Az építkezés és a rombolás évszázadai

Gigantikus palota-komplexum lett volna 1905-ben a Rudas fürdőből

2011. február 05. - don-kanyar

A párhuzamosan épített Gellért fürdő építése, majd az első világháború kitörése akadályozta meg a Duna-parti Rudas-palota megépülését. 105 éve csak foltozgatjuk a leromlott állagú épület homlokzatait. 

A Rudas fürdő 1905-ös átalakítását megnyert Tőry Emil-féle győztes pályamű látványképe (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Romantikus török vonalak

 

A leromlott állagú Szokoli Musztafa basa építette Rudas fürdő első átalakítását és bővítését ifj. Dankó József tervei alapján kezdte el építetni Buda önkormányzata 1831 októberében. Az építkezés során lebontották a vízimalom maradványait, a fürdő nagy udvarát körülölelő török kori kerítést, valamint a kis udvar keleti szárnyát. Az újonnan épített 23 tengelyes dunai szárny és 11 tengelyes északi oldal „U” alakban fogta közre a török fürdőt. A korábbi kisudvar lebontott szárnyának helyén épült új épületben 3 lépcsőkaros főlépcsőházat alakítottak ki. A kisudvar körüli szárnyakra emelet épült, nyugati és déli szárnyának emeleti helyiségeit konzolokon nyugvó függőfolyosóról lehetett megközelíteni. A török fürdőt az átépítés annyiban érintette, hogy a külső támpillérek közeit beépítették. A déli oldal pillérközeiben nyitott víztároló medencéket, a Duna felőli oldalon pedig külön fürdőket alakítottak ki –írja tanulmányban Fehérvári Zoltán művészettörténész. A volt Malmerics-telken épült szárny és a dunai szárny földszintjén 36 kádfürdő épült, az emeleten kávéház, társalgó, 24 vendégszoba, és biliárdterem kapott helyt. Mivel a budai fürdők közötti konkurenciaharc miatt a Rudas egyre jobban korszerűtlennek számított ülőfürdői miatt a többi rekreációs intézmény kőfürdőivel szemben, ezért a város házibizottmánya 1876. január 16-i ülésén Ybl Miklóst kérte fel az újabb tervek elkészítésére. Az építész 6 új épületcsoportot tervezett. A török fürdő mellé ekkor került felépítésre a férfi és a női gőzfürdő , a régi épületekkel összekapcsoló kolonnád,a gépház a vízmedencével és a két emeletes vendégház a Döbrentei utca túloldalán. A 26 tengelyesre növekedett dunai homlokzatú fürdő használatbavételi engedélyét 1881. április 11-én kapta meg.

A Rudas fürdő egyik pihenőszobája 1890 körül (Fotó: fszek.hu)

A közgyűlés 1884. június 11-én felhatalmazást adott Hofbauer Jánosnak, hogy a gőzfürdőt alakítsa át népfürdővé. Az átalakítás kizárólag a kisudvar körüli szárnyak belsejét érintette, a Gellért-hegy felőli homlokzaton, a falépcső építésével összefüggésben, egy nagyméretű kerek ablakot alakítottak ki. Fülledt, sejtelmes, keleties stílusa teljesen különbözött a népfürdő nyugodt kiegyensúlyozott klasszicizáló jellegétől. Különösen erősen érvényesült a kisudvar helyére épített két helyiségnél, a langyos medencénél és a tyúkszemvágó teremnél. Az udvar körüli szárnyakat alaposan átépítették. Elbontották a klasszicista főlépcsőházat, helyén kétkarú lépcső és egy átjáró épült. Nyugati szárnyában a Neuschloss és Marczel cég által készített gazdagon faragott falépcső állt, amelyen keresztül lehetett az emeleti öltözőket megközelíteni. 1886. május 15-én nyitották meg. A Mérnöki Hivatal felkérésére Bauer Henrik 1892-ben egy kétszintes karzatú, nyitható tetejű úszómedencét tervezett a fürdő mellé, amit a korrózió és a lecsapódó gőzök miatt cementboltozatra módosítottak. Az uszoda belsejét gazdag és színes dekoráció díszítette. A medence majolika burkolatát és az oldalfalak majolika párkányzatait a Fischer-féle porcelán gyár szállította.

A Rudas fürdő az egykori Döbrentei utca felől 1890-ben (Fotó: Fszek.hu)

Világfővárosi fürdőálmok

 

A XIX. század végén megkezdődtek az Erzsébet-híd építésének előkészítő munkálatai. A híd megépülésétől a város azt remélte, hogy a fürdő forgalma jelentősen nőni fog, ugyanis a látogató közönség jelentős része nem Budáról, hanem Pestről érkezett. A pestiek számára viszont csak a csavargőzös, vagy a Lánchídtól induló konflisjáratok tették elérhetővé a fürdőt. A híd vonalának kialakítása, lévén, hogy túl közel áll a fürdőhöz, viszont éppen a fürdő fejlődésének gátjává vált. A városvezetés 1899. november 28-i közgyűlésen éppen ezért ismét a Rudas fürdő újjáépítése és kibővítése mellett döntött 950 ezer korona értékben. Ugyanekkor döntöttek a Sáros (jelenleg Gellért fürdő) fejlesztéséről is.

