Az építkezés és a rombolás évszázadai

Tiltott barangolás a halál párizsi labirintusában

2011. június 13. - don-kanyar

Annak ellenére, hogy 3 ezer eurós büntetésre számíthat az, aki lemászik Párizs 300 kilométer hosszú barlang-és katakombarendszerébe, a Halál Birodalmában naponta rendeznek szeánszokat, vad orgiákat és bacchanáliákat a különböző okkult és katafil csoportok.

Párizsi osszárium a katakombák mélyén (Fotó: Kiwicollection.com)

Az első bányák és temetők


Mivel a kelta szenonok parisii ága egy 110 ezer négyzetkilométer nagyságú üledékgyűjtő medence mértani középpontjában telepedtek le, így kézenfekvő volt, hogy az őket kiverő rómaiak az 1,8 kilométer hosszú Lutetia építőköveit a városfal mellől bányásszák ki. A később Párizsra átkeresztelt település urai tovább folytatták a Szajnától délre elnyúló mészkőmezők kitermelését, amelynek alapanyagait várfal-, várkastély és templomépítésekre használtak fel. Az 508-tól fővárosi rangot kapó települést ellenben nem a Szajnától délre eső római romok és kőbányák fölé, hanem attól északra-, a mai Notre-Dame-des Bois környékén alakították ki. Az ötödik század elején a Merovingok itt - a mai Forum-des Halles helyén - hozták létre az Aprószentekről elnevezett temetőt is, amely eleinte csak a Sainte Opportune apáca ereklyéit is őrző templom sírkertje volt. 1187-ben II. Fülöp Ágost városfalépítésre hivatkozva bár felszámoltatta és kiszáríttatta a több száz éves temető nagyobbik részét, sírhelyhiányra hivatkozva mégsem zárták be az Aprószenteket. Történészek szerint a Szent Dénes úti holtak párizsi birodalma valószínűleg azért kerülhette el a teljes megsemmisülését, mert a király urbanisztikai tevékenysége miatt a főváros lakossága tíz év alatt nemcsak, hogy megduplázódott (ami egyben több halálozást is jelentett), hanem az északi városrészt közrefogó városfal végül is más nyomvonalon épült fel. Párizs legrégebbi, három méter magas kőfallal körbevett temetője ekkor lett a belváros szomszédos „kerülete”. Az építőanyagot természetesen szintén a Szajnától délre fellelhető hét kő-és mészkőbányából nyerték, amely ekkor már 2,63 négyzetkilométert kitevő barlangrendszer-együttes volt.

A párizsi katakomba egyik bejárata (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Párizsi alagút a Luxemburg-kert alatt (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Dögvész és foszló csontrakások


A XVI. századra az Aprószentek temetője már szó szerint város volt a városban. A tíz méter mélységben kialakított háromszintes temetőbe már 22 plébánia és egy leprásokat, öregeket, gyerekeket és terhes nőket befogadó szegényház-, az „Isten háza” (Hôtel-Dieu) temetkezett, amely 1276 ezer négyzetméteres nagyságával -bár a francia főváros legnagyobb-, de még mindig túl kicsi „végső menedéke” volt az éhínség, a járványok és a háborúk miatt ezrével elhulló párizsiak számára. A holttestek az 1554-es orvosi beszámolók szerint már olyan sűrűn voltak egymás mellé eltemetve, hogy nemcsak a hullák bomlási folyamata lassult le a föld hiánya miatt, hanem több esetben az elhantoltak végtagjai is kilógtak a sírokból. Rontotta a helyzetet, hogy a hatalmas tömegsír mellett üzemelt Párizs sűrűn beépített központi piaca is, amit rothadással átitatott elviselhetetlen bűz lengett körül. A temető és közvetlenül mellé telepített piac lényegében a pestis- és himlőjárványok, a fertőzések gócpontjai voltak. Egy korabeli beszámoló szerint a tömegsírral határos házak pincéjében kevesebb, mint egy hét alatt megsavanyodott a bor, két nap alatt szürke gombák lepték el a gondosan zsákokba becsomagolt élelmiszereket, illetve bűzös fekete masszává változott az addig tisztának mondott ivóvíz. A hatóság a felháborodott lakosság megnyugtatása érdekében csak annyit tett, hogy egy vastag nyeregtetőt építtetett a temető fölé.

Pihenőszobának kialakított katakomba-szoba (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Inka papot ábrázoló grafitti a párizsi katakombában (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Az első áttörésre Voltaire azon 1737-es levele után került sor, amelyben a filozófus azt rótta fel az egyháznak, hogy „a klérus csak azért érdekelt – akár az emberek egészsége által is- a temetkezések fokozásában, mert így több aranyat tud összeharácsolni a Vatikánnak.” (Az egyházat ért kritikái miatt a gondolkodót éppen ezért nem is temethették el egyházi földbe, holttestét titokban egy champagne-i kolostorban kellett elhantolni, amit onnan később állami nyomásra a párizsi Pantheonba szállítottak.) A levél hatására a Királyi Tudományos Akadémia orvosai ellenben arra a megoldásra jutottak, hogy 1500 holttestenként ki kell hantolni a 200 évnél idősebb sírokat, hogy az újaknak legyen elegendő hely, illetve a régi csontokat a temető körül akár szanálás útján megszerzett épületek helyén kialakított új tömegsírokban kell elhelyezni. A temető utolsó sírásója Francois Pourrain szerint Voltaire levele mégiscsak megtehette a hatását, mert neki és társainak mintegy 90 ezer halottal kevesebbet kellett eltemetnie ekkortájt, mint harminc évvel korábban. Az Akadémia után végre a francia parlament is a tettek mezejére lépett: 1765-ben betiltották a városon belüli temetkezéseket, és római hagyomány szerint nyolc új temetőt jelöltek ki a városfalon kívül-, ám érthetetlen módon az államilag felkarolt és támogatott polgári kezdeményezést pont a vallásos hittel átitatott párizsiak többsége fúrta meg kegyeleti okokra hivatkozva.

