URBFACE.COM - KULTÚRTÖRTÉNETI - ÉPÍTÉSZETI ADATBÁZIS, TÚRÁK

 

urfacehirdeto_2.jpg

Facebook

Kukkoló

Free counters!

Címkék

1086 (1) 1286 (1) 1287 (1) 1453 (1) 1461 (1) 1472 (1) 1655 (1) 1676 (1) 1680 (2) 1697 (1) 17/5001 (1) 1701 (2) 1703 (1) 1704 (1) 1710 (1) 1716 (1) 1717 (1) 1720 (1) 1724 (2) 1733 (1) 1737 (1) 1739 (3) 1741 (2) 1745 (1) 1754 (1) 1765 (1) 1784 (2) 1785 (1) 1793 (1) 1795 (1) 1796 (1) 1799 (1) 1803 (1) 1804 (1) 1808 (1) 1809 (1) 1810 (1) 1811 (1) 1812 (1) 1813 (1) 1814 (1) 1816 (2) 1818 (1) 1821 (4) 1822 (1) 1824 (1) 1829 (1) 1830 (1) 1831 (1) 1833 (1) 1834 (1) 1835 (1) 1836 (2) 1841 (1) 1842 (2) 1844 (1) 1848 (1) 1849 (1) 1851 (1) 1852 (4) 1853 (1) 1854 (1) 1855 (4) 1856 (2) 1858 (1) 1860 (1) 1861 (1) 1862 (1) 1863 (3) 1864 (1) 1865 (1) 1866 (2) 1867 (1) 1868 (1) 1869 (6) 1870 (6) 1871 (7) 1872 (3) 1873 (6) 1874 (2) 1875 (1) 1876 (2) 1877 (1) 1878 (1) 1879 (2) 1880 (3) 1883 (2) 1884 (5) 1885 (2) 1886 (1) 1887 (2) 1888 (2) 1889 (1) 1890 (3) 1891 (1) 1892 (1) 1893 (7) 1894 (4) 1895 (4) 1896 (7) 1897 (7) 1898 (2) 1899 (4) 1901 (3) 1902 (6) 1903 (5) 1904 (5) 1905 (4) 1906 (7) 1907 (4) 1908 (6) 1909 (3) 1910 (5) 1911 (2) 1912 (10) 1913 (14) 1914 (5) 1916 (5) 1917 (4) 1918 (1) 1919 (5) 1920 (7) 1921 (2) 1922 (4) 1923 (5) 1924 (6) 1925 (2) 1926 (7) 1927 (12) 1928 (10) 1929 (11) 1930 (12) 1931 (9) 1932 (3) 1933 (16) 1934 (11) 1935 (14) 1936 (23) 1937 (15) 1938 (10) 1939 (13) 1940 (9) 1941 (16) 1942 (19) 1943 (20) 1944 (31) 1945 (26) 1946 (4) 1947 (10) 1948 (9) 1949 (10) 1950 (8) 1951 (5) 1952 (6) 1953 (8) 1954 (7) 1955 (8) 1956 (9) 1957 (4) 1958 (7) 1959 (6) 1960 (7) 1961 (1) 1962 (6) 1963 (3) 1964 (4) 1965 (4) 1966 (2) 1967 (5) 1968 (7) 1969 (4) 1970 (6) 1971 (3) 1972 (6) 1973 (5) 1974 (4) 1975 (2) 1976 (3) 1977 (2) 1978 (4) 1979 (1) 1980 (4) 1981 (5) 1982 (2) 1983 (3) 1984 (3) 1985 (6) 1986 (2) 1987 (6) 1988 (2) 1989 (4) 1990 (10) 1991 (9) 1992 (3) 1993 (3) 1994 (2) 1995 (1) 1996 (4) 1997 (1) 1999 (2) 2000 (2) 2001 (2) 2002 (3) 2003 (2) 2004 (3) 2005 (3) 2006 (3) 2007 (1) 2008 (7) 2009 (5) 2010 (3) 2011 (7) 2012 (3) 2013 (1) 2014 (1) 2015 (1) 2022 (1) 3D térkép (1) abházia (1) abos brúnó (1) acsay lászló (1) ada kaleh (1) adlerhorst (1) adolf eichmann (1) adolf hitler (15) aghagurban alijev (1) ágoston emil (1) aigner sándor (1) akropolisz (1) alagút (6) alaszka (2) albánia (2) albert f. dagit (1) albert khan (1) albert speer (8) álcázás (1) alekszander csekmarev (1) alekszandr gegello (1) alekszej koszigin (1) alekszej suszev (1) alexander achenbach (1) alexander popp (1) alfred piffl (1) alice claypoole gwynne (1) almere (1) Alois Dryák (1) alpár ignác (5) al capone (1) anca petrescu (1) anchorage (1) andezit művek (1) andrássy-híd (1) angola (1) anker-palota (1) annaberg (1) antarktisz (1) antenna (1) antonín bata (1) antonín raymond (1) antonio fuentes (1) apponyi geraldina (2) aranyoshegy (1) argentínia (1) aristotle fioravanti (1) árkay aladár (1) árkay bertalan (2) armando brasini (2) arno breker (1) arrigo minerbi (1) arturo vatteone (1) asa stebbins (1) astoria (1) atlantisz (7) atlantropa (1) atombomba (2) atomraktár (1) attilio la padula (1) augsburg (1) augusts voss (1) august coenders (1) august de serres (1) august strauch (1) ausztrália (1) ausztria (5) autóút (2) ávh (1) azerbajdzsán (1) b5 richard (1) babilon (1) bab al aziziya (1) bad schmiedeberg (1) bad segeberg (1) bad windsheim (1) baiae (1) Bajkonur (1) bakony (1) balatonfűzfő (1) balázs ernő (1) bánlaky géza (1) barbara hutton (1) barlang (1) barsz 501 (1) barsz 502 (1) barsz 503 (1) barsz 504 (1) barsz rendszer (1) bartunek ferenc (1) bauer henrik (1) baumgarten sándor (2) baumhorn lipót (1) bayreuth (1) bécs (3) bedrich gerstel (1) béga (1) begich towers (1) belgrád (2) belügyminisztérium (2) bem tér (1) benedek dezső (1) benedicty józsef (1) benito mussolini (7) benkó károly (1) berchtesgaden (1) berczik gyula (2) berger krisztián (2) bergh károly (2) berislav serbetić (1) berlin (6) betlehem (1) bikás-park (1) birly ede (1) bíró béla (1) bitó jános (1) bjarne carl olsen (1) blut und boden (1) bogensee (2) bolondok háza (1) bonta jános (1) borbíró (bierbauer) virgil (2) bordély (2) börgönd (1) boriss pugo (1) borisz jofán (2) boros pál (1) börtön (1) bosznia (1) BP-1 (1) bratislava (1) braunecker lamoral (1) brein ignác (1) brezsnyev (1) brooklyn (1) brookwood (1) bruno sigwart (1) buckner-barakk (2) budai vár (5) budaörs (1) budapest (56) budapest 100 (1) buharin (1) bukarest (6) bukovics gyula (1) bulgária (3) bunker (42) burda (1) buzludzs-hegy (1) buzzi bódog (1) caligula (1) caligula hajói (1) camelot (1) camille saint-saen (1) cancún (1) carlo diodati (1) charles agree (1) charles axel guillaumot (1) charles bianconi (1) charles crane (1) charles diodati (1) charles gabriel dioati (1) charles hudson (1) charles noble (1) charles yerkes (1) chenzhuangcun (1) chicago (1) christopher christian von dabel (1) christopher wren (1) cia (1) clemens klotz (1) cobble hill (1) cologny (1) constantin federovici (1) cornelius vanderbilt (2) costin georgian (1) count von mercy (1) császár (1) csatorna (1) csehország (2) csehszlovákia (2) csemegi józsef (1) csernobil (1) csíki-hegyek (1) csingtaó (1) csodafegyver (1) csomay zsófia (1) csontos csaba (1) csou en-laj (1) czigler endre (1) czigler győző (2) dabasi halász géza (1) dácsa (1) dambovita (2) danilo cvjetković (1) dardanella (1) darth vader (1) dávid károly (1) deák tér (1) deception-sziget (1) déli-georgia-sziget (1) déli hadseregcsoport (1) déli kikötő (2) déli pályaudvar (1) déli védelmi rendszer (1) délszláv-háború (1) dernau (1) detroit (1) devecis ferenc (3) DHDSCS (1) diadalív (2) dicsőség csarnoka (1) diescher antal (1) diktatúra (1) dimitar blagoev (1) díszletváros (1) dmitrij csecsulin (1) dobromir kolarov (1) dob utca (1) domenico trezzini (1) domszky pál (1) donald rickerd (1) donát (1) dötzer ferenc (1) dragonits tamás (1) drakula (1) dreher antal (1) duc de richelieu (1) duga-2 (1) dugway proving ground (dpg) (1) duna (2) duna-part (2) dunai repölőgépgyár (1) dunwich (1) durics hüszein hilmi (1) Dušan Jurkovič (1) e.u.r. (1) eastern state penitentiary (1) eberl carlo (1) eduárd ivanovics totleben (1) egerzeiger gyula (1) egyesült államok (20) egyesült királyság (7) emil bellus (1) emlékmű (1) enrico del debbio (1) építőművészet (2) erdély (1) erich honecker (2) erich mendelssohn (1) erich mielke (2) erich zu putlitz (1) eric mendelsohn (2) ernesto la padula (1) ernst flagg (1) ernst geiger (1) erőd (5) erőmű (3) ERŐTERV (1) erwin suppinger (1) erzsébetváros (1) erzsébet sósfürdő (1) észak korea (1) esztergom (1) eugenio montale (1) ewen cameron (1) F4-atombunker (1) fake-építészet (1) faluház (1) farkasdy zoltán (1) fasizmus palotái (1) federico chueca (1) fegyház (1) fegyvergyár (2) feledi józsef (1) felhőkarcoló (2) fellner sándor (2) fengdu (1) ferenc józsef (2) feszl frigyes (2) feszty adolf (1) film (2) fischer józsef (1) fiume (1) fkt (1) flakturm (1) florida (1) flotta (1) főhadiszállás (2) főőrségi épület (1) forgó pál (1) förk ernő (1) forrás (1) forro mussolini (1) forum hungaricum (1) francesco levacher (1) franciaország (2) frankenstein (1) franklin d. roosevelt (3) frank lloyd wright (1) frank veto lyman (1) frantisek gahura (1) franz anton hillebrand (2) franz kreuzer (1) frederick tenuto (1) frey lajos (4) friedrich bagdons (1) friedrich pabst (1) friedrich tamms (1) fritz hart (1) fritz högel (1) fritz schaller (1) fritz tamms (1) fritz todt (2) führerbunker (2) fushan-hegy (1) gabrovó (1) galgamácsa (1) gallipoli (1) ganz ábrahám (1) gauhalle (2) gauhauptstadt (1) gaustadt (2) gebhardt béla (2) gellért hegy (5) gellért tér (1) genf (1) genova (2) geoffrey pyke (1) george byron (1) george ferber (1) george frederick bodley (1) george mihai cantacuzino (1) george wünchmann (1) georgij sztojlov (1) georgi dimitrov (1) georgi kirkov (1) georgi natov (1) georgi ovcharov (1) georg lukas (1) gereben gábor (1) gerhard schmidhuber (1) germánia (1) gerster kálmán (1) gerster károly (1) gervai zoltán (1) gestapo (1) gherardo boso (2) gibraltár (1) giergl kálmán és korb flóris (1) giovanni battista piranesi (1) giovanni pastine (1) giuseppe pagano (1) gladys vanderbilt (2) glocke (1) gotham city (1) gottgeb antal (4) greenwich (1) gregersen hugó (3) grigore ghica (1) grigorij szimonov (1) grodzisk mazowiecki (1) grúzia (1) guido ucelli (1) gulág (3) gül baba (1) gunkanjuma (1) gustave eiffel (1) guy maunsell (2) gyár (3) gyarmat (2) gyenes lajos (2) gyilkosság (3) gyorgye kovaljevski (1) h. hobart weekes (1) habakuk-projekt (1) hajagtető (1) hajho (1) hajmáskér (1) hajós alfréd (1) hálószoba (2) hamburg (1) hans döllgast (1) hans drassler (1) hans kammler (3) hans peter des coudres (1) hans reissinger (1) hans uhl (1) harkányi béla (1) harlem-völgy (1) harold b. foss (1) harold ellington (1) három szoros gát (1) hashima (1) hauszmann alajos (5) heinrich himmler (2) heinrich kálmán (1) heinrich schweitzer (1) helembai-hegység (1) henriette delavrancea gibory (1) henri alexis brialmont (1) henri guisan (1) henry vaughan (1) heppe szaniszló (1) herbert dübell (1) herbert von bismarck (1) herczeg zsigmond (1) hermann bartels (1) hermann giesler (1) hermann henselmann (1) herman mark (1) herman sörgel (1) hét nővér (1) híd (5) hidegháború (1) hidrogénbomba (1) hikisch lajos (1) hild jános (1) hild józsef (1) hild károly (1) hild vince (1) himki (1) hirohito császár (1) hollandia (1) holy land-projekt (1) hong kong (1) honvédelmi minisztérium (1) horthy istván (1) horthy miklós (3) horvátország (3) howard phillips lovecraft (1) hruscsov (3) hubert groß (1) hubert józsef (1) hübner tibor (1) hugh ferriss (1) hugo-constantin bartels (1) hültl dezső (2) hustontown (1) hut point-félsziget (1) i.u. 41 (1) i. idris király (1) i. károly (1) i. milán (1) ian fleming (1) id. francsek imre (2) igor drobinin (1) igor fomin (1) igor kurcsatov (1) ii. jános pál pápa tér (1) ii. károly (1) III. világháború (1) il gigante (1) interaktív térkép (1) ion antonescu (2) isten városa (1) IV. rettegett iván (1) ivan danchov (1) ivan filipčić (1) ivan neshev (1) izrael (1) jablonszky ferenc (1) jáde szobor (1) jakab dezső (2) jakov csernyikov (1) jakutföld (1) jakutszk (1) jamrik-projekt (1) janáky istván (2) jangce (1) jankovich miklós (1) jánossy györgy (1) jánszky béla (1) jan kotera (1) japán (5) jarvis-sziget (1) jason de caires taylor (1) jedlicska jános (1) jellinek emil (1) jeruzsálem (1) jeszenszky gerő (1) jobbágyi (1) johannes krüger (1) johannes schultz (1) johannes seiger (1) johann vetermann (1) john charles cutler (1) john desmond bernalt (1) john eilliam polidori (1) john haviland (1) john milton (1) jókai mór (1) josef gocar (1) josef goeár (1) joseph bazalgette (1) joseph beattie hamilton (1) joseph goebbels (3) josip broz tito (5) jozef tisó (1) józsef palota (1) jüan si kaj (1) jugoszlávia (5) jungfer gyula (1) junzo sakakura (1) Juraj Tvarožek (1) jurij osztrovszkij (1) jurjevec (1) juszif szafarov (1) K-129 (1) kádár jános (1) kadics (1) kadics