Az építkezés és a rombolás évszázadai

Volt egyszer egy budai Várkert-rakpart

2011. szeptember 15. - don-kanyar

A félig-meddig elpusztult Várkert-rakpart házaiban nemcsak politikusok, gyárosok és építészek éltek, hanem a Szovjetunió megdöntésére szerveződő emigráns orosz főtisztek is. A Várnegyed felújításával talán erről az UNESCO-által védett utcáról sem fognak elfeledkezni.

A Várkert-rakpart az Ybl Miklós tértől a Fátyol utcáig 1932-ben, és napjainkban (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Miután végigjártuk az egykori Tabán északi részét, most a Duna mentén délre fordulunk. Az Ybl-kioszktól az Erzsébet híd budai hídfőjéig tartó szakaszt bár a városvezetés hibájából tévesen Várkert-rakpartnak (egy időben Zita királyné és Montgomery útnak) nevezzük, lényegében ez a kerület Dunára kifutó keleti oldala.

A Lyka-palota: a kilőtt föveg

 

Az Ybl-féle kioszk mellett 1893-ra lett kész ifjabb Lyka István megrendelésére az a saroktornyos bérpalota, amelynek terveit Messner Sebestyén készítette el. A 2+7+2 tengelyű háromszintes épületet visszafogott eklektikus stílusban álmodta meg tervezője. A falsíkból enyhén kiugró sarokrizalitokat kvádersorral, az épület második emeleténél kiképzett duplán tagolt övpárkányig tartó homlokzatsíkot pedig rusztikázott vakolással hangsúlyozták ki. (A pár évvel ezelőtti felújításkor ezt a faldíszítést az első emeleti osztópárkányig visszabontották, a kváderkövek függőleges irányú tagolását hanyagságból és nemtörődömségből pedig megszüntették.) A földszinti és a harmadik emeleti ablakokat félköríves-, az első és a második emeleti lakások nyílásait pedig téglalap formájú szalagkeretekkel zárták le. Az ezeken a szinteken kialakított nyílások mellvédjeit a falsíkba belesimuló ballusztrádokkal díszítették. A mezősáv monotonitását oldva, az építész ennek a szakasznak a két szélső részét egy-egy erkéllyel ütötte át, amelyeket volutadíszes konzolokkal támasztatta alá. Az épület jobb oldali rizalitja volt lényegében a Lyka-palota saroktornya.

A Heinrich, és a Lyka-paloták a Várkert-rakparton. (Fotó: Fszek.hu)

Az egykori Vízház közre néző torony szintenként négy-négy ablakkal rendelkezett, amelyeknek vakolati kiképzésük ugyanaz volt, mint a fő-és az oldalhomlokzatok emeletként váltakozó nyíláskiképzései. Mivel az 1869-es Varásdy Lipót-féle városrész-átépítési terv szerint ez a telek volt kijelölve a Tabán „északi csúcsának”, így a tervező a gazdagabb formavilágú díszítőelemeket a tornyon helyeztette el. Eszerint az északra és keletre tájolt ablakok közé Messner Sebestyén nemcsak volutás-bimbós pilasztereket vakoltatott, hanem az alacsony kialakítású attikafal mögé egy nyújtott, rézzel befedett kupolával zárta le építményét. Az épület északi oldala és saroktornya súlyos károkat szenvedett Budapest ostroma alatt. A pesti rakpartra felállított szovjet ütegek ugyanis 1945. január 20-tól nemcsak azért lőtték folyamatosan az épületet és a mögötte futó Apród utcát, hogy folyamatosan tűz alatt tarthassák a Tabán lankáin kialakított német-magyar ejtőernyőtartály ledobó-helyet, hanem mert az ostrom ideje alatt is, ebben a házban élt a kőbányai pincerendszert jól ismerő, ám annak járatait Moszkvának fel nem táró Dreher Sörgyár igazgatója Dános Marcell is. (A pincerendszer járataiban működött a Vörös Hadsereg megérkezéséig a Messerschmitt repülőgépszárny-összeszerelő üzeme, így a szövetséges haderőknek elengedhetetlen lett volna a terület nagyságának ismeretében a „pontos” bombázási helyszín.)

A Várkert rakpart 7-es számú házat gyalázatos módon „tették rendbe” 1959 és 1962 között. A Lyka-palota saroktornyát és három ablakszélességnyi északi tömbjét az állam ugyanis inkább lebontatta, mintsem eredeti állapotában visszaépítette volna. A foghíjra egy hatszintes irodaházat zsaluztattak fel, amelynek bérlője sokáig a Nestlé magyarországi kirendeltsége volt. A csonkán „rekonstruált” megmaradt kétharmadnyi ház tetőterét ekkortájt osztották fel apró lakásokra, illetve a baloldali rizalitra ekkor került fel az a manzárdháromszögben kiteljesedő dísztelen attika, ahonnan egy apró-, ­stílusában az épülethez abszolút nem illő- erkélyre kilépve lehet megcsodálni Pest –ma már szintén nem egységes- Duna-parti panorámáját.

