Az építkezés és a rombolás évszázadai

Egyházi pénzből épült a pesti Kálvin-pláza: Mammon vagy Isten szolgálatában?

2011. december 04. - don-kanyar

Közép-Európa első egyházi finanszírozású bevásárlóközpontját 1913-ban kezdték el építeni Budapesten. Az üzletházra elkülönített milliókat a reformátusok végül is a Trianon elől a fővárosba menekülő magyarok megsegítésére használták fel.

Ilyen lenne a Kálvin Center napjainkban (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Kálvin tér ingatlanállományát több alkalommal is megpróbálták megújítani, divatossá tenni. A közlekedési csomópont nyugati és északi oldalán egykor állt és jelenleg látható térfalakat bemutató előző írásban félig-meddig részletezett 1880-as önkormányzati és 1907-es Warga László-féle tervek, valamint az 1911-ben győztesnek kikiáltott Medgyaszay István megálmodta modernizációs elképzelések után-, de még az 1958-as Jurcsik Károly- Hofer Miklós jegyezte átalakítási szándék előtt, most érdemes 1913-ra koncentrálnunk. Az időpont azért lehet érdekes számunkra, mert Közép-Európában itt fordult volna először, hogy egy vallási felekezet (az önkormányzattal karöltve) pénzéből nem kegytárgy-és könyvesboltot építtetett volna a tér déli oldalán, hanem egy komplett üzleti negyedet.

A Kálvin tér, Nyúl (jelenleg Ráday) – Oroszlán (napjainkban Török Pál) és a Soroksári (most Lónyay) utcák közrefogta épülettömbön fellelhető házak bontását, illetve a helyükre felépíteni kívánt lakó-és kereskedelmi negyed pályázati kiírását 1912. évi július 23-án hirdették ki a Városházán. A megrendelők több feltételt szabtak az üzlethelyiségekkel kibővített bérházépítés kapcsán: Kritérium volt például, hogy nemcsak az Oroszlán utcai telekhatárvonalat kell kiszélesíteni 11,37 méterre (6 bécsi ölre), hanem a Hofrichter József, Hild Vince és Hild József tervezte református templom melletti sikátort is át kell szabni 8 méter szélesre. Itt legfeljebb csak a félemelet magasságig engedték meg a pályázatkiírók az új üzletsorok kialakítását. Az utcává fejlesztett átjáróból egy új mellékbejáratot is ki akartak alakítani a templom oldalában, amelynek érdekében még az útban lévő angol születésű gróf Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta síremlékét is elmozdították volna. A telektömb „Ráday utca felé eső részén az esztétikai és közegészségügyi elvek, valamint az építőszabályzat szemmel tartásával, lehető nagy jövedelmet biztosító üzletházak, illetve bérházak tervezendők. (…) A Kálvin-tér szabályozására megállapított elvek szemmel tartásával újabb utcákat, áttárókat stb. nyithat [az építész], hogy tervezett lakásai minél előnyösebben értékesíthetők legyenek. Az üzlethelyiségek és lakások a környező vidéknek megfelelőn tervezendők, de 6 szobánál nagyobb lakások lehetőleg mellőzendők, túlnyomótag 3-4 szobás lakások tervezendők. Nagyobb a félemeletet, illetőleg első emeletet is elfoglaló üzlethelyiség, valamint kávéház és étterem céljául szolgáló helyi csoportok megfelelő helyen tervezhetők. (…) A református egyházközség tulajdonát képező, a Lónyay-utca felé eső részére (…) üzlet, illetve bérház tervezendő.”.

Természetesen a református egyház nemcsak egy jól jövedelmező áruházat kívánt felépíteni a templom és Lónyay utca közötti telektömbjére-, hanem egy olyan komplex funkciójú, több személyfelvonóval felszerelt 25 méter magas bérpalotát is, ahol helyet kaphattak a telefonvonalakkal felszerelt lelkészi hivatalok, a felekezet adó-és gazdasági helyiségei, tűzbiztos szerkezetű levéltára, közösségi-és tanácstermei, valamint egy nagy konyhával, éléskamrával és két cseléd-és fürdőszobával kibővített 300 négyzetméteres, hat szobából álló lelkészi lakás is. Míg a segédlelkészek további két, 50-50 négyzetméteres otthont, addig az egyházfi, az irodaszolga, a házmester, a harangozó és a viceházmester egy-egy szobakonyhás lakást kapott volna.