ottokár (3) kadikcsán (1) kálvin tér (2) kamen goranov (1) kammerhof (1) kanada (2) kapsza miklós (1) karaganda (1) Karel Chlumecký (1) karl albiker (1) karl bernauer (1) karl etzel (1) karl heinrich emil becker (1) karl pfeffer wildenbruch (2) karl piepenburg (1) karl schaechterle (1) károly-laktanya (1) kasselik fidél (1) kasselik fidel (1) kaszpi tenger (1) kasztner rezső (1) katafilok (1) katakomba (2) katedrális (3) kauser i. józsef (1) kauser lipót (3) kazahsztán (2) kazamata (1) kazanlak (1) kégl györgy (1) kék macska (1) kelenföld (3) kéler napoleon (1) kellner lipót (1) kemál atatürk (1) kemal butka (1) kertész k. róbert (2) kgb (1) kilamba (1) kimnach lajos (1) kim dzsong il (1) kim dzsong un (1) kína (7) király utca (2) kirschenbaum keresztély (1) kis-országház (1) kisfaludi strobl zsigmond (1) kisinyov (1) kiskunlacháza (1) kismarty lechner jenő (3) kismarty lechner kamill (1) kismarty lechner lóránd (1) kismarty lechner lóránt (1) kiss géza (1) kivégzés (1) klupathy jenő (2) knollwood (1) kőbányai pincerendszer (2) koch henrik (2) koczka gábor (1) koczka nándor (1) koiszo kuniaki (1) kolbenheyer ferenc (1) kolbenheyer gyula (1) kolbenheyer viktor (1) kolmannskuppe (1) kolmanskop (1) kolostor (1) kommunizmus palotái (1) komor marcel (1) komor marcell (2) komszomolszk (1) koncentrációs tábor (5) kondor márton (1) konrad adenauer (1) konrad wachsmann (1) konstantinápoly (1) konstatntin jakovlevics zverev (1) könyvtár (1) kopeczek györgy (1) kormányóvóhely (2) körössy albert (1) kotsis istván (1) kotsis iván (1) kováčov (1) kovácspatak (1) kővári györgy (1) kowloon walled (1) Kozmográd (1) központi városháza (1) köztársaság tér (1) kreml (1) kristo sotiri (1) krisztinkovics béla (1) kumrovec (1) kunmadaras (1) kurcsatov (1) kyongsong (1) laczkovics lászló (1) laibach (1) laktanya (2) lansdell k. christie (1) lasciac romeo (1) lauber lászló (2) lechner jenő (2) lechner lajos (1) lechner ödön (1) leitturm (1) lengyelország (5) lengyel béla (1) leningrád (3) leni riefenstahl (1) leon benois (1) leo callahan (1) lépcső (1) lestyán ernő (1) lettország (1) lev rudnyev (2) le corbusier (3) líbia (1) lichtenberg (1) lida baarová (1) lift (1) Līgatne (1) limburszky józsef (1) linz (1) linzbauer istván (1) litomerice (1) ljubecs (1) ljubljana (1) lois welzenbechers (1) lokátor (1) london (3) lotz károly (2) louis etienne héricart de thury (1) lovarda (2) lucska vilmos (1) lüderitz (1) lukács pál (1) luxushotel (1) lux kálmán (1) lyka istván (2) machón ayalon (1) mackay malcolm (1) macskovics titusz (1) macusiro (1) magtár (1) magyar maginot vonal (1) Makszimovics Subnyikov (1) manfred sakel (1) MAORT (1) marcello piacentini (2) margitsziget (1) marienthal (1) mario palanti (2) marks g. croydon (1) markus wolf (1) mark duiliu (1) marokkó (1) maróti géza (1) marseille (1) martfű (1) martsekényi imre (1) marvin rosenthal (1) mary shelley (1) masirevich györgy (1) massimiliano palombara (1) mauzóleum (3) maximilian schuman (1) max ferdinand perutz (1) mayerhoffer ádám (1) mecset (3) medgyaszay istván (1) medveszállás (1) meinig artúr (2) mercedes (1) messner sebestyén (1) metró (5) mexikó (1) mies van der rohe (1) mihail gorbacsov (2) mihail zelenin (1) mihai vitega (1) mihajlo mitrovics (1) miklós ede (1) milanówek (1) Milan Michal Harminc (1) millersville (1) miller ede vince (1) milovice (1) mimoyecques (1) miniszterelnökség (1) miomir lužajić (1) miron cristea (1) miron merzsanov (1) miroslav lorenc (1) misdroy (1) moammer el kadhafi (1) mocsonyi jános (1) MOLAJ (1) moldova (1) mole littoria (1) molnár farkas (1) monterosso al mare (1) morris bolber (1) móry károly (1) mosonmagyaróvár (1) moszkva (8) műemlék (3) mulató (1) múmia (1) münnich aladár (3) murányi gyula (1) nagano (1) nagaszaki (1) nagybecskerek (1) nagytevel (1) nagyvázsony (1) namíbia (1) naphegy (1) napóra (1) ndk (4) neft daşlari (1) nekropolisz (4) németország (21) nemi-tó (1) nemzeti panteon (2) népek háza (1) neptunusz (1) neue-slowenische-kunst (1) neuschloss kornél (1) newport (1) new york (5) ney ákos (1) ney béla (1) ney rezső (1) nicolae ceausescu (6) nidosi imre (1) nik-751 (1) nikolaus von vormann (1) nikola dobrovics (1) nikola jankovics (1) noah trockij (1) nöpauer mátyás (2) norilszk (1) novák ferenc (2) nova cidade de kilamba (1) nsk (1) nszk (1) nyerjungi (1) nyikolajev (1) nyikoláj baranov (1) nyiri tibor (1) nyugati pályaudvar (1) óbarok (1) óbuda (1) odessza (1) oetl antal (2) olajfinomító (1) olaszország (4) olimpia (3) oppenheimer ignác (1) oranjemund (1) ördögök városa (1) orfeum (1) oroszország (10) országház utca (1) orth ambrus (2) ősforrás (1) oskar dengel (1) oskar martin amorbach (1) osszárium (1) ottokár (1) otto briickwald (1) otto march (1) otto nürnberger (1) otto skorzeny (1) óvóhely (4) P/50-bunker (1) pache protopopescu (1) palaiologosz zsófia (1) palesztina (1) palmach (1) palóczi antal (1) palota (1) pál hugó (1) panteon (1) pán józsef (1) párizs (1) párkány (1) parlament (1) pártos gyula (2) paul bronisch (1) pejacsevich lászló (1) peking (4) pennsylvania (1) pénzügyminisztérium (1) percy bysshe shelley (1) peter behrens (1) petit socco (1) petre antonescu (1) phenjan (1) philadelphia (1) philip hubert frohman (1) philp hiss (1) pietro solario (1) pilisi ney károly (1) plonsk (1) pogány móric (3) poligon (1) politikai iskola (1) pollack ágoston (2) pollack mihály (3) powiśle (1) pozsony (1) pozzuoli (1) prakfalvi endre (1) predeál (1) prenden (2) promenthouse-vonal (1) prora (1) pszichiátria (1) pucher józsef (2) puskás károly (1) quittner zsigmond (1) r. pán józsef (1) racho ribarov (1) rada janjatov (1) radetzky-laktanya (1) rados jenő (1) radu dudescu (1) raguski camil (1) raichle j. ferenc (1) rakétagyár (1) rákosi mátyás (6) raoul wallenberg (1) rays hill (1) ray rezső vilmos (1) rehovot (1) reichlin meldegg tibor (2) reichl kálmán (2) reitter ferenc (1) rékai jános (1) rékai juli (1) rékai kati (1) rem koolhaas (1) retter gyula (1) reymond schiller lajos (1) richard schmidt (1) richard sprve (1) richard wagner (1) richard walther darré (1) riga (1) rimanóczy gyula (3) ritz hotel (1) robert falcon scott (1) robert finn (1) robert hook (1) robert ley (1) robert tischler (1) rockaway-félsziget (1) roderich fick (2) róma (4) románia (7) rongyosgárda (1) rosario dagata (1) ross-sziget (1) roy bates (1) rudas fürdő (1) rudnyánszky antónia (1) rügen szigete (1) rumbach sebestyén utca (1) runkwitz carl (1) s3 riese (1) ságics pál (1) ságody józsef (1) sailer istván (1) salacz gyula (1) samuel gardner wilder (1) sándor palota (1) sándy gyula (1) san francisco (1) sarov (1) sasfészek (1) sávoly pál (1) SBK (1) schannen ernő (1) schömer ervin (1) schubert ármin (2) schweiger gyula (1) sealand (1) sea shadow IX-529 (1) sergiu plugovici (1) shicseng (1) sideling hill (1) sikló (1) silvio benedetto (1) simon bolivar-buckner (1) sipka-szoros (1) sir alexander binnie (1) sir richard broun (1) skutetczky sándor (1) smoky hollow (1) somló emil (2) somossy károly (1) spree (1) squire flockton (1) ss (10) stasi (2) stasi-stadt (1) stein-ház (1) steindl imre (1) steiner lajos (1) stelletsky ignác (1) stern józsef (1) stojan zarev "tony" (1) straub sándor (1) strauss ödön (1) strausz ödön (1) strém ferenc (1) sugárút (1) suisun-öböl (1) svájc (2) szabadka (1) szabadság híd (1) szabadság tér (2) szabó istván (1) szaddám husszein (1) szajna (1) szakváry emil (1) szálasi-vár (1) szálasi ferenc (1) szamara (1) szandház károly (2) szarajevó (1) szász gyula (1) széchenyi istván (1) széchenyi lászló (2) széchenyi ödön (1) szelényi józsef (1) szelényi lajos (1) szellemhajó (1) szellemház (1) szellemváros (14) szemipalatyinszk (1) szentföld (1) szentgyörgyi károly (1) szentpétervár (3) szent gellért templom (1) szent gellért tér (1) szent györgy tér (2) szent imre kórház (1) szent korona sugárút (1) szent lőrinc-folyó (1) szepessy sándor (1) szerbia (5) szergej koroljov (1) szergej merkurov (1) szergej szperanszkij (1) sziget (1) szigetszentmiklós (1) szivessy tibor (1) szkalnitzky antal (2) szlovákia (3) szlovénia (2) szoborpark (1) szófia (2) szőny (1) szöul (1) szovjetek háza (1) szovjetek palotája (2) szovjetunió (26) sztálin (18) sztálinburg (1) sztálingrád (1) szűcs miklós (1) tab (1) tabán (6) tadeusz bór-komorowski (1) tálos gyula (1) táncsics börtöne (1) táncsics mihály utca 9. (1) tanger (1) tannenberg (1) tarhankut (1) technika palotája (1) tedej (1) temető (3) temze (1) tengeralattjáró (3) tennessee williams (1) terezin (1) térkép (1) testőrségi épület (1) tesztüzem (1) thingstätte (1) thonet-udvar (1) tiencsin (2) tilden-erőd (1) tirana (2) titkos kert (1) titkos repülőgépgyár (1) titkos udvar (2) toblerone-vonal (1) todor zsivkov (1) todt-szervezet (1) tódzsó hideki (1) tököl (1) tomas bata (1) tomay tamás (1) tömegcikk művek (1) tornai gyula (1) törökország (2) toronyház (2) torpedó (2) tőry emil (2) tosin bunar (1) totenburg (1) tótvázsony (1) trezor (1) trieszt (1) tripoli (1) truman capotte (1) turán (1) turán györgy (1) üdülőváros (1) uglegorszk (1) uhlyarik róbert (1) új lloyd-palota (1) ukrajna (3) ulmann gyula (1) unger emil (1) urányi tibor (1) urbface.com (13) úri utca (2) űrrepülőtér (1) USB (1) USS Iowa (1) UVATERV (1) uy károly (1) V-rakéta (1) v. jiliang (1) vágó józsef (6) vajdaság (2) valentin starchev (1) valentyin petrovics glusko (1) vámpír (1) varásdy lipót (3) varga levente (1) vármegyeháza (1) várna (1) várostrom (1) várpalota (1) varsó (2) varsói felkelés (1) vasil kolarov (1) vattay antal (1) velky hlavákov (1) vezetési pont (1) victor andreoli (1) victor chiriac (1) vii. edward (1) villa (4) villa epecuén (1) villa rose (1) villa verte (1) virág csaba (1) virgil ioanid (1) visnovsky sándor (1) vittorio malfatti (1) vladimir nikolic (1) vladimir poticsniak (1) vlagyimir malama (1) vlagyimir suko (1) vorosilov (1) Voßstraße (1) wagner sándor (1) wagner villa (1) waldenburg (1) wälder gyula (3) walter franzius (1) walter gropius (1) walter krüger (1) walter march (1) wannenmacher fábián (1) warga lászló (1) washington (1) waterbury (1) wechselmann ignác (1) weichinger károly (2) weiner tibor (1) weixlgärtner mihály (1) werner march (1) werner sarlay (1) westbrook farm (1) wewelsburg (1) whitehead és társa (1) whittier (2) wiepking jürgensmanns (1) Wilhelmstraße (1) wilhelm appel (1) wilhelm pieck (1) william cubitt (1) william francis sutton (1) william jarvis (1) william newby colam (1) william pereira (1) william s. burroughs (1) william tite (1) william weston (1) wingdale (1) winston churchill (1) wirth ferenc nándor (1) woking (1) wonsan (1) wührl géza (1) xawery dunikowski (1) ybl miklós (10) z. halmágyi judit (1) zágráb (1) zahoray jános (1) zajti ferenc (1) zalesie (1) zarah leander (1) zarjadje (1) zavikon-szigetek (1) zeilinger vilma (1) zengeráj (1) zeusz (1) zielinszky szilárd (1) zimony (1) zipernowsky károly (1) zitterbarth mátyás (1) zitterbath sándor (1) zlín (1) zogu király (3) zolibórz (1) zsinagóga (1) zsitva tibor (1) zsoldi katalin (1) zwack-ház (1) Címkék