A Rudas úszócsarnoka 1930 körül (Fotó: fszek.hu)

A pályázati kiírásnál a város vezetése ellenben kikötötte, hogy a török fürdőt és az uszodát nem lehet lebontani. A bírálóbizottság a nagyszámú pályázó közül Tőry Emil, Hültl Dezső, Pártos Gyula és a Vágó József-Vágó László építészpáros tervét díjazta. A pályázati kiírás szerint tervezőknek a gőzfürdőt legalább 130 fülkével kellett úgy kiegészíteniük, hogy hat vendégszoba is kialakításra kerülhessen. Szintén kényelmi előírás volt, hogy az öltözők, pihenőszobák, fodrász- és tyúkszemvágó helyiségek, tisztasági előfürdők, a dörzsölő kamrák és a többi mellékhelyiség úgy legyenek elhelyezve, hogy a pihenőig a fokozatos lehűtés biztosítva legyen. „A tisztasági előfürdőt úgy kell elhelyezni, hogy azon mindenkinek keresztül kelljen mennie s az oly berendezésű legyen, hogy azok a fürdőzők is, akik szappannal mosakodni nem óhajtanak, egész testüket legalább a zuhany alatt leöblíteni legyenek kénytelenek.” A gőzfürdőkön kívül szintén elvárás volt, hogy három szalonkád-fürdő, három szalon-kőfürdő, hat darab I. osztályú kádfürdő, és hét darab I. osztályú kőfürdő is helyet kapjon az új épületben az orvosi rendelő, a masszázs és a ”villamozás” céljára fenntartott szobák mellett.

A Rudas fürdő 1905-ös pályaművei (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Förk Ernő második pályaműve (Fotó: Vasárnapi Újság)

A bíráló bizottság szerint Tőry Emil pályaműve „igen jól átgondolt, helyes, szép, szimmetrikus megoldást tűntet fel. Az alaprajzi elrendezés fődiszpoziciója sikerült, a feladatot helyesen oldja meg s általában a sikerült alaprajzi megoldások egyikének mondható. Helyes és sikerült a főbejárat elrendezése, a mellette levő két lépcső ellenben szűk és az épület jellegéhez nem méltó voltánál fogva jelenlegi alakjában nem megfelelő. A vendéglő mellékhelyiségeinek és a vendégszobáknak elrendezése nem kielégítő, a mosó- és mángorlóhelyiségek nem megfelelők, forrásvízgyűjtő-medence és akkumulátor elhelyezéséről nem gondoskodott. Közegészségi és balneologiai szempontból a tágas előcsarnokon és a folyosók körül a fürdők elrendezése megfelelő. Jó a női gőzfürdő beosztása, helyiségei eléggé nagyok, a vetkőző-fülkék egy magasságban vannak elhelyezve s gond fordíttatott a fokozatos lehűtésre." Tőry Emil a többi pályázóval ellentétben nem egy épületkomplexumként értelmezte a török fürdőt és melléképületeit, hanem nyolc különböző magasságú homlokzatként. A különböző historizáló stílusban megtervezett homlokzatoknál az építészeti átkötés a rézzel fedett Szokoli Musztafa-féle török fürdő kupolájának kisebb-nagyobb méretű ismétlései adták. "A homlokzati kiképzés, bár tömegelosztásában megfelelő, egész irányzatában idegenszerű, egyes részleteiben pedig a rendeltetéssel ellenkező megoldást nyújt.”- mondta ki a bizottság elnöke.

A Rudas fürdő napjainkban és az 1905-ös Tőry Emil-féle terven (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A két fürdő pályázatának sorsa innentől azonban kettévált. A Gellért fürdő szűkebb körű pályázatát előbb írták ki és ez döntő jelentőségűnek bizonyult. Csak három évvel az első pályázat után 1907. május 6-án kapták meg a díjazottak az újabb felkérést. A második pályázaton Hültl Dezsőt hirdették ki győztesnek, ám a munkálatokra az I. világháború kitörése miatt, illetve az időközben elkezdett Gellért fürdő építése miatt nem került sor. A Rudas fürdőt ezután már csak háromszor alakították át jelentősen. 1916-ban a korábbi „Aranybárány” vendéglőből ásványvíz palackozó üzem lett, az Erzsébet híd budai hídfőjénél álló egykori Propeller Szálló helyén feltörő Hungária forrásra pedig 1918-ban egy toldalék épületet emeltek. Pázmándi István tervei alapján mind a két épületet - a népfürdő homlokzatával együtt- 1944 legelején átépítették. Ekkor bontották le az ingatlan együttesről a második emeletet.

