Az építkezés és a rombolás évszázadai

A pénz és az irredentizmus tornyai: ilyen lett volna a pesti Szabadság tér 1930-ban

2010. december 18. - don-kanyar

A fővárosi Szabadság teret a magyar városépítészet egyik legegységesebb arculatú terének mondják – tévesen. A park déli térfalát ugyanis sem 1905-ben, sem 1938-ban, sem 1996-ban, sem a 2010-es Budapest Szíve-program keretén belül nem tudták a tér félköríves záródású északi részéhez építészetileg hozzápasszítani. Ha nem jött volna a minden tervet elsöprő gazdasági világválság, akkor erre legutoljára 1930-ban volt némi esély.

A Szabadság tér déli beépítéséenek terve Hübner Tibor tervrajza alapján (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Várostengely vagy tér?

 

Annak ellenére, hogy Budapest vezetése már 1871-ben megkapta a magyar Bastille-ként is emlegetett polygon alaprajzú Újépület (Neugebäude) tulajdonjogát Ferenc József császártól, az Isidore Canevale tervezte klasszicista stílusú épület bontását csak 1898-ban rendelte el az önkormányzat. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa tagjai ugyanis 1868-óta nem tudtak dűlőre jutni, hogy mi kerüljön az egykori kaszárnya és börtön helyére. Egyben volt csak mindenki biztos: az első magyar miniszterelnök, gróf Batthány Lajos kivégzésének helyszínét mindenképpen le kell bontani. Míg gróf Andrássy Gyula és Reitter Ferenc egy díszes teret, addig Klein és Frazer londoni mérnökök a Belváros főközlekedési útvonalát javasolták a Neugebäude helyére. A Közmunkák Tanácsa, hogy eldöntse a szakmai vitát, 1894-ben pályázatot írt ki a terület újrahasznosítására. A beérkező 49 tervpályázat azonban nem adott megnyugtató választ a „tér vagy főútvonal” szakmai kérdést lezáró problémájára-, így végül Palóczi Antal 1897-ben beadott térjavaslata lett a befutó: a fekvő diadalív körvonalára hajazó leendő park nyugati telektömbje 7:8 arányban legyen keskenyebb, mint a keleti oldal, hogy ezzel a geometriai trükkel a Parlament kupolájának látványa is részese lehessen a térkompozíciónak. Ahogy az Andrássy út, illetve a Nagykörút építésénél is, a leendő Szabadság tér épületeinek megépítőinek 30 éves ingatlanadó-mentességet adott a főváros. Az 1894. évi XX. törvény ellenben kimondta: a házaknak 1905. augusztus 1-jén lakhatási engedéllyel rendelkezve késznek kell lenniük, ha nem, akkor építtetők elesnek az adómentességtől. Ez utóbbit egyébként senki sem kockáztatta meg. A Fővárosi Közmunkák Tanács elsődleges követelménye emellett az volt, hogy a leendő térre befutó utcák, mint diagonális tengelyek építészeti hangsúlyokra érkezzenek meg, illetve végződjenek. Ez lehetett kupola, torony, oromzat, vagy domináns rizalit.

Az Újépület a Parlament kupolájából fotózva (Fotó: fszek.hu)

Keleti oldal: Korona és Hermész

 

A rekordgyorsasággal 1899 és 1905 között, 7 év alatt felépült Szabadság tér utolsónak átadott épülete az Osztrák-Magyar Bank (jelenleg Magyar Nemzeti Bank) székháza volt. A 8–9 házszám alatti épület 1902 és 1905 között épült fel Alpár Ignác tervei alapján. A bankszékház homlokzatán a tudományok és mesterségek allegorikus domborműfrízei vonulnak végig a lábazat attikasávjában. A historizáló műrészletek között a szecesszió is fel-felbukkan, akárcsak az építész alakja az egyik sarokfrízben.