Az építkezés és a rombolás évszázadai

2011.02.19. 07:00 don-kanyar

Hitler: a Duna-parti Linz lesz Budapest német másolata!

Címkék: ausztria németország ss 1944 koncentrációs tábor adolf hitler diadalív linz 1938 1940 1907 albert speer roderich fick karl schaechterle fritz tamms werner sarlay hermann giesler georg lukas

Megbocsáthatatlan paródiának tartotta Hitler, hogy a Duna legszebb városa az „Attila hun ivadékai” által lakott Budapest, és nem valamelyik "Niebelung" város. A magyar főváros nemzetiszocialista stílusú lemásolása mellett Linzben épült volna fel a világ legnagyobb és leggazdagabb múzeumi negyede, amit 16 millió lopott és elkobzott műkinccsel töltöttek fel.

Hitler az új Linzet ábrázoló makettváros fölött 1945 februárjában berlini bunkerében (Fotó: ww2incolor.com)

Iparvárosból Führer-város

 

Bár Hitler a felső-ausztriai Braunau am Inn város Salzburger Vorstad utca egyik vastag lábazatú középkorban épült kétszintes házában látta meg a napvilágot, szülővárosának sohasem az Inn-parti települést, hanem az innen légvonalban 93 kilométere keletre fekvő Duna-parti Linzet tekintette. A grafikusi vénával és építészeti ambíciókkal megáldott Alfi oly annyira „szerelmes volt” a barokk hangulatú iparvárosba, hogy 1905 és 1907 között nemcsak ifjúsága színhelyének tereit és utcáit örökítette meg grafikán és akvarelljein, hanem több skiccet is elkészített Linz leendő - általa elképzelt – új középületeiről. Hitler önszorgalomból nemcsak modernnek mondott színházat, operát, koncerttermet és múzeumot tervezett a Duna-menti városnak, hanem az 1898-ban átadott düsseldorfi Oberkasseler híd lemásolásával új folyami átkelőt is szeretett volna „átnyújtani” az ő „Heimatgau”-jának. (Az osztrák híd csak annyiban különbözött német társától, hogy a vasíveket tartó két pillért Hitler egy-egy kőkapuzatban zárta volna le.) Urbanisztikai elképzeléseiről és épületvázlatairól mindig elismerően nyilatkozott operakedvelő barátja és bécsi évei alatt szobatársa August Kubizek.

