Az építkezés és a rombolás évszázadai

Az Alvilág kelenföldi temploma: éjszakai túra a volt hőerőműben

2012. március 13. - don-kanyar

Némo kapitány kelenföldi tengeralattjárója még Brad Pitt poszt-apokaliptikus zombi filmjének is díszletet nyújtott.

Kelenföldi Nautilus (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Európai elsők

 

Talán kevesen tudják, de az európai kontinens első közcélból üzembe helyezett villamos erőművét 1884-ben Temesvárott adták át, két évvel az után, hogy Thomas Edison üzembe helyezte a világ (New York) és Európa első (London) „elektromos energiát előállító üzemeit.” Budapesten 1882-ben mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás. Az ideiglenes berendezést a Vigadóban szerelték fel. 1883-ban a Nemzeti Színház kapott saját áramfejlesztő telepet, s e meghonosított találmány által mesterséges fényt az épület. Nagyobb elektromos-rendszer szolgálta ki az 1884-ben felépült Keleti pályaudvart, amely technikatörténeti szempontból is új korszakot nyitott világszerte a Ganz cég saját mérnökcsapata fejlesztette és kivitelezte váltakozóáramú energia-előállítási megoldása miatt. (Az Edison cégek ekkor még csak az egyenáramú rendszert alkalmaztak a két világvárosban.)

Az erőmű még működő egységei (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Az elektromosság rohamosan terjedt a századvég Magyarországán. A legjelentősebb lépés természetesen a főváros teljes közcélú villamosítása volt, amelyet 1893-ban már két (Budapesti Általános Villamossági Rt., Magyar Villamossági Rt.) magántársaság üzemeltetett egyszerre. A versenyhelyzet megszüntetése miatt a főváros közgyűlése ekkor döntötte el, hogy Budapest villamos energiáját inkább saját, önálló áramfejlesztő telepek segítségével fogja majd biztosítani. Az újpesti „energiagyár” átadása után két évvel, 1912. szeptember 17-én nyújtotta be Reichl Kálmán az önkormányzatnak Budapest második, Kelenföldre megálmodott erőműjének engedélyezési terveit, amit 1914 júliusában már fel is avatott a polgármester. Ekkor vették használatba az energia-előállítás alapanyagát (szén és salak) szállító összes vasúti és vízi vonalat, valamint az erőmű aljában azt a hatalmas, 5,6 méter magas derítőmedencét is, amely azt a képzetet alkotja a hínáros, algás betonoszlopai között sétálva-, mintha az ember a tengerkapcsolat nélküli olasz Velencét Neptunusz szemszögéből lesné meg alulról. A komplexum mellé az építész több úgynevezett tiszti lakást, szintenként négy-négy otthont (főmérnöki, igazgatói stb.) magába foglaló háromszintes klinkertéglás házat is tervezett, amelyeket szintén 1914-ben adtak át a rendeltetésüknek. (Ma már bevakolva, az eredeti tervekre cseppet sem hasonlító épületekként ásítanak a Budafoki út forgalmára.) A fizikai munkások ezzel ellentétben egy tucat barakkszerű épületben laktak a Hengermalom utcában.

Sínek ,szakaszolók, transzformátorok (fotó: Falanszter.blog.hu)

A Kelenföldi Erőmű áttekintő rajza (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A két óriási 30 MW-os gőzturbinával és négy monumentális kazánnal működő kelenföldi erőmű bővítése csakhamar elengedhetetlenné vált a nagyszámú, az elektromos rendszerbe bekapcsolt fogyasztói létszám drasztikus megugrása miatt. A kazánházat kiegészítő léghevítő házhoz átvezető, az üzemi víztartót is magában rejtő jellegzetes toronyépületet bár még Reich Kálmán tervei alapján 1926-ban át tudták adni, ám az építész ez évi halála miatt, a tervezési munkálatokat csakhamar Borbíró (Bierbauer) Virgilnek kellett átvennie, illetve folytatnia. A Budafoki úton ekkor már rég egységes, háromfázisú váltakozóáramú szolgáltatás folyt. Borbíró 1928-ban így nemcsak, hogy áttervezte a tornyot, hanem elkészítette a kazánház és a gépház bővítési (1930. június 10-én), illetve egy új, 30 kV-os kapcsolóház és vezérlőterem (1931. március 14-én) megvalósíthatósági terveit is-, amelyeket a „Nagy testvérek” építőipari céggel kívánt kiviteleztetni.