A bank székházát a Kiss Ernő utca választotta el a Hold utcai Lechner Ödön-féle Postatakarék hátában lévő telkekre közel egyidőben felépített három palotától. A keleti térfal 10-es számú épületének középrizaliton nyugvó gúlakupola tetejét-, a már hiányzó nagyméretű szecessziós rézkoronát- úgy állították be, hogy a Szabadság tér északi záróívének fókuszán keresztül a Vécsey utca tengelyén át a Parlament kupolájára „fusson rá”. A Kármán Aladár és Ullmann Gyula építészpáros tervezte szecessziós épületet 1901-ben adták át megrendelőjének Kánitz Ignácnak, hogy itt megnyithassa nagyáruházát.

Míg a 11-es szám alatt Ullmann Gyula építész saját bérházának aljába egy kávéház, addig a 12. szám alatti nagyobb saroktelken 1900-ra a Kereskedelmi Csarnok Rt. költözött be. Ennek a bécsi szecessziós stílusú saroképületnek a homlokzatán Hermész négy szárnyaskígyós, virágokkal övezett botjával, szintén gazdag sarki és lizénazáró rézfelépítményekkel, első emeletén pedig íves télikertjével (ezek ma már nincsenek meg) gazdagította a tér keleti oldalát. Az ingatlanban 1935-óta az Egyesült Államok Nagykövetsége működik.

A Szabadság tér keleti oldala: A Kereskedelmi Csarnok Rt. épülete, az Ulmann-féle bérház és a Kánitz-féle áruház. (Fotó: fszek.hu)

Északi oldal: Adria és Kossuth

 

A Szabadság tér íves záródását négy kiváló épület adja; a két szélső sarokkupola-páros, a két középső pedig középrizalitos. A sarokkupola szülőépülete a Szabadság tér 13. szám alatti épület volt, mert bal kupolája éppen az igen hosszú Sas utca tengelyét zárja le. A neoromán várkastélyt idéző épület 1900 és 1901 között épült fel Gyalus László tervei szerint Sváb Imre részére. Földszintjén díszes kávéház működött.

A német származású Meinig Artúr tervezte a két középső íves palota közül a jobb oldali épületet neorokokó stílusban. Az 1899 és 1900 között épült középkupolás palota építtetője a bácskai szerb mágnás Dungyerszky Lázár volt. A 14-es számú kőburkolatos épület ép architektúrájából csak a középoszloppárok tetejéről tűnt el egy-egy szoborpár az idők folyamán.

A 15-ös házszámú balközépen álló íves, neoreneszánsz stílusú palota (jelenleg a CIB Bank központja) homlokzatára, Schannen Ernő építész pilaszteres, timpanonos hatalmas portikusz motívumot helyezett fel, gazdag plasztikával. A timpanonba Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Eötvös József egészalakos szobrait helyeztette el a nemzeti érzelmű építtető Deutsch Antal. Ez a palota is 1899 és 1900 között épült fel.

A szimmetria jegyében a 16-os házszámú íves épületet is sarokbástya- rizalitok kupolák fedték. A neobarokk épületet az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság Rt. emeltette Meinig Artúr építész tervei szerint 1900 és 1902 között. Az építész tervezte többek között a neorokokó stílusú Wenckheim palotát (jelenleg Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) és a Park Club (jelenleg Stefánia palota) épületét is. Tengerész palota homlokzata tele van hajóorr díszekkel, kikötőgyűrűkkel, szobrokkal és „AT“ monogramokkal.

A Meinig-féle Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság Rt. épülete, a Parlament és a Deutsch-palota (Fotó: fszek.hu)

Nyugati oldal: Áru és Tőzsde

 

Az Áru-és Értéktőzsde palota telkét 1899 áprilisában vette birtokba a Grünwald és Schiffer cég. A Szabadság tér 17 szám alatti ingatlan megtervezéséhez a pályázat lezárása után Alpár Ignácot kérte fel az építtető. A földmunkákat 1902 szeptemberében kezdték el, a falak bokrétaünnepsége 1903. október 10-én került sor. Az új középület a kor ismertetői szerint „monumentális római stílusban“ épült. Mindezt a homlokzatokon megjelenő párkánytartó oszlopsor mély plasztikája hatalmas párkánykiülésekkel jelenítette meg. Az Alpár-féle kéttornyos épületet pontosan 1905. augusztus 1-re készült el teljesen. A telket a Tőzsde igazgatósága 10 évi kölcsönre vette, az építési jelzálog-kölcsön 60 éves futamidejű volt. Míg a telek 2.277.540 Koronába, addig az épület 4.278.000 Koronába került Grünwald és Schiffer cégnek.