Az osztrák Duna-parti város teljes átépítésének lehetősége az 1938-as anschluss után került Hitler számára végre elérhetővé. A város nemzetiszocialista ikonográfiának is megfelelő neoklasszicista átalakítását ugyanis erőteljesen elősegítette az a tény, hogy Linz oszlopos tagja lett annak az öt városból álló csoportnak, amiket a Harmadik Birodalomban csak Führer-városnak neveztek. Míg Berlin/Germánia a Világ Fővárosa (Welthauptstadt), München a Mozgalom Fővárosa (Hauptstadt der Bewegung), Nürnberg a Pártgyűlések Városa (Stadt der Reich­spar­tei­tage), Hamburg a Világ Kapuja (Tor zur Welt) tiszteletbeli címet kapta meg, addig Linz eleinte a Vezér Otthona (Heimatstadt des Führers), később pedig a Führer Kulturális Fővárosa (Kulturhauptstadt des Führers) jelzővel büszkélkedhetett. Linz már Ausztria német bekebelezésének évében, 1938-ban megkaphatta új rangját. (Érdekes adalék, hogy 1940-ben a már 27 átépítésre váró és államilag valamilyen tiszteletbeli címmel, jelzővel büszkélkedő kisebb-nagyobb méretű német városok közé sohasem emelték be a Heinrich Himmler-féle SS Vatikánnak, vagy náci Camelotnak nevezett Wewelsburgot.)  

Hitler és Roderich Fick az új Linz makettja fölött. (Fotó:Fotobank.com)

Német, vagy második Budapest?

 

30 év elteltével radikális építészeti szemléletváltozásról tett bizonyosságot Hitler 1938. március 13-án Linzben tett látogatásakor, amikor Sepp Wolkerstorfer polgármesternek kijelentette, hogy a Duna-parti osztrák települést a magyar főváros után fogja átépítetni: „megbocsáthatatlan paródia, hogy Attila és az ő hun leszármazottaié a legszebb város a Niebulungok folyója mentén.” (Eine unverzeihliche Parodie, wenn die Nachfahren Attilas und seiner Hunnen die schönste Stadt am Nibelungenstrom besäßen.) Az államilag finanszírozott osztrák város átépítésénél a Führer ellenben nem arra gondolt, hogy a magyar főváros épületeire jellemző eklektika, szecesszió vagy historizmus jegyében szeretné Linz sziluettjét átalakítani, hanem arra, hogy Horthy Miklós székhelyéhez hasonlóan ifjúsága színterét szintén a Duna mindkét partján szervesen, hídjaival szorosan összekapcsolva szeretné kiépíttetni. (Budapesttel ellentétben 1938-ban Bécs és Belgrád még csak a folyó jobb, az 1939-ben fővárosi rangot kapott Pozsony pedig csak a folyam bal oldalán terült el. Értelemszerűen a diktátor nem tartotta követendő példának a grandiozitást nélkülöző, ám szintén a „kék szalag” mindkét partján kiépült és hídjaikkal összeköttetésben lévő Komárom, Újvidék-Pétervárad, Gyurgyevó-Rusz követését.) Az ekkortól már német Budapestnek (Deutsches Budapest) is nevezett Linznél a diktátor tehát nemcsak a folyó bal partján elnyúló Urfahr városrészt kívánta építészetileg, infrastrukturálisan szorosabban összekötni a folyam jobb oldalán elterülő Óvárossal, hanem a város „főutcájának” kívánta megtenni a Dunát.

Linz második, 1944-es fejlesztési terve. Az előtérben balra a Habsburg kastély, jobbra az Óváros. A Duna túloldalán az új Városháza, a Führer-palota és a Tartományház. (Fotó: Axishistoryforum.com)

Ennek érdekében Hitler 1938 márciusában úgy rendelte meg Roderich Fick müncheni építésztől Linz első, általános fejlesztési tervét, hogy annak már tartalmaznia kellett az 1872-ben franciák által tervezett és kivitelezett villamosközlekedést is lebonyolító, ám keskenynek tartott (9 méter széles!) vasmerevítésű belvárosi híd kiváltására átadni kívánt Niebelung-híd, valamint két másik-, a budapesti Erzsébet-és Margit hidakra erősen hajazó új közúti átkelőknek (Acélkábeles és a Bismarck) tervrajzait. A korábban a Német Császárság kameruni gyarmatának építési vezetőjeként is tevékenykedő, majd Hitler obersalzbergi sasfészkét (1935) is tervező Ficknek – a Führer kérésének megfelelően- az alig két kilométer hosszú linzi Duna-partra kellett elhelyeznie a település új városházáját, a Herman Göring Művek új igazgatósági-és irodapalota-negyedét, az urfahri oldalra pedig hoteljeit, szállóit valamint a Generalkommando hatalmas középrizalitos épületét. A város utcaszerkezetét figyelembe vevő első terv kíméletesen bánt a történelmi emlékekkel. A kulturális fővárosnak szánt Linz múzeumi negyedét, új színházát ugyanis úgy helyezte el az építész a régi pályaudvar és a birodalmi vasút műszaki felvonulási területére, hogy azokat csak a város peremén futó körgyűrűn keresztül lehetett volna a leggyorsabban és a legkényelmesebben elérni. (A Belvárosból idefutó műemlékekkel, barokk templomokkal teletűzdelt keskeny Landstraße-ről szinte nem.) A külső körgyűrű érintette volna a szintén megépítésre váró, Linz egyharmadát kitevő, Közép-Európa majdani legnagyobb folyami kikötőjét és hajógyárát, a birodalmi autópálya (jelenleg A1) linzi csomópontját, a Hermann Göring Művek jelentősen, a Wels folyócskáig kibővített nitrogén előállító gyáregységét és hadiipari üzemét, valamint az itt dolgozó munkások számára megrendelt 11 ezer lakásos lakótelepet is. Bár szakmai féltékenysége ellenére Albert Speer elfogadta és kézjegyével jóváhagyta Roderich Fick urbanisztikai tervét, Hitlernek nem tetszett a mindenféle grandiozitást nélkülöző terv. 

Hermann Göring a róla elnevezett gyár 1943-as látogatásakor (Fotó: Spiegel.de)

A Niebelung-híd és a Belváros


A Führer nemtetszése ellenére az első kapavágásra viszonylag gyorsan, már 1938. május 13-án sor került. Lebontották Linz és Urfahrt közötti kötött pályás forgalmat is lebonyolító öt pilonos vashidat, valamint az új átkelő linzi hídfőjének útjában álló Dunára néző eklektikus és klasszicista épületeket. A Karl Schaechterle és Fritz Tamms tervezte Niebelungról elnevezett új híd mérnöki munkáit a magyar származású Werner Sarlayra bízták. A gyors tervezői munkának köszönhetően már szeptemberben elkezdhették az új gránitburkolatú híd alapozását. Hitler Budapesthez, illetve Isten ostorához- Attilához (Etzelhez) való kötődése ennél a műtárgynál is visszaköszöntött. Mivel a germán mitológia szerint Linz magasságában kelt át a Dunán Attila leendő feleségeként Kriemhild burgundi királynő a Pilisben felépített Etzelburg hun főváros felé lovagolva-, így a diktátor Bernhard Graf Plettenberg szobrász kezében bízva négy darab hat és fél méter magas lovas szobrot is kért Kriemhild, Szigfrid, Günter és Brunhild valkűrökről az új átkelő hídfőihez. Az urfahrti lehajtón Hagen és Volker mellékalakjai álltak volna.

A linzi Niebelung-híd 1940-es átadása előtt. Kriemhild és Szigfrid lovasszobra még gipszmásolat. (Fotó: Linz.at)

Bár a szobrászt Albert Speer birodalmi főépítész ki nem állhatta, Plettenberg annak ellenére megmaradt élete végéig Hitler kegyeltjének, hogy 1940-re egyrészt már átadták az új két pilonos 30 méter széles, 330 méter hosszú folyami átkelőt, másrészt pedig az 1943-as felső-ausztriai építkezéseket ellenőrző Führer-körút során a városba látogató diktátor a hat szoborból még mindig csak két (Kriemhild és Szigfrid) műalkotás 1:1-es gipszmásolatát láthatta a linzi hídfőnél. A híd 1940-es átadásával egy időben készült el a Roderich Fick tervezte két új linzi hídfő klasszicista stílusú, posztamensekkel tagolt 3+11+3 tengelyű lapos tetős épületei is. A négyemeletes sarokrizalitos, árkádokkal és városi közpincékkel tagolt ingatlanokba Anton Estermann városi építési igazgató a Vízügyi Hivatalt és az Adóhivatalt költöztette be. Bár a szürkére festett épületek a mai napig kilógnak a barokk hangulatú Főtér épületei közül, megépítésükkel a központi fekvésű tér szellősebbé, a Duna felé sokkal nyitottabbá vált. Hitler 1943-as látogatása során természetesen sem az új középületekkel, sem az új közúti híd grandiózusságával nem volt elégedett. Ennek megfelelően Roderich Ficket bár meghagyta posztján, de Linz második, a Harmadik Birodalomhoz méltóbb Führer-város építészeti átalakítását a düsseldorfi Hermann Gieslerre bízta.

Az 1940-re átadott linzi Niebelung-híd (Fotó: Spiegel.de)

Duna-parti osztrák Budapest

 

Az 1944-re elkészült új tervek Linz ingatlanállománynak közel 50 százalékát tette volna a föld színével egyenlővé. A mindössze 340 méter átmérőjű történelmi Óváros egykori keleti várfalának helyén álló 46 darab műemlék-jellegű barokk és eklektikus épületet Giesler azért bontatta volna le, hogy a helyükre egy széles, fásított sétakörutat építhessen. (A várfal nyugati oldalára támaszkodó épületek esetében ezt a műveletet már az Osztrák-Magyar Monarchia idején elvégezték.) Az így teljessé vált parkosított promenád lényegében alternatív lehetőséget kínált a gyalogosoknak, hogy az Óváros keleti sarkát lezáró impozáns méretű Weinzinger luxushoteltől már ne csak a Duna-part új sétánya mentén közelítsék meg a Belváros nyugati oldalán álló egykori Habsburg kastélyból kialakított vendégházat. (A Promenád mértani közepén megépítésre váró Schmidt kapunál a gondtalan gyalogosközlekedés miatt a Niebelung hídról vagy felé haladó villamosokat a föld alatt vezették volna tovább.)

Linz Duna-partjának 1944-es kiképzése Hermann Giesler tervei alapján (Grafika:Falanszter.blog.hu)

Annak ellenére, hogy az 1868-ban átadott négyemeletes, a sátortetőt egy kupolával megfejelő Weinzinger Hotel a város legreprezentatívabb épülete volt, Giesler az épület lebontásával számolt. A tervek szerint az egykor Pedro brazil császár, Károly román király és Eugenie francia császárnő linzi szállását biztosító szálloda helyére, a kétszer nagyobb méretű Adolf Hitler Hotel épült volna meg, amit szervesen összekapcsoltak volna a Duna-parti klasszicista stílusban 1848-ban emelt kétszintes Adalbert Stifter Hotellel. (A szállodát 1902-óta a magyar Tóth Viktor üzemeltette.) Meglepő módon a felépítésre váró Führer Hotel nem a Speer-féle klasszicizmust követte volna, hanem a Mussolini-féle fasiszta-reneszánsz stílust. A leendő négyemeletes kváderkővel borított kubus főhomlokzata csak az épület szélein lett volna rusztikázott. A földszintet egyenes párkányzattal választották el a többi emelettől, amit középen egy balusztráddal díszített kiugró kocsibejárón lehetett megközelíteni. A szálló téglalap alakú ablakait egyenes szemöldökpárkányokkal zárták le. A főhomlokzat tetején Mars isten manifesztálódásának stilizált attikája kapott volna helyt. Bár a szálló építését sohasem kezdték el, több 1:1-es arányú kőből készített díszlettel próbálták az épület belső tereit bemutatni a Führernek.

