Az építkezés és a rombolás évszázadai

192 várost alapított Mussolini: a fasizmus felhőkarcolói és kolóniái

2011. január 29. - don-kanyar

Bár Mussolini felhőkarcoló építési kezdeményezéseit sorra lehurrogták az építészek, a fasizmus húszévnyi regnálása alatt 192 kisebb-nagyobb méretű, ma is élhető és szerethető települést hagyott az utókorra.

"Mussolini az építész" Korabeli falfestmények montázsa. (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Búcsú a fegyverektől


„Az olaszok csak a háború művészetéhez nem értenek”- állapították meg sommásan egymás között az osztrák és magyar politikusok 1917. november 19-e után, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a Monarchia és Németország csapatai a caporettói áttörés során teljesen szétverték Luigi Cadorna tábornok 49 hadosztályból (650 ezer ember) álló négy hadseregét az Isonzó völgyében. 40 ezer halott, 20 ezer sebesült, 50 ezer dezertált, 300 ezer fogoly, illetve az olasz tüzérség fele - csaknem 3150 löveg - volt Olaszország vesztesége a Duna-menti Monarchia győztes csatája során. A vereség miatt a talján hadseregben olyan mélyre süllyedt a morál, hogy csak tizedeléssel, szociális segély kihelyezésével, illetve a földosztás ígéretével tudta Vittorio Emanuele Orlando olasz kormányfő valamelyest országa katonai egységét látszólag fenntartatni. Sikertelenül. A káosz oly nagymértékű volt, hogy Róma csak egy év múlva -1918 novemberében- tudott belpolitikai és honvédelmi válságán felülkerekedni a katonailag segítségére siető francia, angol és amerikai kontingenseknek köszönhetően. (Az amerikai csapatok soraiban harcolt Ernest Hemingway későbbi Nobel-díjas regényíró.) Az élőerő és technikai fölénybe kerülő antant erők sikereit ráadásul az is segítette, hogy a Svetozar Borojević tábornagy vezette k.u.k. sereg már német segítség nélkül harcoló, etnikai alapon szétforgácsolódó, pacifista embertömeg lett. Így Itália bár győztesként fejezte be háborút, csapnivaló katonai teljesítménye miatt alig kapott jutalmat szövetségeseitől. Dél-Tirol, Trieszt, Isztria, Észak-Dalmácia, Dodekanézosz (a görög Kos sziget és környékének) közigazgatási megszerzése ugyanis sem a csaknem másfél millió olasz halálát okozó háború, sem az 1917-es katonai összeomlás utáni harcok folytatásáért beígért, államilag garantált, ám a békeszerződések lezárásával mégsem teljesített földosztás sem feledtette.

A trieszti zászlórúd. Első világháborúban elesett pilóta szobra a később kialakult fasizmus jelképével (Fotó: Artefascista.it)

Anakronisztikus fasizmus


Az 1922. október 31-én miniszterelnöknek kinevezett Benito Mussolini tudatában volt az olasz hadsereg Nagy Háborúban nyújtott kritikán aluli, csapnivaló szereplésének. Az Isonzót megjárt politikus ellenben azzal is tisztában volt, hogy Olaszország, mint győztes hatalomnak kötelessége köztereivel, épületeivel és szobraival az „olasz katona heroikus vitézségét” dicsőítenie és magasztalnia.  Ezt az történelmi - ideológiai és morális ellentmondást Pietro Maria Bardi műkritikus oldotta fel először 1931. február 24-én a „L’Ambrosiano” nevű újságban megjelentett kiáltványában, amely szerint nem a közelmúlt katonáinak kell emléket állítania a fasiszta rendszernek, hanem a jelen harcosainak és Augustus császár ókori légióinak. Erre az önmeghasonulásra jó példa az első világháborúban elhunyt pilóták emlékére emelt Attilio Selva formázta trieszti zászlórúd-, amelynek központi elemét - anakronisztikusan - a fasizmus szimbóluma, a vesszőnyaláb mellé kötözött bárd foglalta el a királyság (a Savoyai-dinasztia), vagy Friuli tartomány címere helyett. A hasonló elképzelések alapján megépített Marcello Piacentini tervezte bolzanói diadalívnél maguk az oszlopok voltak a bárddal összekötözött vesszőnyalábok. A genovai Győzelem terén álló diadalív Arturo Dazzi formázta frízein ellenben már maga Szent György és Augustus császár „vezette győzelemre” az Alpok lejtőin masírozó olasz hadsereget (!) az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. A Horthy-féle Magyarországon ez idő alatt teljesen más ideológiai szintek mentén létesültek hősi emlékművek.