Déli oldal: Templom és Nemzeti

 

Érdekes, hogy a művészettörténészek annak ellenére a mai napig a tér 17 épületből csak ezt a kilenc ingatlant sorolják a Szabadság tér épületei köré, hogy a Széchenyi Sétatér utca (jelenleg a Széchenyi és Bank utcák határolta öblösödés) mindig is a főváros egyik legnagyobb terének a déli része volt. (Ellenben az tény, hogy egyik épület sem nyújtotta sohasem azt a pompát és grandiózus nagyságot, mint a fent említett paloták.)

A Szabadság tér 1. (Nádor utca 23.) szám alatti magyaros szecessziós mintákat felvonultató bérházat, a tér több házát is jegyző Meinig Artúr tervezte. A szintén 1905-ben átadott épület ma már szinte semmiben sem hasonlít önmagára. Az ornamenseket és frízeket leverték, a négyszintes épület legfelső emeletén elhelyezett íves kővirágcsokorba végződő oszlopok tagolta homlokzati gangokat befalazták, a középrizalit két kiugró erkély-pilaszterjét pedig megmagasították, hogy a tetejükre egy-egy kupolát illeszthessenek, a tetőtér teljes beépítése, és az attika komplett leverése mellett.

A Szabadság tér 1-es házszámú épülte Meinig Artúr terve alapján, amely sok díszítési rokonságot mutat az Adria Tengerhajózási Rt. palotájával. Az épület díszeit azóta leverték, tagolását megváltoztatták. (Fotó: fszek.hu)

A fellelhető információk alapján a tér 2-es és 3-as házszámú klasszicista stílusú egyszintes épületeit még Széchenyi Lajos építette 1855 környékén. A 2-es házszámú épületet 1897-re úgy fejlesztették négyszintes bérházzá, hogy az alsó szint tagolási rendszerét és formavilágát a többi emeleten úgymond leképezték, lemásolták. (Egyébként ennek az épületnek a helyére épült 1938-ban Dabasi Halász Géza és Győry Sándor tervei alapján az a bauhaus stílusú bérház, amelyben a mai napig a Hazatérés református templom is működik.) A 3-as számú egyszintes timpanonnal koronázott épület túlélt két világégést és egy forradalmat, 1994-óta a Tábori Lelkészi Szolgálat központja, azaz püspöki-palota lett.

A Bálvány (jelenleg Október 6. utca) és a Szabadság tér sarkán álló épület többszöri átalakítás után nyerte el jelenlegi formáját. A 4-es házszámú épületet 1810 - 1822 között építették klasszicista stílusban. Az egyemeletes lakóházat 1822-ben kismértékben átalakították, 1846-ban Pollack Ágoston tervei alapján zártudvaros, háromemeletes épületté bővítették. 1904-1905-ben az eredetileg klasszicista köntös elé eklektikus, középrizalitos homlokzatok kerültek Jakabffy Ferenc építész tervei alapján. Ezzel gyakorlatilag a műemléki védettséget élvező épület elnyerte ma is látható képét, amit 2005-2010 között alakították át elég béna technokrata megoldásokkal Reimholz Péter tervei szerint luxushotellé.

A Bálvány és a Sas utcák közrefogott Szabadság tér 5-6 házszám alatti kétszintes ikerházat szintén Széchenyi Lajos építette 1855 környékén. Klasszicista stílusban épült meg a szomszédos, Sas utca és a Korona utca (jelenleg Hercegprímás utca) által közrefogott blokkban felépített háromszintes bérház is, amelynek összes emeletét – valamilyen ok miatt- 1908-ra az első emeletig visszabontottak. Mind a két épület múlt idő. Míg az 5-ös házszámú épület helyére bauhaus stílusban a Pénzintézeti Központ épülete épült meg Lauber László és Nyíri István terve alapján 1938-1940 között, addig a 7-es házszám alatt a Finta József-féle technokrata felfogású Bank Center beton - gránit - márvány kubusa áll már 1995 óta.