Az előtérben az 1945-ben módosított Schmidt kapu és a várfal lebontása által kialakított Promenád. A Niebelung-híd linzi Duna-partjánál jobb és baloldalt a ma is látható Adóhivatal és a Vízügyi Hivatal. Jobbra a kocka alakú Adolf Hitler Hotel. A túlparton baloldalt az Új Városháza, jobbra a Führer-palota és az új Tartományház harangtornya. (Fotó: Axishistoryforum.com)

Az Adolf Hitler Hotel mellé közvetlenül Hermann Giesler egy hosszan elnyúló kétszintes Duna-parti közigazgatási palotát álmodott meg, amelynek sík tetejű tornyokban végződő ötemeletes négy rizalitját három udvarral választott el. Itt helyezték volna el a város és talán a világ első bevásárlóközpontját is. A palota mellett épült volna meg tizennyolc emelet magas KdF (Kraft durch Freude) Hotel és a budapesti Erzsébet hídra erősen hajazó új acélkábeles híd. A linzi Duna-parton továbbhaladva a folyami átkelő után állt volna a Hermann Göring Művek új négyudvaros irodaház-palotája, valamint a 450 méter hosszú Műszaki Egyetem és a Bismarck-híd.

Az előtérben a 18 emeletes KdF Hotel, az új acélkábeles híd, a Göring Művek igazgatósági épülete. A túloldalt a Tartományház és a Gaufesthalle. Fotó: Axishistoryforum.com)

A Duna túloldalán, az urfahrti városrészben –az 1938-as tervvel ellentétben- a Niebelung híd baloldali tövében került volna átadásra az új Tanácsháza és Városháza hosszan elnyúló kicsi zömök tornyokkal tagolt blokkja. A nevével ellentétben az épületkomplexumot nem közigazgatási, hanem reprezentatív (nemzeti-, városi ünnepek, házasság) célokra akarták felhasználni. Itt kívánták kiállítani Felső-Ausztria történelmét bemutató fegyver és zászlógyűjteményt, a tartomány arany és ezüstékszereiből összeállított tárlatokat, valamint a parasztháborúk tárgyi relikviáit. A tényleges városvezetési feladatokat a szomszédos, az olasz E.U.R. épület főhomlokzatát utánzó tizennégy szintes irodaház látta volna el. A Városháza mögötti Verébhegyen állt volna át a neobarokk stílusban megépíteni kívánt Országos Politikai Oktatási Intézet (NAPOLA) kétudvaros épülete. Mivel Adolf Hitler nyugdíjas éveit Linzben óhajtotta leélni, így az urfahrti Niebelung hídfő jobb oldalán kívánták felépíteni a 11 tengelyű négyszintes Führer-palotát, amelynek ablakai a róla elnevezett akár 100 ezer ember befogadni is tudó térre és a linzi Führer Hotelre néztek volna.

Szorosan a tér keleti sarkán állt volna a 450 méter hosszú Tartományház, vagy más források szerint Fesztiválház vagy „Gauanlage”, amelynek harangtornyát Linz olyan új ikonikus „koronázó jelképévé” próbálták megformázni, amely „magasabb lett volna, mint a bécsi Szent István dóm, de egy méterrel kisebb, mint az ulmi apátságé.” A 167 méteres Duna-toronynak nevezett építmény alagsorában kiképzett kriptában helyezték volna örök nyugalomra Hitler exhumált szüleinek sírjait is. A torony szerves kapcsolatban állt a 30-35 ezer ember befogadására képes ívelt acélcsarnokkal, a „Gaufesthalle”-val is, ahová alkalmi kiállításokat, vásárokat, sörfesztiválokat szerettek volna szervezni. A csarnok mellett ívelt át az új acélkábeles híd. Innen a Bismarck-hídig szintén közigazgatási palotákat tervezett Hermann Giesler. A kiállítási csarnok tövében épült volna meg a KdF csarnok, a Hadsereg Parancsnoksága, a Mérnök Iskola és a Hadtörténeti Múzeum. A Margit híd másaként  is jellemezhető Bismarck-híd urfahrti tövében a néhai kancellár emlékére egy rotundát kívánták elhelyezni. A hatalmas építkezésekhez szükséges gránit és kőmennyiséget nemcsak a 15 kilométere keletre lévő mauthauseni koncentrációs tábor lakóival fejtették ki, hanem a helybeli munkanélküliek tízezreivel is- bár ők kaptak fizetést is. (1938 márciusában Felső-Ausztriában 37.120 embert tartottak munkanélküliként számon, akik közül mintegy 12.000 fő lakott Linzben. A nagyszabású építkezéseknek és a Göring Művek hadigazdálkodásának beindulását követően hét hónappal később, a munkanélküliek száma 3195 főre esett vissza, amelyből 1098-an éltek a Duna-parti városban.)

Az előtérben a Bismarck rotunda és a róla elnevezett híd. A háttérben KdF csarnok, a Hadsereg Parancsnoksága, a Mérnök Iskola és a Hadtörténeti Múzeum. (Fotó: Axishistoryforum.com)

A Harmadik Birodalom kulturális fővárosa

 

Mivel Hitler első kulturális élményeit Linzben szerezte meg, így nemcsak ifjúságára való tekintettel, hanem a várhatóan itt eltöltendő nyugdíjas évei alatt is szerette volna a kultúra minden válfaját élvezni. Az iparvárosban azonban hiányoztak azok a kulturális intézmények garmadája, amiket Hitler Bécsben, Münchenben és Berlinben megszokhatott. Ennek érdekében Hermann Gieslernek nemcsak a "Duna-parti osztrák Budapestet kellett németesítenie”, hanem teret kellett találnia az új múzeumi negyednek is. Az 1938-as terveket felhasználva az düsseldorfi építész bár szintén a város déli részén fellelhető rendező-pályaudvar helyére képzelte el a város új kulturális fellegvárát, ám az intézményelhelyezéseket illetően, nem szétszórtan, hanem  egy helyen kívánta bemutatni., természetesen főnöke Fick bevonásával.

A Hitler által elképzelt linzi Múzeum negyed Hermann Giesler tervei alapján (Grafika:Falanszter.blog.hu)

Első lépésként a mérnökök kiszélesítették volna a Főtértől induló keskeny, ám ívesen futó 950 méter hosszú Landstraße-t a Népliget (Volksgarten) és a Stelzhammer utca kereszteződéséig, hogy ott egy légvédelmi bunkert tudjanak megépíttetni. Az alig 45 ezer négyzetméter nagyságú park déli végén épült volna fel a kontyolt tetejű Szónoklatok Csarnoka, ahol - az elképzelések szerint- az agg Hitler politikai kinyilatkoztatásait intézete volna hallgatósága, és politikusi-katonai örökösei felé. A csarnok lényegében az újonnan megépíteni kívánt Opera tér északnyugati pontja volt. Innen futott volna kelet felé a 13 épület lebontása által kiszélesített Blumauerstraße, amely érintette volna az Operatér északkeleti sarkába felépíteni kívánt kupolás Ufa mozi déli és a szintén kivitelezésre váró az utca túloldalán felépíteni kívánt Operettszínház északi homlokzatát. Az utca innen a Szent Barbara temető mentén az újonnan megépítésre váró Rokkantak terére keresztelt térre futott volna ki, ahová nemcsak a Városi Rendőrkapitányságot, hanem a harcokban megsérült SS katonák kaszárnya-szerű otthona és egy Waffenmúzeum is helyet kapott volna. A Rokkantak terére futott volna be a Bismarck hídról ide tartó 60 méter széles körgyűrű is.

Az előtérben a Roderich Fick tervezte Szónoklatok Csarnoka, közvetlenül mellette a Speer-féle Führer Múzeum, majd az Új Népkert lombjai. Középen a mozi, az Operaház, a Diadalív és "művészeti negyed". A háttérben az Operettszínház, a Führer Könyvtár és a Szent Barbara temető. (Fotó: axishistoryforum.com)

Az Opera tér központjában állt volna Linz operaháza, amelynek timpanonban végződő középrizalitját hat darab hasáb alakú dór végződésű oszlop tartott volna. A fennmaradt tervek és makettek alapján a timpanont nem díszítette volna semmilyen allegorikus szoborkompozíció, a főbejárathoz vezető lépcsők mellvédjét azonban igen.

Linz új Operaháza (Fotó: Linz.at)

Az Opera jobboldali előterében épült volna fel a könyvritkaságokkal, kódexekkel is rendelkező közel egymillió kötetes állományúra tervezett Führer Könyvtár, baloldalt pedig a sarokrizalitok által 12 páros egységre bontott oszlopsorral közrefogott Führer Múzeum, amit Hitler a világ legnagyobb Művészeti és Festészeti Galériájának szánta. Az ekkor már az Uffizi Galéria méltó versenytársának is hívott múzeumot Albert Speer tervezte. Bár a múzeum nem épült fel soha, 16 millió darabos ritka gyűjteményének nagyobb része már 1940-re összeállt. (Többek között a mauthauseni koncentrációs tábor lakóinak hagyatékából.) A birodalom reprezentatív művészeti múzeumának alapját Hitler „magángyűjteménye” szolgáltatta, amit „Raubkunst”-nak, azaz rablott műtárgyak néven ismer a szakirodalom. Ehhez kapcsolódott a „Führervorbehalt”-, a diktátor azon előjoga, hogy az Európa minden részéből összerabolt, ellopott műkincseiből először ő választhatta ki azokat a műtárgyakat, amiket múzeumához méltónak ítélt. Természetesen 600 millió birodalmi márka anyagi fedezetet is elkülönítettek az európai árveréseken meghirdetett műtárgyak megvételére, amiket 1942-es halálig dr. Hans Posse, a drezdai múzeum szakértő igazgatója, utána pedig dr. Hermann Voss, a wiesbadeni múzeum direktora szerzett be. (Összehasonlításképpen az öt év alatt felépített linzi Hermann Göring Művek acél-, nitrogén-, vegyi-, alumínium- és fegyvergyár felépítésére összesen 90 millió birodalmi márkába került.)