Koponyákkal díszített osszárium a párizsi katakombákban (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Hullák a pincében és a tátongó mélység


1780. május 30-án azonban különös dolog történt: bedőlt a temető oldalához támaszkodó egyik Rue de la Lingerie utcai épület pincéje, s a dohos, nedves falon át rothadó emberi tetemek tömege omlott be az épület aljába. Az előző napok esőzései nyomán még több, a temetőre épült házban szembesültek hasonló meglepetéssel. Az általános szörnyülködés és rettegés megtette a magáét: a parlament szeptember 4-én ismét egy dekrétumban rendelte el az Aprószentek végleges bezárását és a halottak maradványainak elszállítását. A temetőt lelakatolták, de aztán Antoine de Vaux Alexis Cadet vegyész javaslatára öt évig nem csináltak semmit, hogy a lakosság „relatíve elfelejtse kegyeleti kötelességeit”, illetve, hogy előteremtsék a tömegsír helyére felépíteni kívánt Vásárcsarnok pénzügyi feltételeit. Ennek megfelelően 1785. november 9-én állami rendelet született most már csak négy új párizsi temető – a város északi részén a Montmartre, keleti felén a Pere Lachaise, nyugaton a Passy, délen pedig a Montparnasse – létrehozásáról, de a sírkert kijelölések végső megoldását, egy korábbi baleset következményeinek felszámolása jelentette:

1774-ben egy napon beszakadt a Szajna bal partján túl futó Rue d’Enfer útburkolata (a mai Boulevard Saint-Michel magasságában) alatta pedig fenyegetően tátongott a korábbi kőbánya elhagyott járatai. (A mészkő kitermelése ekkor már Párizs újonnan kiépített déli külvárosai peremén zajlott.) A királyi tanács rendeletet hozott az alagutak részletes feltérképezéséről, s miután a felmérés riasztó eredménnyel járt, XV. Lajos rendeletére 1777 tavaszán felállt a kőbányák állapotáért felelős testület. Irányítása alatt kezdődött meg a labirintusrendszer gyenge pontjainak támfalakkal való megerősítése. Az így kialakított föld alatti folyosóhálózat pontosan leképezte a XVIII. század végén kialakult párizsi utcaszerkezetet. A felügyelő testület egyik tagja hozakodott elő néhány évvel később azzal az a palermói kapucinusoknál látott elképzelésével, hogy a biztonságosan megerősített folyosókban lehetne elhelyezni a bezárt temető lakóit.

A magas talajvíz miatt napjainkban már csak búvárfelszereléssel közelíthető meg a "Korzikai strandnak" nevezett katakomba terem (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Az "Ásvány teremnek" nevezett csarnok (Fotó: Kata.addict.free.fr)

"Zombik" az éjszakában


1785 februárjában Louis Thiroux Crosne rendőrségi altábornagy felügyelete mellett végre elkezdték az Aprószentekben eltemetettek kihantolását. A több mint kétmillió párizsi 15 hónapig tartó exhumálását követően a Rue de la Tombe-Issoire utcai és az Avenue René Coty sugárúti mészkőbarlangból kialakított katakombákba 1786. április 7-én késő este érkeztek meg az első hullatranszportok. A vallási rítus és liturgia szigorú tiszteletben tartása mellett a 800 lovaskocsival naponta lebonyolított átszállítások több mint két évig tartottak. A sikeres átköltöztetésen felbuzdulva a városi adminisztráció 1788 januárjában rendelte el a városfalon belül fellelhető további 17 temető, 600 templom, 100 kolostor, 45 vallási közösség temetkezési helyének felszámolását. Az innen kihantoltakat azonban helyhiány miatt már nem Párizs XIV. kerületébe, hanem a XV. kerületében fellelhető Vaugirard sugárút alatti több kilométer hosszú barlangokba szállították. (Az újratemetésekkel 1814-ben bár végzett a kijelölt 350 sírásó, ám a nagyszámú halálozások miatt a katakomba-temetéseket 1860-ig nem állították le.) A Charles-Axel Guillaumot építész vezetésével kialakított osszáriumokban a csontokat ömlesztve és összekeverve hantolták el újra. A hatmillió egykori párizsi maradványát őrző katakombák bejáratánál egy-egy gravírozott kőtáblát is elhelyeztetett a mérnök, amelyeken nemcsak az átadás időpontjait, hanem a temetőforrásokat, illetve ókori és francia filozófusok jeles mondatait, idézeteit, aforizmáit is feltüntették. A hatmillió ember csontja között ott találjuk a már azonosítatlan guillotine által lefejezett Georges Jacques Danton, Camille Desmoulins újságíró-ügyvéd, Antoine Lavoisier kémikus, Jean-Paul Marat természettudós és Maximilien de Robespierre maradványait is. Persze rajtuk kívül a katakombarendszer több híres ember antropológiailag ma már kinyomozhatatlan testét is őrzi. Így a Szent Mária kolostorból ide szállított Nicolas Fouquet egykori pénzügyminiszter, a Szent Pál templomból exhumált François Rabelais reneszánsz író-orvos, François Mansart, Claude Perrault és Jules Hardouin-Mansart építészek, Jean Baptiste Lully zeneszerző és a Vasálarcos férfi csontjait; akárcsak a Szent István, Szent Katalin és Szent Benedek temetőkből ide hozott Charles Perrault, Jean Racine, Montesquieu és Molière írók, Jean-Baptiste Colbert gazdaságpolitikus és Blaise Pascal matematikus tetemeit is.

