- 10-25 kilométer között váltakozott. Az övek a hadműveleti irányokban a 80-100 kilométer szélességet is elérték. Moszkva „kérésére” a 627 kilométer hosszú magyar-jugoszláv határt 1949. szeptember 29.-én zárta le teljesen a Magyar Néphadsereg, hogy több mint 2,5 millió gyalogsági és 1,5 millió harckocsi elleni aknát, 120 magasfigyelőt, valamint 228 kilométeres hosszban két- és egysoros drótakadályt telepíthessen.

Szovjet karikatúra a "véreskezű, fasiszta szemléletű" Titóról (Krokodil.ru) és díszszemle a Vörös téren. Montázs. (Grafika: Falanszter.blog.hu) 

Kitelepítettek

 

A 15 kilométeres mélységben kialakított határövezetet az ÁVH teljesen kiürítette. Ez 6 megye 15 járását foglalta magában, és együttesen 310 települést érintett. A határsáv területe így megközelítőleg 9000 km2-es lett és összességében 290 ezer állampolgárt érintett. A kitelepítéseket azokkal a személyekkel kezdték el, akiket a rendszer megbízhatatlannak ítélt. Kezdetben ezek vitézek, csendőrök, 1945 előtti katonatisztek, volt fasiszta és a polgári pártok tagjai, az exponált jobboldali szociáldemokraták és a háború után angol vagy amerikai hadifogságból hazatért személyek voltak. Számuk 1500 főre tehető. A megbízhatatlanok köre hamarosan tovább bővült a délszláv származásúakkal, a vegyes házasságban élőkkel, illetve azokkal, akiknek Jugoszláviában rokonaik voltak vagy ottani ismerősökkel leveleztek. Ezek mellé sorolták be az ún. kettősbirtokosokat, a Délvidékről 1945 után áttelepülteket, a délszláv származású tanítókat, a görögkeleti papokat, a kulákokat, illetve a rádiókészülékkel és fegyverrel rendelkezőket. 1950. június 8.-án 894 szerzetest és apácát szállítottak az ország belsejébe. 1950. június 22.-én további 2446 személyt deportáltak Hajdú-Bihar, Békés és Szolnok megyékbe. A célállomások általában a Debrecen melletti Ebes-, és a Hajdúszoboszló melletti Tedej-puszták voltak.

A határsávból kitelepítettek csak 50 kg-os csomagot vihettek magukkal, a később deportáltak már ingóságaik egy részét is felpakolhatták. A hátrahagyott állatállományt, gazdasági felszereléseket a TSZ-ek, állami gazdaságok, az egyéb ingóságokat a párt és az állami tömegszervezetek kapták meg, de a helyi párt és állami funkcionáriusok is bőven részesedtek a „jussból”. A házak javát 1951-ben államosították. A földingatlan telekkönyvileg bár a kitelepítettek tulajdonában maradt, de a községek kezelésébe ment át.

1951-től az ÁVH-nak ki kellett dolgozni néhány kémpert is, amiket vagy a helyszínen vagy pedig Budapesten tárgyaltattak le. A déli határszakaszon elfogottak mintegy 24,6%-át minősítették kémnek. Ugyanez az arány más határszakaszokon elfogottak esetében 4,3% volt. Az Államvédelmi Hatóság és a rendőrség durva és ellenséges volt a délszlávokkal szemben. A szerb-horvát nemzetiségűeket gyakran megverték és két-három napig benntartották őket az őrsökön. A határszakasz egész területén speciális intézkedéseket vezettek be. Az ottmaradottak külön személyi igazolványt, és gazdasági tevékenység esetén külön papírokat kellett beszerezniük. A határsáv ország lett az országban.