Az Albert Speer tervezte linzi Führer Múzeum rekonstrukciós rajza. (Fotó: Axishistoryforum.com)

Az Operaház főhomlokzatától kiindulva kezdődött volna el az az 1,2 kilométer hosszú múzeumsétány, amely a leendő gyorsvasúti (Breispurbahn) csatlakozással is rendelkező Georg Lukas 1939-ben tervezte új főpályaudvarig tartott volna. A 100 méter széles tér jobb és bal oldalán nyolc darab árkádokkal tagolt kváderfalazatú, ám tetőteres múzeumokat építettek volna fel  a muzsika, a filmszínház, az öt művészet, az irodalom, a nyelvek, a történelem, a sajtó, az oktatás, a tudomány, az orvoslás és a népművészet szolgálatának. Szintén az utcáról lehetett volna megközelíteni a régi Népkertnél 37-szer nagyobb Új Népkertet és az főhomlokzatán ablaktalan Színészházat is. Hogy a színészek és a múzeumlátogatók esztétikai nyugalmát ne zavarják a vasútvégállomástól induló villamosok robaja, a kötött pályát a föld alatt vezették volna egészen a Land utcáig. Szakértők szerint, ha Hitler nem veszítette volna el sztálingrádi csatát, akkor minden új linzi épülete, az 1955-ös Nagy Győzelem ünnepére elkészült volna.

Jamrik Levente

Balra a Nyelvek Háza Múzeum, középen a színészház, jobbra a Sajtó Háza. Rekonstrukciós rajz. (Fotó: Axishistoryforum.com)

A Georg Lukas tervezte új linzi főpályaudvar (Fotó: Axishistoryforum.com)

88 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr362671918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Muster Mark 2011.02.19. 08:20:24

De gyönyörű! Milyen csodálatos ember volt Hitler!

msadmin 2011.02.19. 08:30:04

az. égjen örökké a pokolban.

Teker 2011.02.19. 08:37:29

haha, ott volt nekik egy baszomnagy germánia, aztán a Duna legszebb városa mégis Attila hun ivadékaié :D
soha nem lesz a németeknek budapestjük, ahhoz magyar lakosság kell :D

nevetőharmadik 2011.02.19. 08:41:03

Bárcsak ez lett volna minden ténykedése...

Georg Lukas neve külön tetszik.

Akkoriban viszont a mi Erzsébet-hidunk még nem acélkábeles híd volt, hanem a Lánchídhoz volt hasonló a szerkezete.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.02.19. 08:44:13

még 45 februárjában is ilyesmivel foglalkozott... elmebeteg.

WinG 2011.02.19. 08:50:21

@Muster Mark: :DDDDDDD

Mellesleg ismét fasza cikk, bár ez már tényleg nem meglepő ezen a blogon, gratz!

kistérségi troll 2011.02.19. 08:51:03

mi az a "szünarchia" kedves?

aeidennis 2011.02.19. 08:55:28

1945 óta komoly erőfeszítéseket tett Budapest, hogy ne legyen többé a Duna legszebb városa.

Zigi 2011.02.19. 08:59:55

Nagyon jó, érdekes poszt, köszönet érte.:)

redriot77 2011.02.19. 09:07:12

@G.d.Magister: ezen döbbentem le én is. Ekkor már minden fronton vesztésre állt, a Wehrmachtba hetvenéves öregeket és 12 éves kölyköket soroztak be, a Luftwaffének alig volt bevethető gépe, Budapestet épp elfoglalták a ruszkik ő meg Linz makettje felett ábrándozik. Nem volt már 100-as az tuti.

Alkibiadész [alkibiadesz.blog.hu] 2011.02.19. 09:10:09

Nagyon jó a cikk, bár nekem túl hosszú :) Egész jó szöveg ez a "Duna legszebb városa", nem is tudom, miért nem így marketingeljük Budapestet...

jbl 2011.02.19. 09:17:32

@redriot77:
miért, volt amikor 100-as volt?

Medencefűtés · http://sun-pool-heating.com 2011.02.19. 09:20:01

@redriot77: Legyél már kicsit következetes. Ez a makett valószínűleg sokáig készült, aztán mikor kész lett bemutatták neki. Bement negyed órára, csináltak róla pár képet ahogy ott feszít, mint légy a babfőzeléken.
Aztán utána, már békeidőben az életben maradt emberek már sok dolgot tudtak írni az eseményről.
Negyed órát a WC-n eltöltött mégsem befolyásolta a háború kimenetelét.
Elmebeteg volt vagy sem, egy ilyen szép makettet bármikor meg lehet nézni :)

anyádbogár · http://www.apadhuzzonafaszara.com 2011.02.19. 09:25:28

hiszen a világ legjobbjának tartott autópálya-hálózatának az alapjait is ő rakta le. a németek hetven éve is jobb autópályákat építettek, mint ma a magyarok :(

Anti Anyag (törölt) 2011.02.19. 09:27:22

Budapestet nem lehet hamisítani, főleg nem az akkorit.

Amúgy most hogy eltűnt Demszky és a liberálisok, pár régi épületrészt vissza lehetne építeni, rendbe hozni a nyilvános WC-ket, újból életre kelteni pld. a Rákóczi utat és a Thököly út VII. kerületi szakaszát, kicsit kifényezni a Városligetet.

És parkőröket alkalmazva megvédeni a rombolók ellen!

innovation 2011.02.19. 09:28:14

@aeidennis: Sajnos ott a pont! DE meg kell hagyni, most sem azon az úton lépdel... :/

anyádbogár · http://www.apadhuzzonafaszara.com 2011.02.19. 09:28:21

@Medencefűtés: jah, egy klasszikus film jutott az eszembe: "még mindig mi, németek gyártjuk a legjobb játékokat"

nagysuhi 2011.02.19. 09:29:59

Én nem tudom elképzelni,hogy valaha is visszavonult volna és innen osztotta volna az észt az utódának, magától egy diktátor sem mondott még le. Azért voltak jó elképzelései is nagy ember volt.

aeidennis 2011.02.19. 09:34:06

@nagysuhi: Francisco Franco tábornokról hallottál-e már?

innovation 2011.02.19. 09:42:36

@Anti Anyag: Ehhez hozzájönnek még a következők:
- Palota és a Várbazár
- Aquincumi híd
- Gyalogos híd a Vígadó és a Várkert közé
- 1-es villamos át Budára, Kelenföld vk-ba
- Szentendrei és Ráckevei HÉV összeköttetése
- Körvillamos a 4-6-os villamosból
- Deáktértől vissza a villamost a Bajcsyra
- 2-es villamost Újpestig
- Rákóczi útra villamost
- Déli Pu-t megszüntetni (helyette pályaudvarnak ott a Kelenföldi)
- Többet fordítani az épületek megóvására (homlokzatok, stb.)
- Tabánt rendbetenni
- Gellért-hegyet megóvni és rendbetenni
- Népsziget rendbetétele, s egy kvázi második Margit-szigetté tenni
- Margit-szigetre troli a busz helyett
- Pontot tenni a fonódó villamos ügyére
- Új buszokat, villamosokat, metrokat, HÉV-et venni a BKV-nak
- Felszámolni a 23 kiskirályságot
- Befejezni a Városháza projektet
- Az 1-es villamos tényleg legyen gyors
- Több mélygarázs, amelyet a város is használhat
- Építési tilalom a még több plázának, bevásárlóközpontnak
- Újjá varázsolni a Corvin Áruházat
- Rendbe tenni a Blaha Lujza teret
- Moszkva (Széll Kálmán) tér rendezése a 2006-os állapotok szerint
- Kossuth tér rendbetétele
- Kettes metro és Gödöllői HÉV öszeköttetése
- Örs vezér tere rendbetétele
- Üllői útra villamost
- Fejlesztési terv és MEGVALÓSÍTÁS a Dunára
- stb, stb, stb....

A Kárpátok Ostora 2011.02.19. 09:56:33

Azért Hitler feltételes módot használt...
A nosztalgiázóknak: Budapest belvárosát éppen a dualizmus korrupt városvezetői tették olyanná, amilyen: szűk, sötét utcák, levegőtlen, sötét gangos bérkaszárnyák, 0 zöldterület, stb. Az, hogy van pár szép épület, nem jelenti azt, hogy a város élhető. Aki azt hiszi, hogy a kapzsiságot és koncepciótlanságot a szovjetekl hozták ide, nem olvasott Mikszáthot, de még Jókait sem.

WinG 2011.02.19. 10:07:12

@A Kárpátok Ostora: azért a szovjet éra sokat tett azért, hogy mára BP úgy nézzen ki, ahogy

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2011.02.19. 10:12:56

Az egy kicsit mókás, hogy folyvást az 'Erzsébet hídra hajazó' megfogalmazással illetsz egy 40-es évek béli tervet, mikor is közismerten a mi - valóban meglepően hasonló hidunk a 60-as években született. Szóval inkább az Erzsébet híd hajaz emerre, nem?

Hans Lopkowitz 2011.02.19. 10:16:17

@A Kárpátok Ostora: Ami igaz, az igaz. De a kommunista disznóknál többet soha, senki nem ártott – még talán a tatárok sem.

teisfiambluetooth 2011.02.19. 10:26:41

Releváns hozzászólásként annyit tudnék mondani, szerintem jóval élhetőbbek azok a városok amelyek a benne élők világszemléletének, a gazdaságnak stb. változásának tükrében folyamatosan alakultak, változtak (az összevisszaság és tervszerűség kellemes keverékében), semmint azok amelyeket egy csapásra, terepasztalon álmodtak meg megalomán idióták.

OFF

Nem először jut eszembe, szívesen megkérdezném Szállasit és úgy általában a nyilasokat, hogy a nagy magyar nemzetvédelem közepette, úgy is mint az árja germánok csatlósai, mégis milyen jövőképben reménykedtek egy esetleges német végső győzelem esetén, különös tekintettel a „Attila hun ivadékai” féle náci kiszólásokra.

Kevés olyan nemzet van ami ekkora igyekezetet és lelkesedést mutat az iránt, hogy győzelemre segítse, támogassa azokat akik deklaráltan alávetett rabszolga sorsot szántak az EGÉSZ nemzetnek faji alapon.