Fiatal katafil a csontok között az 1980-as évek környékén (Fotó: catafiloux.skyrock.com)

A "Frigónak", vagy "Hűtőszekrénynek" nevezett csarnok (Fotó: Kata.addict.free.fr)

A borzongáskeresők Mekkája


A 7,7 négyzetkilométernyi barlangrendszerből kialakított 11 ezer négyzetméter nagyságú katakombarendszer a kezdetektől fogva érdekelte Párizs úri és rangtalan lakosságát. A Holtak Birodalmába először 1787-ben Artois grófja, a későbbi X. Károly tett egy hosszabb látogatást udvarhölgyei társaságában. A következő évben már Mária Antónia királyné barátja és bizalmasa, Madame de Polignac hercegnő ereszkedett le a csontkamrákba szórakozni kívánó vidám hölgycsapatával. Az első rendszeresen szervezett túrákat 1806-tól Louis-Etienne Héricart de Thury irányította, aki 1810-ben a a városi tanácsnál még azt is elérte, hogy az összehányt koponyákból patológiai és művészi válogatások után díszes falakat, plaketteket, illetve lábszárcsontokkal ékesített műalkotásokat készíttethessen el a labirintusban kialakított osszáriumokban és kriptákban. Vezetése alatt nemcsak a barlangjáratokban fellelhető ásványtani érdekességeket, fosszíliákat gyűjtötték be, hanem a deformált koponyák vizsgálata alapján elkészíthették a világ első protéziseit is. Párizsi tartózkodása idején kereste fel a Párizs aknáit 1814. május 16-án I. Ferenc osztrák császár, a Napóleont lemondásra kényszerítő győztes koalíció tagja is, aki a Place Denfert-Rochereau tér 2-es számú ház pincéjéből ereszkedett le holtak birodalmába. Őt követte 1860-ban III. Napóleon és fia, majd 1867-ben II. Oszkár svéd király és Otto von Bismarck német kancellár. 1871. május 21 és 28 között a katakombák falai több napos véres közelharcnak is szemtanúi voltak, amikor is a párizsi kommün ideje alatt ide menekült kommunistákat könyörtelenül lemészárolták a versailles-i csapatok. A holtak birodalma akkor került ismét a fővárosi szalonok központi pletykatémájává, illetve a napilapok címoldalára, amikor M. Marlit költő 100 illusztris párizsi vendégét egy titkos föld alatti koncertre invitált 1897. április 2-án. Az egyik gyertyafényekkel kivilágított osszáriumban az Operaház 45 zenésze pontban éjfélkor zendített rá Ferrett karmester vezetésével Beethoven Eroica szimfóniájának gyászindulójára, amit Camille Saint-Saëns Áve Máriája és Haláltánca, Chopin Márciusi temetés szonátája, és Xavier Leroux gyászindulója követett. A koncert hajnal kettő órakor ért végett.

Korabeli ábrázolás a nagy botrányt kavart koncertről (Fotó: Explographiles.com)

Párizs illegálisan látogatható legnagyobb barlang-és katakombarendszerének térképe (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Szeánsz és horrorfilm


A XX. század elején a Szajnától délre kialakított több mint 1200 kilométer hosszú mészkőbe vájt barlangrendszer kétharmadát köz-és életveszélyre hivatkozva betonnal feltöltötték. A statikailag biztonságosabbnak ítélt V., VI., XI., XII., XIII. és XV. kerületeket érintő 300 kilométer hosszú kacskaringós járatok bár megmenekültek a betemetéstől, ám a lejáratok többségét a gombatermesztések felfüggesztése után befalazták. Az egykor Párizs területének 40 százalékát kitevő 3150 hektáros barlangrendszer ma már csak 770 hektárt tesz ki, amit az utcákról és terekről 91, a kertekből és a pincékből 44 lejáraton lehet megközelíteni. (A Szajnától északra, a X., XVIII., XIX., XX. kerületek alatti gipszmezőben kivájt 65 hektáros barlangrendszer ma már szinte nincs meg.) Bár 2002 májusában Párizs vezetősége egy 1,7 kilométer hosszú felújított katakombarendszert megnyitott a turizmus előtt, a többi járatba és sírkamrákba 1955. november 2-től szigorúan tilos a leereszkedés-, aki ezt mégis megteszi, az 3000 eurós büntetésre számíthat a föld alatt gyakran razziázó rendőrség sportalakulataitól.