A Szabadság tér déli oldalának 1908-tól napjainkig tartó változása (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Az 1930-as építészeti terv: Bálvány és Irredenta

 

A felsorolásból is jól látszik, hogy a Szabadság tér déli oldalán sorakozó épületek a mai napig építészeti katyvaszt (építészek kedvéért sokszínűséget) mutatnak a sokat fotózott és filmezett északi, keleti és nyugati térfalakkal szemben. A polémia megoldása érdekében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1930-ban nagyszabású városrendezési és „homlokzategyesítési” pályázatot írt ki a területre, amelyre 13 pályamű érkezett be. A bizottság nagyra értékelte, hogy a győztesnek kikiáltott Hübner Tibor nem akarta szolgai módon követni az Alpár Ignác-féle századfordulós ízlés szerint megépített épületeinek stílusát, hanem a kor új építészeti formanyelvét-, a bauhaus olaszos funkcionalizmusát- helyezte előtérbe. A leendő irodaház és bankszékház 5+9+9+3+9+9+5 tagolású épület lett volna. A zsűri szerint Hübner Tibor „a Sas utcát és a Bálvány utcát áthidalta, miáltal a tér teljes hosszában nyugodt hatású, monumentális épületet emelt, melynek részletkiképzése semleges hatású. Az épület középrészét kiugrasztja s e középrészbe aszimmetrikusan betorkoló Bálvány utcának hatalmas nyílását egyszerű módon ellensúlyozza azáltal, hogy az épület középrészén toronyszerű építményt tervez, mely által a hatalmas, nagyvonalúsággal megtervezett építészeti lezárását is centralizálja. A tervezőnek sikerült egyszerű eszközökkel kiküszöbölni az aszimmetrikusan betorkoló utcákat és a Szabadság tér lezárására komoly, nyugodt hatású, jó tömegelosztású architektúrát nyújt. A terv részletmegoldásai vázlatszerűek s művészi megoldás tekintetében még fejlesztésre szorul, de általános felépítési kompozíciója sok tekintetben sikerültnek mondható.” Kritikaként a bizottság azt rótta még fel az építésznek, hogy a középrizalit aljában nem alkalmazott árkádokat, „amelyeknek árnyékhatása révén a Bálvány utca betorkolásának aszimmetriája kiküszöbölhető lenne.” A négyemeletes épületen Hübner semmilyen díszítőelemet: frízt, ballusztrádot, vagy attikát nem alkalmazott volna.

A zsűri a második helyezést Gyenes Lajosnak adta. Az építész hasonlóan zárta volna le a Szabadság teret, mint Hübner Tibor: a Nádor és a Korona (jelenleg Hercegprímás) utcák befogta déli térfal középpontját ugyanis szintén egy középrizaltként funkcionáló torony megépítésével tette volna hangsúlyosabbá. A hétemeletes, zárt erkélysor-rizalitokkal tagolt bauhaus stílusú lakóépületet Gyenes azonban Hübnerrel ellentétben nem kötötte volna össze a Bálvány (jelenleg Október 6.) és a Sas utcák fölött-, az épületek önállóan élték volna életüket.