A "magyar Maginot-vonal" egyik erődje Mélykútnál (Fotó: Bunkermúzeum.hu)

Támadási irányok és az erődvonal

 

Egy a Honvédelmi Levéltárban fellelhető okirat (HL MN HVK Hdm. Csf-ség 1951/T 24 sz.) szerint a Magyar Néphadsereg bár nem készült első támadó hadművelet megindítására Jugoszlávia ellen; koalíciós kötelékben tervezett támadó hadműveletről több verzió is készült a Honvédelmi Minisztériumban. Ennek megfelelően a magyar katonai vezetés inkább úgy gondolta, hogy először a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) fog támadásba lendülni, amit vagy támogat majd a NATO, vagy sem. Budapesten úgy vélték, hogy a JNA támadása csak két fő hadműveleti irányból érintheti majd az országot: egyrészt Szentgotthárd-Muraszemenye irányából Székesfehérvár felé előretörve, másrészt pedig Szabadka- Baranya-háromszög irányából Kecskemét és Budapest felé. A Déli Védelmi Rendszert (DVR) ennek az elgondolásnak megfelelően 1951. június 2-tól kezdték el kiépíteni. A fent említettek miatt azonban Somogyudvarhely és Drávaszabolcs közötti 100 kilométeres szakaszon nem vágtak bele az erődítési munkálatokba, valamint szintén védtelenül hagyták az Őriszentpéter és az osztrák-magyar-jugoszláv hármashatár közötti 30 kilométeres területet is.

A "magyar Maginot-vonal" egyik erődje Domaszéknél (Fotó: Bunkermúzeum.hu)

Szűcs Miklós alezredes 1950-ben elkészült erődítési rajza elsősorban a várható fő jugoszláv támadási irányok lezárására irányult. Eszerint az „A” típusú, teljesen feltöltött 3 lövészhadosztályt 8 védőkörzetre osztották szét az 1949-től folyamatosan bővülő védelmi rendszerre támaszkodva (lásd a térkép) a Duna-Tisza közén és Lenti-Nagykanizsa súllyal. A tervezett védelmi létesítmények - magyar viszonylatban- gigantikusak voltak: 7687 darab tüzelőállást (harckocsi, rohamlöveg, tüzérségi, aknavető, géppuska), 2000 harcálláspontot és figyelőhelyet, 2469 darab kizsaluzott óvóhelyet (amelynek 96%-a 10 férőhelyes, közepes típusú műtárgy volt), 964 darab vasbetonból készült géppuska-kupolát, 219 darab tüzérségi erődöt, 4158 kilométernyi harc- és közlekedőárkot, valamint több mint 120 darab tankfedezéket terveztek. A fegyverek elosztásakor a jó kilövés biztosítása érdekében átvágásokat, tarolásokat végeztek, az alsó ágakat levágták, az erdőket - ha a védővonal, különösen az első árok azokon keresztül haladt keresztül- részlegesen kivágták. Ez a típusú munka összesen 2060 hektárt tett ki.

A Déli Védelmi Rendszer (a magyar Maginot-vonal) területi elhelyezkedése, zászlóalj-védőkörzetenként lebontva (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Déli Védelmi Rendszert – az eddig rendelkezésre álló források szerint- hét megye területén 223 védőkörlettel tervezték meg, amelyből 91 került kiépítésre, a többit szemrevételezték, illetve megtervezték, ám azokat nem építették meg. Ebből Vas megyében 2 kiépült és 3 tervezett maradt, Zalában 201 és 20, Somogyban 8 és 26, Baranyában 10 és 31, Tolnában 0 és 3, Bács-Kiskun megyében 30 és 19, Csongrádban 21 és 30 volt ugyanez a szám. A kiépített védőkörletekben összesen 5444 erődelemet (bunkert, óvóhelyt, erődöt, tüzelőállást, lövészárkot, figyelőt stb.) alakítottak ki, amelyekbe óriási mennyiségű anyagot építettek be: 27.415.500 db téglát, 204.044 db 1,5 méter hosszú és 13.020 db 2,6 méteres 20/10 vasbeton gerendát, 1045 vasbeton kupolát, 1105 figyelő kupolát és 19 páncélkupolát.