A német bunker megmaradt korabeli feliratai (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Eredeti náci vasból öntött WC a "Német bunkerben" (Fotó: Kata.addict.free.fr)

A tiltás és büntetés nagysága ellenére a 60-as évek elejétől komoly szubkultúra alakult ki az elfeledett járatokban és termekben. Kezdetben a felszíni világ korlátai elől a diákság menekült le ide bulizni és ezoterikus felolvasásokat hallgatni, őket követték a punkok és a drogosok; majd az újságírókból, festőkből és szobrászokból álló katafiloknak nevezett csoportok, akik a mai napig különböző képzőművészeti alkotásokat hagynak maguk után a falakon. Természetesen az elfeledett járatokat felfedezték maguknak a különböző titkos társaságok is, akik vagy szellemidéző szeánszokban, vagy vad orgiákban, okkult piknikekben fejezték/fejezik ki hódolatukat vagy a Sátánnak, vagy valamelyik ősi istennek. (A hippik például Jim Morrison "lelkét" idézik meg hetente.) A rendőrség például 2004-ben egy horrorfilmekkel teljesen felszerelt titkos mozit is talált a Szajnától északkeletere található Chaillot-palota alatt 18 méter mélyen kialakított 400 négyzetméteres termek egyikében, amit nemcsak zárt láncú tévékamera-rendszerrel védtek a törvény őreitől, hanem egy „kutyaugatást lejátszó magnóval” is. A 0,5 hektáros barlangrendszer egy kisebb, oldalsó teremben egy bárt is kialakítottak a magukat „Perforating Mexicans”-nak hívó titokzatos építők. Itt szeszes italokra, kuszkuszfőzőre, és kőből kivésett székekre, asztalokra is bukkantak a zsandárok. „Az egész mozi egy nagy szakértelemmel kiépített elektromos rendszerről üzemelt, és legalább három telefonvonal is volt odalent” – írták ekkoriban a lapok. Természetesen sok városi legenda is kapcsolódik a katakombarendszerhez. Ilyen például az alkalmanként feltűnő komótosan sétáló nagy vörös macska mítosza-, amit mindig a Pére-Lachaise temető alatti járatokban látnak időnként felbukkanni. Szintén makacs legenda a Monfaucon környékén megjelenő oszlásban lévő, akasztott ember szellemének lehgendája, aki hangos lánccsörgések közepette hívja tetemre gyilkosát, a nagy hatalmú  Enguerrand de Marigny minisztert. Hasonló sztori a Medici Katalin halálát kívánó, okkultizmussal vádolt és emiatt kivégezett sintér alakja, aki vértől tocsogó ruhában ijesztgeti bárdjával a Tuileries-kertje alatti járatokba lemerészkedőket. Picivel arrébb az Ördöggel paktumot kötött Biscornet lakatos nyögései hallatszanak, aki az Alvilág urától 1860-ban azért kért segítséget, mert nem tudta elkészíteni a Szent Anna templom ajtajának zárszerkezetét. A többi mítoszt itt lehet elolvasni.

A mélybe szálló katafilok egyike (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Pihenő katafilok a párizsi katakombában (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Az "Emberbombának" nevezett terem (Fotó: Kata.addict.free.fr)

A holtak labirintusában


Annak ellenére, hogy a Párizs alatti járatokat 135 helyről lehet megközelíteni, virtuális felfedezésünket érdemes a Luxemburg-kert északnyugati sarkából kiinduló „Bonaparte lépcsőjének” nevezett 6 méter hosszú csigalépcsőn megközelíteni. A 20 centiméter magas talajvízzel átitatott járatok innen a Rue Guynemer, Rue Casette, Rue Honoré Chevalier és Rue de Vaugirard utak alatt futva haladnak a szélrózsa minden irányában. Dél felé haladva a talajvíz mérésére 1819-ben kiépített „karthauzi kút” mellett alakították ki a németek 1942-ben a vasbeton merevítésű párizsi parancsnoki központok kommunikációs központját is, amely lényegében egy műtővel, angol vécékkel felszerelt légkondicionált óvóhelyrendszer volt. Érdekes momentum, hogy az Anschlussra keresztelt náci bunker fölött 15 méterrel -a Lycée Montaigne középiskolájában- működött 1944-ben a francia ellenállás legnagyobb szervezete is- amiről az SS-nek halvány gőze sem volt. Innen kelet felé haladva az 1793 novemberében eltűnt, majd 11 évvel később megtalált patkányok által szétrágott Philibert Aspairt teteme (sírja) mellett elsétálva lehet eljutni a „Z szobának” hívott 16 méter magas, több oszlop által tartott csarnokba. Dél felé bandukolva a katafilok által a „Csalások falának”, a faragványairól csak „Troll szobának”, a falfestéseikről „Virág” és „Sárkány szobáknak” hívott termeket elhagyva jutunk el a szigorúan őrzött La Santé börtön alá, ahová rendszeresen több alagutat szokott fúrni egy rabmentő társaság. Innen több szinten folytatódik a labirintus. Egy vaslépcsőn felfelé haladva jutunk el például az ”Emberbomba” szobába, ahol egy iskolát felrobbantani kívánó férfi szobra áll. A leírások szerint itt többször találtak már vetett ágyakat, működő televíziókészüléket és CD-ket is. Innen egy 50 centiméter magas folyosó vezet el a Montsouris park alá, ahol állítólag az alacsony mennyezetű és nyomasztó hatású BDM (Bout de Monde – a Világvége) szoba áll. Nyugat felé haladva régi távközlési kábelek és a hivatalosan is látogatható, ám vasajtókkal elzárt katakombák mentén másfél óra elteltével juthatunk el a hideg miatt csak „Frigónak, vagy Hűtőgépnek” nevezett terembe, amely mellett rengeteg légópincét alakítottak ki korábban a párizsiak.

Jamrik Levente

A "Virágok Szobája" (Fotó: Kata.addict.free.fr)

Működő toilette és gravírozott kőtábla a párizsi katakombák mélyén (Fotó: Kata.addict.free.fr)

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr502979430

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: EU: Centralizáció vagy bukás 2011.06.13. 11:37:37

A posztot a Férfiblog Posztja indukálta, kommentelni akartam, de hosszabb lett:)Ez az EU-t a jelenlegi formájában elnyeli a történelem. Nem ésszerű erős centralizáció nélkül összeengedni 27 olyan országot akik 50 éve még egymást mészárolták és azt mond...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gyáli úr 2011.06.13. 11:40:10

Én volnék az első, aki végigolvasta? :)

Nagyon érdekes poszt volt, köszönöm.