ROZ 2011.02.19. 10:29:36

Hm... Ha Hitler annak idején nem festő, hanem építész akart volna lenni, valszeg simán felvették volna, nem úgy, mint a bécsi Akadémiára.
...És akkor ő is, meg a világ is jobban járt volna: lett volna egy elég jó osztrák neoklasszikus építész és elmaradt volna egy világháború.
Nem mellesleg, nem is értem, hogy H. miért forszírozta a festőséget, hiszen később, mint "Vezér és Kancellár" mindenek előtt az építészet érdekelte?

lenya1 2011.02.19. 10:35:38

@ROZ:
Ne aggódj lett volna 2. Vh csak dolfi helyett lett volna más aki vezeti a németeket...

tjunior 2011.02.19. 10:47:23

@lenya1:
A németeknek az 1.vh-t kellett volna megnyerni és akkor lehet nem itt állna Európa...
Hitler nem volt egy tehetségtelen ember, viszont "kissé" paranoias és zavaros fejű.
Ezek szerint Budapestre féltékeny volt, talán picit közre játszott abban a döntésében, hogy a fővárost erőddé nyilvánította és az utolsó házig védeni kellett, nem érdekelte hogyha földig rombolják. Bécs meg szinte puskalövés került szovjet kézre, bár az is igaz hogy 45 áprilisában már más volt a helyzet.

innovation 2011.02.19. 11:01:29

@A Kárpátok Ostora: Ezzel vitatkoznék. Laktam a Belvárosban és nem volt sem büdös, sem sötét. A Nap mindig besütött és levegő is volt. Ja, hogy szmog van? Az a motorizáció átka. A gangos ház magyar sajátosság és jól is működik, csak rendben kellene tartani.
Egyékbént szűk utcák vannak Londonban, Rómában, Prágábna, stb. Nem autókra vannak szabva a belvárosok. Ja és New Yorkban mennyire süt be a Nap a felhőkarcolók közé???
Inkább laknék egy századfordulós gangos házban, mint egy szocializmus alatt épült tákolmányban!

nullanullahét 2011.02.19. 11:04:48

"a történelmet mindig a győztesek írják"

Joe84 2011.02.19. 11:07:05

Hát voltak nagy ötletei az öregnek, az meg egyenesen hízelgő, hogy Budapestet tartotta a Duna legszebb várásának. Érthető, hogy irigykedett és létre akart hozni valami hasonlót.
Sajnos ma már 60 év szocializmus és 20 év liberalizmus után messze vagyunk ettől a kitüntető címtől.

@tjunior: Nem hiszem, hogy ez közrejátszott volna, azt hitték, hogy meg tudják állítani a szovjeteket. Végül Berlint is feláldozták.

A Kárpátok Ostora 2011.02.19. 11:11:02

@innovation: Vigyázat, almát körtével.... Prága, Róma stb. belvárosa a XIV - XVI. között alakult ki, a pesti Belvárost a prágai Vinohrady, vagy Dejvice negyeddel kell összevetni, amit már tervezőasztalon találtak ki, nagyjából ugyanabban az időben. Ég és föld. Én laktam a belvárosban, laktam Vinohradyban is, a gangos ház katasztrófa, szemben a belső blokkos kialakítással. A zöldterületek teljes hiánya Pesten a másik abszurdum. Nem tudom, hol laktál Pesten, ahol volt levegő és nap is, nyilván van ilyen, de ez inkább kivétel.

A Kárpátok Ostora 2011.02.19. 11:12:13

@Joe84: Magyarországon egy percig sem volt liberalizmus, bármit is értsél alatta. :)

Joe84 2011.02.19. 11:13:19

@teisfiambluetooth: Nem tudom mit gondolnak erről a nyilasok, de honnan veszed, hogy alávetett rabszolgasorsot szántak a magyaroknak? Hol van ez kinyilatkoztatva?

"Attila hun ivadékai" az miért is sértő? Attila leszármazottai vagyunk, akkor még ezt jobban felvállalták.

tjunior 2011.02.19. 11:23:19

@Joe84: nem azt mondom hogy ez volt a fő érv, de lehet kicsit belejátszott, fene tudja.
Amúgy meg a háború után úgy is ki akart telepíteni minket, szóval megkaparintotta volna Budapestet, nem volt ebben logika.

tjunior 2011.02.19. 11:27:25

@Joe84: amúgy a liberalizmust ne keverjük össze az eszdéesszel, inkább mondjuk a reformkorhoz kötném, nyelvújítás stb., de ez már más téma

Pángalaktikus-gégepukkasztó 2011.02.19. 11:38:49

"Inkább laknék egy századfordulós gangos házban, mint egy szocializmus alatt épült tákolmányban"
Mindkettő egészségtelen, élhetetlen közeg. Nem kár egyik féléért se! A belváros sok helyen valóban szűk és sötét, persze aki nem élt vidéken annak ez nem tűnik fel.

Második világháború Hitler nélkül is lett volna, sőt németek nélkül is. Sztalin Józska, az amcsik, a japók, stb. előbb utóbb úgyis egymásnak estek volna. Hitler és a nácik csak olaj volt a tűzre.

Ezek mellett viszont a náci rendszer, úgy gazdaságával, mint építészetével, mindenestül egészen példátlan volt. A sok őrültségen, szörnyűségen kívül is.
Persze egy makettasztalon, költségvetés, és bármi valóságlap nélkül könnyen lehet szárnyalni...

pernahajder Campbell 2011.02.19. 11:39:31

@Joe84: Nem vagyunk messze, Budapest a létező problémái ellenére vitán felül a Duna királynője. Budapestre megérkezni a Dunán hatalmas élmény, minden más város elbújhat mellette.
Linz pedig az egyik legélhetőbb Dunamenti város. Ha mentalitásban ott tartanánk, Budapest lenne a világ legszebb városa.

csirkeGL 2011.02.19. 11:56:50

@teisfiambluetooth:

Az még hagyján... de mit gondoltak mondjuk a szlovák nácik?:) Vagy a cseh nácik?:) Akik a náci ideológia szerint szlávként nyilvánvalóan csak az árják cipőjének pucolására voltak alkalmasak...:P

Sőt: mit gondolnak a manapság horogkereszttel mászkáló orosz nácik?:) Szerintem ők is valahol a négerek közelében foglaltak helyet a náci ideológiai táplálékláncban...

@ROZ:

Hitlernek abszolút nem egyszemélyes okozója a 2. vh-nak (ahogyan ma általában tanítják a filoszemita történészek), egyszerűen ő volt abban a pozicióban, hogy megtehette.

A második világháborút a szövetségesek okozták, akik olyan megalázó és igazságtalan békét kényszerítettek a fegyverüket jóhiszeműen letevő központi hatalmakra 1920-ban, amelyet értelemszerűen nem lehetett elfogadni.

Ha Hitler nincs ott, akkor megcsinálta volna a háborút akárki más... Épeszű ember nem gondolhatta komolyan, hogy azt a gyalázatos békét (lásd Trianon) nem fogja megpróbálni megdönteni Németország és Magyarország abban a pillanatban, hogy eléggé megerősödtek hozzá...

Foch marsall nyilatkozta a béke aláírásakor, hogy "ez nem béke, hanem 20 éves tűzszünet".

- duplagondol 2011.02.19. 12:03:09

@ROZ: Az építészeknek számításokat kell végezni, érteniük kell a statikához, az épületgépészethez...szóval az ilyen nagy szellemek hamar rájöhettek, a világ nem csak akarat, gógyi is kell hozzá..

vandorherceg 2011.02.19. 12:05:05

Gosztonyi Péter 1989-ben kiadott könyvében (Légiveszély, Budapest!)egy egész cikket ír arról, hogyan vélekedett Hitler a magyarokról. A führer itt is beszél Budapestről: "Az én birodalmamnak csak egy igazi fővárosra van szüksége! Budapest e vonatkozásban a legnagyszerűbb város! Szebbet, tudomásom szerint, nem lehet elképzelni! Az egész Német Birodalomban nincs párja. A Parlament, a Vár, a Duna, a hidak: ha mindez este ki van világítva, micsoda pompás benyomást kelt! Ugyan Bécsnek is van hasonló kisugárzása, de nem fekszik a Duna partján. Persze Budapest felépítői mind németek voltak. Nagyon fontos megtanulni, hogyan is lesz egy város fővárossá. Ez a Buda és Pest korábban parasztfészek volt. Száz év alatt a város 140 000 lakosból 1,3 millió lélekszámúvá növekedett. Minden középületet, a városháza kivételével, kétszer olyan nagyra építettek, mint ahogy azt a bécsiek maguknál tették. Így kell majd az új Berlinnek is kinéznie. S tudom, hogy így is lesz!"
(Gosztony: i.m. 68-69.o.)
Ettől függetlenül később, Pest ostromakor minden, a város feladására és megmentésére vonatkozó kísérletet határozottan elutasított...

- duplagondol 2011.02.19. 12:06:20

@csirkeGL: Foch marsall ezalatt pünkt nem azt értette, amit utólag gondolnak - éppen még az is elfogadottnál is szigorúbb békefeltételeket követelt.

fourgee 2011.02.19. 12:15:24

@innovation: "Kettes metro és Gödöllői HÉV öszeköttetése"

Azon röhögtem, hogy amikor rákérdeztek a városvezetésnél hogy miért nem kötik össze, akkor valami olyasmi volt a válasz, hogy azért nem, mert nem olyan metrókocsikat rendeltek, amikkel ez megvalósítható lenne...
Most arra leszek kíváncsi, hogyha nem tudnak majd megegyezni a francia gyártóval és új pályázatra lesz szükség, akkor vajon milyen szerelvényeket rendelnek.

Az egy dolog, hogy az átlagembernek nem jut eszébe hogy így is össze lehetne kötni a két vonalat, na de hogy akiket azért fizetnek hogy Budapest fejlődését is szem előtt tartsák, azoknak ne jutna eszébe...

Ez kb. olyan mintha szombaton reggel bemennél egy boltba, ami totál üres lenne, az üzletvezetőt faggatva meg azt mondaná, hogy "Ja, hát hétvége van, gondoltam mindenki megy majd kirándulni hát én nem gondoltam hogy vásárlók is lesznek ma." Az ilyen üzletvezetőt egyből kib.sznák.

Peripetia 2011.02.19. 12:16:23

@Muster Mark: az emberi gonoszság egy emberben való totális megtestesülése volt, semmi egyéb.

Kun András 2011.02.19. 12:18:34

A zsidónak lételeme a hazugság, annyira nélkülözhetetlen számára, mint az eszkimónak a meleg ruha.

Izo 2011.02.19. 12:20:55

@innovation:
Szuper ötletek. Mondok én is egyet.
- A 4-es villamos (körjárat helyett, arra ott a 6-os) menjen el az Etele térre a Fehérvári út (meglévő pl. 18-as) - Etele út (leendő 1-es) útvonalon. Nem kéne hozzá nagy beruházás, és egy BKV járattal elérhető lenne a nagykörút Kelenföldről.