Birodalmi nagyságot sugárzott a harmadik helyezést elért Komor Marcell és János építészpáros terve. A vörös klinkertéglából megépíteni kívánt palota a szegedi Hősök Kapuja és az ebben az évben győztesnek kikiáltott budapesti Madách sugárút kezdetét jelképező Árkay Aladár - Wälder Gyula-féle „diadalív” szakmai népszerűségét és divatját követte. A hatalmas méretű öt-öt árkáddal, középen három boltívvel tagolt hétemeletes épület sarokrizalitjait egy-egy hatalmas kaputorony zárta le, amelyek túlnyúltak a tér összes palotájának a magasságán. A boltívek között az építészek egy-egy hatemeletes szobrot helyeztek el, amely a szegedi minta alapján az élő és a halott magyar katonát ábrázolták. A főhomlokzat rizaltján az első emelet magasságában balluszteres mellvéd futott végig. Ez az oszlopsor hangsúlyozta ki a pilaszterekkel tagolt öt hatalmas méretű üvegfalat, amelyek fölé a testvérpár a berlini Brandenburgi Kapu alapján egy négylovas szekeret hajtó Hungária istennő bronzszobrát képzelték el. A Komor-féle terv igencsak megosztotta a zsűri tagjait és a politikusokat. A korabeli sajtóhírek szerint ugyanis azért ennek az épületnek kellett volna elhoznia a fődíjat a Hübner-féle terv helyett, mert a palota nem csak építészetileg, hanem nemzeti gondolatvilágával is szoros összhangban állt a tér északi részén 1921-ben átadott négy irredenta szoborral és az Ereklyés Országzászlóval. Magyarán a kelet-nyugati oldalt jelképező pénzvilágot (MNB palota és Tőzsde) jól ellensúlyozta volna észak-déli irányban ez a két nemzeti érzéseket kihangsúlyozó irredenta műremek. A terv egyébként csak azért nem lett győztes, mert Komor Marcel és János nem vette figyelembe az 1899-ben meghatározott utcaszerkezetet, ezáltal tetemes plusz költségért kellett volna egyrészt a háromszor szélesebbre tervezett Bálvány utca keleti oldalán álló bérházakat a Deák térig lebontani, másrészt a nyugati kaputorony magasságában egy új, a Sas és a Nádor utcákkal szimmetrikus utcát is ki kellett volna alakítani az Erzsébet térig. Az épületek szanálása hússzor került volna többe, mint maga az épület megépítése.

Tervrajz-variációk a Szabadság déli oldalának beépítésére (Fotó: Magyar Építőművészet, Grafika:Falanszter.blog.hu)

Válság és Gyógyír

 

Az állam a fővárossal karöltve az építkezésben érintett telkeket 1930-ban megvette tulajdonosaiktól, hogy a Hübner Tibor-féle tervet minél hamarabb kivitelezhesse. 1931 májusában azonban a bécsi Creditanstalt Bank csődöt jelentett, a bankpánik átterjedt Magyarországra-, válságba került a Rothschild családdal szoros kapcsolatot ápoló Magyar Általános Hitelbank, amely elvesztette alaptőkéjének nagy részét. A gazdasági világválság beköszöntött Magyarországra is, a Szabadság téri építkezésre felvett rövid lejáratú külföldi hiteleket is a költségvetés rendezésére fordították, amivel a kormány súlyosan megsértette a genfi feltételeket-, így Magyarország újra népszövetségi ellenőrzés alá került.  Royall Tyler és Henry J. Bruce személyében 1938 tavaszáig maradt fenn a pénzügyi kontroll.

Bár 1937-ban Ligeti Pál a Tér és Forma című lapban még megpendítette, hogy a Szabadság tér déli beépítése helyett inkább egy Kálvin térig futó reprezentatív Várostengelyt alakítsanak ki a Bálvány - Petőfi Sándor utca - Egyetem utca - Kecskeméti utca - Calvin tér között-, az állam pénztelenségre hivatkozva ideiglenesen elvetette az ötletet. Ennek megfelelően a Szabadság tér és a Bálvány (jelenleg Október 6.) utca sarkára 1938-ban a Pénzintézeti Központot úgy terveztette meg Nyiri Istvánnal és Lauber Lászlóval, hogy az épület nyugati oldala ideiglenes jelleggel bármikor lebontható legyen a tervbe vett budapesti főutca megépülése esetén. A puritán homlokzat éppen ezért Le Corbusier-t követve kerüli a szimmetriát is. Bejárata sem a tér felé, hanem az utca felé nyílik. A földszinten üveg-beton fut körbe a köroszlopok mögött, aminek monotonitását csak 1940-ben oldotta fel valamelyest Medgyessy Ferenc „Szüreti menet” reliefje.