Különösen ott kaptam fel a fejem, amikor arról volt szó, hogy (a legenda szerint) az ételek megromlottak, a víz megfeketedett a temető környékén.

Lehet, hogy csak babonaság, de amióta Pesten élek, az ételeim sokkal hamarabb penészesednek meg, hamarabb savanyodik a tej, hamarabb lesz rossz ízű a kenyér. Ahol előtte laktam vidéken, ott egy tál gyümölcs akár egy hétig is kinn állhatott az asztalon, semmi baja sem lett. Itt meg nagyon hamar romlásnak indul. Legalábbis az én megfigyeléseim szerint. :)

Ezzel biztos sokan vitatkoznának, de szerintem sajnálatos, hogy össze-vissza grefitizték az egészet... Erre biztos azt lehetne mondani, hogy de hát a földalatti "mozgalom" így fejezi ki magát. Szerintem meg kár, lehetett volna ízlésesen is dekorálni, használni, hogy ne úgy nézzen ki, mint valami drogtanya. Persze miért ne nézzen ki úgy, amikor jelenleg a drogosok a társadalom peremére szorultak, és ők használják a helyet. Hát, mindegy, klassz poszt volt.

Nem is tudtam, hogy ilyesmi van, ezért szeretem ezt a blogot. Köszi!

zuulululu 2011.06.13. 11:47:18

Atyaeg de profi es osszeszedett publicisztika!
Respect!

Metál -e a bimetál? 2011.06.13. 11:51:21

végre egy értelmes cikk az index-közeli blog.hu-n

urbietnorbi 2011.06.13. 12:02:43

zap megmondta. én meg helyeslek buzgón

Akvyr 2011.06.13. 12:19:07

Hú, ez nagyon durva. Köszi a posztot!

Langyos Takony 2011.06.13. 12:23:31

Catacombs Visitors Entrance Location: 1 Avenue du Colonel Henri Rol-Tanguy, Place Denfert Rochereau, 75014 Paris
How to Get to the Paris Catacombs: Paris Metro stop Denfert-Rochereau; Paris RER B stop Denfert-Rochereau; Paris bus lines 38 & 68 stop nearby; closest (pay) parking lot is at Saint-Jacques Boulevard
Catacombs Open Hours: Tuesday-Sunday, 10am-5pm (last admission 4pm)
Catacombs Admission Fee: €8 adult, €4 ages 14-26, €6 ages 60+, children under 13 free

Beren 2011.06.13. 12:27:56

Nagyon jó poszt, köszönöm szépen.
Az Aprószentek temetőjéről a Francia históriák sorozatban olvastam, a regényben is elég hideglelős a leírása de kevésbé durva mint itt.

KárászAti 2011.06.13. 12:57:47

Nagyon jó poszt, ilyet még!

endre2714 2011.06.13. 13:01:25

Nagyon jó cikk.
Én is a graffitiket sajnálom, ennek ellenére nagyon érdekes lehet.
A szerző személyesen lenn volt?

gothmog 2011.06.13. 13:05:47

@Gyáli úr: Tudod mit jelent a Budi magyarul, és a Pest külföldiül? Kell még magyarázat? ;)

Arsyee 2011.06.13. 13:10:08

Jó a poszt, köszönöm!

LouiS 2011.06.13. 13:11:27

Néhány hónapja a NatGEO-ban is ez volt a fő téma. De - szokás szerint - ez is jól sikerült darab :)

Case · http://streetartbp.hu/ 2011.06.13. 13:21:40

Nagyon korrekt cikk, legalábbis a történelmi részét tekintve, de...
"naponta rendeznek szeánszokat, vad orgiákat" - Ez azért erős túlzás, nem? Valami forrás, példa, akármi? Merthogy a példaként felhozott mozis esetnek speciel semmi köze nem volt a titkos társaságokhoz, vagy okkultizmushoz, orgiákhoz meg aztán pláne, hanem egy elfeledett városi helyszíneket felderítő és újrahasznosító csoport munkája volt az egész. Bővebb infó itt:
www.urban-resources.net/la_mexicaine_de_perforation.html

tryclops 2011.06.13. 13:21:45

Nagyon jó volt, köszi!

agyramegy 2011.06.13. 13:24:32

Gondoltam belenézek, aztán csak olvastam, olvastam...

Szépen összeszedett írás. Kösz!

Balangó 2011.06.13. 13:47:18

A cikk tartalmaz egy olyan bődületes hibát, amit egy, a francia történelmet ismerő személy még véletlenül sem (!) követhet el:

"Az első rendszeresen szervezett túrákat 1806-tól Louis-Etienne Héricart de Thury irányította, aki 1810-ben a királynál még azt is elérte, hogy az összehányt koponyákból patológiai és művészi válogatások után díszes falakat, plaketteket, illetve lábszárcsontokkal ékesített műalkotásokat készíttethessen el a labirintusban kialakított osszáriumokban és kriptákban."

Louis-Etienne Héricart de Thury semmit nem ért el a királynál 1810-ben, ugyanis ő ebben az időben a CSÁSZÁR által kinevezett vezető tisztviselő volt. A későbbi XVIII. Lajos emigrációban üldögélt, és nem is volt megkoronázva, csak saját magát nyilvánította királlyá. A franciaországi eseményekre semmiféle hatást nem tudott gyakorolni.