Jamrik Levente

A Rudas főbejárata 1941-ben (Fotó: fszek.hu)

A Hungária ivócsarnok (Fotó: fszek.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr582640812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ja reklama 2011.02.05. 21:26:40

a rudas a világ közepe. ennyi.

kifli 2011.02.05. 21:32:56

kedvenc fürdőm, még a jelen, némileg elcseszett és szétrabolt állapotában is...

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2011.02.05. 22:10:50

nagyon szép gyűjtés,

az Alpár Ignác féle és a Förk Ernő féle terv egész érdekes lett volna, ott, úgy, akkor.

a győztes homi pont nem tetszik.

Kuruttya 2011.02.05. 22:11:01

Alpár Ignác verziójára szavaztam volna.

CsárliFirpó 2011.02.05. 22:11:13

"105 éve csak foltozgatjuk a leromlott állagú épület homlokzatait. "

- Hát ha még foltozgatnák, de elképesztő, hogy ezt sem teszik! Akkora szégyen a jelenlegi állapota, hogy én nem is értem hogy nem kerül szinte minden más felújítás elé prioritásul?! Hiszen a Pesti oldalról bárki, aki a Gellért-hegy felé néz, csak ezt az egy épületet látja.
És hiába készült el belül, ha én külföldi túrista lennék, gusztusom nem lenne bemerészkedni egy olyan fürdőbe, ami kívül ennyire hányadék képet mutat. Azt gondolnám, hogy belül sem különb.
A jelenlegi városvezetők figyelmébe ajánlom, hogy városképileg toronymagasan ez az épület rondít bele a budapesti belvárosi képbe, úgyhogy legsürgetőbb feladat lenne helyrehozni!

WinG 2011.02.05. 22:11:25

Mennyivel kulturáltabb volt '41-ben...

csillámpóni 2011.02.05. 22:11:37

Ahogy a nagy Presser Pici mondja: mi lesz, mi lesz?

Krajcs · http://uralicowboy.blog.hu 2011.02.05. 22:35:09

@WinG: Akárcsak az utcák.... Látnád, anno Deák tér, Kálvin és más csomópontjaink milyenek voltak, sírnál.

smartdrive 2011.02.05. 23:00:51

túlságosan zsúfolttá teszi a Duna és a hegy közti szakaszt, le kell bontani, és egy parkot kialakítani a helyén. tök jól mutatna a sziklafallal a háttérben

Csigataposó 2011.02.05. 23:33:10

@CsárliFirpó: A varbazar durvabban rondit bele de ez is erosen toplistas.

phaszfej 2011.02.05. 23:33:23

én is bontanám a budapesti házak háromnegyedét

szellős, könnyed főváros kell

zozo6296 2011.02.05. 23:33:42

Budapest szégyene ez a Rudas fürdő. Pár éve állítólag felújították belülről;de ez kit érdekel, mikor úgy néz ki kívülről, mint a vh. után meghagyott épületrom?!!? Én be nem teném a lában,amíg kívülről így néz ki.(meg hát ki tudja, belülről ez hogy nézhet ki-mondá a külföldi) Meg ki volt az az idióta, aki inkább belülről újította fel és nem kívülről?? Fejét vágni!

"105 éve csak foltozgatjuk a leromlott állagú épület homlokzatait. "
Jja, múltkorában sikerült lefesteni....ameddig az illető fölért a festékfelhordóval! Az épület felén meg a kettővel ezelőtti festés látható. Ennyi,se több, se kevesebb, szóval ennyit a foltozgatásról!
No azért vagyok csak ilyen ingerült ez iránt,mert minden hétköznap elmegyek mellette a 86-ossal, szintúgy a Várkert bazár mellett.

zozo6296 2011.02.05. 23:33:52

@CsárliFirpó: Ugyanez a véleményem.
@smartdrive: Ebben van valami :D:D

Gest anyó férje 2011.02.05. 23:52:17

Meg kéne szüntetni hogy a Rudas a buzikat meg a leszbiket pártolja és lehetővé tenni hogy heterók is látogathassák a fürdőt, ne csak a hét egyik napján

Gempacsöki boborján 2011.02.06. 00:09:09

Nagyon ciki a túristák előtt ez az egész épület.

kifli 2011.02.06. 00:10:37

nono. a rudas alapjában nem buzifürő. sokszor megverik a buzikat

dark future · http://www.andocsek.hu 2011.02.06. 00:13:34

Azt mondják az okosok, hogy túl szűk a tér a Gellért-hegy és a folyó ill. a Várhegy és a folyó között, meg műemléki környezet az egész, túl drága lenne renoválni, vagy oda építkezni, és kihasználni sem lehetne igazán. Ráadásul a turisták is csak lézengenek arra, mert igazából nincs ott semmi érdekes, még a kaszinó is bezárt, nincs más, csak a nagy lepukkantság. Egyszerre kellene rehabilitálni az egész környéket fürdőstől, várbazárostól, az meg rengeteg pénz lenne. Ördögi kör ez, amiből nehéz lesz kitörni.