A Várkert-rakpart Ybl tér és Fogas utcai közötti szakasza 1932-ben és napjainkban (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Heinrich-palota: rózsa és kard

 

A Várkert rakpart 8-as számú bérpalota az 1880-as évek második felében épült a Rácz fürdő igazgatója, Heinrich Kálmán megrendelésére. A fürdőorvos és családján kívül itt bérelt lakást báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter és Sándor János, a két világháború közötti Belügyminisztérium kabinettitkára is-, aki inkább népszerű nóta és operett szerzőként vonult be a köztudatba, mint a közért tevő szolga. „Halvány sárga rózsa” című operettjének szövegét például Szenes Iván írta. Az ingatlan átadása idején a kőlábazattól a főpárkányig végig rusztikusan kváderezett volt, ennek nyomait ma már csak a földszinten láthatjuk a folyó felőli oldalon. A millennium évében az ízlésesen berendezett Duna Kávéháznak helyet is adó földszint ablakait félköríves záródással, az emeleti nyílásokat pedig téglalap formájú szalagkeretekkel zárták le, amely fölött egyszerű kialakítású reliefek húzódtak. (Ezeket, azóta már rég leverték.) A földszintet lezáró fogazott övpárkány bal oldali sarkában alakították ki az épület ötszögletű saroktornyát, amely bádogból kikalapált hegyes kis kúpban ágaskodott a nyeregtető fölé. Ezt a díszítőelemet az 50-es évek végén szintén lebontották. Szintén ekkor szüntették meg a Fogas utcára néző saroktorony harmadik emeletének zárt beépítését, hogy egy kis alapterületű teraszt varázsolhassanak ide a nagy tudású szocialista mérnökök.

A Kégl-palota: lőfegyver, alkohol és oroszok

 

Innen déli irányba továbbhaladva áll Kégl György politikus 1894-ben építette bérpalotája, amelynek tervezője csak azért lehetett Hauszmann Alajos, mert Fejér vármegye országgyűlési képviselője egy korábbi vadászbalesetben véletlenül kilőtte az építész metszőfogát. (Lényegében a nagybirtokos a lelkiismeret-furdalása miatt bízta meg a mérnököt.) A neoreneszánsz stílusú ingatlant az 1920-as évek elején kis mértékben ugyan, de átépítette új tulajdonosa-, a harmadik alapítású budapesti szeszgyárt irányító és a Ferencvárosi Torna Clubot vezető Gschwindt Ernő. Mivel a likőrgyáros vagy a Nemzeti Múzeum melletti várkastély-szerű palotájában, vagy a Hárshegyi úti villájában lakott, így a Duna-parti ingatlan haszonélvezetét inkább átadta az itt lakó Edit nevű lányának és annak férjének, gróf Hadik Antalnak. Az 1+5+1 tengelyű palota földszintje végig rusztikázott kváderborítást kapott, amelyeknek végződései ráfordultak az ívelt végződésű ablakokra. A középrizalit szélső végein kaptak helyt a két emeletet átfogó, a falsíkból enyhén kiugró két zárterkély-sorok is, amelyeknek nyílásait korinthoszi végződésű pilaszterek védték. Míg az első emeleti erkélyablakok mellvédmezőit egyszerű szalagkerettel tagoltatta fel az építész, addig a második emeleti könyöklőkiképzés alatti lunettákban, az első lábaival tekebábút tartó kétfarkú oroszlánokat ábrázoló Kégl-címerek voltak láthatók. (Ezeket a pajzsdíszítéseket a kommunizmus éveiben leverték, helyükre egy-egy indamotívum került.)  