Kászon Tomi · http://kulturjunkie.blog.hu 2011.06.13. 13:54:49

Elképesztően jó poszt! Mondjuk annak aztán van ízlése, aki ilyen helyen tart orgiákat... :D

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2011.06.13. 13:57:54

Hát,ez tényleg jó volt. Ha ilyeneket lehet itt olvasni,visszajárok-köszi.

Azúrkék égbolt (törölt) 2011.06.13. 14:07:03

A franciák eddig sem voltak túl magasan a szememben,de most tovább süllyedtek.

Pras 2011.06.13. 14:23:53

Nahát, annak idején ennyi csigát találtak a föld alatt, hogy széttúrták érte a várost?
(Elnézést. Tényleg kitűnő poszt!)

lalanc 2011.06.13. 15:21:48

alapos és nagyon szép munka! Példa értékű lehet a "zug"bloggernek. Jó ebéd utáni sziesztaolvasmány volt, még, még még!

ebedli 2011.06.13. 16:34:32

Kicsit érthetőbb a párizsi divat rajongása a vézna, hullafehér lányok és az illatszerek iránt.

atlbilbaoo 2011.06.13. 17:13:57

1810 ben nem király volt, hanem Napoleon volt a császár még, nem? Legalábbis én úgy rudom.
" Louis-Etienne Héricart de Thury irányította, aki 1810-ben a királynál még azt is elérte, hogy az összehányt koponyákból patológiai és művészi válogatások után díszes falakat, plaketteket, illetve lábszárcsontokkal ékesített műalkotásokat készíttethessen "
De minden tiszteletet megillet a szerző!
Gratulálok a remek cikkért!

atlbilbaoo 2011.06.13. 17:14:42

Legalábbis én úgy tudom,- bocsánat, így helyes!

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2011.06.13. 17:36:54

@Beren: Nekem is Robert Merle regénysorozata jutott eszembe. Izgalmas!
Szokásosan igen magas a cikk színvonala. Vajha a többi blog is követné...

A nép fia 2011.06.13. 17:42:49

Jó cikk, alapos és megdöbbentő!
Budapest alatt nincsenek hasonlók?

Spanish VVax 2011.06.13. 17:49:08

@Gyáli úr: elgondolkodtál már azon, hogy a ma nagy tiszteletnek örvendő, védett, őskori, a "tenyeremet körbefújom a barlangban a számban lévő festékes nyállal" tipusú nyomok, ugyanolyan graffitik, mint az általad megvetett katakombabeli "drogos graffitik". Már bocsánat, dicséretes, hogy végigolvastad a cikket, de mindez nem tartott vissza attól, hogy súlyosan, negativ irányba elfogult kinyilatkoztatásokat tegyél. Ezek a graffitik nem ostoba, értelmetlen firkák, hanem a keletkezésük korának pontos kulturális lenyomata, ami egyszer majd ugyanolyan értékes nyomot hagy a kultúránkról a jövő számára, mint a "primitiv kézlenyomatok" a kőkorszaki barlangokban a mi számunkra. Több nyitottságot kivánok !

aklubisz 2011.06.13. 17:54:43

nagyon szépen köszönöm a rengeteg munkát, igen élvezetes olvasmány volt

Dr. Trebitsch 2011.06.13. 17:57:13

Csatlakozom, remek poszt.
A Nyomorultakban van részletes leírás a Párizs alatti csatornarendszerről - az vajon ugyanez, vagy még egy alternatív falanszter?

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.06.13. 18:02:13

@A nép fia: De több is van, de azok kicsit mások. A vár alatt található barlang-és katakombarendszerből az 1930-as elején már eltávolították a török kori csontmaradványokat. Ellenben itt épült meg az Alagútból is elérhető kormányóvóhely, a Nádor laktanya mellett az MNB több szintes aranytartalék lerakata, a Sziklakórház, és az akkor a várban kiépített minisztériumokat összekötő járatrendszer.

Kőbányán hasonló, ha nem nagyobb rendszer volt, amelyben eleinte a sörgyár termékeit, majd a háború alatt repülőgépgyár (Messerscmitt)működött. Ezt a rendszert pont jövő héten lehet megnézni, ha jelentkezel itt: www.facebook.com/event.php?eid=214178081947575

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.06.13. 18:06:50

@igazitrebitsch: Ez lesz az. Bár mint írtam a XX. század elejéig ez a rendszer nagyobb volt. Akkor 3150 hektáron "működött", ma viszont már "csak" 770 hektáron. Ennek a 770 hektárnak egy kis szakaszán (1,7 km) alakították ki a párizsiak 2002-ben a 8 euróért megnézhető katakombákat. A többi járatot illegálisan és 3000 eurós pénzbüntetés terhe mellett lehet csak megnézni.

euAgWzgmmtq7K 2011.06.13. 18:11:56

biztos írták már, de:

"„Isten szállodája” (Hôtel-Dieu) temetkezett,"

ez valami vicc? amúgy tökéletes a post.

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.06.13. 18:20:05

@d.hardman: Nem vicc. Így hívták ezt a szegényházat. A Notre Dame mellett állt.

euAgWzgmmtq7K 2011.06.13. 18:22:36

@don-kanyar: csak épp nem szállodát jelent

Kapitány_1 2011.06.13. 18:29:57

Jó adalék a pont most megnézett "A parfüm" c. filmhez.
Nagyon jó cikk, érdekes, olvasmányos - grat!