A bolzanoi diadalív, ahol az oszlopok vesszőnyalábok.  (Fotó: Artefascista.it)

A genovai diadalív. Augustus császár feje és az Alpok lejtőin masírozó olasz csapatok. (Fotó: Skyscrapercity.com)

Mussolini az építész


Paolo Nicoloso  "Mussolini az építész" című könyve szerint a XX. század első felében a világ egyetlen állama sem emelt annyi épületet, mint a fasiszta Olaszország. „Iskolák, templomok, kormányzati épületek, minisztériumok, repülőterek, posták, kultúrházak, parkok, kórházak, vasútállomások, operaházak, uszodák, szociális lakások garmadája épült fel Itália szerte - amelyek célja nem volt más, mint a politikai rendszerváltás harsány hirdetése.” Az építész-és szobrászképzés teljes megújulásával járó új olasz racionalista építészet megteremtette az “architetto integrale” embertípusát, amely a reneszánszhoz hasonlóan a magas technikai felkészültségű mérnökökből nem csak művészeket, hanem logikusan gondolkodó urbanistákat nevelt. Az olasz hadsereg első világháborús szereplésének „apoteózisait” kifejező emlékművek mellé, így olyan monumentális, emblematikus és reprezentatív épületek-, a nagyobb városokban komplett városrészek- épülhettek fel országszerte, ahol a politikai tartalmú középületek mindig kiemelt helyett kaptak (Casa del Littorio, Casa del Fascio, Casa dei Balilla, Palazzo del Governo) a falvak és városok új főterein.

Fasiszta köszöntést ábrázoló dombormű napjainkban egy római ház falán. (Fotó: Artefascista.it.)

Bergamo országúti kapuja (Fotó: Skyscrapercity.com)

A Duce főépítészének, Marcello Piacentini vezetése mellett 1926 és 1942 között 180 pályázat alapján választották ki a legjobbnak ítélt fiatal építészek város-és falurendezési terveit, amik az antik és a reneszánsz történelmi építészeti hagyományokra támaszkodva, lefektették az új építészeti technikai-technológiai vívmányok segítségével a „modern Európa alapjait”. Ekkoriban kapott új városközpontot Brescia, Trieszt, Bari, Messina, Nápoly, Livorno, Genova, Bologna, Forlí, Ferrara, de monumentalitásban mindegyiket legyőzte Milánó, Torino és Palermo új centruma.

Egy új alapítású város - Predappio - főtere. Balra a fasizmus palotája, jobbra a csendőrség épülete. (Fotó: Artefascista.it)

A legnagyobb átalakítások Rómát érintették. Az olasz főváros belvárosában komplett negyedeket bontottak el, hogy helyükre széles utakat (Via Veneto, Via dei Fori Imperiali) és monumentális, az ókori Rómát visszaidéző középületeket építhessenek. A fővárosban 12 ezer hektáron kezdődött el a munka. A város külső részein széles sugárutakkal tagolt színvonalas szociális épületkomplexum-negyedek nőttek ki a földből. A fővárostól délkeletre felépült a sűrűn beépített, ám egységes arculatú filmgyár (Cinecittà) negyede, a belvárostól keletre 1935-ben már átadták Giovanni Michelucci, Eugenio Montuori és Pietro Aschieri tervezte egyetemi város (La Sapienza) hosszan elnyúlt háromszintes középrizaltos épületeit.