Hajóvonták találkozása tilos! (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Üveg alól az éj (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Némo vagy Sötétség temploma?

 

A kibővített Kelenföldi Erőmű valóságos műremek lett, bár építésztörténeti szempontból nem ez a műtárgy számít Borbíró Virgil fő művének, hiszen ő itt csak hűen követte a Reich Kálmán „felskiccelte” vonalakat. Az ovális alakú, 10/30 kV-os feszültségű elosztóhálózat vezérlőterme a Verne-regények idilli technokrata elképzeléseit idézi fel, ami főleg a csarnok opálos „textúrájú” üvegtető-borításának köszönhet. A steampunk hangulatú második emeleti szoba falait végig mattos árnyalatú, olajzöld színű gépek, nyomtatók, AEG és Ganz gyártmányú mérő-, és irányítóberendezések borítják, amelyek egészen 2006-ig feleltek a generátorok, transzformátorok, sínkapcsolók üzemeltetésért, illetve a Phőbus Villamos Vállalatok Rt. Váci út 74-es számú, az újpesti; a Budapest Székesfőváros Elektromos Művei (B.Sz.E.M. – ELMŰ) Kárpát és Révész utcai; valamint a bánhidai erőművek közötti 100 kV-s feszültségű kapcsolatáért.

Simor utcai Simon mágus (Fotó: Falanszter.blog.hu)

A 431-430-as kapcsolószekrény (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Az energia bűvöletében (Fotó: Falanszter.blog.hu)

A terembe belépve olyan hangulata van az embernek, mintha Némo kapitány Nautilus nevű tengeralattjáróján járna-, amelynek hatalmas „kvarcüvegablakain túl” érdekes és színes táncot lejt az óceán és annak élővilága. Még érdekesebb ez a látvány egy késő éjszakai túrán, amikor az „egykori fény templomában” –most már áram és elektromosság híján – halogénlámpákkal kénytelen felfedezi ezt a titokzatos, meseszerű birodalmat a kíváncsi, evilági porhüvely.

Nyomtatók, kapcsolók (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Az egykor légkondicionált emeleti terem szélén 1942-ben egy ívelt hátú teknősbékára hasonlító 10 szögű bunker is helyet kapott, amely 12 centiméteres vastagságával, ha komoly fizikai védelmet nem is-, de egy esetleges angolszász bombázás esetén annyi védelmet azért csak nyújtott az irányítóterem személyzetének, hogy a fentről lehulló üvegszilánkok, repeszek ellen megvédte őket. Szögletes formája is éppen ezért lett ívelt, sarkain csúcsos kivitelezésű. Két-két lőrésszerűen kiképzett ablaka csak kikémlelésre volt jó, beltéri tűzharcok elleni védelemre, kilövésre már nem. Persze apró, egyszemélyes óvóhelyből több tucatot is építtetett a főváros és a cég az erőmű belső területére. Az irányítóközponttól északra fellelhető gyárcsarnokban például mai napig látható két olyan mobil rejtekhely, amit erőgépekkel könnyen a fal mellé tudtak helyezni, ha felbőgtek a szirénák.  Persze Borbíró tervein sohasem szerepelt ezt az együttes térhatást megbontó építmény. Kapcsolóháza vasbeton vázas épület, téglafalazata csak kitöltő, térelválasztó szerepet töltött be, ahol a szép textúrájú téglafalazás kellemes fényárnyék-játékot adott a hatalmas felületeknek és a kikapcsolt, csendben szunnyadó porlepte elektromos berendezéseknek.

Bunker és olajkapcsolók (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Innen dél felé botorkálva lép be az ember a 10/30 kV-os olajkapcsolók termébe, amelynek fehérre meszelt falai között díszes, bokszokba zárt, duplán font rácsokkal védett transzformátorok, booster, különböző méretű sínfojtótekercsek és feszültségreduktorok zümmögtek egykoron. A távhajtás-folyosó 26 zegzugában a laikus számára csak a címfestők pingálta utca- és műszaki feliratok, sématáblák adnak némi támpontot az energiaszállítás egykori irányairól, az al- és főállomások fővárosban eldugott helyszíneiről.  Valamiféle isteni - de legalábbis emberfölötti - hatalom jelenlétét érezhetjük a hatalmas termeket járva, mely hatást a hol szokatlanul fojtó és feszült csönd, hol a szomszédban még működő gépek tébolyult-tomboló zúgása mélyíti el. A gép - és általa a természet - fölötti hatalmat megszerző ember szentélye volt ez egykor, ahol a kazánokban hevített gőz nyomása, a turbinák tekercseiben gerjesztett áram feszültsége a 300 ezer Pengőbe került műszerek adataivá szelídült.