A Kálvin déli oldala a századfordulón és a két világháború között (Fotó: Fszek.hu)

A Két Oroszlán fogadó

 

Az új épülettömb felépítése több, ma már műemléki besorolású ház bontásával számolt. A Kálvin tér 9. számú épületben 1812-től működött Ranner Mátyás kezelésében a híres Két Oroszlán fogadó. (Ezen a saroktelken egyébként már 1741-től üzemelt Rolly József majd Zack Henrik végül pedig Scharnagel Márton kezelésében a népszerű vendéglátóhely-, csak a XVIII. században mindig más és más név alatt futott ez az Alföldről érkező kereskedők között igencsak népszerű kocsma.) A vállalkozó szellemű Ranner nemcsak megvette, de idősebb Zitterbarth Mátyás építésszel hamarosan át is alakíttatta a díszítőelemeiről csak Két Oroszlánnak nevezett házat. Mivel a régi épület bontása és az új, klasszicista stílusú ház felépítése párhuzamosan haladt-, a munkák eléggé elhúzódtak. A trapéz alakú telken 1816-tól 1818-ig épült az ingatlan. Tizenhat szoba, bálterem és hatalmas istálló várta a vendégeket és azok lovait- írja cikkében Saly Noémi muzeológus és kávéháztörténész. A többi vendéglátóssal ellentétben Ranner Mátyás már nem maga vezette üzletét, hanem igen magas bérleti díjért kiadta italmérését más kereskedőknek, akik 1821-ben egy elszegényedett kávés, Frölich Samu kávémérési jogát megszerezve, egy kávéházat is kialakítottak az ódon falak között. A jó cigányzenének és a közeli ló-és sertésvásároknak köszönhetően az öttengelyes épület csakhamar kicsinek bizonyult a fogadó és a szálló vendégeinek, illetve azok hintóiknak-, így 1840-ben kiépítették az Oroszlán (ma Török Pál) utcára néző 17 tengelyes hátsó szárnyat is. Az északkeleti tájolású épületben működő Két Oroszlánnak nevezett kávéház az 1860-as években élte virágkorát főleg a nagy népszerűségnek és köztiszteletnek örvendő Steuer Gyula főpincérnek köszönhetően. ”Princi” azonban 1872-ben elpártolt a zsokék és lókupecek által kedvelt Széna (jelenleg Kálvin) téri munkahelyétől, s vendégszeretetét már csak a Duna-parti Lloydban lehetett élvezni. A főváros miután 1881-ben megvásárolta a már rosszul muzsikáló Két Oroszlán-házat, egyúttal meg is szüntette az itt üzemelő fogadót és kávéházat. Ekkor költözött a falak közé Gomba Gyula magkereskedése. Az épület helyén megépítendő új üzletház felépítését, a fent leírtak tükrében 1912-ben rendelte el dr. Bárczy István főpolgármester.

A mai napig látható Két Oroszlán fogadó és a Kasselik ház a XIX. században (Fotó: Fszek.hu)

A Kasselik-ház

 