Szerintem valami merész ötlettel lehetne újra turistacélponttá tenni a területet. Pl. egy libegővel, ami elindul a Citadellától, leereszkedik a Duna fölött a pesti oldalra, ott lenne egy közbülső megállója, aztán átmenne vissza Budára, még egy megállóval (ahonnét elérhető a Tabán és a rakparti sétány is), aztán tovább, fel a várba.

Balack 2011.02.06. 00:24:20

@CsárliFirpó: Abszolút egyetértek veled, nekem is minden nap ez jut eszembe, mikor elmegyek előtte a 7es busszal :/ :)

Balack 2011.02.06. 00:24:32

@dark future: Írjál Tarlósnak, szerintem nem rossz ötlet! Csak hát a jóöreg kedvenc 4es metrónk elveszi MINDENTŐL a forrást. Ez van.

ja reklama 2011.02.06. 00:44:31

aki még nem volt a rudasban, ne nagyon nyilatkozzon. kívülről persze tényleg botrány. a turista szót meg rövid u-val írja a magyar. még a szalámit is.

fourgee 2011.02.06. 01:37:09

Ááááá, kár hogy a vízimalmot meg a török kori kerítést lebontották :((((

Angliában jártam nagyon régi épületben, amit teljesen felújítottak - a régi varázsát teljesen elvesztette, csak kívülről tűnt réginek, belül nyoma nem volt annak. Meg jártam olyan épületben is, ami több száz éves, de minden eredeti. Bent, a gerendák is totál ferdén állnak, valami hihetetlenül jó hangulata van, totál "félelmetes".
Ott gondoltam bele, hogy basszus, ha Óbuda a mai napig Óbuda lenne...

fourgee 2011.02.06. 01:45:14

@kifli: Hm, én azt hittem hogy azért Rudas a neve, mert hogy azok látogathatják, akiknek van "rúdjuk" :))))

Nzoltan 2011.02.06. 11:26:40

Az sem tesz jót az épület népszerűségének, hogy két autópálya között helyezkedik el. Gyalog kerülő és élethalál harc eljutni a bejáratig.

Bölcs Ész 2012 (törölt) 2011.02.06. 11:26:54

Sztem tök szar az Alpár elcsépelt historizmusa...

A legjobb a Vágó fivérek baloldali boglyakupolás épülete, de java részük szecesszióval kevert histórizmus.

Őszinte Őrült 2011.02.06. 11:27:06

biztosan sokkal jobb lett volna ha inkább kívülről újítják fel, úgy akkor bemész a csilivili épületbe és rögtön kifordulsz hogy ez egy hányadék. mennyivel jobb is lenne.

szerintem a rudas a helyi közönségnek szól. a turistákat úgyis a széchenyibe viszi el az ember. úgyhogy jól tették hogy belül újították fel.

Gest anyó férje 2011.02.06. 11:27:20

@Gest anyó férje:
Amúgy belülről tényleg jó a törökfürdő, kíülről viszont minél lepukkantabb annál jobb mert már így is túl sok a külföldi.

Hétközben a homók vannak, hétvégén a külföldiek nyüzsögnek, mikor menjen egy belföldi heteró pár?

titantoma 2011.02.06. 11:27:31

Hát tényleg ráférne egy felújítás, meg a Várkertre is. Ez a két rész Budán, ami annyira belerondít a látképbe, hogy az már extrém undorító

HúszTíz 2011.02.06. 11:27:40

Hültl Dezső terve tetszik a legjobban - az asszimmetriájában rejlik a nagyszerűsége.

Quick_6 2011.02.08. 18:53:27

Nálam is Alpár Ignác terve a befutó! A többi mind ilyen összevisszaság!

aeidennis 2011.02.10. 18:48:01

Néha olyan érzésem van Budapesten, mintha a 400-as évek Aquincumjának romjai között lézengenék rómaiként. Mindegy, hogy a Királyi Várpalotában, a Kálvin téren, Blahán, vagy Rákosrendezőn mászkálok, mindenütt ugyanaz a szívfacsaró érzés.

Parafon 2011.03.16. 23:44:27

@aeidennis: Ez nagyon jó szöveg, megeshet, hogy alkalmazni fogom, lehet, hogy csak öntudatlanul.