Izo 2011.02.19. 12:23:49

@Izo:
+ a 14-es villamost is valahogy be kéne hozni a nagykörútig, sokkal használhatóbb lenne

Nem vagyok fideszes 2011.02.19. 12:31:52

@pernahajder Campbell:

" Budapestre megérkezni a Dunán hatalmas élmény, minden más város elbújhat mellette."

Ők is így gondolták: www.youtube.com/watch?v=yE--iJ5xSJU

Nem vagyok fideszes 2011.02.19. 12:35:56

@Kun András:

Eltévedtél, kispajtás, ez nem a kuruttyinfo.

Modor Tibi · http://modoros.blog.hu 2011.02.19. 12:38:18

@Dr. Zerge: az Erzsébet híd korábban is létezett, csak úgy tönkrement az ostrom alatt, hogy nem lehetett visszaépíteni.

Kurtz ezredes · http://gyuloltellensegeink.blog.hu 2011.02.19. 12:54:08

@Kun András:
Ennek a szerencsétlen vérfertőzött félnémetnek mi volt a lételeme?

hitomi 2011.02.19. 13:19:11

színvonalas, érdekes, lebilincselő poszt, ismét ;) gratulálok!

izé, lehet, hogy már felmerült korábban is, de nem-e lehetne-e valamikor ezeket a bejegyzéseket könyv formátumban is?...

A Kárpátok Ostora 2011.02.19. 13:28:38

@csirkeGL: Semmilyen történész nem tanítja, azt, hogy Hitler egyszemélyes okozója lett volna a II. világháborúnak. Ha van ilyen forrásod, jelöld meg, különös tekintettel a történész filoszemita voltára. Így könnyű ellenségképet gyártani, hogy még a hülyeséget is te adod a szájába.

2011.02.19. 13:39:18

nagyszerű poszt!

nagysuhi 2011.02.19. 13:43:14

@aeidennis: A Caudillo nem mondott le.Halála előtt kijelölte az utódját a király személyében és megalapozta az átmenetet a monarchiába. Aztán meghalt.

Spanish VVax 2011.02.19. 14:03:05

@Hans Lopkowitz:Nem ártott többet senki ? Na ne röhögtesd ki magad...a nácik, a nyilasok, a németkollaboráns kormányok, a don mellé hajtott sokszázezer magyar baka, a hatszázezer lemészárolt zsidó...nem, tényleg nem ártott senki többet. Ja még a tatárok sem...persze. Súlyos a sötétség a te fejedben barátom, kezeltzesd magad ha már nem tanultál semmit amig iskolába jártál.

Spanish VVax 2011.02.19. 14:04:21

@Kun András: meg mint kun andrásnak a beteg, uszitó hadováló félrebeszélés.Gyökér.

Spanish VVax 2011.02.19. 14:07:06

@Joe84: ecsém , nézz már utána mi az az un. "liberalizmus" amit szitokszóként használsz. Mennyi itt a sötét ember, félelmetes !! Hol a tökömben éltetek ti eddig ? Egy zacskóban, a holdon ??

himposztor 2011.02.19. 14:31:14

"Linzben épült volna fel a világ legnagyobb és leggazdagabb múzeumi negyede, amit 16 millió lopott és elkobzott műkinccsel töltöttek fel."
Mekkora faszság! Miért, a világ mostani múzeumai mivel vannak tele?
Esetleg a nagy fehér atya, vagy a nemes lekű k.bácsi adott darabjáért 1 rupót. Vagy legalábbis azt mondja utólag.

FIGO 2011.02.19. 14:42:00

Gondolkodjatok már egy kicsit, egymaga Hitler kitalálta, hogy jól odabasz mindenkinek.. pfff
Ez a háború Trianontól kódolva volt, Hitler meg egy eszköz lett hozzá!
Hogy kinek az eszköze? Ugye létre jött egy ország 47'-ben, és egy angolszász ország vezető világhatalom lett!
No? Dereng?

Egyébiránt tehetséges festő, és jó meglátású amatőr építész volt!

És, ha a háború borzalmait leszámítjuk volt tehetsége az ország vezetéséhez is, nem úgy, mint a sajnos keveset említett, de annál több ember halálát okozó grúz patkánynak!

Savior 2011.02.19. 14:47:37

@vandorherceg: Erre van valami (lehetőleg német nyelvű) referencia, vagy ez is egy a ppt-ben terjedő "Hemingway is megmondta, hogy a művei sokkal jobbak lettek volna, ha magyarul írta volna meg őket"-féle khm. "fillentések" közül?

pudliho 2011.02.19. 15:02:55

@- duplagondol: pontosan ez a gond a mai építészettel -statika, ép. gépészet...
Stílus és szépérzék nélküli matematikusokat képeznek manapság, meg is látszik az épületeken :-P

szhörnyű 2011.02.19. 15:06:52

A Déli pályaudvar megszűntetéséről már többször hallottam.Csak azt nem tudom,ki az a hülye aki ezt kitalálta?És miért nem lövik le?

innovation 2011.02.19. 15:22:18

@szhörnyű: Mi értelme becsorogni a Délibe, amikor Kelenföldön mindenre át lehet(ne) szállni? (volán, 1, 19, 40, villamos, metro, 7-es, 103-as buszok)

@Izo: VAlóban. A 14-es pedig jöhetne, ha a Deákon menne tovább a vágány.

tb79 · http://www.ukulele.hu 2011.02.19. 16:40:13

Érdekes írás, tetszett :).

Kinyílott a pitypang. Megírom. 2011.02.19. 17:53:31

@Modor Tibi: Csakhogy a régi más szerkezet, más kinézet. Örülök, hogy segíthettem.

Felmosórongy (törölt) 2011.02.19. 17:56:08

az elnyomó diktátor orbánhoz és csürhéjéhez képest hitler maga az isten

nightrain · http://skypesuli.hu 2011.02.19. 18:11:36

Nem semmi bejegyzés! elég részletes és olvasmányos!

Albu 2011.02.19. 23:15:50

Nem tudom, hogy az ilyen nagy átépítő terveket csodáljam, vagy óva intsek tőlük.

De Hitler rá lehetett kattanva a témára, ha a végén is foglakozott vele.

Az eredeti témától elütőhöz:
@innovation: Szerintem nem következetes az a koncepció, amelyik a déli helyett leszállítana mindenkit Kelenföldön, de a villamoshálótatot átszállásmentes irányba fejlesztené.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2011.02.20. 00:38:45

@Dr Bubo: én miért is? Bizonyára nem nekem szántad.

Zylaneda 2011.02.20. 13:40:34

Mindig ledöbbenek azon, hogy akadnak, akik meglátják Hitlerben a művészt, a széplelket, az építőt, az államférfit stb. Mintha mindezt nem nullázta volna le teljességgel az, amit az emberiség ELLEN tett (igen, ő személyesen és parancsai révén az ő hatalmi gépezete).

Az ilyen kedves "szabadgondolkodóknak" ajánlom a következő absztrakt jelenet elképzelését: valakinek kell a házad, ezért erővel betör hozzád, téged rabszolgájává tesz, a családodat pedig legyilkolja. Gondolj bele: nem k*rva mindegy lenne neked ezek után, hogy mennyire nagyszerű és művészileg színvonalas elképzelései vannak a házad átalakítására???

Zylaneda 2011.02.20. 15:17:24

Félreértések elkerülése végett: előző hozzászólásom nem a tárgyilagos és érdekes posztra vonatkozik, hanem azokra a hozzászólásokra, amelyek a "mégiscsak remek ember volt ez a Führer"-gondolat jegyében születtek.

vandorherceg 2011.02.20. 22:27:27

@Savior: Bocs a késői reagálásért, most néztem vissza ide.
Gosztonyi ezt a referenciát adja:
1980-ban jelent meg Hamburgban egy könyv - Adolf Hitler Monologe im Führerhauptquartier 1941-1944 címmel. Ő ebből szemezget a cikkében.
"... a kötetet azokból a gyorsírói feljegyzésekből állították össze, amelyek a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt kancelláriája vezetőjének, Martin Bormann-nak az utasítására egy Heinrich Heim nevű parlamenti gyorsíró igazi német alapossággal vetett papírra."
Most, hogy kérdezted, megnéztem Google-ba, nem nagyon ástam bele magam, de kidob Amazonos linket is:
www.amazon.de/Monologe-F%C3%BChrerhauptquartier-1941-1944-Adolf-Hitler/dp/3572011566

Dr Bubo 2011.02.21. 17:11:00

@G.d.Magister: Elnéztem, elnézésedet kérem!

Vincenzo90 2011.03.02. 13:28:14

Csak a bevezetőhöz: a Louvre hány lopott kinccsel van feltöltve egész pontosan? LOPOTT! :)

Vincenzo90 2011.03.02. 13:36:31

@ROZ: A háború nem maradt volna el, csak a ruszkik kezdték volna. Kicsit járj már utána, a SZU már javában tervezte Kelet-Európa megszállását, mikor Hitler megindította az első seregeit.

Maisie MacKenzie 2011.03.23. 14:21:18

@nevetőharmadik:

Felmerült tervként a kábelhíd is, de a hazai ipar csak lánchídat tudott.

@vandorherceg:

"Persze Budapest felépítői mind németek voltak."

Nagyon csodálkoztam volna, ha erről nem tud.

De valahogy ez a gyönyörű város egy ázsiai nyelvű állam fővárosa, amit szlávok építettek, német, olasz, francia mérnökök tervei alapján, zsidó pénzen. :-)

Maisie MacKenzie 2011.03.24. 15:55:49

"a budapesti Erzsébet-és Margit hidakra erősen hajazó új közúti átkelőknek"

Kábel "Erzsébet-híd" már volt akkor Németországban

imgfrm.index.hu/imgfrm/7/2/9/4/BIG_0008757294.jpg

Az akkori bp-i Erzsébet-híd meg egy lánchíd volt (nem kábel!)

imgfrm.index.hu/imgfrm/0/7/6/2/BIG_0008770762.jpg
Sőt, Szerbiában is:

imgfrm.index.hu/imgfrm/0/9/6/9/BIG_0008760969.jpg

kovászosUbukla 2011.07.31. 17:32:44

@anyádbogár:
ezt a baromságot nyilván nem gondoltad komolyan, vag megint az a tipikus faszfej egyike vagy aki életében nem utazott még valamelyik ősrégi keletnémet autópályán ami maradt olyannak mint amilyen a lefektetésekor, na öreg, az kb annyira szarkupac mint a csehek vesekőtelenítő szarsága, amit egy komplett idióta se vetne össze a tükörsima magyar autópályákkal. Mert már azok még ha rég tellett buzsjegyre hogy feltold az M7-esre a segged, csórikám.
Az más kérdés hog alapja nincs egyiknek se és egy eső kimossa a burkolatot is.