Az osztrák származású, ám 1807-ben magyar polgárjogot kapó Kasselik Fidél tervezte egyszintes kis házat 1816-ban adták át a Két Oroszlán fogadó és a templom között. A magas kőlábazatú héttengelyes épületre 1862-ben került szalagszerű osztópárkány, amikor is Diescher Antal tervrajza alapján, illetve a szintén építész végzettségű testvér (Diescher József) építőipari vállalkozásának köszönhetően gyorsan felhúzhatták az épület második, nyolctengelyes emeletét is. A romantikus stílusú bérházat félköríves, kőkeretes nyílásokkal tagolták, vakolatát ekkor alakították ki kváderesre. A félköríves kapu felett, homorú profilú, kockafejes gyámokon nyugvó kőerkélyt is kialakítottak, amelynek kőrácsát csúcsukra állított négyzetekből álló elemekkel díszítették. A Kálvin János tér 8. szám alatt nyeregtetős ingatlant a főváros 1869-ben vásárolta meg tulajdonosától. Bérlakásbővítés címén ekkor bízta meg a Városháza Bergh Károly mérnököt, hogy tervezze meg az épület Török Pál utcai szárnyát is-, hogy 1870-re a Kálvin téren egyszerre avathassák fel ezt az új házrészt, illetve a szintén Bergh tervezte, a placcon háromháznyira arrébb álló Magyar-Hollandi Biztosító Rt. székházát. 42 évvel később a tetszetős küllemű kis ház már kevés jövedelmet biztosított a fővárosnak -, így az önkormányzat a reformátusokkal közösen itt kívánta új bérházpalotáját és bevásárlóközpontját felépíteni. Az ingatlant bontásra ítélték, a lakókat és az üzlethelyiségek bérlőit-, úgymint a „Progress” nyelvintézetet és a Paller-féle női divatszabóságot költözésre szólította fel.

A Balla-ház

 

A  református templomtól délre álló területen, 1802 és 1804 között épült fel Balla Antal vármegyei mérnök tervei szerint, a szintén idősebb Zitterbach Mátyás kivitelezésében átadott egyemeletes iskolaépület és imaház-, melynek Kálvin tér felé eső emeletén kapott helyt a lelkészlak. (A templom ekkor még nem áll, csak 1816-ban kezdték el építeni) Ez az 1+11 tengelyes iskola egészen 1873-ig működött itt, amikor is a vallási felekezet anyagi fedezetének köszönhetően, az alma mátert elköltöztették a Lónyay utca 6-8 szám alá. (Az 1859-től szintén a placcon működő református gimnáziumot csak 1900-ban helyeztek át a Lónyay utca 4/c alá, ahol már az 1880/81-es tanév óta működött a református főgimnázium.) A klasszicista stílusú épület Lónyay utcai szárnyában élt Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár is, akinél olyan hírességek fordultak meg rendszeresen, mint Deák Ferenc, Arany János, Trefort Ágoston, Csengery Antal, Erkel Ferenc, Gyulay Pál, báró Kemény Zsigmond és Török Pál. A világhírű Liszt Ferenc például sokszor adott itt az elismert és közszolga lányának Gönczy Etelkának, a későbbi dr. Csiky Kálmánnénak zongoraórákat is. Szintén az első emeleten hunyta le alkalmanként a szemét Brassai Sámuel természettudós-nyelvész is, aki nemcsak egy-egy koncert erejéig utazott fel mindig Kolozsvárról a fővárosba, hanem olykor még órákat is adott a híres Gönczy-féle nevelőintézetben is. Mivel a Kálvin téri épület aljában működő Steiner Rezső-féle hasított bőrbolt, a MÁV teheráru felvételi helye és a Krayer Ede és Társai-féle festék és piperekereskedő vállalkozások –állítólag– kevés pénzt fialtak a református egyháznak, így 1912-ben Kálvin tanainak követői a házból inkább kirakták bérlőikkel együtt a kereskedők szűrét.

A Kálvin tér déli térfala napjainkban, és 1913-as beépítési terve (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Kálvin Pláza

 