A magyar arisztokrácia támogatása mellett a Kégl-féle épületbe 1920 és 1921 között egy tucat, a Romanov-ház visszaállításért küzdő emigráns orosz főtiszt és nemes költözött be. Dr. Halas Iván tanulmánya szerint az első emeleten működött a Péter Vlagyimirovics Glazenap tábornok (Петр Владимирович Глазенап) vezette Fehér Légió adminisztratív központja, amely Magyarország hadifogságában sínylődő orosz közlegényeiből és tisztjeiből, valamint az egykori osztrák-magyar tisztikar bolsevikellenes tagjaiból kívánt egy ütőképes hadsereget felállítani a Szovjetunió ellen. Szintén ebben a házban alakította ki Vlagyimir Malama (Владимир Владимирович Малама) egykori cári testőrezredes, valamint felesége Anna Pavlovna Malama (Анна Павловна Малама) orosz nagyhercegnő azt a politikai klubot, ahová az orosz monarchia visszaállításának anyagi, katonai és erkölcsi támogatásának reményében rendszeresen meghívták az antant hatalmak Budapesten tartózkodó képviselőit egy-egy elmélyültebb beszélgetésre. Mivel az emigráns oroszok nagyobbik része inkább francia, mintsem németbarát volt, így Kánya Kálmán külügyminiszter kezdeményezésére 1925-ben felszámolták az orosz ellenforradalmi csoportokat a magyar fővárosban. A hamar özveggyé váló Romanov-Malama lány-, arisztokrata társaival ellentétben azonban nem utazott tovább Párizs vagy London irányába nyugatra, hanem a házban maradt személyzetével együtt egészen Budapest ostromáig, amikor is 1945 januárjában pont pufajkás honfitársaitól elkapott heveny fertőző betegségben ki nem lehelte a lelkét.

Az egykori budai alsó rakpart (Fotó: Profila.hu)

A Hauszmann-palota: építőmesterek Mekkája

 

A szomszédos, Várkert-rakpart 10-es számú épületet szintén Hauszmann Alajos tervezte és építtette fel a saját használatára. Az 1892-re átadott bérpalotán szinte ugyanazok a mesterek dolgoztak, mint a Hauszmann vezette Királyi Palota átalakításánál. A mérnök első emeleti otthonának és dolgozószobáinak kivitelezői között tehát így ott találjuk Thék Ede bútorasztalos, Jungfer Gyula műlakatosmester munkáit, valamint Lotz Károly festőművész pazar műalkotásait is. Szerencsésen túlélte az évtizedeket a festő nyolc építészt ábrázoló bordűrsávja is. (Az egykori ebédlő kazettás faburkolatából azonban csak három négyzetméteres töredéke maradt ránk a kommunizmusban felosztott hatalmas lakosztály miatt-, az utólag kihasított fürdőszoba mennyezetén.) Sokáig e házban lakott Györgyi Dénes építész, királyi főtanácsos is, aki a világkiállítási pavilonok tervezőjeként vált híressé. Az 2+3+2 tengelyű épület ciklopszlábazattal készült. Akárcsak az utca többi házánál, itt is két emeletet átfogó zárt erkélysor fut végig fel a fogazott osztópárkányig, amelynek végét egy nyitott terasszal zárta le az építész. A középrizalitként is funkcionáló erkélysor félköríves, illetve a legömbölyített végződésű ablakainak zárókövei hol oroszlánfejbe, hol pedig volutás-bimbófüzérben végződnek. A harmadik emeletet felosztó hat pilaszter fölött egy háromszög alakú manzárd-attika magasodik. A korhűen felújított épület tetejét Zsolnay-cserepekkel díszítették egykor is, ma is.

A Várkert-rakpart Fogas és Fátyol utca közötti szakasza 1932-ben és napjainkban (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Deutsch-palota: savanyú a cukor

 

A millennium évében átadott Deutsch Sándor cukorgyáros építette bérpalota nagyságában felvette a versenyt a rakpart többi épületével. A téglalap alakú telekre felhúzott 2+2+3+2+2 tengelyű ingatlan földszinti nyílásait egyenes záródású ikerablakokkal, a második emeletei ablakokat pedig félköríves záródással látta el tervezője. A nyílások szemöldökpárkányai fölé egy-egy női büszt került, amelyeket szárnyszerűen kiképzett, egyszerű vakolású lunetták vettek körbe. A kivételt csak a harmadik emeleti ablakok lépcsőzetesen kialakított reliefjei jelentették. Az övpárkány fölé, három emeletet átfogó, két zártépítésű, rizalitszerű erkélysort is elhelyeztek, amelyek csak a legfelső szintjeiken voltak a Duna felé nyitottak, teraszkiképzésűek. A klinkertéglával díszített épület Duna-parti rizalitjai közé egy háromszög alakú oromattikát építettek. Annak ellenére, hogy ingatlan Budapest ostromakor hozzávetőlegesen „csak” 30-40 százalékos kárt szenvedett el, az állam 1952 környékén lebontatta a Deutsch-palotát. Míg a telek egyharmadára egy ronda hatszintes társasház, addig a többi részére egy nevesincs közpark került.