A DVR elhagyatott elemei az egykori Jugoszláv határ közelében. (Fotó: Bunkermúzeum.hu)

A DVR terveiben összesen 84 vezetési pont szerepelt, amelyekből- térképi információk szerint- 1954-ig 25 épült meg. Az építési dokumentációk alapján elmondható, hogy a tervezett 223 védőkörletből megépült 91 (42%), 53 önálló századtámpontból 4 (0,75%), 215 betagolt századtámpontból 201 (93%), 155 szakasztámpontból és rajállásból 46 (30%). A tüzelőállásokat összesen 4159 kilométer hosszú harc- és közlekedőrendszerrel kívánták összekötni. A műszaki számvetésekben az is szerepelt, hogy ezek közül mennyit kell rőzsével, náddal, vagy vályogtéglával burkolni. A védelmi rendszer részét képezte a terep megerősítése robbanó és nem robbanó műszaki zárakkal. A korában viccesen Rákosi-vonalnak, napjainkban –helytelenül– magyar Maginot-vonalnak nevezett erődláncolat 1952-től 1955-ig tartó építésekor, az ország éves GDP-jének 25%-át, azaz hat-hét milliárd forintjába került évente a költségvetésnek.

Bár az egész Déli Védelmi Rendszer csak 69,4%-ban készült el, az objektumokat 1953. július 1-től fokozatosan birtokba vették a területileg illetékes ezredek és a Határőrség szervei. Az őrség létszáma körletenként négy főből állt, akik megfelelő közlekedési eszközöket (hátasló, kerékpár, motorkerékpár), az élelem szállításához pedig egy-egy parasztszekeret is kaptak. A harcárkok mellvédjeinek és a létesítmények földburkolatának talajmegkötő növényzettel való bevetése, a harcárkok gaztalanítása, illetve a vízmosások eltömését, „önkéntes alapon” a helyi lakosságnak kellett elvégeznie.

A magyar "Maginot-vonal" elhagyatott elemei az egykori Jugoszláv határ közelében. (Fotó: Bunkermúzeum.hu, Farkas Zoltán)

Az erődrendszer bontása

 

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála miatt enyhülni kezdett a magyar-jugoszláv ellentét is. A kapcsolatok javulása miatt a DVR elvesztette jelentőségét. A délről várt támadást felváltotta a nyugatról várt. A „Rákosi-vonalra” már nem volt szükség. Fenntartása egyfelől óriási összegeket igényelt, másfelől az erődök –talán a vezetési pontok építményeinek kivételével- nem feleltek meg a korszerű harci követelményeinek sem. Ráadásául a műtárgyak nem is rendelkeztek a szükséges modern berendezésekkel sem. A Honvédelmi Tanács ennek megfelelően 1955. október 7-én elrendelte a védőkörletek előtt telepített drótakadályok felszedését, majd a műszaki zárak felszámolását. A 93 védőkörletben összesen 3940 erődelemet bontottak le.

A magyar "Maginot-vonal" lerakóhelye Zrínyi-Újvár alatt. (Fotó: Bunkermúzeum.hu)

A pártvezetés 1953-tól folyamatosan amnesztiát adott a kitelepítetteknek. 1956-tól a rezsim 5 ezer forint segélyt irányzott elő a visszatérőknek. Ez az összeg volt hivatott pótolni a kitelepítetteknek az ingóságukban bekövetkezett károkat, hiányokat, - mivel azt feltételezték, hogy a károk megállapítása nem lehetséges. Azoknak, akiknek a gazdasági munka megindításához vagy házuk rendbe hozásához több pénz kellett, azok 10 ezer forint kölcsönt vehettek fel a megyei OTP fiókokból. Amennyiben az állam eladta a házat vagy határvédelmi okok miatt lebontotta, megsemmisítette, állami vagy társadalmi szerv költözött bele, akkor a járási tanács VB-nek más hasonló értékű házat kellett adnia az állami házalapból. A kitelepítettek ingóságaiban keletkezett károk orvoslására nem volt elegendő az állam 5000, illetve az OTP 10.000 forintos kölcsöne. Sőt, - az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni években, az állam végleg leállította a további rehabilitációkat és segélyezéseket is.