A volt Forro Mussolini napjainkban. (Fotó: Artefascista.it)

Vatikánvárostól északra Enrico Del Debbio tervei alapján már 1933-ban átadásra került az 1942-re tervezett Olimpiai Játékoknak helyt adó Foro Mussolini (ma Foro Italico), ahová nemcsak ókori mintára 60 darab carrarai márványból kifaragott négy méter magas atlétákat ábrázoló szoborcsoportok, mozaikokkal díszített sportkomplexumok, hanem a Fasiszta Testnevelési Akadémia épülete is megépült.

Az E.U.R. ikonikus épülete (Fotó: Skyscrapercity.com)

A belvárostól délnyugatra kifejezetten reprezentatív céllal készült, a fasizmus 20. évfordulója alkalmából megrendezendő világkiállítás kirakatvárosa, a Marcello Piacentini tervezte E42 (E.U.R.- Esposizione Universale Roma) városrész. A központi fekvésű félköríves záródású nyílásokkal tagolt márvánnyal borított kőkubus és melléképületei számtalan játékfilmnek nyújtottak díszletet. 1937-ben ide szánták a világ legmagasabb felhőkarcolója - a 426 méteres moszkvai Szovjetek Palotája pályázatán induló Armando Brasini 450 méteres toronyházát is, amit a magas költségek miatt a Duce végül is lefújt. Mussolini egyébként különös szerelemmel kötődött a grandiózus méretű felhőkarcolókhoz. Öt évvel korábban Mole Littoria néven szintén egy hatalmas toronyházat szeretett volna megépíttetni a Foro Mussolini mellé. A pályázatot megnyert Mario Palanti tervezte épület érdekessége az lett volna, hogy 335 méter magas épület alapját egy fedett Colosseummal ötvözte. Az épületben 100 hall, 4500 szoba, könyvtárak, koncerttermek, uszodák, teniszpályák és egy tucat edzőterem kapott volna helyt. Olaszország és az akkori Európa legmagasabb épületének szánt impozáns ingatlan megépítését az Építészeti Kamara (Albo degli ingegneri e architetti) és az építészek országos szakszervezetei (Sindacato Nazionale Architetti, Alberto Calza Bini) csak azért fúrták meg, mert szerintük az épület elnyomta volna a Rómát körülölelő dombok látványát. A diktátor elfogadta a szakemberek döntését.

A Mario Palanti tervezte Mole Littoria római felhőkarcoló (Fotó:Dieselpunk.org.)

Mussolini a városalapító


Bár a harci morál fenntartása érdekében 1917-ben Vittorio Emanuele Orlando kormányfő földreformot ígért azoknak az olasz katonáknak, akik folytatják a harcot a Monarchia ellen -, ígéretét a békeszerződések aláírása után nem tartotta be. Benito Mussolini ellenben nem így cselekedett. 1928-ban a Duce „Kiüríteni a városokat” (Sfollare le città) felhívásában ugyanis arra kötelezte az Országos Városépítészeti Intézetet (Istituto Nazionale di Urbanistica), hogy az ország egész területén tervgazdálkodás formájában a hagyományos városi kultúra helyett több száz mezőgazdasági központot és várost építessen.  

Mussolini, mint díszítőelem egy római ház íves szemöldökpárkányán (Fotó: Artefascista.it)

A mezőgazdasággal foglalkozó munkások számára felépülő „centro comunale agricolo” elnevezésű városokat zömmel Róma és Nápoly között, valamint Foggia környékén építettek fel, szám szerint ötvenet. Az ipari tevékenységre szakosodott gyárak munkásainak kialakított településeket északkeleten Torviscosa - viszkózagyár, északnyugaton Ivrea – Olivetti gyár, Róma mellett Guidonia - repülőgépgyártás, Szardínia szigetén Carbonia - szénbányászat, és Szicíliában adták át. Az új városok sziluettjét a tervezőasztalon bár mindig készre tervezték, és nagyjából mindig azonos koncepció alapján dolgozták ki, a helyszínen a fiatal mérnökök (Cancellotti, Montuori, Piccinato, Scalpelli) sok apró kis ötlettel gazdagították a „fasiszta városok” kritériumait.