Dr. Bárczy István főpolgármester és Alpár Ignác építész vezetésével 1912. december 13-án a fővárosi tanács meghozta döntését a Kálvin tér-Ráday- Oroszlán és Lónyay utcák határolta tömb beépítéséről. A grémium az első díjat Reichl Kálmán pályázatának, a második helyezést Orth Ambrus-Somló Emil párosnak; a harmadik pénzjutalmat Tőry Emil-Pogány Móric kettősnek, a negyedik medaliont pedig Lechner Jenőnek ítélte oda. A bizottság négy, egyenként 1500 koronás terv (Wellisch Andor, Habicht Károly, Berntháler Adolf és Árkay Aladár) megvételét is elhatározta. A győztes pályatervet így méltatta a zsűri: Reichl Kálmán a „telektömböket egységesen építi be és a fővárosi épületrészt három, a reformátust egy udvar körül csoportosítja. A tervezett átjáró utca mérete a kívánt 8 métert nem érte el. A templom architektonikus érvényesülésének elősegítésére a Kálvin-tér és Ráday-utca sarkán csak a földszinten és a félemeleten ugrik ki a telek határáig, a többi emeletsorok az így keletkezett terasztól hátra lépnek. (…) A bizottság több tagjának az a véleménye, hogy a fővárosi telektömbnek további utcákkal való tagolása annak kellő kihasználására célszerű lett volna, mert ilyen módon a most mozgószínháznak kijelölt nagy udvari területrész értékesebb üzletekre lett volna felhasználható. A nyílt folyosórendszer nem kívánatos megoldás. A földszinti és félemeleti üzlethelyiségek általában kedvezőek, némelyik, mint a kávéház is, igen előnyösen értékesíthető. Igen sikerültek az üzleti helyiségek méretezés szempontjából, a forgalmasabb utcákban nagy és a belső utcákban egészen kis üzletek beosztásával, amelynek értékesítése ebben a formában biztosítottnak mutatkozik. A lakások általában kedvező megoldást mutatnak, és ezért előnyösen értékesíthetőknek látszanak. A hivatalos helyiségek bejárata az átjáró utca helyett, alaprajzilag célszerűbben az Oroszlán-utcában volna helyezhető, bár a Kálvin-térről jövő közlekedés lebonyolítására ebben a formában előnyösnek tűnik fel. (…) Az architektonikus megoldás kiválóan sikerült. A templom mellett kétoldalt emelkedő épülettömb formában és részletképzésben szerencsésen van a templomhoz hangolva és avval kellő magasságú összekötő szárnyakkal kapcsolva. Kár, hogy a templom oszlopai a bérházak földszinti pilléreivel nincsenek arányba hozva. A legfelső emelet főpárkányszerűen való kiképzése az épület magasságát csökkentve, a templom érvényesülésének javára válik. Ugyanezt a célt szolgálja a tetőknek lehető alárendelése is.”

A KálvinCenter 1913-as pályázatán díjazott első négy beépítési terv (Fotó: Magyar Építőművészet)

Az elfogadott és megvett terv szerint a bizottság úgy kalkulált, hogy az építési költségek 3 millió 61 ezer koronát tehetnek majd ki, amire rájön majd a 440 ezer koronás munkavállalói bérköltség. (A kiadási főösszeget az építészi hatezer koronás javadalma felett kell érteni.) A református egyház fővárossal közösen finanszírozott, ám ettől függetlenül mégis kimagasló összegűnek tartott beruházásának –a várható anyagi haszon mellett– építészeti presztízsértéke is volt: a megvalósuló tervnek köszönhetően ugyanis most nyílt először arra lehetőség, hogy Kálvin tér ingatlanállománya egységes magasságú és rusztikázott legyen. A Reichl Kálmán-féle terv ráadásul túlmutatott a saját korán is-, az építésszel együtt pályázókkal ellentétben ugyanis ő nem a szecesszió, az eklektika vagy a historizmus jegyében szülte meg épülettervét, hanem a funkcionalizmus szellemében. Két bérházának díszítése kimerült a patinás rézzel bevont téglalap formájú lunettákban, amelyek a templom toronysisakjára hajaztak.