"Malom a pokolban" Csigalépcső a derítőmedencéhez (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Sínek a messzeségbe (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Kelenföldi Sátán - a meg nem feszített. Egy 30 kV-os olajkapcsoló (Fotó: Falanszter.blog.hu)

Az éjszakának és a 6 éve állandósult áramhiánynak köszönhetően azonban napjainkban már olyasmi hangulata van ennek az ipari szentélynek, mintha a Pokol bugyrait bukdácsolnánk végig bűnünk súlyának mértékétől. Kis képzavarral élve- talán pont ez a lelki-testi metamorfózis, az egykori erőmű alá bevezetett Sztüx folyón (derítőmedence fölött) járva és átkelve készíthette korunk egyik legjobban ünnepelt filmsztárját arra, hogy poszt-apokaliptikus filmjének egyik helyszínét itt rendezze be, s – füstbe ment terve szerint– romboltathassa le itt az erőmű háromszintes egykori öltözőtornyát. (Az 1968-ban felavatott vasbeton „lakótornyot” ellenben nem ő, vagy hollywoodi zombijai, hanem a terület tulajdonosa dózeroltatta le tavaly, annak életveszélyes, csapnivaló statikai állapota miatt.)

Jamrik Levente

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr104313346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sam. Joe · http://www.matchboxmemories.hu 2012.03.13. 09:52:41

Hű, micsoda részletek! Tényleg olyan, mint amilyennek az ötvenes évek sci-fi filmjeiben az űrhajókat képzelték. Klassz, hogy nincs szétlopva, meg tönkretéve! Maradjon is így! Köszönet a postért!

faszpörgettyű 2012.03.13. 11:00:55

Az a derítő medence mire szolgált?

twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2012.03.13. 11:43:00

Hihetetlen, hogy eddig meg nem loptak szet es tettek tonkre az emberek.

no mail, no problem 2012.03.13. 13:20:03

amit éjszaka cseszhettél, azok a szecessziós üvegek.
pl ennek a verzérlőteremnekl ilyen szecessziós üvegteteje van: 29.media.tumblr.com/tumblr_lxqi9yUbwO1qd8s05o1_500.jpg

www.vandoriskola.hu/?q=node/48
index.hu/belfold/budapest/kelenf1020/

@faszpörgettyű: a vízben lebegő, és nem ülepíthető szennyeződések eltávolítására. szennyvíztisztítással foglalkozó könyben találsz róla bővebb infót.

BZ1975 2012.03.13. 23:25:06

@no mail, no problem: az az opálüvegtető mintázat nem szecessziós, hanem art deco...

ill. a téglaburkolatmintázaton látszik, hogy Borbíróra hatott 1926-ban az Amszterdami Iskola.

geucsa 2012.03.23. 10:26:37

Szép. Az art deco üvegtető gyönyörű.
Azt hozzátenném, hogy ez itt a kapcsolótér, a transzformátortér és a vezérlőterem, nem pedig az erőmű. Az erőmű a kazán, turbina és generátor együttese.
Amúgy a felújított alállomásokon szinte mindenhol meghagyták ezeket a szép, nagy, zöld sématáblákat és mögéjük, a relétérbe építették az új rendszert. Tehát egy felújított vezénylőben is hasonló látvány fogad, csak oda nehezebb bejutni. :)

Kolombusz 2012.03.24. 00:14:48

Remélem, most hogy felkerültek a képek meg a helyszín, nem fogják hamarosan fémgyűjtők meglátogatni.

dobzse.laci 2012.04.08. 11:42:25

Valamikor '93 környékén voltam itt üzemlátogatáson.
Már akkor is el voltam képedve, hogy milyen szép az egész.
Főleg, hogy a modernizálásokat megoldották az eredeti belső szétcseszése nélkül.
Kár lenne, ha eltűnne.

tehtube 2012.05.13. 14:20:32

Hasonló, de nem ilyen szép van a várban a hadtörténeti múzeum mellett, jó mélyen.