Baldvogel 2011.06.13. 18:51:07

Szuper poszt, gratulálok, nagyon tetszett.

Tényleg nem kötözködni akarok, de néhol eléggé szűkmarkúan bánik a vesszőkkel a posztoló. Ilyenekre gondolok, mint:

"már azonosítatlan guillotine által lefejezett Georges Jacques Danton, Camille Desmoulins" (azonosítatlan guillotine?)
"a Medici Katalin halálát kívánó kivégzett okkultizmussal foglalkozó sintér alakja," (kivégzett okkultizmus?)

Egyébként tényleg nem a hibákat figyeltem.

nemorino 2011.06.13. 18:52:53

@don-kanyar:
Ahogy d.hardman találóan megjegyezte, a Hôtel nem szállodát jelent. Inkább Isten házának kellene fordítani. Analóg példaként hozhatnám a Hôtel de Ville-t, ami a Városháza.

Kár hogy nem raktatok be képeket az Aprószentek temetőről. Itt van pár régi Párizs térkép nagy felbontásban: perso.numericable.fr/parisbal/plans/Plansanciens.html

Ha már történelem, akkor megemlíteném, hogy 1610-ben a temető melletti utcán, a Rue Feronnerie-n ölték meg IV. Henrik királyt, amikor a bódékkal teli szűk utcán (igen, a piacot említettétek) vesztegelt a hintója.

Cr 2011.06.13. 19:05:53

Gratulálok, nagyon alapos írás, szépen a fotók is. Nagyon benne van minden :)

szorokin · http://quauaua.tumblr.com 2011.06.13. 19:16:45

Gratulaccijjaa !!

Zsenyiálert posztulacijja !!

Tommycat 2011.06.13. 20:11:41

Én már sokat olvastam, láttam róla, de sok újat tudtam meg! GRATULÁLOK AZ ÍRÓNAK!!! Még sok ilyen (történelmi? várostörténeti? stb. cikket szívesen olvasnék a bulvárszenny és a napi politikai szenny helyett!!!

Tommycat 2011.06.13. 20:16:56

Egyébként a legjobb blog a FALANSZTER!!!
Aki öreg annak "emlékezés", aki fiatal az tanul belőle!!! ("Jó pap is holtig tanul"... "Tanulni, tanulni, tanulni"...)

Niro 2011.06.13. 21:37:49

Jó volt! Még több ilyet!

V.A. 2011.06.13. 21:59:26

Kitűnő írás, végre valami, ami olvasható és színvonalas, gratulálok.

.Tibcsi. · http://utazas-nyaralas.info 2011.06.13. 22:03:32

Nagyon érdekes, magába szippantó írás volt (nem is mondanék blogbejegyzést, ez több annál), biztos sok munkád volt benne! Ha te lenn voltál, gratulálok, nagy élmény lehetett! A turisták számára megnyitott részhez általában jó sokat kell sorban állni - és, hát vannak, aki azt mondták, nem érte meg, de szerintem nagyon érdekes, egy nem mindennapi, igazi különleges élmény! Aki 2 napra érkezik Párizsba, nem feltétlenül ajánlanám.. nem tudnám megmondani, kinek fog tetszeni, és kinek nem!

PixellR 2011.06.13. 22:56:51

Párizs egyik legkülönlegesebb helye. Ahogy a cikkben is meg van említve, van egy turisták által is látogatható szakasza, sejtelmesen meg van világítva, karban van tartva, graffitik itt nincsenek - nagyon durva a hely, szó szerint csontokból vannak a falak koponya sormintákkal variálva. 2006 szeptemberében jártam ott - aki Párizsban jár, annak feltétlenül ajánlom.

Jucundus 2011.06.13. 23:04:45

Pécs alatt ugyanilyen kiterjedt katakombarendszer van. Többszintű, néhol járható, néhol beomlott és ráccsal lezárt folyosók... rengeteg zsák emberi csontokkal. Egy morbid haver hozott is fel egy fél koponyát. A lejárat a Széchenyi téren volt a lovasszobor mellett (azóta átépítették a teret), de szerintem a Nagy Lajos gimi pincéjéből vagy környékbeli házak (patika) pincéiből is lehet próbálkozni.

vauvauvau 2011.06.13. 23:20:02

A budai Vár alatt is vannak katakombák.

szanthomaster 2011.06.14. 04:34:26

Ami a térképen látszik, az nem teljes ma is meglévő rendszer? mert pl a Palais de Chaillot már a Szajna túloldala

don-kanyar · http://www.falanszter.blog.hu 2011.06.14. 07:23:56

@szanthomaster: Helyhiány miatt sajnos csak a legnagyobb barlang-és katakombarendszert tudtam megrajzolni-, ezt látod fent. A Szajnától délre elnyúló egykor egybefüggő mészkőbányák és járatok a folyamatos feltöltés miatt ma már 7 kisebb-nagyobb részre tagolódnak. A legnagyobb (a rajzon látható) kb. a Luxemburg és Montsouris kertek, valamint Saint-Lambert közötti háromszögben lelhetők fel. Ettől nyugatra van két kisebb ma már összeköttetés nélküli járatrendszer (a St. Marcel és a Jardin des Plantes) kb. nyugatra pedig a Mont Parnasse és a Vaugirard. A Szajnától északra elnyúló egykori gipszmezőkben két terület van, a Carrieres de Chaillot és a Rue de l'Ourcq alatti mezők. Ez utóbbit 98%-ban már feltöltötték. A Chaillotról nem sokat írtam, részletek itt: ruedeslumieres.morkitu.org/espace_photos/paris/chaillot/index_carriere.html

mirikrantz 2011.06.14. 08:36:29

Na, most már tudom, hogy Párizsba menet a Louvre, meg a Notre Dame lennének a második, harmadik, amit megnéznék, és ez az első!