A református pláza 1913-as építészeti tervpályázatán nem nyert művek (Fotó: Magyar Építőművészet)

A főváros és a reformátusok 1913 nyarára mind a három épületükből (Két Oroszlán, Kasselik és Balla-ház) kiköltöztették lakóikat és üzlethelyiségeik bérlőit-, hogy minél hamarabb elkezdhessék a bontást. A munkálatokat az épülettömb Lónyay utca felé eső részével kezdték el, amivel 1904-re már végeztek is. A templom Duna felé eső oldala ekkor szabadult ki teljesen addigi szorításából. Érdekes tény, hogy a bontási munkálatokat még a világháború egyre szörnyűbb, és az ország számára egyre költségesebb évei sem zavarták meg. A Pesti Hirlap, a Magyarország és a Vállalkozók Közlönyének híradásai, valamint Reichl Kálmán többször publikussá tett cikkei alapján, a „pénz és az emberi erő oly töménytelen mennyiségben volt felhalmozva, hogy a telektömb beépítése nem volt kérdéses.” Ennek függvényében az egyház 1917-ben tudta utasításba leendő üzletközpontjának alapozását. Az építkezés üteme először politikai okok miatt, az 1919-es kommunista hatalomátvételkor szakad meg. Az időszakosnak gondolt leállás azonban 1920-tól egyre biztosabban végleges munkabeszüntetésnek tűnt-, ugyanis a trianoni békediktátum miatt Budapestre menekülő magyar családok szociális és lakhatási ellátásában aktív szerepet felvállalt vallási felekezet a Kálvin téri plázára elkülönített korona millióit szinte csak karitatív célokra használta fel.

A Kálvin téri templom mellett állt egykor a Balla-ház, majd a helyére 1922-ben épített Fenyves Áruház (Fotó: Fszek.hu, Fortepan.hu)

A pénztelenségen csak úgy tudott átlépni a történelmi egyház, hogy üressé vált telkét 1922-ben eladta egy jó nevű kereskedőnek, Fenyves Dezsőnek-, aki miután felépítette itt kétszintes áruházát, Budapest egyik legjobb hírű intézményét alkotta meg. Az olcsóságáról, és minőségi áruiról híres rövidárubolt (harisnya, kesztyű, méteráru, csillár, függöny, szövet, selyem, játék, iskolaszer, cipő stb.) annyira sikeres volt a Horthy-korban, hogy tulajdonosa nemcsak liftet, hanem nyaranta a tetőteraszon, Budapest első művízesését is megépítette. A Fenyves-áruház sikeresen vészelte át az 1945-ös ostromot. 1949-ben államosították, és Szabadság Állami Áruház néven újranyitották az Európai Behozatali és Kiviteli Szövetkezet kezelésében. Ekkor a kereskedelmi területeket összehúzták a földszintre és jelentősen át is építették az ingatlant. Ebben az időszakban változott meg a földszint és első emelet képe, a jelenleg is látható módon. 1973-ban a Centrum Áruház-hálózatába került, mint Calvin téri Áruház. A 3-as metró építésekor felmerült lebontása a tér rendezése kapcsán, hogy könnyebben lehessen ráfordulni autóval a Lónyay utcára, de számításba vették, hogy itt alakítják ki a csepeli gyorsvasút és a pesterzsébeti HÉV bevezetett vonalainak végállomását is. A rendszerváltásnak nevezett módszerváltás óta az ingatlan már Városkapu Üzletházként működik, és kárpótlásként visszakerült az egyház tulajdonába, akik egyébként –többek között- Fenyvesi Dezső pénzéből 1938-ban a Szabadság téren építették fel azt a bauhaus stílusú bérházukat, amelyben a trianoni békediktátum miatt elmenekült vagy elüldözött felvidéki, délvidéki, erdélyi és őrvidéki magyarok tiszteletére kialakították a Hazatérés templomát.

Jamrik Levente

 

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr413435512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

HúszTíz 2011.12.04. 08:37:25

A Reichl-féle terv nekem nagyon tetszik. Érdekes elképzelés lett volna, az biztos.

sulcus (törölt) 2011.12.04. 17:15:01

Ja, és akkor:oltáriszentség,imapad,gyóntató fülke alkatrész akciósan kapható.
Minden árúcikkünkhöz egy forradalmian új rózsafüzért kap ajándékba!

domel 2011.12.04. 17:55:19

Régen milyen jól tudtak épületet díszíteni!