Új alapítású olaszországi, dalmát és isztriai városok 1942-ben (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Eszerint mindegyik város két központi, de egymással kapcsolatban álló, tömeggyűlések befogadására is alkalmas tér köré szerveződött. Itt kaptak helyt a kormányzói paloták, a templomok és a 30-as évekre kanonizálódott épülettípusok (pártszékház, posta, kultúrház, csendőrség, bíróság, tűzoltóság, szálloda, iskola, vásárcsarnok, bank, vasútállomás, kórház stb.) garmadája is. A modern központok köré telepítették a kényelmes szociális lakások sorát, amiket akár lakótelep jelleggel, akár kertes többlakásos házakként építettek meg. Az építkezések nemcsak pozitívan alakították át az ország képét, hanem az építészeti gondolkodást is olyan magas szintre emelték, amit követendő példaként állítottak maguk elé a demokratikusabb államalakulatokkal rendelkező országok politikusai is. Mussolini 20 évig regnáló fasizmusa alatt az ország határain belül 146; a nyögvenyelősen önerőből vagy német katonai segítség árán megszerzett országokban (Albánia, Görögország, Eritrea, Etiópia, Líbia, Szomália, San Marino) pedig további 46 ma is élhető új alapítású várost hagyott az utókorra. A Duce hadserege ugyanolyan kritikán aluli hadászati teljesítményét nyújtott a harmincas, negyvenes évek alatt, mint a Nagy Háború idején. Berlintől Tokióig, Moszkvától Londonig így megint mindenki csak azt mondogathatta a zárt ajtók mögött egymásnak, hogy „az olaszok csak a háború művészetéhez nem értenek”.

Jamrik Levente

Dél-olaszországi új alapítású város - Marconia. (Fotó: Artefascista.it)

Fertilia városa (Fotó: Artefascista.it)

Sabaudia városa (Fotó: Artefascista.it)

A tiranai egykori Fasiszta Palota (Fotó: Artefascista.it)

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr592622321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szocio Pata (kikvogymukblog) 2011.01.29. 12:08:36

Ez megint egy remek cikk volt, grat! 15 éve Milánóban sétálgattam a pályaudvar körül, ott volt egy ilyen érzésem, óriási sugárutak, nyomasztó épületek, meglepett, olyan "Berlinies" volt

nagysuhi 2011.01.29. 12:08:50

Livornóben voltam tavalyelőtt. Most hogy olvastam, tényleg ebben a stílusban épült a belváros. Hosszú egyenes út a kikötőig végig árkádos kockaépületekkel. Nem mondom, hogy a Duce teljesen normális volt, de rengeteget fejlődött Olaszország a regnálása alatt.

Donjuan 2011.01.29. 12:09:16

Kiváló poszt!

Észrevétel: "a kizárólag német katonai segítség árán megszerzett országokban (Albánia, Görögország, Eritrea, Etiópia, Líbia, Szomália, San Marino)" - ezt nem értem

Albánia - eddig OK
Görögo. - Dodekanézosz már régebben megvolt
Eritrea és Etiópia - akkori Abesszínia, itt nem segítettek a németek
Líbia, Szomália - régebbi gyarmat
San Marino - ide szerintem olasz katona be sem tette a lábát, a németek szállták meg 1944-ben

(6) 2011.01.29. 12:09:33

Nem szívesen leszek nyelvtan náci, de a 6. kép aláírást nézd meg légy szíves (balLra). ;) Gondolom igen korán volt a hajnali 5 óra. :)

Tetszett a cikk, nem gondoltam volna, hogy a Mussolini korszakban ilyen építkezések történtek. Ma is tanultam valami újat. :)

Walter_Dornberger 2011.01.29. 12:10:14

"...ma is élhető új alapítású várost hagyott az utókorra."