 

A Pénzintézeti Központ építése egy korabeli filmfelvételen

Bár 1938-ra valamelyest már konszolidálódott az ország gazdasági ereje, az állam a Szabadság tér déli térfalának megépítését távoli célnak tekintette. A Pénzintézeti Központ építésével egy időben ezért a kormány a Szabadság tér 2-es házszámú épületét a református egyháznak ajándékozta. Az itt álló klasszicista bérház helyére az egyház egyszerű homlokzatú, bauhaus jellegű hatemeletes bérházat terveztetett Dabasi Halász Géza és Győry Sándor építészmérnökökkel. Az elszakított országrészekből Magyarországot választó mintegy 5.500 református adakozásából felépített bérház és Hazatérés templom, a Hübner Tibor-féle tervre utalva toronyszerű, órával ellátott tetőt kapott.

Az 1868-óta kívánt belvárosi Várostengely 2010 derekára valósult meg úgy ahogy. A kerületi főépítész által elképzelt Budapest Szíve-program ugyanis semmit sem ért el, vagy mutatott fel abból, amit elődeink kitaláltak. A megvalósult terv ugyanis megmaradt az igénytelen ízléssel jellemezhető burkolatcserénél.

Jamrik Levente

A bejegyzés trackback címe:

https://falanszter.blog.hu/api/trackback/id/tr92523634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kaland-Játék-Kockázat · http://kjkk.blog.hu 2010.12.18. 15:36:03

Érdekes és tartalmas bejegyzés. Köszönjük.

HúszTíz 2010.12.18. 16:21:26

Nagyon szeretem ezt a blogot. Itt tényleg érdekes írásokkal találkozhatunk :-)

Amúgy nekem a tervek közül az Almási Balogh Lóránd-féle, és a Komor Marcell és János-féle egyaránt nagyon tetszik. Bár tényleg grandiózus terv lett volna, de ezekkel a boltívekkel kifejezetten tetszetős.

airdace · http://metamorfozisok.blogspot.com 2010.12.18. 16:22:35

Én nem értem, hogy a Budapest Szíve programmal mit kellett volna elérni elődeink tervei közül? A főközlekedési útvonalat? A Szabadság tér déli részének egységesítését?
Ugye az evidens, hogy sem az 1898-as, sem az 1930-as pályázatok eredményeit nincs értelme figyelembe venni, mert most 2010 van. Mivel nem vagyunk olyan gazdagok, hogy egy alapvetően jó állapotban levő utca épületállományát lecseréljük, amire egyébként nincs is nagy szükség, akkor burkolat- és utcabútorcserével és egy kis szervezéssel létrehozható egy ilyen várostengely. És mivel csak ezekbe lehet most belenyúlni, teljesen logikus, hogy jelenjen meg a 2010-es ízlésvilág ezen a tengelyen. Igen, lehetett volna még igényesebb, de magyarországi viszonylatban ez egy igen aprólékosan megtervezett, valóban a kortárs ízlést tükröző utca - és nem egy utcabútorgyártó cég archaikusnak tűnő, formatervezőt nem látott agyszüleményeinek tára. Tehát amit hozzáadhatott, azt hozzáadta.

HgGina 2010.12.18. 17:54:14

@HúszTíz: a Hübner-tervnél bármelyik jobb lett volna. Az engem a Szépművészeti elé tervezett betonkocka agyszüleményre emlékeztet. Környezetidegen, stílusidegen, ízléstelen. Még akkor is, ha a XXI. szd.-ot írjuk. De felhozhatnánk pédának az Alagút mellé elképzelt aranyfogat és hasonszőrű társait. Valahogy ezekről mindig eszembe jut, a Louvre mellé odadobott üvegpiramis. Máshol talán még szépnek is találnám. De ott nem.