Azúrkék égbolt (törölt) 2011.06.14. 09:24:13

A sikeres poszt receptje: szex,horror,halál.
Ebben szépen együtt vannak,hullámozzunk! :)

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.06.14. 11:09:53

Szép post. Kicsit jobban megmagyarázza nekem egyik nagy kedvencem, a Vidocq című film hátterét.

( qltura.blog.hu/2009/03/29/film_vidocq )

Gyáli úr 2011.06.15. 19:19:31

@Spanish VVax: Hát nézd, elgondolkoztam ezen, igen. De arra jutottam, hogy míg a kéznyomos fickó kultúrája csúcsán állt, és bizonyos - feltehetőleg igen magas szintű - okokból festette oda a kéznyomát, addig a grefiti nem igazán a civilizációnk és kultúránk topja. Nem is gondolom, hogy a legalja, de hát valahol arrafelé. :) Sajnálom, ha ezzel megbántok valakit.

Spanish VVax 2011.06.15. 19:46:49

@Gyáli úr: semmit nem tudunk a kéznyomot felfújokról. Lehet hogy ugyanolyan lázadók voltak, akik odaronditottak a sámán barlangfalára, ahol addig csak és kizórólag bölények voltak. lehet hogy halállal lakoltak vakmerő tettükért. Ha most elpusztulna a civilizációnk, pár tizezer év múlva a fenntmaradt graffitiket ugyanilyen áhitattal szemlélné a nyomainkat talán egyszer majd megtaláló faj. A két nyom között csak annyi a különbség, hogy a modern emberből sokkal több van, ergo sokkal többen akarnak valamit kifejezni és ehez rendelkezésre áll a festékszóró. Az ősember szerinted mit tett volna ha lett volna neki is ? :) na, csak ezért mondtam, hogy érdemes ezen elgondolkodni egy kicsit mélyebben, az előitéleteinket levetkőzni és úgy szemlélni a dolgokat. Szerintem többre megyünk vele, mint egy vélt elitizmus mögé bújva fikázni és leszólni a graffitik készitőit.

Úviusz 2011.06.20. 01:06:47

és akkor mi van ha valaki eltéved benne? nem hinném hogy odalent van térerő... amúgy nagyon jó az írás

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.06.20. 09:47:45

@Úviusz: Eggyel több, vagy kevesebb csontváz... Elfér benne. :) 5000 év múlva megtalálnak és elkezdenek vizsgálni, mint Ötzit.

Úviusz 2011.06.21. 20:20:00

@TrueY: szegény Ötzi jól rábaszott vele hogy pár ezer évvel később lenyúlták a nevét:)
www.youtube.com/watch?v=RRe3gLoE0wU

TrueY · http://qltura.blog.hu 2011.06.23. 11:53:01

@Úviusz: Engem azért érdekelne, hogy valóban hogy hívhatták. Valszeg nem Hans Jürgen volt. :)

Azúrkék égbolt (törölt) 2011.06.23. 19:46:22

@TrueY: Nem mindegy?Valószínűleg Kóhn Ábrahámnak hívták és ő volt az első értelmes felsőbbrendű kiválasztott lénye istennek.Tudod,az árja mindenekfelett überalles zsidó.

Alensha 2011.06.24. 20:29:50

de nagyon jó ez a cikk... amint van fölösleges 3000 euróm, mennék én is :D

Váraljay Gabriel 2011.07.18. 00:08:44

Zseniális írás. Minden tiszteletem!

Case · http://streetartbp.hu/ 2011.07.18. 12:01:30

Az persze azóta sem derült ki, hogy a bevezetöben is szereplö mindennapos vad orgiákról honnan származik az infó, vagy miféle bizonyíték van rájuk.

Len-Che 2011.07.21. 21:34:33

Nagyon élveztem az irást. Egy megjegyzés: én a Kommün résztvevőit nem "kommunisták"-nak nevezném (ki tudja, miért...) hanem kommünárdoknak. Ez bevett elnevezés.

mojoking77 2011.10.05. 11:04:28

Tenyleg jo lett.
Par megjegyzes. A koz szamara is nyitvatartott reszt 16:00-ig lehet latogatni, celszeru azonban legalabb fel oras sorbanallasra szamitani. A RER B Denfert-Rochereau-i allomasanal celszeru feljonni, onnan mar ki van tablazva.
Lent kb.14 fok van, igy, meg a legjobb idoben is celszeru a pulover viselete.
Az egesz hely kifejezetten nyrkos, a padlo sok helyen kimondottan csuszos, erre celszeru vigyazni. Nagyjabol egy orat celszeru raszanni, tobbet is lehet, de szerintem felesleges. A kezdeti elmeny nagyjabol ekkorra fordul at nyomasztova. Rem idegesitoek a, foleg amerikai, turistak, akik tukorreflexes gepeikkel, a tiltas ellenere kepesek par centirol, orakon keresztul vakuval fenykepezgetni a csontokat.
Meg valami, szamomra hihetetlen volt, sot lent meg poenkodtunk is rajta, hogy egyesek konkretan koponyakat es egyeb csontokat lopnak innen. A kijaratnal taska ellenorzes volt, es a pulton mar ki volt rakva ket koponya es ket harom labszacsont....