Ezek szerint nem is olyan embertelen a fasizmus?

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2011.01.29. 12:10:37

"40 ezer halott, 20 ezer sebesült, 50 ezer dezertált, 300 ezer fogoly, illetve az olasz tüzérség fele - csaknem 3150 löveg - volt Olaszország vesztesége a Duna-menti Monarchia győztes csatája során. "

Helyesen: az összeomló Monarchia segítségére siető Németország győztes csatája után.
en.wikipedia.org/wiki/Twelfth_Battle_of_the_Isonzo

Tőzsdecápa 2011.01.29. 12:10:48

Akkor lenne érdekes, ha párhuzamot húztál volna a szocreál pár épületével!

Romboljuk le a modern világot... (törölt) · http://www.youtube.com/watch?v=9vq63q45qfk 2011.01.29. 12:11:02

Pedig milyen élhető, emberarcú a fasizmus én mindig ezt mondom, hogy sokkal szívesebben élnék egy ilyen erős férfiszövetségen alapuló, hősi-heroikus rendben mint ebben a mostani fénytelen, gerinctelen demokratikus posványban.

Nádasi Balázs 2011.01.29. 12:22:02

Érdekes cikk, jó, hogy index főoldalra került.

Azt hozzátenném, hogy ha jól emlékszem tanulmányaimra, az antik korban a szobrokat felöltöztették, ruhában voltak, csak ugye az nem maradt meg, és a reneszánsz korszaktól kezdve azt hiszik, hogy akkor utánozzák jól az antik világot, ha a szobrok meztelenek. (Emellett valóban nem voltak szégyenlősek, sem a görögök, sem a rómaiak, lásd ugye pompei képek stb.)

A négy méter magas férfialakok kicsit viccesek, a fasizmus/nácizmus valahogy mindig is vonzódott látens módon a homoszexuális kultúrához, mert máshogy azt nem tudom értelmezni... ma már zavarba ejtőek ezek a hatalmas alakok. A Foro Italicoban mai napig vannak sportesemények tudtommal.

dr. Trebitsch 2011.01.29. 12:50:57

@Walter_Dornberger: nem látom az összefüggést. Hitler nagyszerű autósztrádákat építtetett, mégsem hisszük,. hogy ettől emmberibb arcú lenne a német fasizmus, ahogy az olaszt sem menti az, hogy szép épületeket emelt. És Sztálin sem emberibb attól, hogy erőművek, csatornák százait építették regnálása alatt...

csöcsfej 2011.01.29. 12:55:37

@Szocio Pata (kikvogymukblog): oda azért kell az, szerintem úgy kerek egész (-pirelli).

nagyon jó írás, köszönjük!

serteperte55 (törölt) 2011.01.29. 13:20:37

Az olaszoknak van szépérzékük.

Mérnork 2011.01.29. 13:45:15

Mindenesetre szebbek mint Sztalinváros! ;-)

tincze 2011.01.29. 14:12:48

az olaszok jó véleménnyel vannak mussoliniről.
éppen az ország élhetőbbé tétele az iskoláztatás , szociális intézkedések miatt.
mondja ezt az egyébként nagyon balos,olasz sógorom.

ttarvai (törölt) 2011.01.29. 14:25:42

@Tőzsdecápa: nem lenne érdekes, mert a fasiszta építészet meglepő módon nem hasonlít a német klasszicizáláshoz, sem az oroszhoz -- ez a kettő viszont hasonlít egymásra.

a cikk első felének félmondatában szó van a reneszánszról, de nincs eléggé kidomborítva, hogy a fasiszta építészet nagy része reneszánsz ihletettségű, a casa del fascio például a reneszánsz templomok homlokzatának síkjait idézi fel.

ezzel szemben a német és orosz klasszicizálás voltaképp a historizmus egy erőltetett formája -- egyszerűsítek persze, de a lényeg ez.

ezért nem lenne érdekes, ha párhuzamot húzna a poszt írója, mert minek húzna, ha nincs. ha összehasonlítaná, annak volna értelme.