A néhai öregapám még beszélt a trianon előtti időkről, papok és egyház, uradalom és cselédség, kegyelmes uram megszólítás, családi származás, kávéházak, villamosítás (mindkét értelemben), tátott szájjal lesték az utcai villany-lámpát és örültek neki, stb. Én abban a világban nem éltem volna szívesen, pedig dübörgött a gazdaság (a csicska pórnép miatt), Budapest nagyrésze még mindig olyan, ahogy annak akkoriban megépítették.

srácz 2011.12.04. 18:37:20

@sulcus: Gratulálunk: nyereményed egy körutazás amelynek állomásai egy katolikus és egy református templom, csak hogy tudd mi a kettő között a különbség...

viktorhu 2011.12.04. 19:36:22

@sulcus: ezek közül pont egyik sincs a reformátusoknál :)

Dr Milton 2011.12.04. 20:28:49

Kéne egy cikk arról, hogy hogyan alakult át a Calvin tér név a kevésbé jól mutató Kálvin térre, mintegy példaként a felesleges túlmagyarításra. A szökőkutat nem tervezik visszaépíteni? Az üvegházakat meg bontanám izibe'

Vincze Miklós [grofjardanhazy] · http://24.hu/author/vinczem/ 2011.12.04. 21:50:10

Az Árkay Aladár-féle tervben a templom melletti épületek véletlenül nem hasonlítanak gyanúsan a Szabadság tériekre? Vagy én jártam régen arrafelé?

Kusics Iván · http://pinguinekszigete.blog.hu 2011.12.04. 22:23:24

a Tőry-terv például egész szépen összefogná a tér rendkívüli stíluskavalkádját.

a Sebestény-féle terv is tetszik, de a grafikán is látható Riechl-terv sem csúnya.

mindenesetre kevés maradt a régi Pestből, szóval marad a Kasselik-ház meg a Két Oroszlán őrizgetése az utókornak.

I.C.ram 2011.12.05. 02:12:01

@domel: Pont nem a csicska pornép miatt... Az most is megvan. Hanem az akkori jóval nagyobb belső elvárásokat támasztó elit réteg miatt dübörgött a gazdaság. Ami akkor Weisz Manfréd, Széchenyi, stb az most Tasnádi, Pintér...

Paradi_Csoma 2011.12.05. 04:00:26

@sulcus: Mint tanult kommentelő pajtások is írták feljebb,kezdésnek megnézhetnéd a Kálvin téren lévő református templomot,utána átmehetsz a Ferenciek terére és megismerkedhetsz a katolikus templomok rejtelmeivel is,zárásként pedig a Dohány utcai zsinagógába is benézhetsz,hogy véletlenül se keverd össze egyiket sem.

sulcus (törölt) 2011.12.05. 08:29:51

@srácz: @viktorhu: @Paradi_Csoma:
Az alcímből én egy plázára gondoltam,nem templomra.
Elnézést,mondta a sűn és lemászott a súroló keféről

concret 2011.12.18. 10:44:18

@sulcus: a reformátusoknál nincs oltár, pláne nincs oltári szentség, a gyónás ismeretlen, rózsafüzért meg szintén nem használnak. a többit egész jól eltaláltad :))

concret 2011.12.18. 12:11:20

@Dr Milton: üvegházilag egyetértünk, de Kálvin magyarosítása olyan régi (lassan félezer éves), amit nem lehet sem mai fogalmaink szerint megítélni, pláne nem visszacsinálni. A neve és a belőle képzett szavak (kálvinista, kálvinizmus, stb.) a nyelv szerves részei lettek, ez nem olyan, mint mondjuk a "Verne Gyula" vagy a "Gőte János Farkas".

Dr Milton 2011.12.18. 12:18:09

Miért a calvinista, calvinismus nem hangzik értehetően/szebben? Szerintem sokkal jobb így, a halálom amikor mindent "lemagyarosítanak".

sulcus (törölt) 2011.12.18. 23:45:55

Egy plázában mindent árulnak.
A többi stimmel...