1960-ban a határsáv mélységét 15 kilométerről 8 kilométerre csökkentették. Ekkor 112 község és Mohács városa kikerült a zónából. Magyarország és Jugoszlávia politikai viszonya az 1960-as évektől kezdve folyamatosan normalizálódott. Az addigi ellenségek nyitni kezdtek egymás felé, így a határsávot a magyar pártvezetés 1965. május 1-jei hatállyal megszüntette.

      Jamrik Levente

KÖZKÍVÁNATRA ÚJRA: A budai várnegyed titkai- túra

Az igényeknek megfelelően most szeptember 22-én (Szombat) délután 2-től 4,5 órás túra keretében ismét bemutatom a budai várnegyed lakóházait. Az időpontra még 10-12 hely van még! A séta során megnézünk több gyilkossághelyszínt; az SS- és a Gestapo főhadiszállásait; 1848-as, 1944-es kémközpontokat; titkos leszbikus találkahelyeket; egykori okkult szalonokat és kommunista kéjlakokat; kísértet-járta házakat; híres emberek szerelmi fészkeit; a házak homlokzatán elhelyezett rejtjeleket, címereket; plusz, ami majd még eszembe jut. A túra személyenként 3500 Ft-ba kerül majd. Jelentkezni az artistfama@gmail.com címen lehet. Elérhetőségem: 30-434-66-80

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr724791691

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Püspök utcai gombaszedő · http://valogatott.blog.hu 2012.09.21. 08:30:42

Lenyűgöző.

Csak egy apróság: "53 önálló századtámpontból 4 (0,75%)", ez inkább 7.5% lesz nagyságrendileg.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.09.21. 10:01:23

Zimándi Pius naplója szerint ezek lehettek a tízperces erődök. Öt perc amíg az ellenség áttöri, és öt percig röhögés mielőtt továbbmennek.

Talicska Lajoska 2012.09.21. 11:11:07

Vajon hányan nélkülöztek, szenvedtek, éheztek azért, hogy ez a semmire sem jó balfaszság megépülhessen?

butyko 2012.09.21. 11:43:32

Kekeckedek,de ha a " magyar Maginot.vonal " elnevezés helytelen,akkor talán felesleges a cikkben és a képaláirásokban így titulálni a a "Rákosi -vonalat. Az is elég ütős név - sajnos.

Styxx 2012.09.21. 11:53:03

@butyko:
idézőjelben van, így (részemről) jár a posztnak a 10/10.
Levente, a II. VH utáni apró magyar-jugoszláv határmódosításról lesz poszt?

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2012.09.21. 12:23:36

@Styxx: Szia, még nem tudom. Még kutakodnom kell az ügyben, hogy a határmódosítás érintett-e épített környezetet, vagy csak termőföldet.

Yooha · http://indafoto.hu/yooha/lego_architecture 2012.09.21. 12:43:53

"amelyből 91 került kiépítésre,...Ebből Vas megyében 2 kiépült és 3 tervezett maradt, Zalában 201 és 20.." Zalában inkább 20 az a 201, nem? Mert úgy jön ki a 91.

Kelly és a szexi dög 2012.09.21. 12:46:22

Jamsics, mé nem jöttél osztálytalálkozóra?

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2012.09.21. 13:27:09

Tényleg lenyűgöző egy cikk. Aprólékos, de nem feleslegesen, a térképek, műszaki adatok nagyon a helyükön vannak úgy érzem. A képek a helyszínekről is jók. A korabeli politikai helyzet felvázolása is teljesen képbe helyezi az olvasót, érthető minden részlet.