SimonG 2011.01.29. 14:35:01

Eritrea fővárosában Asmarában van pár fantasztikus futurisztikus épület. Mussolini azért láthatóan messzebbre küldte pár elborult építészét.

gitáros 2011.01.29. 15:09:24

@tincze:
No, ilyesmiket vezettek be azok a büdös komcsik is jó régen, ugye. Most akkor szeressük őket?

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.29. 16:23:37

Vessetek meg, de nekem bejön a Mussolini-féle stílus, igaz, csak Rómában láttam:

csurtus.blog.hu/tags/eur

VV7 Atuska 2011.01.30. 16:22:46

csatlakozom @Tőzsdecápa véleményéhez (persze lehet mi csak nem láttuk azt a cikket, amiben ez már meg lett írva)

tincze 2011.01.30. 16:23:09

@gitáros:

egyrészt amikor gimiben tanultuk a fasizmus megalomániás szobrait,nekem eszembe jutott a szocreál ,hogy nem annyira különbözik tőle. akkor most mi van?
másrészt még túl közel vagyunk hozzá!mármint a "komcsikhoz" .
szerintem majd a történelem fogja tudni megítélni őket!

Uresz 2011.02.01. 02:48:39

valahol olvastam, hogy Mussolini Rómát is teljes külvárosokkal bővítette, azzal a céllal, hogy a város határát egészen a tengerig kiterjessze. Van ebben valami igazság?

Walter_Dornberger 2011.02.03. 14:26:29

Az összefüggés a következő:

Az illető korok építészete ( függetlenül a vezértől) szerintem is sokszor maradandót és mindenképp méltatandót alkotott. Sokszor hajlamosak a mai fősodratú médiában a különféle diktatúrákat "egyszerű" minősítéssel mindenestül elvetendőnek ítélni. Ezzel a jelenséggel nem értek egyet, ezért kérdeztem amit kérdeztem.

Iustizmord 2011.02.05. 23:01:10

a sok rajongónak szólok, hogy pl a szovjetúnió is rengeteget fejlődött sztálin elvtárs vezetése idején.

csak milyen áron...

ezzel együtt mind a kommenizmus, mind a fasizmus hajszállal jobb mint a nemzetiszocstalizmus

Iustizmord 2011.02.05. 23:01:23

@tiboru: szvsz nem "mussolini" féle stílus, hanem az akkoriban szokásos modernista stíl az. márhogy nem duce-specifikus.

www.vaszon-kepek.hu · http://www.vaszon-kepek.hu 2011.02.21. 10:20:31

...Diktatúrák megalomániás lenyomatai az utókornak...

eMM2 2011.03.16. 09:27:09

Hemingway nem "harcolt" az olasz fronton.Egy egézségügyi szállító gépkocsi szakasznak (kb 4 jármű) volt a parancsnoka.
Amúgy a "Búcsú a fegyverektől" c. regényében elég szemléletesen leírja az olasz összeomlást ahogy ő látta a front mögött.

szobatars 2011.08.11. 10:56:29

"a trieszti zászlórúd-, amelynek központi elemét - anakronisztikusan - a fasizmus szimbóluma, a vesszőnyaláb mellé kötözött bárd foglalta el"

a vesszőnyaláb a bárdokkal (a fasces) nem "a fasizmus szimbóluma", hanem 2500 éve használt szimbólum Itália területén (és ahol még a Római Birodalom megfordult). Ennek következtében minden lehet a jelkép használata -lopás, kisajátítás, áthallás, stb.- csak anakronisztikus nem.

Aurelius Respectus 2018.01.17. 21:10:45

Egész látványos épületek. Vajon honnan volt erre pénze Mussolininek ?