Az egykori budai szerb ortodox püspöki palota 1945 és 1955 között (Fotó: Hg.hu)

A püspöki palota: kereszt és sarló

 

Az egykor a Várkert-rakpart 12 számon álló épület messze kilógott szépségével a budai Duna-sor házai közül. Ez az épület volt az egykori Vízház köz (ma Ybl Miklós tér) és a Fátyol utca közötti szakasz déli sarkköve. A püspöki palota megtervezésére az 1557-ban alapított budai szerb ortodox egyházközösség a zentai születésű Vladimir Nikolić (Владимир Николић) építészt kérte fel, aki korábban (és később is) több püspöki, pátriárkai palotát (Karlóca, Újvidék) tervezett a magyarországi szerb pravoszlávoknak. Az 1897-ben átadott eklektikus stílusú palota egyébként a neves szerb építész egyetlen budapesti épülete volt. A háromszintes palota az első emeleti gazdagon kiképzett övpárkányig, illetve a fölötte kialakított szélső rizalitok peremén végig kváderozva volt. Az első és második emeleti nyílások félköríves záródásúak, a harmadik emeleti ablakok pedig egyenes záródásúak voltak. A sarokrizalitokat 2-2 félbevágott henger alakú pilaszter tagolta, amelyeket szegmensívű timpanonokkal fogtak össze. Az ebben a falmezőben kiképzett háromosztású nyílások fölötti lunettákban az egyházközösség címerét vakoltatta ki az építész. A középső falmező második emeletének ritmikáját egy ballusztrádos erkély tette hangsúlyosabbá, amelyet három díszesen faragott fekvőkonzol támasztott alá. A konzolok vonalában három félbevágott téglalap formájú pilaszter futott fel a koronázópárkányig, amelyre egy többszörösen tagolt attikát építettek fel. Az 1+4+1 tengelyű épület posztamense két fekvő emberi alak által közrefogott címerben csúcsosodott ki.  Vladimir Nikolić budai épületének díszítése azonban itt nem állt meg. A három, csapott négyszög alapú csonka gúlában kialakított tető középső elemére, nyolc díszes kialakítású öntöttvas oszlopokon álló, rézzel befedett hagymakupolát helyeztetett-, amit valószínűleg, hogy statikai okok miatt 1933 előtt már le kellett bontani. A palota a II. világháború ideje alatt elhanyagolható mértékben szenvedett kárt: csak a tetőszerkezet égett le. Éppen ennek a körülménynek köszönhetően az épületet 1952-ben államosították, majd Rákosi Mátyás döntésére a pompás küllemű ingatlant 1955-ben mégiscsak lebontották. A telek helyén ma egy nevesincs közpark van, ahová pár évvel ezelőtt Benedek Elek szobrát helyezték el.

Sétánkat innen folytatjuk tovább

Jamrik Levente

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr563228566

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Készpénz Jancsi 2011.09.17. 00:04:19

Mivel sokáig a 17-ben laktam, nosztalgiával olvasok mindent a környékről (kösz a cikket!) és próbáltam kideríteni , mi lehetett a rakpart neve a Gróza Péter előtt. Szerintem ez régen is Várkert volt, Zita királynénak pedig a mai Döbrentei utca egy szakaszát (vagy még eggyel odébb, a ma már nem álló házak között) hívhatták. Persze most forrásmegjelölés kellene -ami nincs-, de régi térképekről ki lehet silabizálni.

olvas0 2011.10.15. 16:14:21

hali,
lesz a posztnak folytatása, vagy nem sétálsz tovább a rakparton????

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.10.15. 16:38:58

@olvaso: de lesz, csak még gyűjtöm az anyagot a Döbrentei térről és az egykori rác templomról

mybudapest · http://mybudapest.blog.hu/ 2011.10.15. 18:52:03

különösen jók az illusztrációk, sajnos én nagyon vizuális típus vagyok eddig az ilyen cikkek általában untattak... akármilyen részletesen is írják le nekem a látványt, azt látnom is kell.

olvas0 2011.11.02. 20:36:49

jaaaaj már nagyon várom a folytatást.... minden nap 3x klikkelek rád... lehetne kérni valami emil értesítőt...???? ;) :)

trógerblogger 2011.11.20. 19:05:24

Hú sziasztok, engem is érdekelt volna a folytatás.... Nem lesz? :(

biedermann 2011.12.01. 10:10:30

Az első blokk jobboldali épülete(a Fátyol utca sarkán)Dr.Wekerle Sándor volt pézügyminiszter tulajdonában volt,5 lánya és az Ő családjaik laktak ott,de a Geist család tagjai is itt laktak addig,amig ki nem zavarta Őket a Rákosi regime.