Ami nem, Rákosi Mátyás és Farkas Mihály kiemelt, kevésbé ismert születéskori neve, hogy hol van ezeknek kapcsolata a cikk témájával.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2012.09.21. 13:40:02

@Sigismundus: Kb. A nemzetközi gyakorlatot követve, 20-22 éve már Magyarországon is elvárás a történész "szakmában", hogy a neveknél tüntessük fel -amennyiben az más- a korábbi születéskori, vagy álneveket is. Jelen esetben így lett Wolf Mátyás mozgalmi álnévből Farkas Mihály.

Persze vannak vicces szituk is. Pl: egy Csongrád megyei MKP párttagot szó szerint úgy hívtak, hogy Buzi István. Szegényke -ahogy tehette- megváltoztatta a nevét Szentesi Istvánra. Igen ám, de a Kommunista Párt Almanachjában, hogy a névváltozást pontosan tudják kötni ugyanaz a személyhez, 1986-ban a könyvben már úgy tüntették fel az illetőt, hogy: Szentesi (Buzi) István. Ebben az értelemben viszont a "buzi" már nem tulajdonnévként volt értelmezhető, hanem jelzőként. :) Szóval ez nemzetközi gyakorlat, nem kell semmiféle hátsó szándékot feltételezni.

CsárliFirpó 2012.09.21. 13:48:33

A komcsik mindig is értettek ahhoz, hogy milyen eszement, értelmetlen és felesleges dolgokra herdálják el az ország pénzét.
Rákosiék többek között erre a bunker rendszerre. Kádárék a vasfüggönyre, aminek km-nyi ára megegyezett volna ugyanannyi km autópálya építésével.
Nemrég Gyurcsányék pedig óriási völgyhídra, ahol nincs is völgy, autópálya alagutakra, ahol nincs is hegy.

Az eredmény minden esetben az, hogy csak eladósodtunk anélkül, hogy érdemben gyarapodtunk volna.

bgp 2012.09.21. 13:48:53

Még jó, hogy nem Homoki-ra váltott

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2012.09.21. 13:50:05

"A célállomások általában a Debrecen melletti Ebes-, és a Hajdúszoboszló melletti Tedej-puszták voltak." ez mit jelent? tömegsír? vagy túrhatták a földet?
amúgy megint parádés az írás, csak még nem értem a végére, sok a dolog... nagyon.

Styxx 2012.09.21. 13:55:53

@don-kanyar:
Nálunk a (tágabb) családon belül is konkrétan ez vezetett áttelepüléshez. Sajnos akik élesben érintettek voltak, már vagy elhunytak (túl régi a sztori) vagy aggastyánok.
Arra nem tudnék válaszolni, hogy épített környezetet érintett-e, de mivel az alföldi tanyavilág (pl Kelebia) akkor még jóval kiterjedtebb volt, nagy valószinűséggel igen.
Kelebiai tanyavilágban élő rokonaimról annyit tudok, hogy választhattak, így települtek át előbb Tompáéra, majd egy részük tovább északra a budapesti agglomerációba.
A korszak többi hasonló, a tulajdon szentségét, az élethez, szabad lakhelyvéáltoztatáshoz való jogot stb. felvilágosult vívmányainak lábbal tiprása, mint pl holokauszt, délvidéki mészárlások, svábok kitelepítése az egyéb "projektekben" elmaradt, és mindezt meglepően civilizáltan intézték.
A szabadkai levéltárt ajánlom kutakodásra, a Facsén is pepecül nyomulnak (Istorijski Arhiv Subotice) illetve nálunk a Serbia Insajdon törzskommentelő MTi civilben Zentán levéltáros (nem mellesleg kiváló helytörténeti könyvek szerzője) lehet, hogy ő tudna segíteni.
Persze azt, hogy mire van kapacitásod/kedved, nem akarlak befolyásolni, engem érdekelne a téma, de lehet, hogy annyira nem izgatja fel a Blikk-olvasók millióit, mint Baukó Éva péntek esti bulizása:-)

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2012.09.21. 14:14:52

@don-kanyar: Oké, rendben megmagyarázza így a dolgot. Jelezném hogy Tito eredeti neve Joszip Broz volt, Sztáliné pedig Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, a híres Zsugásvili.