AkarkiJ 2010.12.18. 17:54:35

remek cikk ismét - egy remek városról

építészetileg és történelmileg (ami sokszor nem szétválasztható) budapest egy baromi izgalmas város, én imádom

hazug fidesznyik (törölt) 2010.12.18. 18:05:50

A tóni egy fasz, kár belé a levegő.

tabaniember 2010.12.18. 21:04:23

Remek cikk, le a kalappal!

pizo 2010.12.18. 21:04:31

Nekem a Sándy-féle terv tetszik a legjobban. Belesimul a környezetébe, nem akar azon felülemelkedni, uralkodni.

Zoli

Paulybird 2010.12.19. 11:58:40

izé, én csak annyit szeretnák mondani,
hogy ez az egyik legjobb blog.

Paulybird 2010.12.19. 11:58:56

mondjuk az olaszos bauhaust nem teljesen értem, nekem sokadszorra sem jutna róla eszembe a bauhaus, így konkrétan.

Az a ház olyan, hogy a puszta látványától az embernek kedve szottyan kiállni a térre százhatvanezer honfitársával együtt, lendületesen kart lengetni, ovációval ünnepelni valami jó hangú népvezért, aki épp szónokol.

gunfight · http://topcomment.blog.hu 2010.12.19. 11:59:17

almási balogh, sándy jó, nekem a werner, gyenes féle megoldás a nyerő óratoronnyal.
csak valami szebb toronnyal.

smalladam 2011.01.20. 11:41:23

@pizo: a sándy féle tervvel az legnagyobb baj, hogy a fazon rákopirozta a szabadság térre korábbi épületét, a moszkva téri postapalotát. a hübner féle terv egyébként engem a ceausescu féle parlamentre emlékeztet:D

GGG77 2011.01.29. 13:41:18

Szerencsére egyik terv sem valósult meg.
A blog viszont remek!

Albu 2011.02.14. 02:07:13

Bővebben a virágágyásról és a szobrokról:
www.magyar-eletter.hu/aktualis/zaszlo/

Színes filmen: www.youtube.com/watch?v=ok6_8cwW12k (1 percnél)

Sepsiszentgyörgy, ha jól látom, vármegyénként ültetve a virágok: www.delmagyar.hu/forum-kepek/207/B2069815.jpg

Csak így tovább! :)

felucca 2011.06.07. 13:01:41

Az utolsó mondat megpróbál tényt megállapítani:

"....A kerületi főépítész által elképzelt Budapest Szíve-program ugyanis semmit sem ért el, vagy mutatott fel abból, amit elődeink kitaláltak. A megvalósult terv ugyanis megmaradt az igénytelen ízléssel jellemezhető burkolatcserénél...."

Nos, nem a kerületi főépítész "képzelte el", mert ez egy nagyon sokszereplős ügy volt.
A többi pedig merő populista duma. Nem tudom, miért igénytelen a természetes mészkő- és gránitburkolat, szerintem a legszebb burkolat városszerte.

Az a terv, hogy bontsuk le a fél Szabadság teret, valóban nem valósult meg, de miért is kellett volna? Az északi térfélemn egyidőben épültek a házak, a délin nem, ennyi a különbség. Nagyon jó minőségű épületek vannak ott is, nagyon beteg és formalista gondolkodás az, ami szerint akkor van készen a tér, ha körben ugyanolyan házak állnak. A bemutatott pályaművek éppen ezért nem valós problémát feszegetnek, egy korszerűvé váló, mozaikos város, és a barokkos REND utáni - szerintem hamis - vágy közötti feszültségből táplálkoznak - szerintem teljesen feleslegesen.

felucca 2011.06.07. 13:05:35

ja igen. A Budapest Szíve a lehető legtöbbet érte el, egy több km hosszú közterületet funkcionált át teljesen és ezzel többet tett, mintha a téren lebontottak volna 3 házat és a helyébe építettek volna további hármat. A városfejlődés a rejtett dolgokból táplálkozik, nem a házépítésekből, pláne nem a szimmetriából. 2011-et írunk!

maretz 2013.05.29. 14:45:54

@hazug fidesznyik:

Jól van, te is megragadtad a lényeget, te agysebész...