átlátó 2012.09.21. 14:27:18

Nagyon gyerekkoromban ezt ott a Bácsalmás-Madaras-Katymár vonalon megtapasztaltam, hogy a fekete rák rohadt volna ezekre a moszkovita judeobolsevistákra, az Eisenberger neve kimaradt a posztból, - de akkor is így volt ahogy olvastam.

GlennMiller 2012.09.21. 14:57:38

Hát én erről nem is tudtam, pedig a "láncos kutya" katonája voltam.
Trianont meg sem említették,például. Erről csak itt tudtam meg, amikor ide költöztem.
Nagyon jó ez a cikk, bővíti a tudásomat.
Nem fogok úgymond tudatlanul megboldogulni:))

GeoThrasher 2012.09.21. 15:06:32

Csak a kommerek voltak képesek sík terepen erődíteni...:D Zseniális!
Amúgy volt nekünk egy "kicsit" sikeresebb erődrendszerünk is, amit a II. vh-ban egyedüliként nem sikerült áttörni.

Dr.Zemberevő 2012.09.21. 15:08:18

@CsárliFirpó: bezzeg a korona úsztatás, óriásplakátozás, beléptető rendszer, újabban 20ezres stadion az 5ezres faluba, az mind-mind mennyire remek és előre mutató beruházás, ugye?

Jim 2012.09.21. 15:08:43

@mrbloodbunny: azért az 50-es években "tömegsírt" nem annyira, mint a kitelepítést magát. Ez nem szorul magyarázatra. Tedejpuszta (mivel akkor valóban "puszta" volt) pedig nagyon nem Hszoboszló környékén van, csak Hajdúnánás neve nem sokaknak mondott volna valamit. Valaha (középkor) lakott volt, majd sokáig semmi, és az erőszakos államosítás alkalmával töltötték fel újra, jelenleg Hajdúnánáshoz tartozik közigazgatási szempontból.

billy reed 2012.09.21. 16:00:10

@GeoThrasher:"Csak a kommerek voltak képesek sík terepen erődíteni...:D Zseniális!
Amúgy volt nekünk egy "kicsit" sikeresebb erődrendszerünk is, amit a II. vh-ban egyedüliként nem sikerült áttörni."

Nem.
1. Pl. a németek is többször próbálkoztak a keleti fronton ilyesmivel.

2. Azért nem sikerült áttörni, mert a szovjetek simán megkerülték - ahogy a Maginot-vonalat is a németek.

@CsárliFirpó: "A komcsik mindig is értettek ahhoz, hogy milyen eszement, értelmetlen és felesleges dolgokra herdálják el az ország pénzét."

Hál' Istennek, hogy most oda megy a pénz, ahová kell...

Amúgy mielőtt itt ítélkezünk/okoskodunk, abból a nagyon egyszerű tényből kell kiindulni, hogy a 40-es évek végén, 50-es évek első felében mindenki biztosra vette, hogy lesz III. világháború. A szovjetek is, és az amerikaiak is.
Nem azért költöttek Rákosiék ennyit ilyesmire, mert ostobák voltak -bármennyire is szeretnék sokan elhitetni egyszerű programú polgártársainkkal-, hanem mert háborúra készültek.

Mindkét fél készült rá. Ez a történet is erről szól.

GeoThrasher 2012.09.21. 16:25:31

@billy reed:

1. Hogyne, pl. a Dnyeper vonalára, amit nem építettek meg, mert túl "defetista" volt a Führer számára... De az is egy nemkicsi folyó mögött lett volna, ami azért nem ugyanaz, mint egy sík mező.

2. Tévedsz, ugyanis a hadjárat végén több helyen is áttörték a Maginot-vonalat.
A szovjetek azért kerülték meg, mert románia kiugrott a háborúból és összeomlott a front. Át akarták törni, csak nem sikerült. Nyugodtan olvass utána Grecsko marsall visszaemlékezésében.

Egyszerű Plack 2012.09.21. 17:57:20

@don-kanyar:
nos, szerény véleményem szerint is az R. És F. származására való utalás fölösleges modorosság, ami a jobbszélre jellemző intim kikacsintásnak tűnik, hogy tudjátok, ők is..., és ilyen minőségében bántóan kilóg az egyébként nagyon magas színvonalú írásból.

Véleményem szerint egy igényes blogbejegyzésben nincs szükség az általad említett nemzetközi gyakorlat követésére. Aki olvassa ezt a blogot, úgyis tudja, ki volt R. és F., és jobbára a származásukkal is tisztában van, aminek külön megemlítése nem tesz hozzá semmit a konkrét témához.

Ahogy egyébként releváns volt a nagy vitákat generáló Romsics-írás esetében, by the way. De itt nem az.

M. Péter 2012.09.21. 20:22:55

"A 15 kilométeres mélységben kialakított határövezetet az ÁVH teljesen kiürítette." ??? Szeged a jugoszláv (ma szerb) határtól kevesebb mint 15 km-re van, és egész biztos vagyok benne, hogy nem ürítették ki.

Arpio · www.barosssblog.blogspot.com 2012.09.22. 14:17:11

@GeoThrasher: ...hanem átálltak a románok, és akkor az egészet megkerülték. Árpád-vonal volt a neve, ugye?

Arpio · www.barosssblog.blogspot.com 2012.09.22. 14:23:22

Rákosi és köre hogyan kommunikálta ezt a beruházást? Titokban lehetett tartani, vagy inkább nagydobra verték?

prokee · http://prokee.blog.hu 2012.09.22. 15:41:26

Remek, ismét remek, a képekkel viszont nem vagyok kibékülve.
Privát véleményem, hogy a montázsok kevésbé sikerültek, az 'A magyar "Maginot-vonal" elhagyatott elemei...' tablón meg nem nagyon lehet kivenni semmit. Tegyétek legalább kattinthatóvá, hogy ha érdekel részletesebben, ne kelljen keresni...

GeoThrasher 2012.09.23. 09:06:23

@Arpio:
A fő vonalnak igen. Ugyanakkor a Keleti-Kárpátok lábainál épült két, ún. felvételi állásrendszer Hunyadi és Szent László néven, plusz egy a Székelyföldet körbefogó erődítésrendszer.

gigabursch 2012.09.23. 10:03:20

Ha már nevek:
Rákosi Mátyás = Roth Manó, a Rosenfeld csak később jött.

Göncz Árpád = Genscher Ármin, sziléziai származék

t443 2012.09.23. 11:30:53

@gigabursch: Persze, Göncz Árpád édesapja, Göncz Lajos elnevezte fiát Genscher Árminnak. Aha, remek.

mann 2012.09.23. 13:01:30

Tegnap egy remek túrán sikerült néhány elemét felderíteni ennek "gyönyörű" védvonalnak Kelebia és Ásotthalom között.
Óriási köszönet és respekt a szervezőknek!

gigabursch 2012.09.24. 07:34:53

@t443:
Együtt vették fel...

Hmm?

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.09.28. 10:57:25

@M. Péter: Szegedet nyilván nem ürítették ki, ha a cikk nem tűnne kielégítőnek (amúgy teljesen az) akkor újfent javaslom Zimándi Pius naplóját, akinek a rokonsága Kisszálláson lakott, bőven a határsávban.